"Életem egyik legszebb pillanata volt, amikor az autista kisfiam kézszárítót használt"
Mikor az anyaságra készültem álmomban nem gondoltam, hogy érzékszervi gondokkal és autizmussal élő gyerekem lesz, de mára már a mindennapjaim része.
Majd” öt éve hiperérzékeny vagyok a mellékhelyiségekre. A vécékben lezúduló víz és a kézszárítók különösen nagy kihívást jelentenek a fiamnak. Megijed tőlük, nyomasztják, fizikai fájdalmat okoz neki a hangjuk, és elképesztően szorong miattuk pici baba kora óta.
Én gyakran hazáig visszatartom, csakhogy ne kelljen őt bevinnem egy nyilvános vécébe.
A szobatisztaság elérése elképesztően kemény volt, mert újra és újra meg kellett nyugtatnom őt, hogy semmi baj nem történik, ha valaki elindítja a kézszárítót, amíg ő a dolgát végzi.
Ma elsétáltunk August iskolájába, kézen fogva végig vezettem őt a különböző termeken, ahol a napjai nagy részét tölti majd. Még kétszer megyünk együtt, hogy biztosan megtanulja, mi merre van, kik azok a felnőttek, akik ott lesznek, ha segítségre lesz szüksége, és hogy hogyan kell viselkednie. Miután megnéztük az ebédlőt, elmentünk a fiú mosdó mellett, és én megkérdeztem, nem akarja-e lehúzni a vécét, hogy hallja, mennyire hangos, majd egyedül megmosni a kezét.
Miután kezet mosott, August letépett egy papírtörlőt, hogy megszárítsa a kezét. Aztán egy pillanatig a kézszárítóra gépre meredt. Mondtam, hogy nyugodtam kipróbálhatja, ha szeretné, annak biztos tudatában biztatva őt, hogy a közelébe nem fog menni a szerkezetnek.
Alátette a kezét, én pedig magamban már készültem az összeomlásra, döbbenten véve tudomásul, hogy egyáltalán csinált valamit, és vártam a következményeket.
De nem történt semmi.
Tetszett neki, ahogy a kék fény megvilágította a kezét. Kuncogott, ahogy a levegő ereje mozgatta a tenyerét.
Sírva fakadtam. Bámultam a fiamat, aki jól érezte magát, még nevetett is valami olyanon, ami egész eddigi életében félelmet és szorongást keltett benne. Egy vacak kézszárító, de nekem abban a pillanatban mindennél többet jelentett.
Látni, ahogy alkalmazkodni kezd az őt körülvevő világhoz, és új dolgokat próbál ki: apró győzelem. De az út miatt, amin idáig eljutott, mindezt felér egy olimpiai bajnoksággal.
A fiam ma egy kézszárító gépet használt. Életem egyik legszebb pillanata volt.
