Mi lesz a közterületről kitiltott hajléktalanok kutyáival? – az Állatmentő Liga akcióba lépett
Mivel pontosan azt sem lehet tudni, hányan élnek hajlék nélkül Budapest utcáin, még csak becslés sincs arra vonatkozóan, hányan vannak közülük, akik nem egyedül, hanem kutyájukkal élnek hajléktalanként. Tehát arra sincs, hány kutya érintett az új rendelet miatt.
Ahogyan mi is megírtuk: a hónap közepétől tilos közterületen élnie bárkinek. Az elmúlt napokban tapasztalni lehetett, hogy az aluljárókból eltűntek a hajléktalan emberek, minden holmijukkal együtt. Rendőrök és biztonságiak állnak lent, a fedél nélküliek a környező utcák padjain találtak maguknak új helyet.
És nyilván a padokon sem maradhatnak sokáig, és bár a hajléktalanszállókra sem megy be mindenki, van, aki azért nem, mert nem mehet.
Akinek ugyanis kutyája van, magára kellene hagynia az állatot, hiszen oda nem viheti be.
A rendelet életbe lépésekor jelentette be a több mint 10 éve állatok – nem csak kutyák – mentésével foglalkozó civil szervezet, az Állatmentő Liga, hogy segít ezeknek az embereknek. Pontosabban állataiknak. Külön kennelt alakítottak ki a hajlék nélkül élők kutyáinak, ahová este bekerülnek az állatok, reggel pedig el lehet hozni őket. Ha netán szabálysértés miatt egy utcán élőt 72 órás elzárással sújtanának, arra is kínálnak megoldást, mert 72 óráig is náluk maradhat az állat.
Az Állatvédő Liga elnökétől először azt kérdeztük, hogyan vált be ötletük.
"Egyelőre sehogy – mondta Pataki Gábor. – Kitaláltunk egy szerintünk jó ötletet, ami mindenkinek jó. Jó a fedél nélkül élőnek, aki bemehet az éjszakai szállóra. Jó a rendőrségnek, velük megállapodást kötöttünk, és ez a lehetőség senkinek semmibe sem kerül. Mégsem érkezett egyetlen kutya sem" – tudtuk meg tőle.
Mikor kitalálták, hogy így segítenek, egyeztettek a fővárossal, a rendőrséggel is,
így egyre gyorsabban elterjed a híre ingyenes szolgáltatásuknak - ezt remélik.
Az állatmentők vezetője úgy gondolja, kell még néhány nap, hogy ez a lehetőség tudatosuljon az érintettekben. A szervezet amúgy évek óta együttműködik a rendőrséggel, rengetegszer hívják őket, ha például beteg, veszélyes állatot találnak, vagy éppen a kutya, macska gazdája meghalt, és az állatot el kell helyezni.
Pataki Gábor azt mondja: megállapodásuk értelmében a rendőrök tájékoztatják az érintetteket, hogy kutyájukat biztonságba helyezhetik, erről jegyzőkönyv is készül, a rendőrök bármikor hívhatják az állatmentőket, ha a kutyát el kell szállítani.
Az Állatmentő Liga független szervezet: kizárólag önkéntesekkel dolgozik, a mentéseket, a mentett állatok orvosi költségeit, etetését, ellátását, a szervezetet fenntartását saját forrásaikból és adományokból finanszírozzák. Sokféle módon támogathatod őket: pénzzel, tárgyi adománnyal, önkéntes munkával. Erről további részleteket itt találsz.
Ha a kutya gazdája 72 órán túl nem jelentkezik, a ligától ideiglenes menhelyéről az Illatos útra kerül az állat. Onnan elhozni viszont pénzbe kerül: 1500 forintot kérnek az ebtelepen a kutyák tartásáért naponta. Ezt az összeget is megtakaríthatja, aki fedél nélkül, de a kutyájával él, hiszen az állatmentők nem kérnek pénzt a kutyák tartásáért és ellátásáért.
"Azt gondoljuk, hogy mindig lesz pár kutya, amelyiket nálunk adnak majd le a fedél nélküliek, és az állomány folyamatosan cserélődni fog. Készen állunk a fogadásukra" – hangsúlyozza Pataki Gábor.
Annyi bizonyos: ha az Illatos útra kerül a kutya, és sokkal kisebb eséllyel lehet visszakapni. A napi tartásdíj kifizetése is gond lehet, de ha 15 napon belül nem jelentkezik a gazdi, a kutya örökbe adható. "Miközben az is igaz – teszi hozzá Pataki Gábor -, hogy aki nem tud évi 365 napot gondoskodni a kutyájáról – bármilyen okból -,
talán jobb, ha a kutya érdekében elgondolkodik a kutyatartáson."
A szakember azt is elmondta: nyilvánvaló, hogy vannak hajlék nélkül élők, akik csak használják a kutyákat, ám ha ezek a kutyák bekerülnének hozzájuk, nyilván többé nem jelentkeznének értük, és az állatok jobb körülmények között élhetnének tovább örökbefogadó gazdájuknál, mint az utcán.
Magyarországon nagyon sok kutya van. A magyar emberek 36 százaléka lakik legalább egy kutyát tartó háztartásban, azaz több mint 3 millió embernek van kutyája. A régióban így hazánk a legnagyobb ebtartó nemzet – derült ki a Medián közvélemény- és piackutató reprezentatív felméréséből. A napokban, az állatok világnapján indított Kutyaszemmel című társadalmi érzékenyítő program célja, hogy megszólítson és bevonjon minden kutyabarát, kutyás és leendő kutyás embert. A program gazdája ezzel szeretné felhívni a figyelmet az örökbefogadás fontosságára, a menhelyek és a menhelyen élő kutyák helyzetére, valamint a felelős kutyatartásra – erről részleteket itt olvashatsz!
