Népliget: volt egy fantasztikus ember, aki nyugdíjasként is minden szabadidejét a parkra áldozta
Amikor először sétáltam valóban figyelmesen a Népligetben, akkor bukkantam különféle kis táblákba. Helyesebben talajba süllyeszett kis kőtömbökbe informatív feliratokkal.
Ezeken láthattam, melyik a park legrégebbi fája, mit láthatok az adott helyen, és mi a neve annak az útnak, amelyen éppen poroszkálok.
Feltűnt egy felirat is: a Népliget barátai.
Utánanéztem, kik ők, de mire a Népliget hűséges rajongójával, a Népliget barátainak lelkével, a táblák ötletgazdájával találkozhattam volna, már nem volt közöttünk. 2013-ban halt meg Pesti László, aki annak idején a park főkertésze volt.
"Érdekes hely a Népliget, és nem anyagilag, hanem figyelemben többet érdemelne - mondta egy vele készült videós interjúban 2010-ben, a SzeptEmberFeszten. "Pénz mindig bőségesen akad, csak rosszul van felhasználva.
Ha volna iránta érdeklődés, akkor az egyik legnagyobb érték a csend, ami itt van.
A Népligetnek az egy picikét riasztó hatása, hogy a két nagy forgalmú út, az Üllői út és a Könyves Kálmán krt. itt megy. De ha onnan bejön az ember 100 méter, egy lelket nem lát maga körül. Pár perc elteltével már szinte nem is érzi magát bent a városban. Olyan gyors az átmenet, hogy az kicsit riasztólag hat. Pedig éppen ez az egyik értéke: itt van bent a városban, ahol nyugalom van, körbe lehet sétálni."
"Pesti László neve egybeforrt Budapest kertjeinek, parkjainak sorsával, történetével.
Ki gondolta volna, hogy a nyugdíjasként is teljes szabadidejével nem csak a Népliget jobbításán, botanikai gazdagsága kiteljesítésén fáradozó kertész (egykoron a Múzeum-kert, majd évtizedekig a Népliget főkertésze) esténként aprócska szobájában, egy pohár tejecskéjét szopogatva, azokat a nagyszerű gondolatokat veti papírra, „rendezi sajtó alá”, melyek évtizedekre, talán századokra is megfontolandó intelmeket, szerető jótanácsokat, a múlt, a növények, a parkok tiszteletét, a tennivalók pontos mikéntjét hagyományozzák ránk.
Ki ismerte nála jobban a Népligetet? Elmaradhatatlan hátizsákjában saját tanulmányok tucatjai lapultak az általa gondozott park jelenéről, múltjáról és elképzelt jövőjéről"
- írta róla megható nekrológban a Városvédő blog.
Pesti László 80 éve, 1938-ban született, és 1954-ben kezdett dolgozni a Budapesti Parkfenntartó Vállalatnál, először segédmunkásként, majd képzett dísznövénykertészként. 1972-től folyamatosan dolgozott a Népligetben. Nyugdíjasként, fizetség nélkül is, nap mint nap dolgozott a parkban: "ültetett, gyomlált, karbantartott, folyamatosan segítette, tanácsokkal látta el egykori kollégáit, utódait" - írja róla Bánó Soma a Pesti Zsibongóban.
Mint kiderült, a Népliget egykori kertésze saját pénzéből készítette az információs táblákat, az utcanévtáblákat, és neki köszönhető a Mátis László csillagász által tervezett Sétáló Naprendszer kihelyezése is. Mivel Pesti László szerette volna, ha a park útvonalai nevet kapnak, ő keresztelte el barátjával, Tarjányi Ferenccel a sétányokat. Magyar botanikusok nevét kapták az utak.
Laci bácsi készítette a betontömböket is a feliratokkal, és maga véste bele a szöveget.
Ugyancsak az ő munkája a Szélrózsa: ezeken láthatod, pontosan mekkora távolsagra találhatók innen a legjelentősebb magyarországi földrajzi pontok. Sőt! Saját pénzén adott ki képeslap-sorozatot magyarországi növényekről, valamint a Népliget és Kőbánya nevezetességeiről.
Milliárdos nagyságrendű kicsinyítéssel készült "térkép", amin azt láthatod, miylen távolságra vannak egymástól és a Naptól a Naprendszer bolygói.
A Népligetben elhelyezett kőlapokon szerepel a bolygó neve, jele, átmérője, keringési ideje, és a Nap jelétől mért távolsága méterben. Az első kőlapokat a Planetárium mellett találod, és végig is járhatod a Naprendszer távjait.
Pesti László és Tarjányi Ferenc számomra legkedvesebb és legizgalmasabb munkája egy futurisztikus mű, a hozzá elkészített térképpel. A Népliget hűséges barátai ugyanis elképzelték, milyen lehetne 2068-ban, a park létrehozásának 200. évfordulóján ez a méltatlanul elhanyagolt, de csodálatos zöld terület. Többek közt a következőket írták:
"Az Óliget bemutatását a Nagyjátszótér játszószer-gyűjteményével kezdjük. Ez és a Mesevár érthetően állandó gyerekközönségnek örvend. Az újjáépült és kibővített Nagyvendéglő - éttermével, teraszával, klubjával rangos vendéglátó hely - útjának tengelyében álló vas Kilátótoronyból érdekes kép tárul az ide felkapaszkodó szeme elé.
Gyakran és sokan keresik fel a Planetárium csillagászati bemutatóit, továbbá a hozzá fűződő szabadtéri gyakorlatokat, utóbbiakat egészíti ki az Időtorony, a Naprendszer-bemutató és a csillagászok szoborsétánya.
Számottevő törzsközönséggel rendelkezik a Jurta Színház is. A rövidesen száz éves Országpark egyes részei a 19 megye sajátosságaival fogadja az érdeklődőket. A Pávakert kerítése mögött szabadon járnak a pávák, fácánok, gyöngytyúkok, sőt a teknősök is. A válogatott stílusú épületekben működő intézmények számos látogató érdeklődését keltik fel."
És itt látható a térkép:
Mi mindent csinált még Pesti László? Például előadásokat tartott, Tarjányi Ferenccel együtt megírta a budapesti parkok történetét, és katalógusba gyűjtötte a Népliget növényeit.
Sajnálom, hogy nem ismerhettem. Felbecsülhetetlen értékű munkát végzett Budapestnek, teljesen ingyen.
