Az apokalipszis szélén: Ütős lett az Esernyő Akadémia 3. évada
Az Esernyő Akadémia a Dark Horse képregényének feldolgozása, melyet teljes joggal hívhatunk alternatív szuperhőstörténetnek. Alternatív, mert egy fiktív jelen időben játszódik, és nagyon érdekesen kezeli a szuperhőstörténetet. Az első évad legelejétől fogva érezhető, hogy inkább a családi dráma zsánerébe sorolható be, mint klasszikus képregénysorozatéba. A középpontban az Akadémia tagjai állnak és az ő kapcsolataik, egymással, „apjukkal” és a világgal.
De kik is Az Esernyő Akadémia tagjai? Egy milliárdos 1989-ben örökbe fogadott hét gyermeket, akikről még az anyukájuk sem tudta, hogy meg fognak születni. A nők azonban egyik pillanatról a másikra teherbe estek és meg is születtek a gyerekek. Az ilyen sztoriszálakon egyszerűen csak túl kell lépni a sorozat nézése közben, vannak rejtélyek, amik egyszerűen nem oldódnak meg, csak el kell fogadni őket, ahogy a történetben is teszi ezt a társadalom.
A hét gyermek mindegyike egyedi, különleges képességgel bír,
Ők egy diszfunkcionális család, szupererővel, akik néha meg akarják ölni egymást, máskor meg szinte szerelmesek egymásba, kegyetlen jó színészek előadásában.
Igazság szerint aki látta az előző két évadot, az pontosan tudja, mire számítson a folytatást illetően, itt is ugyanaz a formula. Főhőseink megérkeznek egy számukra teljesen ismeretlen világba, és ez mindenféle bonyodalmat okoz, konkrétan apokalipszis-szintű problémákat. Ezeket nekik kell megoldani, méghozzá úgy, hogy közben nem teszik még jobban tönkre a jelenlegi helyzetet.
ami erősen leült, csupán a végére pörgött fel. Ebben a szezonban is találkozunk egy-egy olyan eseménnyel, amit ki lehetne hagyni, hogy kicsit áramvonalasabb legyen a történet vezetése, de alapvetően kimondottan jól szórakoztam rajta.
A színészek továbbra is zseniálisak, Ellen Page-ből Elliot Page lett közben, így a történetben is Vanya Viktor néven fut tovább – elment fodrászhoz és Viktor lett. Ezt persze a történetben mindenki elfogadta, nem volt zavaró az amúgy nagyon különleges helyzet. Tom Hopper továbbra is aranyosan buta, David Castañeda sármos, Robert Sheenan őrült, de szerethető,
A fiatal színész elképesztően jó, egy elképesztően komplex karaktert játszik Ötös szerepében. Nehéz elmagyarázni, miért is nagy kihívás ez a szerep, mert spoiler lenne az első évadokból. De hiába nem nagydarab ember Gallagher, a hátán cipeli az egész sorozatot. Amikor képernyőn van, más szinte nincs is jelen.
Az új stábtagok is jól beleillenek az Akadémiába. A harmadik évad hoz egy csavart a történetbe, amit már megmutattak a második évad végén lévő „cliffhangerrel”. A lényeg, hogy színes társasággal bővül a család.
Ami azt illeti, az akciójelenetek továbbra is lenyűgözőek, minden követhető, és "kellően" véresek. A vizuális effektek minőségiek, egy átlagon felüli büdzsével rendelkező Netflix-produkció színvonalát teljes mértékben hozzák.
sok az épített elem. Bár ugyanazt a díszletet többször felhasználják, mégis sokkal jobbak, mint a CGI-hátterek. Amit még ki kell emelni, az a kreatív vágás, illetve a rendezői munka: sok jelenetet emelt az átlagos szint fölé az ügyes rendezés. Technikailag nem lehet belekötni a sorozatba.
Tudni kell a sorozatról, hogy erősen „a stílus a tartalom felett” típusú szériák közé tartozik. A zenei betétek, a harcjelenetek mind-mind a látványt szolgálják. Remek, helyzethez illő popzenéket tettek megfelelő helyekre, még a részek címeiben is fel lehet lelni slágercímeket, amik meg is szólalnak az éppen aktuális részben.
Maradjunk annyiban, hogy mindezzel együtt továbbra is remek szórakozás Az Esernyő Akadémia. Kicsit talán túlnyújtott, de egyáltalán nem rossz családi dráma.
Aki úgy gondolja, hogy van egy kis szabadideje, szerintem gyorsan le fogja darálni az első két évadot, hogy elérjen a harmadikig. Aki pedig eddig is követte a sorozatot, az már úgy is túl van az új szérián.
A képregényben még van alapanyag, de alapvetően egy olyan ponton jár a sorozat, ahol tulajdonképpen akár be is fejezhetik.
