KULT

6 könyv hűvös őszi napokra, amit a Kossuth Kiadó ajánl nektek

Van köztük történelmi témájú, kultúrtörténeti, életrajzi, riportkönyv és regény is. Mutatjuk a könyveket!


Most, hogy egyre hidegebbek az esték, jól fog esni egy különleges könyvvel elvonulni egy bögre forró tea társaságában, és csak elmerülni egy történetben, ami sodor magával...

Hoztunk egy kis listát azokról az őszi könyvújdonságokról, amelyek közt minden korosztály és mindenféle műfaj kedvelője találhat kedvére való csemegéket. Vagyis megkérdeztük a Kossuth Kiadót, hogy milyen könyveket ajánlanak nektek az őszi napokra - a válaszuk most következik.

Margaret Arwood: Boszorkánymagzat

boszrmagzatuj08_ok

A regény története: Egy neves londoni kiadó kortárs szerzőknek kínált fel megbízást: válasszanak egy-egy Shakespeare-drámát, s ezek témájára írjanak regényt. Az évtizedek óta népszerű, számos nemzetközi díjjal elismert kanadai író A vihart választotta. A mű főhőse Felix, egy színházi fesztivál nagynevű művészeti igazgatója, akit riválisa kifúr az állásából. Felix tizenkét éven át remeteként él egy kunyhóban. Vadul lobog benne a bosszúvágy, de hőn áhított vágya A Vihar színpadra állítása is: ezzel akarja új életre kelteni Mirandát, korán elveszített kislányát. Színházi kurzust vezet egy börtönben, és amikor a véletlen útjába sodorja ellenségeit, felvillan a lehetőség, hogy egy csapásra két tervét is megvalósítsa: megrendezheti a darabot, és elégtételt vehet nagy hatalmú ellenségein is.

Eddig a Kossuth Kiadónál megjelent: Howard Jacobson: Shylock a nevem (A velencei kalmár), Jeanette Winterson: Az időszakadék (Téli rege), Anne Tyler: Az ecetlány (A makrancos hölgy). A Boszorkánymagzat c. könyvet ezen a linken találod.

Gyuricza Péter, Kardos Ernő: A viszkis igaz története

a_viszkis_borito_fules_UJ_nyomdai-1

Magyarország leghíresebb bankrablója ötvenéves. Ma keramikus, már letöltötte a börtönbüntetését. Civil, aki vásárokon kínálja cserepeit, az emberek mégis Viszkisként emlegetik. Valaha többen drukkoltak neki, mint az őt üldöző rendőröknek. Megszökött az előzetesből, elfogása után pedig az ország egyik legszigorúbban őrzött börtönében ült. A rács mögött tanult, új életet tervezett. Akár újságíró is lehetne, de ő az agyagot választotta. Kerámiái keresett termékek. Soha nem fogjuk megtudni, hogy munkáit a szépségükért veszik-e meg, vagy azért, mert ő a híres rabló. Ma már nem szeret bankba járni, de a whiskey-t még mindig kedveli. Meg a teniszt.

Hogyan szökött az erdélyi jéghokis Magyarországra, és hogyan lett bankrabló? Kikkel került kapcsolatba, kik segítették, és kik szerették őt? Mire költötte a rabolt milliókat, és hogyan játszott macska-egér harcot a rendőrökkel, majd min bukott le? És hogyan teltek a börtönévek? Rablásai, szökése, élete ma is foglalkoztatja az embereket. Ambrus Attila legendája nem homályosul.

A kalandjairól szóló könyvet ezen a linken találod.

Romsics Ignác: Magyarország története

Romsics_Borito_Tabla_javitott

Romsics Ignác a 20. századi magyar történelem kutatójaként és oktatójaként vált ismertté. Az elmúlt években érdeklődése térben és időben egyaránt kitágult. Erről az európai és különösen a magyar történelem korábbi szakaszaival foglalkozó számos kitűnő írása tanúskodik. Bogyay Tamás, Eckhardt Ferenc, Kosáry Domokos és Szekfű Gyula nyomdokaiba lépve az elmúlt két-három évben Magyarország történetének szisztematikus áttekintésével foglalkozott – a kezdetektől napjainkig. Az olvasó ennek az eredményét tarthatja most kezében.

