KULT

A Netflix a jobb, a Disney+ vagy az HBO Max? – Nagy streamingszemle

Streamingből is megárt a sok? Jelenleg öt nagy és több kisebb platform kínálatába lehet alámerülni Magyarországon, mi pedig utánajártunk, melyikre éri meg előfizetni.


A Netflix egyeduralma immár megdőlt, sőt, hogy kissé előreugorjunk, az sem kizárt, hogy előbb-utóbb kipukkad a streaminglufi. De haladjunk csak szép sorjában!

Kétségtelen, hogy a Reed Hastings és Marc Randolph által 1997-ben alapított Netflix ismerte fel elsőként, mekkora lehetőség van a globális streamingben, s így egyesek szerint behozhatatlan (most már egyre inkább úgy tűnik, nagyon is behozható) előnyre tett szert a piacon. A piros logós szolgáltató mellett ugyanis már meglepően sok egyéb platformra fizethetünk elő, amelyeknek kínálata simán felveszi a versenyt a Netflixével, és jóval színvonalasabb tartalmakat is gyárt.

A szegmens egyik behemótja, a Disney+ június 14-én startolt Magyarországon (három hónappal az HBO Max után), így eléggé átrendeződtek a viszonyok hazánkban is. Lássuk, jelenleg milyen film-, sorozat-, doksi- vagy realitytengerrel büszkélkedő streaminglehetőségeink vannak itthon!

Amazon Prime Video

A Prime Video a világ egyik leggazdagabb embere, Jeff Bezos által alapított Amazon streamingcsatornája, ami 2006-ban indult, 10 évvel később pedig már világszerte elérhető volt, bár jelenleg is a talán kevésbé ismert és nézett platformok közé tartozik. Pedig a filmek és sorozatok széles körű választékából lehet itt válogatni, ráadásul az eredeti tartalmaik is számottevőek.

Az Amazon kiegészítő szolgáltatásaként pozicionálják, tehát nem a Prime Videóból él a vállalat, épp ezért nem is kapálóznak kézzel-lábbal az előfizetők után, illetve könnyen lehet, ennek köszönhető az is, hogy a nagyok közül erre a legolcsóbb az előfizetés.

A többihez képest legalábbis igen kedvező a díja: jelenleg a 30 napos ingyenes próbaidőszakot leszámítva 899 Ft/hó. Eddig pedig olyan eredeti filmeket készítettek többek között, mint a 7500, a Radioaktív, a Borat utólagos mozifilm, a Frank bácsi, a Bliss, az Amerikába jöttem 2, a Bűntudat nélkül, A holnap háborúja, a Sokk, a Hamupipőke vagy A kukkolók, valamint olyan sorozatokat, mint a The Boys, Az ember a fellegvárban, a Jack Ryan, Az Idő Kereke, a Reacher vagy az Odakinn.

Szeptember 2-án pedig felkerül a kínálatukba minden idők legdrágább sorozata, A Gyűrűk Ura – A hatalom gyűrűi, amelynek csak az első évadára 462 millió dollárt költöttek, de ha a globális marketinget és a következő évadok költségeit is figyelembe vesszük, akkor úgy néz ki, hogy a sorozat kényelmesen átlépi majd az egymilliárd dolláros határt is. Minden bizonnyal szeptemberben rendesen megugrik majd ez előfizetőik száma…

A Prime Video amúgy három okoseszközön streamelhető egyszerre, és már régi típusú tévékészülékeken is elérhető, a magyarítás tekintetében pedig abszolút változó, hogy milyen filmekre és sorozatokra kerül magyar szinkron. A saját gyártású produkcióikon azért minimum felirat található, a húzócímeken pedig szinkron is, a máshonnan átvett filmek és sorozatok esetében viszont könnyen előfordulhat, hogy semmilyen magyarítással nem találkozunk.

Apple TV+

Az Apple streamingplatformja egyértelműen a minőséget helyezi a mennyiség elé. Kínálatuk nagysága a közelébe sem ér a három nagy szolgáltatóénak, a Netflixnek, az HBO Maxnak és a Disney+-nak, mivel ők inkább a „kevesebb, de jobb”-elvét vallják, így főként presztízssorozatokat és -filmeket gyártanak.

