Segítő kutya vár segítséget – dolgozhat-e még három lábbal?
A korona miatt nincs terápia
Az alapítványnak most 28 kutyája van, munkatársaik mind önkéntesek.
Ezek az állatok az autizmussal élők, beilleszkedési-, tanulási- és magatartászavarral küzdő, tanulásban, értelmileg akadályozott, súlyosan-, halmozottan sérült gyermekeknek segítenek, nem is keveset.
A járásban, mozgásban, koncentrációban, számolásban is velük lépnek előre a gyerekek, volt, aki húsz évesen mondta ki az első szavát egy kutya segítségével.
„Index négy év alatt nagyon sok gyereket tanított, segített terápiákon míg tudott, most rajtunk a sor! Nem hagyhatjuk cserben! Segítsetek, kérlek! Mert megérdemli!”
– írta Alíz.
Index most segítségre szorul, kapott is már némi támogatást, mert a műtétre elment ötszázezer forint.
Aki tud segíteni Indexnek, hogy 4 évesen bebizonyítsa, három lábbal is lehet hasznos, segítsen:
10700141-48858502-51100005, CIB bank
Az alapítvány március óta nem tud terápiákat adni, várják a járvány végét.
„A kutyákat nem tudom a sufniba beállítani, hogy majd előveszem, ha lehet. Mindenkinek el kell tartania a kutyáját, kutyáit. Korábban a pályázatokból kaptak erre pénzt az önkéntesek, akiknek van egyéb főállásuk.”
Ruhába rejtik a sebeit
Fia még nem látta a kutyát a műtét után. Most készülnek a nagy találkozásra.
A tanárnéni már jelezte, hogy a gyerek sokat beszél a kutyáról, hogy beteg, most nincs lába, de meggyógyul. A baj az, hogy otthon erről nem beszél.
"Nem tudom, mit gondol a gyerek. Ha probléma van, akkor ő nem beszél, órákig, napokig.”
- panaszkodik az édesanyja.
Alíz szerint az sem kizárt, hogy a koronavírus zavarja meg a gyerekeket, az, hogy mindenki maszkot hord. Öt éves kislánya kimondja, mit gondol, egyik nap azt kérdezte, ha mindenki beteg lesz, meg fogunk halni?
Anyja elmondta, hogy remélhetően sok mindenki meggyógyul, de lesz, akit nem tudnak megmenteni.
Fia nem is kérdez a koronáról sem. Azt sem tudni, mit gondol pontosan a kutyáról. Hamarosan látni fogja egy olyan ruhában, ami takarja majd a sebeit.
A gyógypedagógus Alíznak sok a teher, de azt mondja, edződik.
„Ezt kaptuk, ebből tanulunk, ebből hozzuk ki a legjobbat, amit ki tudunk. Nem tudom még, a fiam hogyan reagál, lecserélhetjük a segítőkutyáját egy ugyanilyen típusra, vagy jobb egy teljesen más fajta, más színű. Azt sem látom még, hogy Index hogyan gyógyul, bevihető-e még terápiára vagy ő most már csak a mi családi kutyusunk lesz korai nyugdíjjal.”
