TUDOMÁNY

Pszichedelikus főzetet vizsgált egy magyar kutató az amazóniai esőerdő mélyén

Az ayahuasca és más pszichedelikus drogok hasznosak lehetnek a függőségek kezelésében – állítja Dr. Sarnyai Zoltán, az ausztrál James Cook Egyetem professzora.


"A függőség sokmindent foglal magában. Nem kizárólag a drogfüggőket tekintjük orvosi szempontból függőnek. Ide tartoznak az erős dohányosok és az alkoholisták is, de az elhízás is nagyon jelentős szegmensét érinti a fejlett világnak, ami mögött szintén hasonló agyi mechanizmusok állnak, mint a drogfüggőség mögött."

"Bármilyen meglepő, a cigarettát sem könnyebb letenni, mint egy komoly drogot"

- magyarázza Dr.Sarnyai Zoltán professzor, az ausztrál Trópusi Egészségügyi és Orvostudományi Intézet munkatársa, aki jelenleg az ausztrál James Cook Egyetemen tanít, mellette pedig folyamatosan végez kutatásokat a Pszichiátriai Idegtudományi Laboratórium vezetőjeként. Szakterülete a stressz- és kábítószerfüggőség.

Az igény az újabb és újabb gyógymódokra hatalmas, hiszen a függőség halált okozhat, gondoljunk csak a dohányzás és a tüdőrák összefüggésére. Azon kívül a dohányzás még az érelmeszesedés, ennek következtében a stroke, valamint az infarktus kockázatát is növeli.

A professzor vezetésével nemrég egy perui klinikán egy olyan kísérletet végeztek, amelyben egy helyiek által használt amazóniai növényi főzet hatásait vizsgálták a modern orvostudomány eszközeivel. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az ayahuasca segíthet-e a függőknek a leszokásban.

Bárkiből lehet függő?

Nagyon mások vagyunk mi emberek abban, hogy mennyire vagyunk nyitottak az új, erős stimulussal járó élményekre.

“Van, aki hajlandó ejtőernyős ugrásra, más meg az erkélyre sem mer kilépni. Akiben nagyobb a nyitottság az új, izgalmas élmények felé, - és az efféle nyitottságnak úgy tűnik, genetikai háttere is van - azoknak egy kicsit nagyobb az esélyük rá, illetve hajlamosabbak benne is maradni egy függőségi helyzetben” - mondja a professzor.

A meglévő gyógyszerek

A függőség biológiai mechanizmusaira a jelenleg használatos gyógyszerek egyike sem hat, de a leszokás folyamatát mindenképpen gyógyszeresen kell elindítani és megkönnyíteni ahhoz, hogy ez később gyógyszer nélkül is menjen. “Létezik például egy bőr alá ültethető gyógyszer, amely gátolja azt az enzimet, ami az alkoholt lebontaná. Acetaldehid szabadul fel, ha az illető iszik, így komoly rosszullétet eredményez. Ez a negatív kondícionálás, amely úgy történik, hogy ha iszok, rosszul leszek, tehát nem tanácsos innom.”

A leszokás első fázisában, a megvonás alatt el lehet érni eredményeket. Minden drogról való leszokás, azonban egy rendkívül erős érzelmi reakcióval jár, aminek a formája különböző, attól függően, hogy stimuláns drogról (amfetamin, kokain), vagy depresszánsról (heroin, morfin) van-e szó.

A depresszió és a nagyon erős szorongás jellemző elvonási tünet, amely annyira elviselhetetlen, hogy ráveszi az alanyt az újabb adagra.

“Ez még az a fázis, ami viszonylag jól kezelhető orvosilag. 3-4 hét, amíg a drog lebomlik, kiürül a szervezetből, de a környezeti hatások hihetetlenül fontosak maradnak a későbbi szakaszban.

Drogmentessé lehet tenni embereket, de drogmentesként tartani sokkal nehezebb, ugyanis visszaesnek.

Sokan évtizedekkel később esnek vissza, amikor negatív dolog történik az életükben. De újraindíthatja az egészet egy asszociatív tanulási, társítási folyamat is, ha valaki például visszakerül ugyanarra a környékre, ahol korábban a drogokat fogyasztotta, vagy kapcsolatba kerül azokkal az emberekkel, akikkel ezt az élményt megosztotta.”

Bármilyen hatékony gyógyszeres megoldást alkalmaznánk, az önmagában egészen biztos, hogy kevés. Kell valamiféle közeg, ami ezt támogatni tudja, különben nagyon nehéz kilépni a függőségből.

“A jelenleg használatos szorongásgátlók olyan mellékhatásokat okoznak, ami miatt nem is lehet hosszú időn keresztül alkalmazni őket, mert fennáll a hozzászokás veszélye. Az antidepresszánsoknak is számos mellékhatása van.”

A kísérlet

“Megkeresett egy phd hallgató, akit érdekelt az ayahuasca. Ez egy növényfőzet, amely különböző kémiai anyagok együttesét tartalmazza” - meséli a professzor.

"Azt biztosan tudjuk, hogy már az első Dél-Amerikába kerülő európaiak is tanúi voltak a szer hatásának a XVI. században. Az ott élő helyi népek ezt a főzetet használják különféle vallási szertartásokon, mert segít teljesen másképp látni a valóságot.”

Az őserdő közepén nemzetközi klientúrát találtak. David, a phd hallgató egy évet töltött a Takiwasi központban. Együtt élt a kezelés alatt álló 36 beteggel, akik mind önkéntesek voltak. Étrendi korlátozások és természetes gyógymódok keveréke volt a terápia, aminek része volt a már említett ayahuasca is.

Érdekes módon, amikor az ayahuasca hatása alatt álló betegeket megkérték, hogy rajzolják vagy fessék le az élményeiket, mindig nagyon erősen vallásos jellegű művek születtek. “Aki keresztény háttérből jön - például a mostani Latin-Amerikából - annak a képi világ erősen abból fog származni. Aki viszont más hitrendszerből származik, annak az a képi világ elevenedik meg nagyon intenzíven.”

A főzet több fázisban fejti ki hatását. Először hánytató hatású, utána megnyugtatja a használóját.

“A leszokásban használatos szerekről tudni kell, hogy bármely olyan anyagnak, amely a függőséget csökkenti, mindenképpen azzal a biológiai folyamattal kell megküzdenie, ami a függőséget okozta, és ez a folyamat az agyban játszódik le. A jelenleg ópiumos (heroin, morfin) függőség ellen használt gyógyszerek ugyanazokat a receptorokat piszkálják meg, amelyeket maguk a drogok, de csak annyira, hogy ne legyen erős drogvágy.”

A vizsgálat megmutatta, hogy az a stressz, ami a függőség csúcsán, a megvonás elején nagyon erősen jelentkezett, a terápia során jelentősen csökkent, és ezzel párhuzamosan az illető lényegesen jobban érezte magát, nem szorongott annyira, és ezek a jótékony hatások kapcsolatba hozhatóak az ayahuasca használattal.

“A stressz szintjét a kortizol nevű hormon mérése segítségével vizsgáltuk, ami az egyik legfontosabb biológiai közvetítője a szervezet és az agy stresszre adott reakciójának. Ezenkívül egy jól mérhető biomarker, amit a hajból tudtunk meghatározni, ugyanis a vérből a hajba gyűlik össze a kortizol. Azt nagyjából lehet tudni, hogy a hajunk körülbelül 1 centimétert nő egy hónap alatt. A fejbőrhöz legközelebbi egy centi az a múlt hónap, a következő 1 centiméter az körülbelül egy hónappal azelőtti. Így tudtuk lekövetni a szervezetben a stressz hatására bekövetkezett változásokat.”

Mi játszódik le az agyban?

Az agynak megvan az a tulajdonsága, hogy még idős korban is képes változni. Amennyire képes romlani, annyira képes arra is, hogy pozitív irányba változzon.

"Gondoljunk csak arra, amikor valaki stroke-ot kap. Amikor lebénul a fél oldala, idővel más agyterületek veszik át azt a funkciót, ami működésképtelen. Ez az agy plaszticitásának köszönhető. Valami nagyon hasonlóról van szó a függőség során is. Csak ott a szereknek köszönhetően olyan irányba változik az agy, aminek negatív következményei lesznek."

Amennyire ma értjük ennek a biológiáját, a kábítószer-használat során az idegsejtek közötti kapcsolatok megváltoznak.

“Konkrétan úgy kell ezt elképzelni, hogy áthuzalozódik az agy, és onnantól másképpen fog működni. Az amerikai irodalomban a drogra mindig azt mondják, hogy hijack-eli, elrabolja, túszul ejti az agyat. Konkrét strukturális átalakulás történik, tehát a kapcsolódások megváltoznak. Ezeket kell a terápiásan hatékony szereknek visszaállítaniuk."

"Mi ugyan az ahayuascát vizsgáltuk, de az elmúlt néhány évben megnőtt az érdeklődés más pszichoaktív szerekkel kapcsolatban is. Ilyen például a LSD, az extasy vagy a ketamin. Amennyiben ezeket megfelelő orvosi körülmények között használják, akkor megkönnyítik a leszokást."

"Valószínűleg úgy, hogy az agyban ezeket az áthuzalozódott kapcsolódásokat és a neurokémiai egyensúlyt visszaállítják. Több ismert droggal is folynak jelenleg kísérletek. Vannak olyan munkacsoportok - elsősorban Londonban, az Imeprial College-ban - ahol évek óta foglalkoznak olyan pszichoaktív szerekkel, amelyek öt évvel ezelőtt még tiltólistán voltak."

“Ezekben a csoportokban lehetőség van arra, hogy funkcionális agyi képalkotó eljárásokkal, például az MRI-vel megvizsgálják az illetőt, és megnézzék, hogy a különböző agyterületeknek az aktivitása hogyan változik a kezelés során. Ez alapján lehet azt gondolni, hogy az agyi kapcsolódási rendszereket olyan módon kell átalakítani, hogy a függőségben szenvedő beteg könnyebben legyen meg a drog nélkül."

"Amit még nem tudunk, hogy a leszokás utáni agyi állapot ugyanaz az agyi állapot-e, mint a függőség kialakulása előtti, vagy egy új egyensúlyi állapot."

"Úgy tűnik, hogy azok tudnak jól kijönni egy függőségi állapotból, akik az orvosi-gyógyszeres, pszichológiai és szociális támogatás segítségével képesek arra, hogy a meghozott döntésükhöz ragaszkodjanak, ma, holnap, holnap után és 10 év múlva is. Ez figyelhető meg például az Anonim Alkoholisták mozgalmában, ahol mindig csak az a cél, hogy ma ne igyak és a célhoz tartást egy közösség is segíti."

“A perui vizsgálatból az derült ki, hogy az ayahuascat biztonsággal lehet alkalmazni, és hogy valószínűleg támogatja a beteget a leszokás folyamatában.”

Következő lépésként ellenőrzött laboratóriumi körülmények között szeretnénk kipróbálni a szert klinikailag Ausztráliában. "Engem mindenképpen érdekelne a dolog, de a szisztematikus, emberi vizsgálatoknak az anyagi háttere még egy nyitott kérdés" - mondja a professzor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Különös égi jelenség jön vasárnap napnyugtakor, érdemes lesz az eget figyelni
Este kilenc óra után kell figyelni, és mintegy fél óra lesz arra, hogy a ritka látványosságban gyönyörködhess.


Vasárnap napnyugta körül lesz érdemes kémlelni a nyugati horizontot - írja az Időkép.

A hét utolsó napnyugtáját egy együttállás kíséri majd. A 3,7%-os megvilágítottságú holdsarló és a Merkúr között mindössze 2 fok lesz a látszólagos távolság vasárnap este, mikor a horizont alá bukik a Nap - olvasható az Ng.24.hu oldalon. Kicsivel a nyugati horizont felett lesz megtalálható a Hold, alatt balra kell majd keresni a Merkúrt az égen, mely viszonylag fényes lesz.

Viszont még nem lesz sötét ekkor, ezért nem lesz könnyű megfigyelni a párost. Illetve nagyon alacsonyan járnak majd ekkor a nyugati horizont fölött, így olyan helyet kell választanunk, ahol teljes a rálátás a látóhatárra, valamint tiszta lesz a horizont.

A megfigyeléshez a legideálisabb időpont keleten 21 óra 10 perc, Budapesten 21 óra 20 perc, nyugati határainknál pedig 21 óra 30 perc. Ezt követően a Merkúr nagyjából fél óra múlva, a Hold pedig háromnegyed óra múlva tér nyugovóra.

Az ország nagy része fölött csak kevés felhő lesz az égen a vasárnapi napnyugta idején, így több helyen is szerencsével járhatunk, ha meg akarjuk csodálni a holdsarló és a Merkúr párosát, csupán nyugaton és északnyugaton valószínű felhősebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Elhunyt Bernáth László
A sokoldalú tudós, pszichológus 69 éves volt.


Életének 70. évében elhunyt Bernáth László az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) egyetemi tanára – adta hírül az intézmény honlapja.

Az ELTE közleménye szerint Bernáth László harminc éven át volt meghatározó alakja az ELTE-nek, először a jogelőd Bölcsészettudományi Karon, majd a Tanárképző Főiskolai Karon, majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar megalakulásától az Iskolapszichológia Tanszéken, később a Tanácsadás- és Iskolapszichológia Tanszéken dolgozott.

