"A diákja a gépkocsi típusától a köbcentiig minden adatát tudta" – autista osztályt indított egy iskola Szegeden
Ugye a filmek alapján mindenki el tudja képzelni, hogy járt a gyógypedagógus az autista osztályban a jogosítványával, forgalmijával?
Miközben arról beszélt, az okmányok milyen fontosak a hétköznapokban,
négy-öt másodpercre bevillantotta a papírjait. A következő találkozáskor diákja a gépkocsi típusától a köbcentiig minden adatát tudta.
A jelenet a Szegedi SZC József Attila iskolában történt, ahol – amint arról már írtunk – autista osztályt indítottak, amely nem csak Szegeden, de egész Csongrád megyében egyedülálló.
Fokozatosan alakítják ki a tantermet. A képen a Szegedi SZC József Attila Általános Iskolája és Szakképző Iskolája autista osztályának osztályfőnöke, Szöginé Verba Andrea, Horváthné Szabó Ágnes, Krasznavölgyi Hajnalka gyógypedagógusok
Horváthné Szabó Ágnes gyógypedagógus (középen) álmodta meg az autista osztályt, mosolyogva meséli, hogy a csoportban tanuló mind a hat diákjuk nagyszerű valamiben.
Egy-két osztályban eddig is voltak autista diákok az iskolában, de tudták, hogy autistaspecifikus módszerekkel sokkal hatékonyabban fejleszthetők. Az összevont osztályban az a cél, hogy kihozzák minden autista gyermekből a maximumot.
„Egy ilyen osztályban nemcsak 'elvannak'. Azt szeretnénk, hogy nyissanak a világra, fejlődjenek és legyenek valakik, vagyis képesek legyenek minél jobban ellátni magukat”
- magyarázza a gyógypedagógus.
Mindenki egyemberes
„Meglepetés volt például, hogy mindegyikük igényli a közelséget, az érintést. Tudni kell, hogy ebben az osztályban mindenki egyemberes” – mondja az osztályfőnök, Szöginé Verba Andrea. „Megismerjük őket, igényeik szerint állítunk össze feladatokat, taneszközöket. A feladatokban sok sikerélményük van a fiúknak, dicséretet kapnak.”
A hatfős osztálynak fokozatosan rendezik be a speciális tantermet: amikor a Szeretlek Magyarország ott járt, éppen megérkeztek a tanulóboxok. Falitükör tágítja a teret, a távolság, a hely is biztonságérzetet ad az autistáknak. Folyamatosan gyűlnek, készülnek a színes, egyedi igényekre szabott autistaspecifikus eszközök, a polcok átláthatók, a padok sincsenek zsúfolva.
Kézzel készített, egyedi kártyákkal kommunikálnak. Külön van például porszívózás kártya Peti miatt, aki rettentően szeret takarítani. Peti egyike azoknak, akik már évek óta ebben az iskolában tanulnak. Más gyermekek szülei viszont épp az autista osztály hírére nézték meg nyáron az intézményt. Nyitottságuk erőt adott az osztályban tanítóknak a megvalósításhoz, az előkészületekhez.
A cél: ügyesebb önellátás, önálló munkavégzés
Sétákra, a szabadba is kijárnak, hogy a fiúknak minél több pozitív élményük legyen környezetükről. Az oktatás során pedig megszokják a kötelezettségeket, a munkát. Később, amikor már nem járhatnak az iskolába, mert véget ér a tankötelezettségük, önállóan is tudjanak felügyelet mellett munkát végezni – ez a szüleik és pedagógusaik álma.
A fejlesztésükhöz szükséges bizalmat azzal alapozzák meg, mindig ugyanazok a tanárok vannak az autista osztály tagjaival.
A fiúk tényleg megsimítják, átölelik tanáraikat. Kérdezem, mennyi empátiát, toleranciát igényel ez. Ági és Andi összenéznek, nem értik a kérdést. Ez természetes.
A cél az, hogy minden eszközzel segítsék, hogy a fiatalok képesek legyenek jobban ellátni magukat: hamarosan fonalmentéssel is foglalkoznak majd, ez azt jelenti, hogy használt ruhákat, pólókat felcsíkoznak, majd géppel pödrik, végül ülőpárnákat, kaspókat készítenek belőle. Tervezik a palántanevelő foglalkozás beindítását is. A pedagógusok álma, hogy egyszer valaki megvásárolja tőlük a fűszernövényeket.
„Ha kell, éttermekben fogok házalni, hogy megtudják, mivel foglalkozunk és vegyenek a diákvállalkozástól citromfüvet, bazsalikomot – mondja Ági, a gyógypedagógus.”
Ezek a 15-17 éves fiatalok képi kommunikációval oktathatók, de egy tablet is tud beszélni helyettük. Nagy biztonságot ad nekik, hogy a falon kint van a tanárok fotója, a napirend kártyái:
Ennek az iskolának a küldetése azoknak a fiataloknak a képzése, akik más intézményekben nem tudták befejezni a tanulmányaikat, kimaradtak, vagy nem sikerült szakképesítést szerezniük, esetleg hiányszakmát szeretnének tanulni, ami a munkaerőpiacon keresett. Mindenkinek bizonyítják, hogy értékesek valamiben.
