Ferenc pápa az új könyvében: „Tudom, mit éreznek a koronavírusos emberek, miközben levegőért küzdenek a lélegeztetőgépen”
„Az első lépés, hogy nézzük meg közelebbről, amit magunk körül látunk, és engedjük, hogy hasson ránk. A harmadik, hogy a tetteinkkel gyógyítsunk és tegyük jobbá, amit lehet. A kettő között pedig van egy lényeges közbülső lépcső: különböztessük meg a lelkeket, és válasszunk.”
A 3. rész címe „Ideje a cselekvésnek”. Ferenc igazi felszabadítás teológusként azt szorgalmazza, hogy a nép vegye át a vezetést a politikában és az egyházban.
Fontosnak tartja azonban tisztázni a „nép” fogalmát:
„ A nép nem azonos az országgal, a nemzettel vagy állammal, bármilyen fontosak is ezek az entitások... Egy ország, amelyet megcsonkítottak, vagy amely elvesztett egy háborút, újjáalakíthatja magát; amiképp a nemzet, amely alkotmányos válságon megy keresztül, újjáépülhet. Ha azonban megszűnik az érzés, hogy egy néphez tartozunk, abból az állapotból nagyon nehéz kilábalni. Az ilyen veszteség évtizedekig is sújthat bennünket, és kikezdi a képességünket az együttműködésre.
Ahogy az őseinktől örökölt viszonyítási pontok kifakulnak, odalesz a vágy, hogy népként összegyűlve alkothassunk egy jobb jövőt.”
Később pedig hozzáteszi:
„Ha jobb emberként szeretnénk kikerülni ebből a válságból, vissza kell találnunk ahhoz a tudáshoz, hogy egy nép tagjaiként közös a célunk.”
A könyv Valdés Remény című versével zárul. Ivereigh szerint ez volt az egyetlen, amihez Ferenc pápa ragaszkodott, hogy ez a költemény zárja a kötetet.
Érdekes élmény volt olvasni a könyvet. Bevallom, az első oldalaknál megijedtem, a Prológust kicsit banálisnak éreztem. Szerencsére ez a benyomás hamar elmúlt, sorról sorra vitt mélyebbre a válság teológiai boncolgatásába, és a pápa saját életéből vett példák, történetek, önvallomások sokkal hitelesebbé tették.
Ferenc pápa természetesen Istenben, a Jézus felé fordulásban látja a kulcsot. De ahogy azt megszokhattuk tőle, értékrendje, tanácsai még a nem hívők számára, vagy mint esetemben, a más felekezethez tartozóknak is relevánsak, megvilágosítóak lehetnek.
A könyv sajtó által máris sokat idézett részlete, amit a migrációról és a populizmusról írt. A pápa élesen bírálja ugyanis azokat a vezetőket, akik
„képzelt ellenség ellen uszítanak, hogy eltereljék a figyelmet a valódi problémákról.
„A migráció csak azoknak a fejében jelent fenyegetést a kereszténységre nézve, akik hasznot húznak ennek hangoztatásából.”
Itthon sokan egyenesen úgy értelmezték ezeket a sorokat, hogy a pápa Orbán Viktorról beszél. A már említett webináriumon volt olyan kolléga, aki úgy érezte, a pápa itt a Trump adminisztrációról beszél.
Ivereigh azonban leszögezte:
„Ferenc soha nem emel ki egy embert. Amikor populizmusról beszél, nem csak Trumpra gondol.”
Sajnos nem sorolta fel, hogy a katolikus egyház feje szerint ki mindenki tartozik bele ebbe a kategóriába, így nem ússzuk meg azt, amire Ferenc biztatott a második részben:
„...különböztessük meg a lelkeket, és válasszunk.”
fotók: commons.wikimedia.org, 21. század kiadó
