Nem mindennapi tett a focipályán
Max 8 éves, svéd kisfiú. Williams-szindrómás, és nagyon érzékeny a zajokra. Már napokkal a mérkőzés előtt gyűjtötte a bátorságot, hogy ott lehessen a kezdés előtti ünnepi percekben.
Ez teljesen érthető is, hiszen Max fél a hangos dolgoktól, és a Svédország-Németország VB selejtező labdarúgó mérkőzésre csaknem 51 ezer ember volt kíváncsi. Ennyi ember pedig nem kis hangerővel buzdítja kedvenc csapatát.
11 Williams-szindrómás kisfiú kísérte a játékosokat a kezdőkörhöz. A 8 éves kisfiú Kim Kallström „kabalája” lett. A sportember, ahogy megérezte Max félelmét, lehajolt hozzá és simogatva megnyugtatta. Így segítette a kisfiút ahhoz, hogy átélje élete nagy pillanatát.
Ritka genetikai betegség, amit számos testi és lelki sajátosság jellemez. A betegség külső jegye a jellegzetes manószerű arc.
A szervi elváltozások közül a leggyakoribbak: általában kis súllyal születnek, szív– és érrendszeri problémák, csecsemőkorban hasfájósak, fogászati problémákkal küzdenek és veserendellenesség is előfordul.
Szinte minden betegnek valamilyen fokú intellektuális fogyatékossága van. Viszont nagyon szeretetreméltó egyéniségek. Nagyon egyedi nyelvi eszközöket használnak, közvetlenek, barátságosak. Mindenki felé fenntartások nélkül, abszolút bizalommal közelednek, bár néha szélsőséges a viselkedésük.
A mérkőzés után Max apukája, Emil köszönőlevelet írt a svéd válogatott csillagának, Kim Kallströmnek. A levelet közreadta a Facebookon is, ahol pillanatok alatt több ezren osztották meg.
Emil megköszönte Kimnek, hogy kisfiát olyan élményhez segítette, amit bárki más is átélhet, aki „játékos-kabalaként” jelen lehet egy válogatott mérkőzés előtt. Így Max is megtapasztalhatta a büszkeség érzését, és azt, hogy ő épp akkor egy különleges ember. Mindez pedig hatalmas örömet jelentett számára.
A válogatott játékos válaszolt is az apa levelére: „Természetesen nagyon boldog vagyok, hogy Max édesapja megköszönte, amit tettem. De engem az tett a legboldogabbá, hogy bár Max egy kicsit félt, amikor bejött, de sikerült elérni, hogy ez mégis egy pozitív élmény legyen a számára."
Kim elmondta még, hogy „a szülőkre gondoltam, akik a lelátón ültek és valószínűleg ők is nyugtalanok voltak addig, amíg a gyerekük velünk volt. Ezért igyekeztem, hogy nyugodt és magabiztos legyek, ezáltal a kisfiú is megnyugodott.”
Nyomj egy lájkot, ha tetszett a svéd válogatott játékos viselkedése!
