Bősze Ádám: Wagner egy szemétláda volt, Lisztnek nem volt törvényes felesége
- Ha már az imént említettük Wagnert, beszéljünk Cosima Wagnerről, aki Liszt Ferenc lánya volt, így kicsit talán közelebb áll hozzánk.
- Cosimának volt egy férje, Hans von Bülow. Bülow annyira oda volt Lisztért, hogy amikor megkérte tőle a lánya kezét, az egyik indoka így szólt: „Annyira hasonlít önre.” Két vagy három közös gyermek született a frigyből. Erről megoszlanak a vélemények. Wagner jóval korábban ismerte már Cosimát. Liszt egyik legközelebbi barátja volt. Bülow vezényelt Wagner-operákat. De csak később alakult ki a szerelem Wagner iránt. Liszt Ferenc viszont a lehető leghatározottabban ellenezte, hogy a lánya elváljon.
Pedig neki például nem is volt törvényes felesége, csak élettársai.
Ám amikor megszületett Cosima gyermeke Wagnertől, Liszt annyit tehetett, hogy öt évig nem állt szóba Wagnerrel. Cosima Wagner iránti szerelme óriási volt, Wagner életműve pedig nagyon sokat köszönhet neki, mert a férje halála után ápolta Bayreuth-ot és az örökséget.
- Hogy állította össze a programot? Sorba vette a kedvenc zeneszerzőit, vagy abból indult ki, kinek elég – hát hogy mondjam – szaftos a magánélete ahhoz, hogy kitöltsön egy estét?
- A második, bármennyire is csúnya ez a megfogalmazás. Nyilvánvalóan elsősorban azok a zeneszerzők jöhettek szóba, akikről megfelelő mennyiségű dokumentum áll rendelkezésre ahhoz, hogy egyáltalán a szerelmi életéről lehessen beszélni.
Például nagyon szívesen beszéltem volna Johannes Brahmsról, de a Jóisten áldja meg ez a drága, szakállas embert, Clara Schumannba volt szerelmes, és azt mondta, olyannyira távol van tőlem a nősülés, mint amennyire távol van tőlem, hogy operát írjak. Nem is nősült meg, nem is írt operát. Erről viszonylag nehéz kétszer negyven percet beszélni izgalmasan.
Ami talán furcsának tűnhet, hogy szerettem volna a magyar zeneszerzőket távol tartani magamtól. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a nagy magyar zeneszerzőket, mint Bartók vagy Kodály, hihetetlen nimbusz övezi. Olyan sok felkent papjuk van az országban, hogy nem mernék szórakoztató formában beszélni róluk. Tehát gyáva vagyok. A másik, hogy - valljuk be őszintén -, ezek az előadások nagyon hasonlítanak azokhoz a sorozatokhoz, amelyeket Nyáry Krisztián kezdett el magyar írókról, festőkről, és ha egyszer szeretné ezt kiterjeszteni zeneszerzőkre is, nem akarom keresztezni az útját.
- Amikor összeállította az előadások anyagát bukkant olyan történetre, ami meglepte, vagy más megvilágításba helyezett valakit?
- A Wagner utálatomat jelentősen erősítette az előadásom. De például Puccini esetében tényleg nem gondoltam, hogy milyen aktív szerelmi életet élt a felesége mellett. Amibe még érdemes lenne belemenni, de én nem mertem elmenni ebbe az irányba, hogy az operák nő alakjai mennyire tükrözik azokat a nőket, akik a valóságban a társai voltak. Wagnernél is van ilyen párhuzam, de ezeket tényleg csak az említés szintjén merem érinteni, mert ehhez egészen másfajta tudás szükséges.
- Ki az, akinek esetleg a mai #me too világban aggódnia kéne, hogy bajba kerül?
- Mendelssohnnak volt olyan pozíciója, amivel akár visszaélhetett volna a hölgyek felé, de őt ennél százszor intelligensebbnek tartom. Mozart azt mondta, hogy ha mindegyik nőt, akivel tréfálkoztam, feleségül kéne vennem, akkor már kétszáz feleségem lenne. Ebbe bármi beleférhet. Puccinél el tudom képzelni, de erre konkrét bizonyíték nincs.
- Beszéljünk kicsit Wolfról és Brittenről, hátha kedvet csinálunk...
- Wolf Mendelssohnhoz hasonlóan rendkívül intelligens zeneszerző volt. Itt nem csak a zeneszerzői intelligenciájára gondolok, hanem műveltségére is. Wolfot alapjában véve dalszerzőként ismeri a zenetörténet, de a kánonban „a” dalszerző az Schubert. Akinek a több száz dala között azért sok olyan is akad, amit igénytelen, gyengébb szövegre komponált. Persze vannak olyanok is, mint Goethétől „A rémkirály”, amely önmagában is megáll.
Wolf, az intelligens zeneszerző azonban csak művészi színvonalú szövegeket zenésített meg.
Tehát képzeljen el egy rendkívül érzékeny csápokkal rendelkező zeneszerzőt, aki ugyan ilyen fogékony a női bájak és a szerelem iránt is. Egyetlen probléma van vele: rendkívül fiatalon, tinédzser korában szifiliszes lett. Ezt a betegséget egészen a második világháború utánig, az antibiotikum elterjedéséig nem tudták gyógyítani.
Ami Brittent illeti, vacilláltam, hogy Csajkovszkij vagy Britten legyen, de a homoszexualitást semmiképp nem akartam kihagyni a sorozatból. A britteni életműből számomra a legérdekesebb a szerelme, Peter Pears – aki a világ egyik legismertebb énekese – és Britten levelezése. Én nem találok még egy olyan zeneszerzőt, aki ilyen irodalmi igényű, magas szintű szerelmi lírát mutatna egy ennyire sűrű levélváltásban.
Ha Britten egy hangot nem komponált volna, csak ez a levelezés marad fent, akkor is helye lenne az irodalomban.
Maga a homoszexualitás helyzete Angliában szintén fontos része az előadásnak, hiszen ott egészen 1967-ig büntették, elsősorban a férfiak közti kapcsolatot.
- Nem tudom, hogy csinálja, de majd minden második nap hallható a Bartók rádióban, hetente több előadást tart ország szerte, antikváriumot üzemeltet, és közben még arra is van ideje, hogy elszaladjon az Andermatti Téli Zenei Fesztiválra.
- (nevet) Ott is dolgozni fogok. Beethoven-év van. Már most, januárban több kiadvány jelent meg, mint ami egy ilyen jubileumi évben indokolt lenne. Természetesen az Andermatti Fesztivál is Beethovenről szól. Nekem a legizgalmasabb nem is az, hogy konferálni fogok, hanem hogy idegen nyelven hogy tudok majd megtartani három előadást, hogy hasonlóan szórakoztató legyen, mint az itthoniak.
- Nem mindennap fordul elő, hogy magyar műsorvezetőt kérnek fel egy ilyen alkalomra. Ráadásul nem is valami másodrendű fesztiválról beszélünk, hiszen az egyik vendég például Daniel Barenboim.
- Ő adja a nyitó koncertet, valóban nívós dolognak ígérkezik. Most adnak át egy új koncerttermet a városban, ezért indították ezt a fesztivált, reméljük, hogy lesz folytatása, hagyományt teremtenek.
- Az ön személye összeforrt a Virtuózok tehetségkutatóval. Van a virtuózoknak olyan versenyzője, vagy akár zsűri tagja, akivel tartja a kapcsolatot két etap között is?
- A versenyzők közül nem jellemző. De a zsűritagok közül Batta Andrással rendszeren konzultálok, főleg antikvár témában, Kesselyák Gergellyel minden hónapban beszélünk valamiről, ha más nem, a Miskolci Operafesztiválról, Várdai Istvánnal sokat konzultálunk a Kaposfest miatt, Balázs Jánossal a Cziffra fesztivál miatt.
Reméljük, hamarosan indul a következő évad.
- A követhetetlenül sok szereplése közül melyek azok a közeljövőben, amelyeket mindenképp az olvasók figyelmébe ajánlana?
- Vihar és Holdfény címmel indul egy Beethoven sorozat a Bartók rádióban. Attól különleges, hogy a Lóvasúton, élő közösség előtt zajlik. Hasonló a felépítése, mint a Nagy zenészek, nagy szerelmeknek. Beethoven életének különböző szakaszait vesszük végig. Minden vasárnap délelőtt fél 11-től egy rövidített, fél órás változatát lehet meghallgatni a Bartók Rádióban.
- A Nagy szerelmek sorozat a Lóvasúton megy. Mi van, ha valaki most jött rá, hogy ő szeretett volna ott lenni a Mozart esten vagy mint például én, Mendelssohnon? Így jártunk, vagy lesz lehetőség pótolni?
- Az Óbudai Társaskörben két hónapos követéssel ugyanezek az előadások meghallgathatók, utána viszont csak vidéken. Mendelssohn január 30-a, Mozart valamikor áprilisban kerül ott terítékre.
A zenetörténet legismertebb zeneszerzői és az ő szerelmi életük Bősze Ádám tolmácsolásában.
A januári estén Wolf kerül Peronra.
További időpontok:
2020. február 6. #Schumann
2020. március 18. #Britten
2020. április 22. #Liszt
2020. május 14. #Mahler
2020. június 3. #Beethoven
Részletek és jegyvásárlás itt.