Erre tökéletes bizonyíték, hogy az Apple TV+ lett az első streamingszolgáltató, amelyik elnyerte idén a legjobb filmnek járó Oscar-díjat a CODA című remekművükkel.

Az Apple-ön csak és kizárólag saját gyártású produkciók kapnak helyet, ez is magyarázza szegényesebb kínálatukat, filmből például valóban nincs sok, a sorozatok teszik ki a tartalmak többségét. Olyan alkotásokkal találkozhatunk itt, mint pl. a For All Mankind, a The Morning Show, a Ted Lasso, a See, a Servant, az Alapítvány, a Különválás, a WeCrashed, a Dickinson, az Acapulco vagy Az afterparti.

A szolgáltatás természetesen az Apple-felhasználóknak kedvez, androidos okostelefonokról, tabletekről tehát felesleges próbálkozni, viszont egyre több okostévén érhető el az alkalmazásuk. Az előfizetési díja 1890 Ft/hó, vagyis az olcsóbb platformok közé tartozik. A magyar szinkronhangok megszállottjai viszont nem találják meg itt a számításukat, mivel semmilyen tartalmukhoz nem készül magyar szinkron, meg kell elégedni a felirattal.

HBO Max

A közelmúltban az HBO Max és a Discovery összeolvadásától volt hangos a sajtó, illetve az ennek „köszönhető” költségcsökkentő stratégia bevezetésétől, amelynek keretén belül például teljesen leállította az új vezetőség az európai saját gyártású sorozatok készítését. Ezt megelőzően pedig lekerült a kínálatból többek között a három hónapja startolt új magyar széria, A besúgó vagy a három évadot is megélt Aranyélet. S bár sokakban ez bizonyára visszatetszést kelt, azért az továbbra is kétségtelen, hogy az HBO Max a remek tartalmak tárháza hihetetlen mennyiségű néznivalóval. A választék öt nagyobb csoportban érhető el: Warner, DC, HBO, Cartoon Network és Max Originals.

Vagyis megtalálhatók többek között a Warner Bros. régi sikerei, illetve a csatorna másik nagy előnye, hogy a stúdió mozifilmjei 45 nappal a szélesvásznú premier után felkerülnek az HBO Max kínálatába, az utóbbi hónapokban például így járt a Batman vagy a Legendás állatok: Dumbledore titkai.

És mi mindennel futhatunk össze itt? Nos, a teljesség igénye nélkül: Jóbarátok, Agymenők, Két pasi – meg egy kicsi, Trónok harca, Drót, Az Igazság Ligája, Joker, Maffiózók, Easttowni rejtélyek, A farkas gyermekei, Tokyo Vice, Eufória, Az utolsó lépcsőfok, Utódlás, A légikísérő, Hatalmas kis hazugságok, Szex és New York, És egyszer csak…, True Detective, Peacemaker – Békeharcos, The Suicide Squad – Az öngyilkos osztag, Dűne vagy az összes Bond-film.

Hihetetlen lista, pedig még csak a felszínt kapargatjuk. Az HBO Max tehát kedvenc magyar sorozataink kukázása ellenére is remek választás, a havi díja pedig 2390 Ft (éves előfizetés esetén: 1582 Ft). Ezen összegért pedig akár öt nézői profilt is létrehozhatnak a felhasználók három egyidejű streameléssel, korlátlan számú regisztrált eszközzel. Ráadásul minden tartalom magyarított: a felirat alap, de ha nem is azonnal, a legtöbb sorozat megkapja a magyar szinkront is.

Disney+

A nagyok közül utolsóként, június 14-én robbant be hazánkba a Disney stúdió streamingszolgáltatása, amit már rengetegen vártak, hiszen iszonyatos mennyiségű film és sorozat várja a mozgóképes csemegékre éhes nézőket.

