KULT

„Nem szabad bebújni az ego mögé!” - elindult a Konyhafőnök VIP új évada

Az idei évad is rövid kedvcsinálóval kezdődik, amiben van sírás, őrjöngés és stúdióból kirohanás. Sárközi Ákos már az első részben beoltotta Schobert Norbit.
Vass Adrienn - szmo.hu
2021. november 16.



A Konyhafőnök VIP - egy műsor, ahol nehéz eldönteni, hogy az aktuális celebek főzni vagy parádézni érkeznek. Ahol az ételek mellett a drámáé a főszerep.

A zsűri most is Fördős Zé, Sárközi Ákos és Rácz Jenő, és a 10 millió forintos fődíj is változatlan.

Bár én ezt a pénznyereményt annyira nem értem, hiszen ezek a híres emberek biztosan kapnak vastag gázsit is. Nem valószínű, hogy a fődíj és az étteremnyitás lehetősége lebeg a szemük előtt.

És most is főzni kell tudni, de nyilván kevésbé szenvedélyesen és profin, mint amikor civilek versengenek hasonló címért.

Az idei évad is rövid kedvcsinálóval kezdődik, amiben van sírás, őrjöngés és stúdióból kirohanás. Sok olyan pillanat, amit az első epizódban még nem is fogunk látni. Ráadásul most még az összes szereplő sem vonul fel, tehát Csonka Picit és Németh Kristófot például hiába várjuk. Ahhoz, hogy mindenki megjelenjen, a kezdő csapatból szépen ki is kell potyogni a versenyzőknek. Úgyhogy kezdjünk is neki!

Szandi lép be először a stúdióba, aki Tóth Vera, Görög Zita, Gyulai Viki, Gubik Petra, Muri Enikő, Zámbó Krisztián, Barát Attila, Schobert Norbi és Nagy Sándor követ.

Ők az első eresztés, és a gyors bemutatkozások (meg előzetes ismereteink) alapján rögtön tudni lehet, hogy kik lesznek a leghangosabb bajkeverők, akiktől nincs az az Isten, hogy már az első adásban el is búcsúzzunk.

Az első fordulóban mindenki a saját ételét készítheti el. Hozzák is az alapanyagokat sorban, és nagy lendülettel ecsetelik a zsűrinek, hogy mivel készültek.

Milyen jó lesz majd nézni, ahogy nem jön össze nekik, vagy ahogy kifutnak az időből, igaz?

A főzés indul és gyorsan megmutatkozik az is, hogy ki, hogyan viselkedik stresszhelyzetben.

Szandi és Zámbó Krisztián (aki amúgy véletlenül pont Sárközi Ákos egyik receptjével készült), egyfolytában hangosan kommentálja azt, hogy éppen mi nem megy neki.

Rettentő idegesítő lehet ezt a helyszínen hallgatni.

Gubik Petra olyan ételt választott, aminek annyi eleme van, hogy lehetetlen elkészülni vele időre. Meg is úszik rögtön, és egyre idegesebben kapkod. Mindent elront amit csak lehet, és még a rezsó tetején felejtett szilikonlapot is felgyújtja. Szerencsére éppen exe, Nagy Sándor főz mellette (micsoda véletlen), így oldalról kap némi támogatást.

Görög Zita is nyugtatja Szandit, de ő szerintem inkább csak azért, hogy elhallgattassa. Nem hibáztatom érte!

A séfek jönnek beledumálni a főzésbe. Hol segítenek, hol inkább hátráltatnak. Szokásos.

Schobert Norbinak van még egy nehezítése, mert Fördős Zé a főzés elején pont az ő fejét pörgeti ki egy játékautomatából. Az ételébe egy random alapanyagot kell belekombinálnia, ami a csirkebőr lesz.

"Engem nem izgatnak ezek a csavarok!" - mondja Norbi, és már repül is csirkebőr a forró olajba.

Az idő lejár. Mindenki tálal valamit. Akikről kevesebb szó esett eddig, nyilván inkább az ételükre figyeltek, és ezáltal jobbakat is alkottak.

Nem mennék végig a tálakon, csak csendben mutatnék egyet, ami mindenek felett áll.

Ez Szandi húsgolyós önarcképe:

Érdekes nézni amúgy, hogy a versenyzők mennyire mutatós tálakat próbálnak kreálni, de mennyire nem érzik még a harmóniát. Sok esetben pedig ha jól néz ki a mű, a zsűri szerint íze nincs. Lesz dolog velük bőven...

A legjobb eredményt Muri Enikő éri el. Akin látszik, hogy nagyon vágyott is erre az elismerésre, és örül, hogy lesz valami előnye a következő fordulóban.

De csak addig örül, míg ki nem derül, a könnyítés az, hogy az általa választott játékostársa, azaz Krisztián, a főzés első 10 percében neki fog segíteni.

Krisztián az a forma, akitől jobb távol maradni, mert temperamentumos, hangos és sértődékeny.

Szerintem senkinek nem lenne az segítség, hogy 10 percen keresztül kérdezget és kellemetlenkedik a serpenyő körül.

"Dehogy utállak csak nem annyira kedvellek." - mondja Krisztián Enikőnek, miközben őrületbe kergeti.

A második forduló amúgy a babos ételek újragondolásáról szól. Zöldbabfőzi, babgulyás, sólet és Jókai kerül terítékre.

Ez tipikusan az a feladat, ahol a legjobban megmutatkozik, hogy ki, mennyire kreatív, spontán és rátermett.

Míg az első feladatra fel lehetett készülni, itt rögtönözni kell és ráérezni. Ez az igazi kihívás!

Enikőnek ez nem megy. Persze az első helyről lehet a legnagyobbat zakózni, és Krisztián segítsége is jól összezavarta... de azért furcsa látni, hogy milyen gyorsan összeroppan és sírásba vált át egy nyertes kör után.

Az egyik legszebb rész, ahogy Norbit leoltja Sárközi Ákos a tálalása miatt, és a fitneszguru kénytelen nyelni és okulni.

"Nem szabad bebújni az ego mögé!" - magyarázza az alázatos Norbi,

aki egyes szám harmadik személyben beszél magáról, és kiemeli, hogy '97-ben beszéltek vele utoljára ilyen hangnemben. Kíváncsi vagyok, hány leteremtést bír még el. Az első kört nem túl elegánsan, de azért vette.

Az eredményhirdetésnél több részre osztják a csapatot. Vannak azok, akiket nem emelnek ki komolyabban, de van bennük potencia: Norbi, Szandi, Attila, Vera és Zita. Ők már rohannak is az emeletre. Hozzájuk csatlakozik Sanyi, Krisztián, majd végül Petra.

"Fresh" Viki, és a mennyet és poklot is megjárt Muri Enikő között dől el a továbbjutás sorsa. Nyilván Enikő lesz az, csak egy kicsit be kellett paráztatni.

Az első rész alapján nehéz lenne megmondani, hogy van-e köztük igazán tehetséges arc, de például Tóth Vera, vagy a csak csendben főző Barát Attila pontosnak és ügyesnek tűnik. Görög Zita egész jól tud tálalni, és úgy tűnik, hogy Zámbó Krisztiánnak nem csak a szája jár.

A műsor egyik zavaró részlete a kicsit kuszára sikeredett vágás.

Az ételek értékelésénél vannak olyan pillanatok, amikor konkrétan nem lehet megállapítani, hogy melyik séf, melyik versenyzőhöz beszél.

Ezen kívül csak a rengeteg reklámblokk zavarja meg az este nyugalmát, de hát ez a televíziónézés varázsa...

A másik dolog, amit ki szeretnék emelni, az a következő feltevés:

Miért nem tud főzni az, aki főzős műsorba megy? Mi ez a káosz, amiben a versenyzők hisztérikus sírásba kergetik magukat egy egyszerű babgulyás újragondolása közben?

De a választ is tudom (vagy legalábbis sejtem)! A versenyzők azért bénáznak ennyit, mert nem ismerik a terepet. A rezsókra panaszkodtak például többen is, és sokszor nem találták meg a dolgokat amikre szükségük volt.

Van egy terv a fejükben, amivel érkeznek. Kipróbálják az ételt, ami jól működik, de kamerák előtt, az otthonitól eltérő eszközökkel főzni más.

Akkor is, ha olyan ember vagy, aki már jópár forgatást megjárt.

Zaj van, minden irányból kamerák vesznek, időre kell dolgozni, idegen a hely. Ez egy gyakorlott séfnek is embert próbáló feladat, nyilván a celebek sem rázzák ki a kisujjukból.

Szóval ezt mindig tartsuk szem előtt, mielőtt leírnánk és lehurrognánk őket! Meg azt is, hogy ez egy híres emberes, celebes vetélkedő.

Ide van, aki főzni jön, és van, aki szerepelni. A nyertes pedig valószínűleg az lesz, aki a kettőt mesterien kombinálja majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Alain Delon
A francia színészlegenda 88 éves volt. 2019-es agyvérzése óta folyamatosan egészségügyi problémákkal küzdött.


Elhunyt Alain Delon francia színművész, írja a France24. A színész 88 éves volt.

