Bódvalenke, a freskófalu
Igazi világszenzációt rejteget egy apró, alig kétszáz lelkes község a szlovák határ mentén: Bódvalenke lakóházait az elmúlt négy évben sorra borították be a gigantikus, színpompás falfestmények. Az összesen harminchárom freskó – amelyek igazából szekkók, mivel száraz falra készültek – tizenhét cigány képzőművész, valamint két diákcsoport munkáját dicséri. A kezdeményezés fő célja a turisták odavonzásán túl a mélyszegénységben élő helyiek életkörülményeinek javítása.
A freskófalu alapötlete a budapesti Pásztor Esztertől származik, akinek azelőtt semmilyen kötődése nem volt sem a térséghez, sem a roma kultúrához. Mára mégis a település összes lakójára közeli ismerősként tekint, gyakorlatilag fél életét itt tölti, a hétköznapi ügyes-bajos dolgokban is segít mindenkinek.
Esztert a projekt megálmodásakor kettős elhatározás vezérelte: hozzá akart járulni a cigánysággal kapcsolatos előítéletek lebontásához, valamint be szerette volna bizonyítani, hogy egy ennyire kilátástalan helyzetben lévő, szinte kizárólag romák által lakott falu is képes megállni a saját lábán.
A megvalósítás első lépéseként roma festőket hívtak meg a faluba Magyarországról és más európai országokból. Aki vállalta a feladatot, szabad kezet kapott abban, mit fest fel a kiválasztott lakóház falára. Persze magától értetődik, hogy a témák között a cigánysághoz fűződő mondák és legendák, valamint a nehéz sorsukat és mindennapi életüket allegorikusan ábrázoló művek dominálnak. Van azért kivétel is: az egyik házról például egy Forma–1-es versenyautó köszön vissza.
A 2009-től máig tartó munka mérlege egy egész világon egyedülálló látványosság, amire minden roma ember büszke lehet, és ami a többségi társadalom elismerésére is joggal tarthat igényt. Ezzel párhuzamosan viszont számos más probléma is megoldásra várt. Bódvalenke infrastruktúrája gyakorlatilag a nullával volt egyenlő, az épületek jelentős része omladozott, és vezetékes víz is alig néhány házba volt csak bevezetve.
VIDEÓ: Ilyen volt az első év
Pásztor Eszter ezért a Magyar Református Szeretetszolgálat bevonásával átfogó modernizációs programot indított a faluban, melynek eredményeképp a lakosság közel ötödét sikerült romos épületekből megfelelő fürdőszobás házakba költöztetni. Kialakítottak egy projektirodát is a munkálatok koordinálására, illetve az éppen alkotó művészek elszállásolására.
Eszter közbenjárására az addig szinte egyáltalán nem létező faluközösség is elkezdett összekovácsolódni. Megalakult a helyi asszonykórus, amely azóta már Brüsszelben is vendégeskedett fellépőként, hagyományőrző dalaik pedig lemezen is megjelentek.
Hasonlóan nagy eredmény, hogy míg négy évvel ezelőtt Bódvalenke 27 iskoláskorú gyereke közül 23-nak évet kellett ismételnie, a legutóbbi tanév végén 35-ből már mindössze csak egynek. Ebben megkerülhetetlen szerepe volt egy, a gyerekekkel helyben foglalkozó, Waldorf-pedagógusnak, valamint azoknak az önkéntes egyetemistáknak, akik egy-egy hétvégére Budapestre utaztatták őket, kinyitva ezzel előttük a világot.
A fiatalok előtt feltáruló új dimenziókat jól mutatja, hogy a település történetében idén először jelentkezett bárki is érettségit adó képzésre – sőt, rögtön ketten –, és ha a tendencia így folytatódik, pár éven belül akár a falu első diplomása is meglehet.
Az utolsó, harmincharmadik bódvalenkei freskót épp ezekben a napokban fejezik be. A projekt látványosabb első szakasza ezzel lezárul, de a teendők korántsem fogynak el. Innentől az a feladat, hogy megteremtsék a faluba irányuló turizmus feltételeit.
Jelenleg ugyanis nagyobb befogadóképességű vendégház híján a turistacsoportok többsége csak pár órát tölt Bódvalenkén, ott aludni nem tudnak. Bevétel így mindössze abból származik, ha előre bejelentkeznek ebédre – ilyenkor az asszonyok egymást váltva főznek rájuk, a cigány konyha jellegzetes fogásaiból válogatva.
Idén nyáron már negyedjére rendezték meg a Sárkányünnepet, ami észak-kelet Magyarország egyetlen nagyobb zenei fesztiváljának számít. A háromnapos rendezvény során olyan előadók léptek már fel a faluban, mint a Besh o Drom, Frankie Lato vagy a Karaván Família.
A munkahelyteremtés területén is látszik némi előrehaladás: alig egy hete indult el egy új együttműködés, melynek keretében erdészeti fahulladékot gyűjtenek össze és alakítanak fűtésre használható biomasszává. Ez a projekt 11 helybéli férfinak nyújt munkát, és ezzel esélyt egy jobb életre.
További infókat a freskófaluról a bodvalenke.eu oldalon találtok.