Elég, ha annyit írunk, hogy megtalálható a kínálatban a teljes Star Wars-franchise, a Marvel mozis univerzuma, a Pixar animációs stúdió minden alkotása (legyen az egész estés vagy rövid), a National Geographic tartalmai és a Star hálózathoz tartozó csatornák, stúdiók remekei (ide tartozik többek között a Hulu, a 20th Century és az FX Network is).

És persze ne felejtsük ki a Walt Disney Studios animációs és élőszereplős filmjeit, sorozatait. Ez utóbbi kategóriában olyan klasszikusoknak is örülhetünk, mint pl. a Kicsi kocsi-filmek, A fekete lyuk című sci-fi, a Némó kapitány, a Komputer teniszcipőben vagy a Feketeszakáll szelleme, valamint olyan, a mai 30-as, 40-es korosztály gyerekkorát meghatározó animációs szériák, mint a Kacsamesék, a Gumimacik, a Csipet Csapat vagy a Balu kapitány kalandjai (az előbbi kettő ráadásul az eredeti Walt Disney bemutatja-féle magyar szinkronnal).

Lehet tehát nosztalgiázni ezerrel! Ezt a töméntelen mennyiségű néznivalót pedig mindössze 2490 forintos havidíjért megkapjuk (éves előfizetéssel 2075 forintra jön ki havonta a ráfordítás), korlátlan számú letöltéssel legfeljebb 10 eszközre, akár 7 különböző profil beállításával s 4 különböző képernyőn való egyidejű, párhuzamos streaminggel. Ugyanakkor a magyarítással kapcsolatban sem panaszkodhatunk, hiszen a legtöbb filmen és sorozaton ott a magyar szinkron vagy felirat, főként az animációs tartalmakon, azoknál valóban arra törekednek, hogy az olvasni még nem tudó picik is falhassanak mindent, mi fellelhető itt.

Netflix

A streaming alfája és ómegája, legalábbis még az, de ki tudja, meddig. A Netflix kezdetben egy online DVD-téka volt (a világon az első), később nyergelt át a streamingre. 2020 novemberében (a Covid kirobbanása után több mint fél évvel) pedig már 195 millió előfizetőjük volt. A hatalmas nézőszám azonban még nagyobb kínálatot követelt, a Netflixnél így nem vallják az Apple TV+ elvét, itt a mennyiség a minden. Olyan sok film és sorozat kerül fel ide folyamatosan, hogy alig lehet követni, bár az alkalmazás sok más szolgáltatóval ellentétben lehetővé teszi az új tartalmak közti szörfözést, így nem csak véletlenül bukkanhatunk új címekre (mivel a streamingplatformok zöme sajnos nem veszi a fáradtságot, hogy a sajtóval is tartsák a kapcsolatot – az HBO Max és a Disney+ jelenleg kivételek).

Mivel egyre több filmstúdió vagy tévécsatorna indít saját streamingcsatornát, így a Netflix tárháza is folyamatosan csökken, hiszen idővel a tartalomgyártók „visszakérik” a produkcióikat, hogy a saját felületükön értékesítsék azokat.

A Netflix ezért irtózatos tempóban gyártja a filmeket, sorozatokat, dokumentumfilmeket és realityket, hogy az egyre több résztvevővel rendelkező streamingversenyben megmaradjon a vezető helyük.

Olyan szériákkal édesgetik magukhoz leginkább a közönséget, mint pl. a Stranger Things, A Bridgerton család, a Nyerd meg az életed, a Vaják, A nagy pénzrablás, az Ozark, a Cobra Kai, a Lucifer, a Mindannyian halottak vagyunk, a Szexoktatás, Az örökösnő álarca mögött, a Te vagy a 13 okom volt…, valamint olyan filmekkel, mint a Különösen veszélyes bűnözők, a Ne nézz fel!, a Madarak a dobozban, Az Adam-projekt, a Tyler Rake – A kimenekítés, a Megbocsáthatatlan, Az ír vagy legutóbb az Adam Sandler-féle Mindent egy lapra. Ám amellett sem mehetünk el, hogy a nagy számok törvénye is érvényesül, avagy igen sok silány minőségű sorozat és film is pörög a platformon.