A nagyívű munka öt fejezetben tárgyalja a magyarság, illetve Magyarország történetét – közérthetően és olvasmányos stílusban. Alapvető rendezőelve az időrend, gerince pedig az állam és az állami politika története. A múlt egyéb dimenziói ugyancsak kellő súllyal és terjedelemben szerepelnek. A politikatörténet mellett minden korszak gazdasági és társadalmi viszonyainak az alakulásáról, a lakásviszonyok, az öltözködés és az étkezési szokások változásairól, valamint a kultúra és a művelődés helyzetéről is plasztikus képet kap az olvasó. A szerző további fontos szempontja volt az összehasonlítás, vagyis az egyes korszakok hazai teljesítményének összevetése az európai, illetve globális eredményekkel, és ennek révén Magyarország mindenkori fejlettségi szintjének reális bemutatása. A kötetet gondosan válogatott gazdag kép- és térképanyag egészíti ki, amely vizuálisan támasztja alá a szerző megállapításait. A tudományos ismereterjesztés legjobb hagyományait követő nagyszabású mű a magyar történelem iránt érdeklődők lehető legszélesebb körének az érdeklődésére tarthat számot.

A könyvet ezen a linken találod.

Ernyey Béla: Zoknihossz

ErnyeyBela_borito_KOSSUTH kicsi

Ernyei Béla a könyvéről: "Ezt a könyvet a gondolkodó, kíváncsi urak kézikönyvének szántam – azzal a nem titkolt vággyal, hogy sok hölgy is olvasni fogja, hiszen jó pár fejezet nekik és róluk is szól. Összességében tehát azoknak való, akik a világgal és a magánéletükkel kapcsolatban is tele vannak bizonytalansággal és megválaszolatlan kérdésekkel. Ezért azzal, aki a kezébe veszi ezt az írást, már a kezdetekkor szeretnék egy megállapodást kötni: tegye félre az előítéleteit, ha vannak, és fogadja el a segítő kezet. Cserébe ígérem, hogy nem jár rosszul a stílusról, divatról, emberi kapcsolatokról, pénzről, nőkről, ármányról és szerelemről – más szóval az életről szóló közös utazásunk során.

A többi – az öltözködés apró trükkjei, hűség-féltékenység, a párkapcsolatok legfontosabb szabályai – és rengeteg egyéb, tabu nélkül kezelt téma pár fejezettel később úgyis megtalálható lesz itt. Feltéve, hogy az olvasó nem csak szaftos sztorik vagy bulváros leleplezések miatt vette kezébe ezt a könyvet, hanem mert valódi igénye van arra, hogy maga is stílusosan éljen. Elfogadó, szerethető és – ahogy nagyapám mondaná – a pokolban is úr legyen."

A könyvet ezen a linken találod.

Kovács József: A blues története a kezdetektől napjainkig

fedelterv_final2c

Az első magyar nyelvű, alapos elemző és ismertető, hiánypótló kötet a bluesról. Megismerheted a műfaj kialakulásának és fejlődésének körülményeit, történelmi és társadalmi hátterét, maradandót alkotó előadóit, dalaik születésének körülményeit – a kezdetektől napjainkig. A szerző kiváló fotóválogatással, több száz dalra kiterjedő ajánlóval segíti az elmélyülést a blues világába. A magyar bluesélettel külön fejezet foglalkozik.

A könyvet ezen a linken találod.

Papp Réka Kinga: Aki kurvának áll

Borito kicsi

Papp Réka Kinga újságíró, műsorvezető és komikus, de ebben a riportkönyvben nem viccelődik. Egy évtizede foglalkozik nehezen hozzáférhető, kirekesztett és rejtőzködő társadalmi csoportok ügyeivel írásaiban, rövidfilmjeiben és rádióműsorában. Legfőbb témái a prostitúció és szexmunka, a szülés az egészségügyben, a nők helyzete a társadalomban; a szegénység, az emberi jogok, az érdekképviselet és a szociálpolitika.

Papp Réka Kinga riportkönyvében hat magyar szexmunkás meséli el az életét, a döntéseit és a körülményeket, amelyek meghatározták az életüket; hogy honnan jöttek, merre törekszenek, kiktől félnek és kiket féltenek. A könyv november 9-én jelent meg a Kossuth Kiadónál.

Kísérőfilmet, híreket, interjúkat és más kapcsolódó anyagokat a könyv weboldalán találsz. A könyvet pedig ezen a linken találod.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Alain Delon
A francia színészlegenda 88 éves volt. 2019-es agyvérzése óta folyamatosan egészségügyi problémákkal küzdött.


Elhunyt Alain Delon francia színművész, írja a France24. A színész 88 éves volt.

2019-ben agyvérzést kapott, azóta mi is többször beszámoltunk egészségügyi problémáiról.

A színész „békésen halt meg Douchy-i otthonában, három gyermeke és családja által körülvéve” – írja az AFP Hírügynökség.

