Az Abigail az év legszórakoztatóbb horrorfilmje, amiért mégis pokolra jutnak a marketingesek
Matt Bettinelli-Olpin és Tyler Gillett nevét érdemes megjegyezni. A rendezőpáros barátaikkal együtt alapította a Radio Silence Productions-t 2011-ben, hogy aztán a 2012-es V/H/S című antológia horrorjukkal betörjenek a filmbizniszbe. A srácok eredetileg YouTube-ra készítették videóikat, majd többre vágytak és a V/H/S sikerét meglovagolva számtalan filmet készítettek. Legsikeresebbek talán a 2022-es és 2023-as Sikoly-filmek voltak, de én imádtam a 2019-es Aki bújt-ot is.
Azt, hogy a Sikoly 6-ot moziba tudták küldeni kicsit több, mint egy évvel az előző rész érkezése után, még máig hihetetlen számomra. Ez szokatlanul kevés idő egy ekkora produkció esetében. Mindemellett eddig még nem hibáztak mint rendezők. Eddig.
Na jó, elég a félrebeszélésből: most sem hibáztak. Az Abigail egy pokolian szórakoztató horror-vígjáték. Nem klasszikus komédia és nem paródia, de egyértelműen építenek a humorra. A rendezőpároshoz csatlakozó két író ismeretlenebb név a szakmában, Stephen Shields és Guy Busick. Ehhez képest összeraktak egy érdekes történetet, misztikummal, remek csavarral és szórakoztató karakterekkel. A párbeszédek kicsit Shane Blackre-szerűek, pörgősek, trágárok, de kellően üdítőek a szokásos hollywoodi produkciókhoz képest.
Nem követel meg nagy költségvetést, kevés színész kell hozzá, így minden stúdiónak csábító lenne az ötlet. Egy csapat bűnöző, Joey, Frank, Rickles, Sammy, Peter és Dean elrabolnak egy kislányt, Abigailt, hogy megbízójuk, Lambert pénzt követelhessen a lány gazdag apjától. Ahogy telik az idő, miközben vigyáznak a lányra, szépen lassan elkezdenek hullani a szereplők, és mi nem tudjuk, mi történik.
Remek félrevezetéseket alkalmaznak az alkotók, csak egy dologra nem számított a Radio Silence. A marketingesek az első előzetesben lelőtték a film csavarját, amire a nézők kb. az első félóra végén jönnek rá. Abigail ugyanis bizony
(SPOILER!!!)
egy vámpír, és nem ők tartják fogva a kislányt, hanem ők a friss hús a darálóban.
Nem annyira velőtrázóan, sokkolóan véres a film, mint az Aki bújt, de azért nem mennek művérért a szomszédba az alkotók, kellő mennyégű vérengzés van ahhoz a 18-as karikához. A remek premissza ellenére a film lelke egyértelműen a szereplőgárda, az interakcióik és a köztük kialakult kémia. Ezért a forgatókönyv után a második nagy piros pont a színészekért jár a csapatnak.
Főszerepben a rendezőpárossal immár harmadjára dolgozó Melissa Barrera sziporkázik, mint Joey. Rajta kívül Dan Stevens Frank szerepében talán a másik legnagyobb név, aki mostanában virágzását éli. Rövid időn belül ez a harmadik filmje, a Godzilla x Kong és a szintén horror Cuckoo után. Az Abigailt alakító Alisha Weir fiatal kora ellenére sem új a szakmában és bizonyítja, hogy nem minden gyerekszínész borzasztó. Elképesztően jó a vámpír szerepében, látszott, hogy jól érezte magát a forgatáson.
William Catlett alakítja Rickles-t, aki a csapat megbízható tagja, a nagyon vicces Kevin Durand játssza Petert, a szerethető mamlaszt. A nemrég tragikusan fiatalon elhunyt Angus Cloudnak ez az utolsó szerepe, pedig csak most kezdett beindulni a karrierje. Őt legtöbben az Eufória Fezco-jaként ismerhetik, de szerepelt több videóklipben is. Kathryn Newton, mint Sammy humoros és szórakoztató. Giancarlo Espositoból pedig nem kapunk eleget, de itt is hozza a tőle megszokott „örökös gonosz lángelme” karaktert.
Tehát a legnagyobb baj a filmmel egyértelműen a marketing. Értem, hogy ez a szükséges rossz, mert ha nem használják ki a balerina kislányvámpírt a reklámkampány során, akkor sokkal kevesebben ülnek be a filmre. Pedig a készítők remekül leplezték ezt a kiváló csavart, így nagy kár érte. Ha meglett volna az a „meglepetés wow”-faktor, akkor szerintem az év legjobb horrorfilmje lehetett volna.
A rémisztések kevésbé prominensek, ha valaki látott már legalább egy horrorfilmet az élete folyamán, azt nehéz lesz meglepni. Van egy két jumpscare, de nem vészes, sokkal inkább a párbeszédeken és a karaktereken van a hangsúly. Na meg Abigailen, akinek pusztán a játékáért érdemes megnézni a filmet.
Technikailag is minden csillagos ötös. A helyszínnek választott elhagyatott, ódon kúria nagyon hangulatos és változatos. Kevés helyszín és színész, gondolom a költségeken is csökkentett, ami mindig jó egy horror szempontjából. De nem érezni, hogy bármin is spóroltak volna a készítők. A CGI működik, semmi szemet szúró nem volt, mindent látunk, amit kell, még a digitális vérfröccsenések se zavartak, mert utána tényleg jelen voltak a sebesülések és a vértócsák, nem csak elmismásolták őket, mint egy John Wick 4 esetében például.
Az ő nevével rengeteg projekt kapcsán találkozhattunk kisebb horroroktól kezdve, igazi szuperprodukciókban is dolgozott. Itt is köszönhetünk neki egy-két maradandó pillanatot, például Abigail és Sammy közös „balettja” elég emlékezetesre sikerült. Aaron Morton operatőr pedig a hozzá megszokott iparosmunkát hozta. Neki is nagyon illusztris a filmográfiája, aki látta Az első óment, vagy a Nincs, aki megmentsen-t, az tudja, mire számíthat. Szép képek, ügyesen fényképezve.
Az év horrorja lehetett volna, de megértem, hogy el kellett rontani a „meglepetést”. Remélem, hogy a Radio Silence most is sikeres lesz, mert
Én mondom: jegyezzük meg Matt Bettinelli-Olpin és Tyler Gillett nevét. Az Abigail csütörtöktől megtekinthető a mozikban.