A Netflix a hatalmas kínálattal arányosan a legdrágább is a szolgáltatók közül, bár több előfizetés közül is választhatnak az érdeklődők: a havi díja SD-ben 2490 Ft, full HD-ben 3490 Ft, 4K-ban pedig 4490 Ft. Illetve a folyamatosan apadó előfizetőszám megtorpantatása végett azt tervezik, hogy bevezetik a még olcsóbb, ám hirdetéseket is tartalmazó csomagot. Mindenesetre a magyar feliratok és szinkronok tekintetében jó hír, hogy minden új tartalmuk rendelkezik ezekkel, a 2018 előtti sorozatoknál találkozhatunk még magyarítás nélküli produkciókkal.

A többiek

A felsoroltakon kívül azonban meg kell még említeni a Magyarországon elérhető további hazai streamingplatformokat is, mint például a magyar filmeket tartalmazó Filmiót, a főként művészfilmeket magába foglaló Cinegót vagy a horror-, thriller- és sci-fi-filmekre specializálódott SCREAM!-ot.

Mi jöhet még?

Az ígéretek szerint még a 2022-es év végén a globális piacra, így Magyarországra is megérkezik a SkyShowtime streamingszolgáltatás, ami az Egyesült Államokban és a világ más tájain is Paramount+ néven fut, és olyan csatornák, stúdiók repertoárjait foglalja magába, mint a Paramount, a Universal, a Peacock, a Sky és a Showtime.

Vagyis óriási kínálata lesz, vetekszik majd az HBO Maxszal és a Disney+-szal is.

Mellette pedig az AMC+-ra is lehet számítani valamikor 2023 folyamán Európában (az USA-ban és Ausztráliában már elérhető). Valószínűleg főként az Apple TV+-nak jelent majd igazi konkurenciát, mivel az AMC+ is a minőségi presztízstartalmak gyártását és megosztását tűzte ki célul. Így pedig már hét nagyobb szolgáltatóra nő a nézőkre ácsingózó streaminghullám, ennyit azonban valószínűleg nem tud eltartani a közönség, és könnyen lehet, hogy az ezen írás elején felvetett streaminglufi kipukkadása nincs is olyan messze, mint gondolnánk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Alain Delon
A francia színészlegenda 88 éves volt. 2019-es agyvérzése óta folyamatosan egészségügyi problémákkal küzdött.


Elhunyt Alain Delon francia színművész, írja a France24. A színész 88 éves volt.

2019-ben agyvérzést kapott, azóta mi is többször beszámoltunk egészségügyi problémáiról.

A színész „békésen halt meg Douchy-i otthonában, három gyermeke és családja által körülvéve” – írja az AFP Hírügynökség.

Alain Delon 1935. november 8-án született a Párizshoz közeli Sceaux-ban. Nehéz gyerekkora utána a francia haditengerészetnél szolgált. 1957-ben szerepelt először a filmvásznon, és előnyös külseje miatt szinte azonnal a rendezők kedvence lett. Pályafutása során összesen 107 filmben szerepelt, köztük olyan klasszikusokban, mint a Rocco és fivérei, a Napfogyatkozás, A fekete tulipán, A szamuráj vagy az Egy zsaru bőréért. 1998-ban a Két apának mennyi a fele? című alkotásban együtt szerepelt korának másik francia legendájával, a 2021-ben elhunyt Jean-Paul Belmondóval.

Élete nem volt botrányoktól mentes. Az 1960-as és 70-es években három testőre is rejtélyes módon halt meg: az esetekben máig nem tisztázott, hogy öngyilkosságok vagy gyilkosságok történtek, illetve ehhez mennyi köze lehetett magának Delonnak. A fegyverekkel nemrégiben is meggyűlt a baja: idén év elején mintegy hetvenkét lőfegyvert és több mint 3 ezer lőszert foglaltak le otthonában, amikre nem volt engedélye.

1984-ben az európai parlamenti választásokon nyíltan kiállt a francia szélsőjobboldali politikus, Jean-Marie Le Pen mellett, ami miatt sokan kritizálták, egy ideig tömegek bojkottálták a filmjeit is. 2013-ban ismét támogatásáról biztosította a Nemzeti Front radikális jobboldali pártot. Élete utolsó évtizedében számos alkalommal kritizálta a francia belpolitikát és a társadalmat.