Alain Delon 1935. november 8-án született a Párizshoz közeli Sceaux-ban. Nehéz gyerekkora utána a francia haditengerészetnél szolgált. 1957-ben szerepelt először a filmvásznon, és előnyös külseje miatt szinte azonnal a rendezők kedvence lett. Pályafutása során összesen 107 filmben szerepelt, köztük olyan klasszikusokban, mint a Rocco és fivérei, a Napfogyatkozás, A fekete tulipán, A szamuráj vagy az Egy zsaru bőréért. 1998-ban a Két apának mennyi a fele? című alkotásban együtt szerepelt korának másik francia legendájával, a 2021-ben elhunyt Jean-Paul Belmondóval.

Élete nem volt botrányoktól mentes. Az 1960-as és 70-es években három testőre is rejtélyes módon halt meg: az esetekben máig nem tisztázott, hogy öngyilkosságok vagy gyilkosságok történtek, illetve ehhez mennyi köze lehetett magának Delonnak. A fegyverekkel nemrégiben is meggyűlt a baja: idén év elején mintegy hetvenkét lőfegyvert és több mint 3 ezer lőszert foglaltak le otthonában, amikre nem volt engedélye.

1984-ben az európai parlamenti választásokon nyíltan kiállt a francia szélsőjobboldali politikus, Jean-Marie Le Pen mellett, ami miatt sokan kritizálták, egy ideig tömegek bojkottálták a filmjeit is. 2013-ban ismét támogatásáról biztosította a Nemzeti Front radikális jobboldali pártot. Élete utolsó évtizedében számos alkalommal kritizálta a francia belpolitikát és a társadalmat.

Élete leghíresebb szerelme Romy Schneider volt, de gyakran reppentek fel pletykák állítólagos homoszexualitásával kapcsolatban. 2023 májusában meghalt a rá kísértetiesen hasonlító Ari Boulogne, aki Delon eltitkolt fiának vallotta magát, habár a színész sosem ismerte el az apaságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Pár óra alatt elkelt az összes jegy Azahriah koncertjére a Budapest Parkban
A három teltházas arénakoncert után ez nem túl nagy meglepetés. A jegyárakra viszont többen is panaszkodtak.


Azahriah szeptemberi koncertjére mindössze négy és fél óra alatt elfogyott az összes jegy a Budapest Parkban, írj a 24.hu.

Kedd délelőtt 10 órakor indult a jegyértékesítés Azahriah szeptember 5-i Budapest Parkos koncertjére, és alig négy és fél óra alatt az összes jegy elkelt.

A hatalmas érdeklődés miatt még délután is körülbelül nyolcezren várakoztak a virtuális sorban, hogy jegyhez jussanak, de délután kettő körül a Park honlapja már teltházas állapotot mutatott.

Sokan panaszkodtak a hosszú várakozási idő és a jegyárak miatt is.

A legolcsóbb, küzdőtéri jegyek 14 499 forintba kerültek, míg a drágább kategóriás belépők ára 22 990 forint volt.

A hatalmas érdeklődés nem volt meglepetés, hiszen Azahriah idén májusban három egymást követő napon is teltházas koncertet adott a Puskás Arénában.

Az eredetileg egyetlen koncertre hirdetett eseményre pillanatok alatt elfogytak a jegyek, ezért először még egy, majd

végül összesen három koncertet is tartott, amelyekre szintén gyorsan elfogytak a jegyek.

A Budapest Park telítettsége és a viszonylag közeli időpont miatt most nem valószínű, hogy hasonló ismétlésre kerülhet sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Igazi pesti csibész volt” – Demszky Gábor elárulta Garas Dezső titkát
Nosztalgikus bejegyzésben emlékezik az egykori főpolgármester Garasra. Hogyan kerül a kerékbilincs az asztalra?
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. augusztus 15.



Garas Dezső, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze, és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2011. december 30-án, 77 éves korában hunyt el, hosszan tartó betegség után. Az ikonikus művész életútja és tehetsége előtt tisztelegve Demszky Gábor, Budapest egykori főpolgármestere, egy megható és humoros történetet osztott meg a közösségi oldalán, ami eddig nem került nyilvánosságra.

Demszky, aki húsz évig volt Budapest főpolgármestere, és 1998-ban díszpolgári címet adományozott Garas Dezsőnek, egy közös emlékét idézte fel a színészlegendával kapcsolatban. Egy régi fotó kíséretében elmesélte, hogyan játszotta ki Garas a parkolóőröket egy zseniális trükkel.

„Egyszer, valamikor 1998 körül, beállított Rajk Lacihoz, kezében egy kerékbilinccsel. ‘Tudod, ezt mindig felteszem a kocsira, amikor tilosban parkolok, a közterület-felügyelők így békén hagynak, mert azt gondolják, rólam már gondoskodott valamelyik haverjuk’” – írta bejegyzésében Demszky Gábor, hozzátéve: „Igazi pesti csibész volt és remek színész.”

Garas Dezső nemcsak a színpadon, de az életben is olyan karakter volt, akinek humora és leleményessége emlékezetes maradt mindazok számára, akik ismerték és szerették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Brutális, látványos és izzasztóan izgalmas – Az Alien: Romulus a legjobb Alien-film 1997 óta
Ennyi arctámadót még biztosan nem láttunk! A Magyarországon forgatott újabb xenomorph-őrület a franchise legjobb darabjait idézi meg, és nem ismer kegyelmet.


Idén 45 éves az Alien-franchise, 1979 májusában mutatták be az USA-ban először A nyolcadik utas: a halált, azóta pedig sci-fi és a horror műfajainak leghíresebb keresztezéseként trónol a zsáner nagyjaiból álló lista csúcsán. Ridley Scott a mindössze második filmjével nagyon elkapott valamit anno, az idegentől való elemi rettegést (amely épp belőlünk, emberekből kel életre) hívta elő közönségéből, amely azóta is kíváncsian várja a filmtörténet talán legkultikusabb űrszörnyének újabb acsarkodásait.

Majd jöttek a folytatások… James Cameron az 1986-os A bolygó neve: Halállal mesterien ékelte a sci-fi és a horror közé az akciót is; véleményem szerint David Fincher sokak által lenézett (ő maga sem szereti) 1992-es A végső megoldás: halálja sem mondott csődöt, sőt; Jean-Pierre Jeunet 1997-es Feltámad a halálja pedig egészen abszurd irányba vitte a sztorit, és meglepően működött benne a humor is. Szóval odáig egészen pazar volt a franchise, ám a 20th Century Fox a kétezres években úgy döntött, összeereszti a xenomorph-okat a yautjákkal, avagy, ahogy a legtöbben ismerik: a Predatorokkal.

A 2004-es Alien vs. Predator: A Halál a Ragadozó ellen és még inkább annak 2007-es, egészen nézhetetlen folytatása sajnos eléggé leamortizálták kedvenc rémeink ázsióját.

Az eredeti alkotónak, Ridley Scottnak kellett tehát a kezébe vennie újra a gyeplőt (bár sokan Neill Blomkamp víziójának szavaztak volna bizalmat, aki figyelmen kívül hagyva a többi epizódot, direkt folytatást készített volna A bolygó neve: Halálhoz). Ő pedig megpróbált valami újat és teljesen mást kihozni az egészből. A Prometheus (2012) így egy filozofálgató eredetsztori lett, amit sokak gyomra nem vett be, és xenomorph-ot sem lehetett benne látni, mégis üdítő volt egy másik, jóval összetettebb szegmensből szemlélni ezt a világot. A 2017-es Alien: Covenantra azonban sajnos elfogyott az ötlettár, s így egy nem túl kreatív, többnyire lehangoló, kiszámítható, és csupán egyetlen ütős akciójelenetet (a fináléban) tartalmazó méretes csalódás lett az eredmény.

Innen kellett tehát újra felvenni a fonalat, Scott pedig ezúttal átpasszolta a direktori stafétát, méghozzá a Gonosz halott-remake (2013), a Vaksötét (2016) és az Ami nem öl meg (2018) író-rendezőjének, az uruguayi Fede Alvareznek, aki próbált elszakadni a Prometheus és a Covenant frissebb örökségétől, s inkább A nyolcadik utas: a halál és A bolygó neve: Halál atmoszféráját igyekezett rekonstruálni.

Sőt, ha jobban belegondolunk, az Alien: Romulusban egyfajta all star/best of Alien pörög, hiszen majd’ minden korábbi epizódból kapunk valami megidézést a sztori egyes elemeiben.

Az első két filmre szóló párhuzam azonban adott, hiszen ezúttal is egy izolált létesítményben vagyunk (egy űrállomáson), és mindössze hat szereplőnk van, akik szűk folyosókon rohangálnak. Ám nekik nem csupán egyetlen szörnnyel kell szembenézniük, facehuggerek és xenomorph-ok egész garmadája les rájuk (sőt, még valami más is…). A sztori időben is az első két film között játszódik, amikor is a Weyland-Yutani cég egyik sötét és barátságtalan bányászkolóniájából próbálna elmenekülni öt fiatal, valamint az egyikük, Rain (Cailee Spaeny) Andy nevű androidja (David Jonsson). Ehhez pedig azt fundálják ki, hogy megpróbálják a vállalat egy a bolygó felett sodrodó elhagyatott űrhajójából elcsenni a kriokapszulákat, amelyekben játszva átszundiznák azt a kilenc évet, amely célállomásuk, egy idilli bolygó eléréséhez szükséges. Az űrhajóról azonban kiderül, hogy egy űrállomás, ahol a cég emberei furcsa kísérleteket végeztek egy idegen életformán, amely természetesen az újabb emberi behatásnak köszönhetően ismét elaszabadul…

Szóval ezúttal is egy túlélősztorit kapunk, amelyben jóval kevesebb a filozofálgatás, ami pedig van, az maximum megint a szintetikus léthez kapcsolódik, ezúttal Andy révén, akivel Rain testvéri kapcsolatot épített ki, ám egy új program megváltoztatja a személyiségét.

Persze nem is ez a lényeg, Fede Alvarez inkább az alapvető ösztöneinket szerette volna stimulálni, így az akciókra, a látványra, a vérengzésre és leginkább a feszültségre helyezte a hangsúlyt.

Épp ezért az Alien: Romulus megállás nélkül pörög, újabb és újabb kilátástalan szitukba kergetve az egyre fogyatkozó szereplőket, akik egyébként nem sok meglepetéssel kecsegetetnek, gyorsan be lehet őket kategorizálni. Van itt szimpatikus főhősnő (a Tűzgyűrű: Lázadásból, az Easttowni rejtélyekből, a Priscillából és a Polgárháborúból ismert Cailee Spaeny pedig már van annyira rutinos, hogy simán elviszi a hátán a filmet, vagyis méltó utódja Sigourney Weavernek, akit nem egy jelenetben idéz meg természetesen), kiismerhetetlen android, szimpatikus jóképű alfahím (Archie Renaux), nem túl szimpatikus, nagypofájú, lázadó srác (Spike Fearn), egy fiús, kemény és laza pilótalány (Aileen Wu), valamint egy kedves és terhes naiva (Isabela Merced). Közülük Spaeny mellett természetesen a leghálásabb szerepet, vagyis a kissé értelmi fogyatékosra hangszerelt android Andyt alakító David Jonsson (Ipar, Rye Lane) tud igazán csillogni, a többieket Alvarez és írótársa, Rodo Sayagues már nem igazán kényeztették el emlékezetes karakterekkel.

A nézőket azonban kifejezetten elkényeztették a látványvilággal, ami több mint kézzelfogható. A tavaly tavasszal teljes egészében a budapesti Origo Filmstúdióban rögzített Alien: Romulusban ugyanis csodás díszletek és szemet gyönyörködtető praktikus effektek közepette zajlanak az öldöklések és a menekülések, a magyar szakemberek pedig az Oscar-díjas berendező, Sipos Zsuzsanna (Szárnyas fejvadász 2049, Dűne, Borderlands) vezetésével ismét fantasztikus munkát végeztek: a Romulus és Remus űrállomás valósággal életre kel, nekünk magyaroknak pedig csodás összemosolygás-indok, hogy az alkotók még az egyik mozgólépcsős metrólejáratot is felhasználták helyszínként egy pillanatra.

Az Alien: Romulus azonban nem mentes a hibáktól sem. Már az alapsztori is felvet néhány figyelmen kívül hagyott kérdést (pl. a cég miért hagyja, hogy egy ilyen fontos objektum elhagyatottan keringjen egy köpésre az egyik telepüktől?), a „best of”-jelleg miatt sok mindent újra átélhetünk, de igazán eredeti dolgot nem láthatunk, a legerősebb fan service-pillanatot feleslegesen túlhúzzák, a végső nagy extremitást pedig más formában, de végül is már láttuk korábban.

Szerencsére ezek megbocsátható bűnök, mivel Fede Alvarez nem akar túl sokat markolni, így amit vállal, azt tisztességgel véghez is viszi.

Egy feszültségtől csatakos, jó ötletekkel is megpakolt (a facehuggerek melletti osonás és az antigravitációs sav pl. csillagos ötöst érdemelnek), kiváló atmoszférával rendelkező, látványos akció-horrort tett le az asztalra, amely ugyan nem ér az idoljai (vagyis az első és második rész) nyomába, Ridley Scott újabb darabjait azonban így is leiskolázza. Érdemes lesz tehát újra némán sikítani az űrben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk