Hulladékvadász.hu: „Olyan oldalt akartam, amelyik trollkodás helyett a probléma megoldására törekszik”
A bejelentéseket nem csak a honlapon osztják meg, hanem Facebookon is, települési csoportokon keresztül.
Felkeresték az összes magyarországi helyi Facebook-csoportot, így közvetlenül elérhetnek a több ezer csoporton keresztül akár több mint 2 millió embert is.
Ezután ha önkormányzati a terület, elrendeli a takarítását, ha pedig nem az önkormányzaté a terület, felszólítja a terület tulajdonosát, hogy szállítsa el a hulladékot. Előfordul, hogy ez hosszabb időbe telik, és többszöri felszólítás után viszik el a szemetet. Az önkormányzatok a saját területeikkel kapcsolatban rendszerint hamarabb reagálnak.
A legtöbb esetben a hulladék sajnos újra visszakerül egy-egy területre, tovább szemetelnek az emberek.
Ahhoz, hogy életképes lehessen a Hulladékvadász, bejegyezték a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítványt. A kuratórium tagjai közül azóta többen is ismertté váltak a Hulladékvadász miatt.
Mivel a szemét elszállítása, a szemétgyűjtése megszervezése pénzbe kerül az Alapítványnak, mindennemű támogatást köszönettel elfogadnak. A támogatásról erre a linkre kattintva kapsz információt.
- Az akcióitoknak mekkora a sikere? Mennyire népes a közösségetek?
- A tavaly őszi Dunamentő kalandunkra körülbelül 400 ember jött el. A hazai média is felkarolta, a nagyobb oldalak lehozták az erről szóló hírt. Az apropója az volt, hogy a World Clean Up Day keretében szokott lenni TeSzedd, de Magyarországon ezt tavaly nem rendezték meg. Ezért szeptemberre mi magunk hirdettünk szemétszedési akciót, arra ötvenen jöttek el, majd a Dunamentő kalandot ahol 3 konténernyi, közel 20 köbméternyi hulladékot szedtek össze az önkéntesek a Szabadság hídtól a Lánchídig 4 óra leforgása alatt. Mellesleg az itt tapasztalt hatalmas mennyiségű cigicsikkek miatt jött az ötlet a Cigicsikkmentes február kihívás megrendezéséhez.
- Jellemzően kik mennek el? Melyik korosztály?
- A Dunamentő kalandon az átlagéletkor 30 vagy az alatti volt. Sokan gyerekkel jöttek, volt, aki bébihordozóban hozta a gyerekét.
- Vállalatok is csatlakoztak a közösségetekhez?
Cégeknek a vállalati CSR tevékenységhez nyújtunk segítséget, faültetést vagy hagyományos szemétszedést is szervezünk, vagy cigicsikkszedést, esetleg mágneshorgászatot, tavaly pedig a plogging, a szemétszedős kocogás volt népszerű.
Hová kerül a szemét?
Erről külön készített egy videót Szebenyi Péter, amelyben 5 pontban összefoglalta mi kell egyáltalán ahhoz, hogy hivatalosan és profin megszervezhess akár te is egy szemétszedést.
Sokan azt hiszik ugyanis, hogy az összegyűjtött szemetet ott kell hagyni zsákokban a helyszínen. A szemetet elszállítják.
A hulladék elszállítása kétféleképp történhet. Az egyik, hogy a település önkormányzata vagy egy cég kifizeti, vagy a hulladékot gyűjtő csoport fizeti ki. Egyetlen hulladékgyűjtő konténer ára több tízezer forint, de a szemét mennyiségétől függően többre is szükség lehet, és máris ott tart az ember, hogy az összegyűjtött szemét elszállítása százezer forint plusz áfa.
VIDEÓ: Így gyűjts össze hatékonyan a szemetet:
- Lehet változtatni az alapvető, hulladékkal és környezettudatossággal kapcsolatos attitűdjeinken?
- A klímaváltozással kapcsolatos hozzáállásról azt tapasztaltam, hogy néhány éve volt egy pánikhullám a felmelegedésről, hogy „úristen, elolvadnak a jégsapkák, mi lesz velünk”. Néhány éve a hulladék lett felkapott téma, az óceáni szemétszigetek sorsa, és most a klímaváltozás.
Sajnos sokan csak addig jutnak el, hogy megosztják az erről szóló híreket, posztokat, felháborodnak, vitáznak róla, esetleg tüntetésre is elmennek, de azután ugyanúgy megveszik azokat a termékeket, amelyek tele vannak műanyaggal, és ugyanúgy a csapba öntik a használt sütőolajat, és nem gyűjtőhelyen adják le.
Kicsit jobban odafigyelnek az emberek a környezettudatos celebek miatt,
de a komfortérzet az mindennél előrébb van. Az az első.
Sokan szeretnek egy-egy témával kapcsolatban méltatlankodni, de odáig már nem jutnak el, hogy valami érdemi dolgot tegyenek, például eljöjjenek szemetet szedni. „Meleg van, hideg van, ez van, ez van, nem érek rá” – rendszeresen halljuk ezeket a kifogásokat.
Nálunk viszont szavak helyett tettek uralkodnak az alapítványnál. Én is így szeretnék élni, így szeretnénk működni.