Élete leghíresebb szerelme Romy Schneider volt, de gyakran reppentek fel pletykák állítólagos homoszexualitásával kapcsolatban. 2023 májusában meghalt a rá kísértetiesen hasonlító Ari Boulogne, aki Delon eltitkolt fiának vallotta magát, habár a színész sosem ismerte el az apaságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Pár óra alatt elkelt az összes jegy Azahriah koncertjére a Budapest Parkban
A három teltházas arénakoncert után ez nem túl nagy meglepetés. A jegyárakra viszont többen is panaszkodtak.


Azahriah szeptemberi koncertjére mindössze négy és fél óra alatt elfogyott az összes jegy a Budapest Parkban, írj a 24.hu.

Kedd délelőtt 10 órakor indult a jegyértékesítés Azahriah szeptember 5-i Budapest Parkos koncertjére, és alig négy és fél óra alatt az összes jegy elkelt.

A hatalmas érdeklődés miatt még délután is körülbelül nyolcezren várakoztak a virtuális sorban, hogy jegyhez jussanak, de délután kettő körül a Park honlapja már teltházas állapotot mutatott.

Sokan panaszkodtak a hosszú várakozási idő és a jegyárak miatt is.

A legolcsóbb, küzdőtéri jegyek 14 499 forintba kerültek, míg a drágább kategóriás belépők ára 22 990 forint volt.

A hatalmas érdeklődés nem volt meglepetés, hiszen Azahriah idén májusban három egymást követő napon is teltházas koncertet adott a Puskás Arénában.

Az eredetileg egyetlen koncertre hirdetett eseményre pillanatok alatt elfogytak a jegyek, ezért először még egy, majd

végül összesen három koncertet is tartott, amelyekre szintén gyorsan elfogytak a jegyek.

A Budapest Park telítettsége és a viszonylag közeli időpont miatt most nem valószínű, hogy hasonló ismétlésre kerülhet sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Igazi pesti csibész volt” – Demszky Gábor elárulta Garas Dezső titkát
Nosztalgikus bejegyzésben emlékezik az egykori főpolgármester Garasra. Hogyan kerül a kerékbilincs az asztalra?
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. augusztus 15.



Garas Dezső, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze, és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2011. december 30-án, 77 éves korában hunyt el, hosszan tartó betegség után. Az ikonikus művész életútja és tehetsége előtt tisztelegve Demszky Gábor, Budapest egykori főpolgármestere, egy megható és humoros történetet osztott meg a közösségi oldalán, ami eddig nem került nyilvánosságra.

Demszky, aki húsz évig volt Budapest főpolgármestere, és 1998-ban díszpolgári címet adományozott Garas Dezsőnek, egy közös emlékét idézte fel a színészlegendával kapcsolatban. Egy régi fotó kíséretében elmesélte, hogyan játszotta ki Garas a parkolóőröket egy zseniális trükkel.

„Egyszer, valamikor 1998 körül, beállított Rajk Lacihoz, kezében egy kerékbilinccsel. ‘Tudod, ezt mindig felteszem a kocsira, amikor tilosban parkolok, a közterület-felügyelők így békén hagynak, mert azt gondolják, rólam már gondoskodott valamelyik haverjuk’” – írta bejegyzésében Demszky Gábor, hozzátéve: „Igazi pesti csibész volt és remek színész.”

Garas Dezső nemcsak a színpadon, de az életben is olyan karakter volt, akinek humora és leleményessége emlékezetes maradt mindazok számára, akik ismerték és szerették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Brutális, látványos és izzasztóan izgalmas – Az Alien: Romulus a legjobb Alien-film 1997 óta
Ennyi arctámadót még biztosan nem láttunk! A Magyarországon forgatott újabb xenomorph-őrület a franchise legjobb darabjait idézi meg, és nem ismer kegyelmet.