A tudós matematika-fizika szakos tanárként végzett, majd érdeklődése a pszichológia felé fordult, e tárgyból diplomát az ELTE-n, PhD-fokozatot a Pécsi Tudományegyetemen szerzett.

Legnagyobb hatású tudományos közleményei a párválasztást befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos eredményeit foglalják össze.

A párválasztási stratégiák evolúciós pszichológiai magyarázatait kutatva pécsi kollégáival együtt kimutatta a nők és a férfiak párválasztási stratégiáinak hátterét adó evolúciós pszichológiai mechanizmusokat.

Matematikai érdeklődése több kutatási témájában is meghatározó szerephez jutott. Így például nevéhez fűződik egy ismert optikai illúzió, az ún. Hermann-rács jelenség korábbi, évtizedeken át elfogadott magyarázatának kísérleti úton igazolt cáfolata, és annak bizonyítása, hogy az illúzió megjelenésének a rácsvonalak egyenessége a feltétele. Emellett számos cikke jelent meg a matematika tanításával és tanulásával kapcsolatban, különösen sokat foglalkozott a stessz és a szorongás tanulásra gyakorolt hatásával – írja az egyetem.

Kiemelkedő szakmai munkájáért és magas szintű tudományos tevékenységéért az évek során számos díjban és elismerésben részesült. 2020-ben lett egyetemi tanár, 2023-ban a Magyar Pszichológiai Társaság Ranschburg Pál Emlékérmet adományozott neki.

Kollégái méltatásában azt írják: „mindig készen állt másoknak segíteni, nyitott és együttműködő személyiségével hozzájárult egy támogató és inspiráló munkakörnyezet kialakításához. Innovatív ötleteivel és lelkesedésével új irányokat mutatott a tanítás és kutatás terén. Empatikus és figyelmes volt kollégáival nemcsak szakmailag, hanem emberileg is. Példaképpé vált.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
Evés után azonnal a vécé felé veszed az irányt? Meglepő, de az agyműködéseddel is kapcsolatban lehet
Egy belgyógyászorvos szerint az étkezést követő hirtelen székelési inger nem feltétlenül utal arra, hogy valamilyen egészségügyi problémánk lenne.


Dr. Joseph Salhab egy TikTok-videóban elmagyarázta, mi állhat annak hátterében, ha valaki mindig azonnal a vécére rohan, miután evett.

Az orvos szerint az étkezést követő hirtelen székelési inger nem feltétlenül utal arra, hogy valamilyen egészségügyi problémánk lenne, például irritábilis bél szindróma (IBS). Ehelyett inkább az agy működésével lehet összefüggésben.

„Amikor eszel, és úgy érzed, hogy rögtön vécére kell menned, ez a gastrocolicus reflex nevű jelenségnek köszönhető” – magyarázta dr. Salhab.

Az orvos elmondta, hogy amikor eszünk, a gyomor feszülése jelet küld az agynak, hogy tele van, és a testnek helyet kell csinálnia az újonnan érkezett ételnek. Ezért kezd el a vastagbél összehúzódni, hogy helyet teremtsen az emésztés során keletkező anyagoknak.

Az Egyesült Királyság egészségügyi szolgálata is megerősítette ezt az elméletet: „Ez egy fiziológiai reflex, amely az étkezés utáni gyomorfeszülésre és az emésztési melléktermékek vékonybélbe érkezésére reagál.”

Dr. Salhab hozzátette, hogy ez a reflex különösen erős lehet reggel, közvetlenül a reggeli után. Bár a székelési inger evés után általában nem utal belső problémákra, az IBS-ben szenvedők érzékenyebbek lehetnek erre a reflexre, ami miatt hasi görcsöket vagy akár hasmenést is tapasztalhatnak.

Az orvos figyelmeztetett, hogy bizonyos ételek és italok súlyosbíthatják a tüneteket, beleértve a szénsavas italokat, cukros italokat, alkoholt, tejtermékeket, sült ételeket, és még néhány citrusfélét is. Ezért ha valaki gyakran tapasztalja ezt a jelenséget, érdemes odafigyelnie az étkezési szokásaira és az étrendjére, hogy elkerülje a kellemetlen tüneteket.

Forrás: LADbible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Annyira bonyolult az emberi agy, hogy az már szinte a káosz határa – állítják a kutatók
Az agy olyan, mint a legösszetettebb rendszerek. Nagyon hasonlít például a galaxisokra. De minél jobban feltárjuk a bonyolultságát, annál könnyebben tudjuk fejleszteni a mesterséges intelligenciát a jövőben.


Állítólag az emberi agy a legösszetettebb dolog az univerzumban – írja a ScienceAlert. Az agy 89 milliárd neuronja átlagosan 7000 kapcsolatot teremt, egy új tanulmány szerint pedig ezen entitások fizikai struktúrája pengeélen táncolhat.

Az amerikai Northwestern Egyetem két fizikusa, Helen Ansell és Kovács István, a statisztikai fizikát segítségül hívva próbálták megmagyarázni egy magas részletességű 3D térképen a bizonyítható bonyolultságot, nemcsak az emberi agy egy részének, hanem egy egér és egy légy agyának egy részének esetében is.

Magyarázatuk szerint ezeknek az élőlényeknek a sejtszintű keretrendszere azt sugallja, hogy a koponyánkban lévő magas szintű fém egy olyan strukturális csúcsponton van, amely közelít egy fázisátmenethez.

„Ennek a mindennapi példája, amikor a jég vízzé olvad, hiszen ebben az esetben továbbra is vízmolekulákról van szó, de átmennek egy fázisváltáson a szilárd halmazállapotról a folyékonyra”

– magyarázta Ansell.

„Ezzel viszont nem szeretnénk azt állítani, hogy az agy közel áll az olvadás állapotához. Tulajdonképpen nem tudjuk megmondani, hogy az agy milyen két fázis között mozoghat, hiszen ha a kritikus pont bármelyik oldalán állna, akkor nem létezne az agy.”

Korábban végzett kutatásokból az derült ki, hogy a fázisátmenetek fontos szerepet játszanak a biológiai működésben, amire jó példa lehet a sejtek körüli membrán, ami alapvetően a folyékony és szilárd halmazállapot között mozog.

A dolog érdekessége, hogy az idegsejtek ágszerű szerkezete egyfajta fraktálmintázatokként léteznek. A fraktálok, mint amilyenek a hópelyhekben, molekulákban vagy a galaxisok eloszlásában láthatók, a legösszetettebb rendszerekben jelennek meg.

A fizikában a fraktáldimenzió egy „kritikus kitevő”, amely a káosz szélén helyezkedik el, a rend és a rendezetlenség között.

Ansell és Kovács szerint a fraktálok nanoszintű jelenléte a 3D agyi rekonstrukciókban ennek a „kritikusságnak” a jelei.

A kutatás során az adatokhoz való szűk hozzáférés miatt a páros csak egy ember, egy egér és egy gyümölcslégy agyának egyetlen részleges agyi régióját tudta elemezni. De még ezzel a korlátozott képpel is a csapat olyan fraktálszerű mintázatokat talált, amelyek hasonlóak voltak, függetlenül attól, hogy nagyítottak vagy kicsinyítettek.

A különböző idegsejtszegmensek relatív mérete és sokfélesége látszólag minden skálán és fajnál fennmaradnak. A két kutató szerint ez a „Goldilocks-effektus” valószínűleg minden állati agy univerzális irányító elve lehet, bár ennek bizonyítása sokkal több kutatást igényel.

„Kezdetben ezek a struktúrák egészen különbözőnek tűnnek – egy légyagy nagyjából akkora, mint egy kis emberi neuron. Mégis eglepően hasonló tulajdonságokat találtunk”

– mondta Ansell.

További tanulmányokra van szükség annak meghatározására, hogy ez a megosztott kritikus pont létezik-e az állati agy teljes skáláján.

Természetesen az adatok korlátozottsága még mindig fennáll, de jelenleg nagy erőfeszítés történik az idegtudományban az agy anatómiai és kapcsolati térképének a lehető legnagyobb részletességgel történő feltérképezésére.

Nemrég rekonstruáltak egyetlen köbmilliméternyi emberi agyat, és tavaly elkészült az első teljes térkép a gyümölcslégy agyáról, valamint egy sejtszintű térkép az egér agyáról.

„A [strukturális szint] egy hiányzó darabja volt annak, ahogyan az agy bonyolultságára gondoltunk. Ellentétben egy számítógéppel, ahol bármilyen szoftver futhat ugyanazon a hardveren, az agyban a dinamika és a hardver erősen összefügg”

– magyarázta Kovács István.

Ansell szerint a csapat eredményei új utat nyitnak meg egy egyszerű fizikai modell felé, amely leírhatja az agy statisztikai mintázatait. Egy nap az ilyen teljesítmény segíthetné az agykutatást és az mesterséges intelligencia rendszereinek képzését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk