Kiserdővédők: A járvány miatt is kiderült, mennyi zöldterületre van szükség egy élhető városban

„A zöldterületek kárára megvalósuló építkezések sokakban támasztanak ellenérzéseket, és nem tartják elfogadhatónak semmilyen okkal, útépítés, betonozás miatt különösen nem. Mi is értjük, hogy léteznek olyan várostervezési szempontok, amelyek az infrastruktúra tervezése miatt szükségesek, de azt gondoljuk, ezek nem mehetnek zöldterületek, vagy egy lakóközösség kárára. Fontos szempont például a belváros tehermentesítése is, de ezt mindenképp úgy kell csinálni, hogy a benti forgalmat egyszerűen kiterelik a külvárosban élőkre? Ha a Galvani híd megépül, napi 33 ezer új autó érkezik a környékünkre úgy, hogy közben a Kiserdő egy elég nagy része megsemmisül, és így eredeti levegőtisztító funkcióját már nem tudná betölteni, pláne a megnövekedett forgalommal együtt. Ezen kívül a híd elvágná a József Attila-lakótelepet Wekerlétől, ahogyan a Nagykőrösi út is elvágja egymástól Wekerle-telepet és Pesterzsébetet. Ráadásul attól, hogy mondjuk 20 méterrel arrébb helyeznék a többletforgalommal járó utat, az attól még forgalmas lenne, és ez nekünk, akik itt lakunk, nagyon nem volna jó.”

Mit tehet a környéken élők érdekeit képviselő közösség? A legfontosabb számukra az, hogy folyamatosan tájékoztassák a helyieket, és informálják őket arról, hogy bár már több éves ügy a Kiserdő megvédése, a Galvani-híd nyomvonalának terve a Határ útnál még mindig nem került le végleg a napirendről, csak elodázták, és a Kiserdő még mindig tervezési területnek számít.

A Kiserdővédők többféle módon igyekeznek fenntartani a helyiek érdeklődését az ügy iránt. Kérdőíveztek, petíciókat indítottak, közmeghallgatásokon vettek részt, lakossági fórumokat szerveztek. Alternatív nyomvonalat is terveztek, ami elkerülné ezt a területet, és ezt társadalmi egyeztetésre bocsátották. Igyekeznek azzal is foglalkozni, hogy mivel lehetne jobbá tenni a területet, milyen állapotban van az erdő, ezért szemétszedéseket szerveztek.

A környéken élők véleményét rendszeresen kérik és keresik, hogy megtudják, miként állnak a kérdéshez. Közösségi programokat szerveznek nekik, például a Kiserdőben is: Halloweent, kutyaszépségversenyt, szemétszedést – ez utóbbi tavasszal a koronavírus-járvány miatt elmaradt. Egyik legutóbbi akciójukban helyi fotópályázatot indítottak, aminek anyagából vándorkiállítást szerveztek.

Kiket lehet még bevonni? „A helyi lakókon és civil szervezeteken kívül kifelé is tekintünk, igyekszünk kapcsolatot ápolni azokkal a civilekkel, akik hasonló problémákkal küzdenek: például a Ligetvédőkkel, Rómaisokkal” - mondja Németh Krisztina. Velük annak idején tapasztalatcserét is szerveztünk a Fugában. Rajtuk kívül pedig több civil csoporttal és szervezettel is kapcsolatba kerültünk már kisebb-nagyobb együttműködések keretében. Mindig keressük a kapcsolatot azokkal is, akik közlekedési, fenntartható várostervezési, vagy levegőtisztasági szempontból próbálják áttekinteni a helyzetet. Jó kapcsolatot ápolunk a Pilisi Parkerdővel, akik a terület kezelői, és segíteni szoktak pl. az általunk szervezett szemétszedésben, de egyeztetjük velük a többi programunkat is.

A közösség nyitott, a Van más út Facebook oldalon keresztül bárki csatlakozhat, aki segíteni szeretne, nem csak az, aki itt lakik. Az érintett kerületek polgármestereivel és önkormányzati képviselőivel is igyekeznek tartani a kapcsolatot, és a Fővárosi Önkormányzatban is dolgozik Kiserdővédő tagjuk A cél kétrétű: megvédeni az erdőt, és megvédeni a Határ úti lakókat az odaterelt új autóforgalomtól.

Most, a járvány idején elsősorban háttérmunka zajlik a közösségnél. „Jelenleg akkora sokkot okozott mindenkinek a koronavírus-járvány és annak várható utóhatása, hogy még csak próbálja kitalálni, hogyan tud együtt élni az új helyzettel, és hogyan képes ebben működni.

Ettől függetlenül újabb online találkozó lesz a kinevezett kapcsolattartóval az új nyomvonaltervekről. Februárban a Közfejlesztések Tanácsa ugyanis döntött arról, hogy nem csak a kiserdei nyomvonalat fogják vizsgálni a Galvani híddal kapcsolatban, hanem megnézik az eredeti, 60 éves tervek alapján a Kén utcára tervezett nyomvonalat is, és a csoport bizakodó, hogy talán mégsem az Illatos úton keresztül a Határ útra, hanem a Ferencvárosi Rendező vasúti vágányain keresztül kanyarítanák a nyomvonalat. Bár az a nyomvonal sem problémamentes, a közelben élő közösség aktív bevonására ott is szükség lenne. Legfrissebb hír, hogy a nyomvonalak hatástanulmányait augusztus 31-ig kell megcsinálni, majd december 31-ig választani fognak közülük. A Tanács határozata alapján csak olyan útvonal kerülhet megépítésre, amiben a kerületek is egyetértenek, ellenkező esetben a levezető út megáll a Soroksári útnál.

A rendezői irány abból a szempontból jó lenne, hogy elkerülné a Kiserdőt. Ám őszintén szólva számunkra kérdés az is, hogy szükség van-e egyáltalán ennyi autóútra? Mire elkészül, lenne-e ennyi autós, ha az útépítés helyett a közösségi közlekedésre vagy egyéb alternatív közlekedési megoldásokra terveznénk várost? Fenntartható akkor lenne, szerintünk egy egyszerű útépítéssel csak az autós forgalom növelését lehet elérni, mert a felszabaduló utakra előbb-utóbb új autók is kerülnek. Érdemes a működő külföldi példákat is megvizsgálni.”

Fotó: Fotó: Höltzl Éva, Kiss András, Percze Kornélné, Ruzsa István, T. Szilágyi Ágnes, Uzseka Norbert.