Idén 45 éves az Alien-franchise, 1979 májusában mutatták be az USA-ban először A nyolcadik utas: a halált, azóta pedig sci-fi és a horror műfajainak leghíresebb keresztezéseként trónol a zsáner nagyjaiból álló lista csúcsán. Ridley Scott a mindössze második filmjével nagyon elkapott valamit anno, az idegentől való elemi rettegést (amely épp belőlünk, emberekből kel életre) hívta elő közönségéből, amely azóta is kíváncsian várja a filmtörténet talán legkultikusabb űrszörnyének újabb acsarkodásait.

Majd jöttek a folytatások… James Cameron az 1986-os A bolygó neve: Halállal mesterien ékelte a sci-fi és a horror közé az akciót is; véleményem szerint David Fincher sokak által lenézett (ő maga sem szereti) 1992-es A végső megoldás: halálja sem mondott csődöt, sőt; Jean-Pierre Jeunet 1997-es Feltámad a halálja pedig egészen abszurd irányba vitte a sztorit, és meglepően működött benne a humor is. Szóval odáig egészen pazar volt a franchise, ám a 20th Century Fox a kétezres években úgy döntött, összeereszti a xenomorph-okat a yautjákkal, avagy, ahogy a legtöbben ismerik: a Predatorokkal.

A 2004-es Alien vs. Predator: A Halál a Ragadozó ellen és még inkább annak 2007-es, egészen nézhetetlen folytatása sajnos eléggé leamortizálták kedvenc rémeink ázsióját.

Az eredeti alkotónak, Ridley Scottnak kellett tehát a kezébe vennie újra a gyeplőt (bár sokan Neill Blomkamp víziójának szavaztak volna bizalmat, aki figyelmen kívül hagyva a többi epizódot, direkt folytatást készített volna A bolygó neve: Halálhoz). Ő pedig megpróbált valami újat és teljesen mást kihozni az egészből. A Prometheus (2012) így egy filozofálgató eredetsztori lett, amit sokak gyomra nem vett be, és xenomorph-ot sem lehetett benne látni, mégis üdítő volt egy másik, jóval összetettebb szegmensből szemlélni ezt a világot. A 2017-es Alien: Covenantra azonban sajnos elfogyott az ötlettár, s így egy nem túl kreatív, többnyire lehangoló, kiszámítható, és csupán egyetlen ütős akciójelenetet (a fináléban) tartalmazó méretes csalódás lett az eredmény.

Innen kellett tehát újra felvenni a fonalat, Scott pedig ezúttal átpasszolta a direktori stafétát, méghozzá a Gonosz halott-remake (2013), a Vaksötét (2016) és az Ami nem öl meg (2018) író-rendezőjének, az uruguayi Fede Alvareznek, aki próbált elszakadni a Prometheus és a Covenant frissebb örökségétől, s inkább A nyolcadik utas: a halál és A bolygó neve: Halál atmoszféráját igyekezett rekonstruálni.

Sőt, ha jobban belegondolunk, az Alien: Romulusban egyfajta all star/best of Alien pörög, hiszen majd’ minden korábbi epizódból kapunk valami megidézést a sztori egyes elemeiben.

Az első két filmre szóló párhuzam azonban adott, hiszen ezúttal is egy izolált létesítményben vagyunk (egy űrállomáson), és mindössze hat szereplőnk van, akik szűk folyosókon rohangálnak. Ám nekik nem csupán egyetlen szörnnyel kell szembenézniük, facehuggerek és xenomorph-ok egész garmadája les rájuk (sőt, még valami más is…). A sztori időben is az első két film között játszódik, amikor is a Weyland-Yutani cég egyik sötét és barátságtalan bányászkolóniájából próbálna elmenekülni öt fiatal, valamint az egyikük, Rain (Cailee Spaeny) Andy nevű androidja (David Jonsson). Ehhez pedig azt fundálják ki, hogy megpróbálják a vállalat egy a bolygó felett sodrodó elhagyatott űrhajójából elcsenni a kriokapszulákat, amelyekben játszva átszundiznák azt a kilenc évet, amely célállomásuk, egy idilli bolygó eléréséhez szükséges. Az űrhajóról azonban kiderül, hogy egy űrállomás, ahol a cég emberei furcsa kísérleteket végeztek egy idegen életformán, amely természetesen az újabb emberi behatásnak köszönhetően ismét elaszabadul…

Szóval ezúttal is egy túlélősztorit kapunk, amelyben jóval kevesebb a filozofálgatás, ami pedig van, az maximum megint a szintetikus léthez kapcsolódik, ezúttal Andy révén, akivel Rain testvéri kapcsolatot épített ki, ám egy új program megváltoztatja a személyiségét.

Persze nem is ez a lényeg, Fede Alvarez inkább az alapvető ösztöneinket szerette volna stimulálni, így az akciókra, a látványra, a vérengzésre és leginkább a feszültségre helyezte a hangsúlyt.

Épp ezért az Alien: Romulus megállás nélkül pörög, újabb és újabb kilátástalan szitukba kergetve az egyre fogyatkozó szereplőket, akik egyébként nem sok meglepetéssel kecsegetetnek, gyorsan be lehet őket kategorizálni. Van itt szimpatikus főhősnő (a Tűzgyűrű: Lázadásból, az Easttowni rejtélyekből, a Priscillából és a Polgárháborúból ismert Cailee Spaeny pedig már van annyira rutinos, hogy simán elviszi a hátán a filmet, vagyis méltó utódja Sigourney Weavernek, akit nem egy jelenetben idéz meg természetesen), kiismerhetetlen android, szimpatikus jóképű alfahím (Archie Renaux), nem túl szimpatikus, nagypofájú, lázadó srác (Spike Fearn), egy fiús, kemény és laza pilótalány (Aileen Wu), valamint egy kedves és terhes naiva (Isabela Merced). Közülük Spaeny mellett természetesen a leghálásabb szerepet, vagyis a kissé értelmi fogyatékosra hangszerelt android Andyt alakító David Jonsson (Ipar, Rye Lane) tud igazán csillogni, a többieket Alvarez és írótársa, Rodo Sayagues már nem igazán kényeztették el emlékezetes karakterekkel.

A nézőket azonban kifejezetten elkényeztették a látványvilággal, ami több mint kézzelfogható. A tavaly tavasszal teljes egészében a budapesti Origo Filmstúdióban rögzített Alien: Romulusban ugyanis csodás díszletek és szemet gyönyörködtető praktikus effektek közepette zajlanak az öldöklések és a menekülések, a magyar szakemberek pedig az Oscar-díjas berendező, Sipos Zsuzsanna (Szárnyas fejvadász 2049, Dűne, Borderlands) vezetésével ismét fantasztikus munkát végeztek: a Romulus és Remus űrállomás valósággal életre kel, nekünk magyaroknak pedig csodás összemosolygás-indok, hogy az alkotók még az egyik mozgólépcsős metrólejáratot is felhasználták helyszínként egy pillanatra.

Az Alien: Romulus azonban nem mentes a hibáktól sem. Már az alapsztori is felvet néhány figyelmen kívül hagyott kérdést (pl. a cég miért hagyja, hogy egy ilyen fontos objektum elhagyatottan keringjen egy köpésre az egyik telepüktől?), a „best of”-jelleg miatt sok mindent újra átélhetünk, de igazán eredeti dolgot nem láthatunk, a legerősebb fan service-pillanatot feleslegesen túlhúzzák, a végső nagy extremitást pedig más formában, de végül is már láttuk korábban.

Szerencsére ezek megbocsátható bűnök, mivel Fede Alvarez nem akar túl sokat markolni, így amit vállal, azt tisztességgel véghez is viszi.

Egy feszültségtől csatakos, jó ötletekkel is megpakolt (a facehuggerek melletti osonás és az antigravitációs sav pl. csillagos ötöst érdemelnek), kiváló atmoszférával rendelkező, látványos akció-horrort tett le az asztalra, amely ugyan nem ér az idoljai (vagyis az első és második rész) nyomába, Ridley Scott újabb darabjait azonban így is leiskolázza. Érdemes lesz tehát újra némán sikítani az űrben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk