Méhrajok a Városligetnél
Augusztus 22-én 18 órakor nyílik meg az Új Múzeum Méheknek a Műcsarnok hátsó teraszán, ahol szeptember végéig a legkülönbözőbb programokon lehet megismerkedni a méhek életével, és a nyáron készült közösségi mézet is meg lehet kóstolni.
Ugyanis a műhelymunka már júliusban elkezdődött, több méhcsaládot telepítettek a műcsarnok mögé, és mint mostanra kiderült, a szorgos rovarok minden várakozást felülmúlva rengeteg mézet termeltek.
A városi méhészet alapötlete a frankfurti finger művészcsoporttól származik, amelynek tagjai, Florian Haas és Andreas Wolf az elmúlt években Németország több nagyvárosában alakítottak ki közösségi méhészeteket és indítottak el úgynevezett vegyes méhészcsoportokat.
A magyar csoport 40, különböző korú, hátterű és élethelyzetű érdeklődő bevonásával alakult meg, fiatalok és idősebbek, diákok és nyugdíjasok, helyi lakosok és itt élő külföldiek, álláskeresők, új szakmák iránt érdeklődők, méhészmúlttal rendelkezők és teljesen kezdők dolgoznak együtt.
A csoport tagjai Tornyossy Csaba okleveles méhész vezetésével és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakmai támogatásával egyszerre tanulhatták meg a méhészkedés és a mézkészítés alapjait, és közösen gondozhatták a méheket.
A minap mi is megnézhettük, hogy a méhcsaládok hogy dolgoztak, láthattuk a kaptárak kibontása után a rovarok munkájának eredményét, beletekinthettünk abba, hogy épül fel egy család, milyen rendben élnek, dolgoznak.
Voltak, akik csak maszkban látták jónak közelíteni a méhekhez, de a legtöbben maszk nélkül figyelik a családok életét. A profi méhész minden gond nélkül bontja szét a kaptárt, keresgéli az anyát, vizsgálja a szaporodás és a méztermelés fázisait, miközben persze a speciális füstölővel folyamatosan bódítja az egyébként egyáltalán nem agresszív rovarokat.
Tornyossy Csaba szerint kitűnő választás volt a Városliget mellé telepíteni a kaptárakat, hiszen a közelben a méhek meglepően nagy mennyiségű mézet tudtak összegyűjteni, az első pergetés után még akár egy másodikra is sor kerülhet még a hátra lévő időben.
A városi méhészkedés tehát egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott ötlet, a nagy kiterjedésű zöldterületek mellé telepített családok éppúgy megtalálják a maguk „méhlegelőjét”, mint vidéki társaik.
A városligeti múzeum három makettszerű teremből áll majd, amelyekbe a méhek berepülhetnek, a látogatók pedig kívülről nézhetik meg a rendhagyó, tematikus kiállításokat.
A múzeum a méhtársadalom működését kutatja, valamint a méhek és az emberi társadalom összefüggéseire hívja fel a figyelmet. Az egyik teremben a méhdemokrácia és a rajintelligencia lesz a főtéma, így választ kapunk például arra, hogyan hoznak közös döntéseket a méhek a rajt érintő kérdésekben.
A másik terem az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) kampányával foglalkozik, amely az ehető rovarok, köztük a méhbábok fogyasztását népszerűsíti. Mivel a világon csaknem egymilliárd ember éhezik, a FAO szerint az új táplálkozási kultúra elterjesztése részben orvosolná a problémát, és ökológiai előnyökkel is járna.
A harmadik terem magának a múzeumnak a működését mutatja be, valamint a közösségi méhészetet gondozó méhészcsoport munkájába ad betekintést.
Az augusztus 22-i megnyitón a német művészek, a szervezők és a méhészcsoport tagjai rendhagyó tárlatvezetéseket tartanak, valamint a vendégek megkóstolhatják az első budapesti közösségi mézet is.
Az Új Múzeum Méheknek szeptember 30-ig látogatható minden héten, csütörtöktől vasárnapig 14 és 18 óra között. Az érdeklődőket hetente kétszer (minden csütörtökön és szombaton 16 és 18 órától) magyar és idegen nyelvű tárlatvezetésekkel, valamint további programokkal – beszélgetésekkel, koncertekkel, filmvetítésekkel és családi programokkal - várják.
A tárlatvezetésekre a korlátozott létszám miatt előzetes bejelentkezés ajánlott.
A részletes programokról a városi méhészet blogján és Facebook oldalán lehet tájékozódni.
Ha tetszett a cikk, és kedveled a mézet, nyomj egy lájkot!