2019-ben agyvérzést kapott, azóta mi is többször beszámoltunk egészségügyi problémáiról.

A színész „békésen halt meg Douchy-i otthonában, három gyermeke és családja által körülvéve” – írja az AFP Hírügynökség.

Alain Delon 1935. november 8-án született a Párizshoz közeli Sceaux-ban. Nehéz gyerekkora utána a francia haditengerészetnél szolgált. 1957-ben szerepelt először a filmvásznon, és előnyös külseje miatt szinte azonnal a rendezők kedvence lett. Pályafutása során összesen 107 filmben szerepelt, köztük olyan klasszikusokban, mint a Rocco és fivérei, a Napfogyatkozás, A fekete tulipán, A szamuráj vagy az Egy zsaru bőréért. 1998-ban a Két apának mennyi a fele? című alkotásban együtt szerepelt korának másik francia legendájával, a 2021-ben elhunyt Jean-Paul Belmondóval.

Élete nem volt botrányoktól mentes. Az 1960-as és 70-es években három testőre is rejtélyes módon halt meg: az esetekben máig nem tisztázott, hogy öngyilkosságok vagy gyilkosságok történtek, illetve ehhez mennyi köze lehetett magának Delonnak. A fegyverekkel nemrégiben is meggyűlt a baja: idén év elején mintegy hetvenkét lőfegyvert és több mint 3 ezer lőszert foglaltak le otthonában, amikre nem volt engedélye.

1984-ben az európai parlamenti választásokon nyíltan kiállt a francia szélsőjobboldali politikus, Jean-Marie Le Pen mellett, ami miatt sokan kritizálták, egy ideig tömegek bojkottálták a filmjeit is. 2013-ban ismét támogatásáról biztosította a Nemzeti Front radikális jobboldali pártot. Élete utolsó évtizedében számos alkalommal kritizálta a francia belpolitikát és a társadalmat.

Élete leghíresebb szerelme Romy Schneider volt, de gyakran reppentek fel pletykák állítólagos homoszexualitásával kapcsolatban. 2023 májusában meghalt a rá kísértetiesen hasonlító Ari Boulogne, aki Delon eltitkolt fiának vallotta magát, habár a színész sosem ismerte el az apaságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Pár óra alatt elkelt az összes jegy Azahriah koncertjére a Budapest Parkban
A három teltházas arénakoncert után ez nem túl nagy meglepetés. A jegyárakra viszont többen is panaszkodtak.


Azahriah szeptemberi koncertjére mindössze négy és fél óra alatt elfogyott az összes jegy a Budapest Parkban, írj a 24.hu.

Kedd délelőtt 10 órakor indult a jegyértékesítés Azahriah szeptember 5-i Budapest Parkos koncertjére, és alig négy és fél óra alatt az összes jegy elkelt.

A hatalmas érdeklődés miatt még délután is körülbelül nyolcezren várakoztak a virtuális sorban, hogy jegyhez jussanak, de délután kettő körül a Park honlapja már teltházas állapotot mutatott.

Sokan panaszkodtak a hosszú várakozási idő és a jegyárak miatt is.

A legolcsóbb, küzdőtéri jegyek 14 499 forintba kerültek, míg a drágább kategóriás belépők ára 22 990 forint volt.

A hatalmas érdeklődés nem volt meglepetés, hiszen Azahriah idén májusban három egymást követő napon is teltházas koncertet adott a Puskás Arénában.

Az eredetileg egyetlen koncertre hirdetett eseményre pillanatok alatt elfogytak a jegyek, ezért először még egy, majd

végül összesen három koncertet is tartott, amelyekre szintén gyorsan elfogytak a jegyek.

A Budapest Park telítettsége és a viszonylag közeli időpont miatt most nem valószínű, hogy hasonló ismétlésre kerülhet sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Igazi pesti csibész volt” – Demszky Gábor elárulta Garas Dezső titkát
Nosztalgikus bejegyzésben emlékezik az egykori főpolgármester Garasra. Hogyan kerül a kerékbilincs az asztalra?
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. augusztus 15.



Garas Dezső, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze, és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2011. december 30-án, 77 éves korában hunyt el, hosszan tartó betegség után. Az ikonikus művész életútja és tehetsége előtt tisztelegve Demszky Gábor, Budapest egykori főpolgármestere, egy megható és humoros történetet osztott meg a közösségi oldalán, ami eddig nem került nyilvánosságra.

Demszky, aki húsz évig volt Budapest főpolgármestere, és 1998-ban díszpolgári címet adományozott Garas Dezsőnek, egy közös emlékét idézte fel a színészlegendával kapcsolatban. Egy régi fotó kíséretében elmesélte, hogyan játszotta ki Garas a parkolóőröket egy zseniális trükkel.

„Egyszer, valamikor 1998 körül, beállított Rajk Lacihoz, kezében egy kerékbilinccsel. ‘Tudod, ezt mindig felteszem a kocsira, amikor tilosban parkolok, a közterület-felügyelők így békén hagynak, mert azt gondolják, rólam már gondoskodott valamelyik haverjuk’” – írta bejegyzésében Demszky Gábor, hozzátéve: „Igazi pesti csibész volt és remek színész.”

Garas Dezső nemcsak a színpadon, de az életben is olyan karakter volt, akinek humora és leleményessége emlékezetes maradt mindazok számára, akik ismerték és szerették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Brutális, látványos és izzasztóan izgalmas – Az Alien: Romulus a legjobb Alien-film 1997 óta
Ennyi arctámadót még biztosan nem láttunk! A Magyarországon forgatott újabb xenomorph-őrület a franchise legjobb darabjait idézi meg, és nem ismer kegyelmet.


Idén 45 éves az Alien-franchise, 1979 májusában mutatták be az USA-ban először A nyolcadik utas: a halált, azóta pedig sci-fi és a horror műfajainak leghíresebb keresztezéseként trónol a zsáner nagyjaiból álló lista csúcsán. Ridley Scott a mindössze második filmjével nagyon elkapott valamit anno, az idegentől való elemi rettegést (amely épp belőlünk, emberekből kel életre) hívta elő közönségéből, amely azóta is kíváncsian várja a filmtörténet talán legkultikusabb űrszörnyének újabb acsarkodásait.

Majd jöttek a folytatások… James Cameron az 1986-os A bolygó neve: Halállal mesterien ékelte a sci-fi és a horror közé az akciót is; véleményem szerint David Fincher sokak által lenézett (ő maga sem szereti) 1992-es A végső megoldás: halálja sem mondott csődöt, sőt; Jean-Pierre Jeunet 1997-es Feltámad a halálja pedig egészen abszurd irányba vitte a sztorit, és meglepően működött benne a humor is. Szóval odáig egészen pazar volt a franchise, ám a 20th Century Fox a kétezres években úgy döntött, összeereszti a xenomorph-okat a yautjákkal, avagy, ahogy a legtöbben ismerik: a Predatorokkal.

A 2004-es Alien vs. Predator: A Halál a Ragadozó ellen és még inkább annak 2007-es, egészen nézhetetlen folytatása sajnos eléggé leamortizálták kedvenc rémeink ázsióját.

Az eredeti alkotónak, Ridley Scottnak kellett tehát a kezébe vennie újra a gyeplőt (bár sokan Neill Blomkamp víziójának szavaztak volna bizalmat, aki figyelmen kívül hagyva a többi epizódot, direkt folytatást készített volna A bolygó neve: Halálhoz). Ő pedig megpróbált valami újat és teljesen mást kihozni az egészből. A Prometheus (2012) így egy filozofálgató eredetsztori lett, amit sokak gyomra nem vett be, és xenomorph-ot sem lehetett benne látni, mégis üdítő volt egy másik, jóval összetettebb szegmensből szemlélni ezt a világot. A 2017-es Alien: Covenantra azonban sajnos elfogyott az ötlettár, s így egy nem túl kreatív, többnyire lehangoló, kiszámítható, és csupán egyetlen ütős akciójelenetet (a fináléban) tartalmazó méretes csalódás lett az eredmény.

Innen kellett tehát újra felvenni a fonalat, Scott pedig ezúttal átpasszolta a direktori stafétát, méghozzá a Gonosz halott-remake (2013), a Vaksötét (2016) és az Ami nem öl meg (2018) író-rendezőjének, az uruguayi Fede Alvareznek, aki próbált elszakadni a Prometheus és a Covenant frissebb örökségétől, s inkább A nyolcadik utas: a halál és A bolygó neve: Halál atmoszféráját igyekezett rekonstruálni.

Sőt, ha jobban belegondolunk, az Alien: Romulusban egyfajta all star/best of Alien pörög, hiszen majd’ minden korábbi epizódból kapunk valami megidézést a sztori egyes elemeiben.

Az első két filmre szóló párhuzam azonban adott, hiszen ezúttal is egy izolált létesítményben vagyunk (egy űrállomáson), és mindössze hat szereplőnk van, akik szűk folyosókon rohangálnak. Ám nekik nem csupán egyetlen szörnnyel kell szembenézniük, facehuggerek és xenomorph-ok egész garmadája les rájuk (sőt, még valami más is…). A sztori időben is az első két film között játszódik, amikor is a Weyland-Yutani cég egyik sötét és barátságtalan bányászkolóniájából próbálna elmenekülni öt fiatal, valamint az egyikük, Rain (Cailee Spaeny) Andy nevű androidja (David Jonsson). Ehhez pedig azt fundálják ki, hogy megpróbálják a vállalat egy a bolygó felett sodrodó elhagyatott űrhajójából elcsenni a kriokapszulákat, amelyekben játszva átszundiznák azt a kilenc évet, amely célállomásuk, egy idilli bolygó eléréséhez szükséges. Az űrhajóról azonban kiderül, hogy egy űrállomás, ahol a cég emberei furcsa kísérleteket végeztek egy idegen életformán, amely természetesen az újabb emberi behatásnak köszönhetően ismét elaszabadul…

Szóval ezúttal is egy túlélősztorit kapunk, amelyben jóval kevesebb a filozofálgatás, ami pedig van, az maximum megint a szintetikus léthez kapcsolódik, ezúttal Andy révén, akivel Rain testvéri kapcsolatot épített ki, ám egy új program megváltoztatja a személyiségét.

Persze nem is ez a lényeg, Fede Alvarez inkább az alapvető ösztöneinket szerette volna stimulálni, így az akciókra, a látványra, a vérengzésre és leginkább a feszültségre helyezte a hangsúlyt.

Épp ezért az Alien: Romulus megállás nélkül pörög, újabb és újabb kilátástalan szitukba kergetve az egyre fogyatkozó szereplőket, akik egyébként nem sok meglepetéssel kecsegetetnek, gyorsan be lehet őket kategorizálni. Van itt szimpatikus főhősnő (a Tűzgyűrű: Lázadásból, az Easttowni rejtélyekből, a Priscillából és a Polgárháborúból ismert Cailee Spaeny pedig már van annyira rutinos, hogy simán elviszi a hátán a filmet, vagyis méltó utódja Sigourney Weavernek, akit nem egy jelenetben idéz meg természetesen), kiismerhetetlen android, szimpatikus jóképű alfahím (Archie Renaux), nem túl szimpatikus, nagypofájú, lázadó srác (Spike Fearn), egy fiús, kemény és laza pilótalány (Aileen Wu), valamint egy kedves és terhes naiva (Isabela Merced). Közülük Spaeny mellett természetesen a leghálásabb szerepet, vagyis a kissé értelmi fogyatékosra hangszerelt android Andyt alakító David Jonsson (Ipar, Rye Lane) tud igazán csillogni, a többieket Alvarez és írótársa, Rodo Sayagues már nem igazán kényeztették el emlékezetes karakterekkel.

A nézőket azonban kifejezetten elkényeztették a látványvilággal, ami több mint kézzelfogható. A tavaly tavasszal teljes egészében a budapesti Origo Filmstúdióban rögzített Alien: Romulusban ugyanis csodás díszletek és szemet gyönyörködtető praktikus effektek közepette zajlanak az öldöklések és a menekülések, a magyar szakemberek pedig az Oscar-díjas berendező, Sipos Zsuzsanna (Szárnyas fejvadász 2049, Dűne, Borderlands) vezetésével ismét fantasztikus munkát végeztek: a Romulus és Remus űrállomás valósággal életre kel, nekünk magyaroknak pedig csodás összemosolygás-indok, hogy az alkotók még az egyik mozgólépcsős metrólejáratot is felhasználták helyszínként egy pillanatra.

Az Alien: Romulus azonban nem mentes a hibáktól sem. Már az alapsztori is felvet néhány figyelmen kívül hagyott kérdést (pl. a cég miért hagyja, hogy egy ilyen fontos objektum elhagyatottan keringjen egy köpésre az egyik telepüktől?), a „best of”-jelleg miatt sok mindent újra átélhetünk, de igazán eredeti dolgot nem láthatunk, a legerősebb fan service-pillanatot feleslegesen túlhúzzák, a végső nagy extremitást pedig más formában, de végül is már láttuk korábban.

Szerencsére ezek megbocsátható bűnök, mivel Fede Alvarez nem akar túl sokat markolni, így amit vállal, azt tisztességgel véghez is viszi.

Egy feszültségtől csatakos, jó ötletekkel is megpakolt (a facehuggerek melletti osonás és az antigravitációs sav pl. csillagos ötöst érdemelnek), kiváló atmoszférával rendelkező, látványos akció-horrort tett le az asztalra, amely ugyan nem ér az idoljai (vagyis az első és második rész) nyomába, Ridley Scott újabb darabjait azonban így is leiskolázza. Érdemes lesz tehát újra némán sikítani az űrben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk