„Nagyon gyanús volt, hogy néhány dolgozatot a ChatGPT írt” – egyre komolyabb gond az egyetemeken a mesterséges intelligencia
A Stanford Egyetem kutatói egy nemrég megjelent tanulmányukban arra jutottak, hogy az amerikai középiskolákban nem nőtt a csalások száma a ChatGPT megjelenése óta. Az általuk vizsgált 40 iskolában a diákok 60-70%-a számolt be arról, hogy valamilyen módon csalt a dolgozataiban az előző egy hónapban, de ez a szám megegyezett a ChatGPT megjelenése előtti értékkel.
A kutatók ugyanakkor nem vizsgálták, mi a helyzet az egyetemeken. Új sorozatunkban magyar oktatókkal beszélgetünk a tapasztalataikról. Elsőként Gerevich Andrással, aki költő, műfordító, forgatókönyvíró, és nem mellesleg egyetemen is tanít.
– Találkoztál már ChatGPT-vel írt dolgozatokkal?
– Most futottam bele először. Húsz diákom volt egy szemináriumon, és mindenkinek le kellett adni szemináriumi dolgozatot. Nagyon gyanús volt, hogy néhányat a ChatGPT írt. Általában kreatív tárgyakat tanítok, forgatókönyvírást, ahol a diákok nem akarják megíratni a munkájukat ChatGPT-vel, de ez most elméleti jellegű beadandó volt.
– Hogy lehet ezt kiszúrni?
– Valamennyire én is használom a ChatGPT-t. Úgy fogom föl, mint Google egy intelligensebb verzióját. Tehát információforrásként használom, ezért ismerem, hogy milyen típusú szövegeket hoz létre.
Néhány diáknak a dolgozatán viszont azt a monoton mondatszerkesztést vettem észre, ami a ChatGPT sajátja. Külföldi diákok, angolul írnak, de az órai megszólalásaikból nagyjából érzékelem, hogy ki mennyire tud angolul, és feltűnt, hogy sokkal jobb angolsággal van megírva néhány dolgozat, mint amit a diák maga írna. Ezek például jelek.
Igazából ez semmire nem bizonyíték, hiába mondom, hogy szerintem ezt nem te írtad, nem tudom bizonyítani. Innentől pedig nem vádolhatom meg semmivel.
Ráadásul az is előfordulhat, hogy az ember ír egy szöveget és a ChatGPT-vel, de megszerkeszti. Velem is megtörtént, hogy angolul kellett valakinek ajánlólevelet írnom, és tudom, hogy az amerikai ajánlóleveleknek van egy jellegzetes stílusa. Nagyon kevés időm volt, ezért írtam egy teljesen átlagos ajánlólevelet angolul, majd beraktam a ChatGPT-be, hogy javítsa fel a stílusát. Teljesen jó munkát végzett. Tartalmilag én írtam, , mégis a végeredmény egy MI által generált szöveg lett. Tehát a diákot amiatt sem gyanúsíthatom meg, hogy túl jó angolsággal van a szöveg írva, mert lehet, hogy ő is csak a szöveg angolságát, stílusát javította fel a ChatGPT-vel. Ettől még lehet, hogy a saját gondolatait írta meg a szövegben, csak a rosszabb angolságát korrigálta így. Mindebből látszik, mennyire nehéz ezzel kapcsolatban egy tanár helyzete.
– Mi lehet a megoldás?
– Valószínűleg az intézménynek kell kiadni egy direktívát, hogy nekem, mint tanárnak ilyenkor mit kell csinálnom. Nem emlékszem, hogy valaha is kaptam volna ilyet, bár ez igazából eléggé friss probléma. Két dolog van, amit az emberek javasolni szoktak ilyenkor.
Az MI használata azért is nehezen tetten érhető, mert olyat csak a legügyetlenebb diákok csinálnak, hogy szöveget generálnak, és azt egy az egyben beadják. A diákok nagy része azt csinálja, hogy a GPT-vel írat szövegeket, amiket aztán megszerkeszt, átír, jó esetben beleírja a saját gondolatait, variál rajta, a végeredmény pedig egy eredetinek tűnő szöveg, amelynek a 80 százalékát mégsem ő alkotta, hanem a mesterséges intelligencia, és csak 20 százaléka a saját szellemi termék. Sajnos sok diák nem olvassa el a munkájához szükséges könyveket, háttértanulmányokat, hanem a ChatGPT-től lekéri a megfelelő információkat a szakirodalomról, az pedig összefoglalja neki tíz mondatban, és azt használja fel a dolgozatában. Így nem kellett elolvasni a 420 oldalas tankönyvet. Biztos, hogy sok ilyen dologra lehet használni, ami utólag nem mutatható ki.
– Amióta világ a világ, a diákok egy része minden rendszerben próbálta megúszni a nehéz dolgokat. Elbliccelték, kölcsönkérték, lemásolták. Amikor annak idején bejött a számológép, tűzzel-vassal próbálták tiltani, aztán rájöttek, hogy például a matematika nem számológépes műveletek megoldásából áll, hanem a gondolkodásból.
– A tiltás az tényleg nem fog menni, de a matematikában is az van, hogy tudod, hogy az adott feladatot milyen módon oldd meg, és tényleg csak a számolásra használod a számológépet. De ha magát a feladatot írod be a ChatGPT-be, és rögtön ott a megoldás, akkor abba nulla gondolat ment bele.
Mert ezzel pont ezt kerülheti el a diák, nem kell gondolkodnia. Csak fölteszi a kérdést, például: írj egy esszét a világháború okairól ilyen, meg olyan szemszögből. Igazából az az egy gondolatnyi erőfeszítés ment bele, hogy a jó kérdést kellett feltenni, hogy a megfelelő választ írja meg a ChatGPT. Ez tartott három percig. Évtizedek óta itt lebeg közöttünk az a félelem, hogy a túl sok tévézés és internethasználat miatt az embereknek egyre tompább az agya, és az okostelefonok, meg az internet miatt az emberek nem tudnak fókuszálni. Régen, száz éve még az emberek regényeket olvastak, és az megtanította őket koncentrálni.
Ez nem egy velünk született adottság, hanem a tanulási folyamat során sajátítható el.
Megkérdeztük a témáról a ChatGPT-t is
– Szerinted tényleg veszélyes a ChatGPT-t használni a diákoknak az egyetemi dolgozatok megírásánál?
ChatGPT:
– Nem feltétlenül veszélyes, de fontos az önálló munka. Használhatod segítségként, de ne hagyj fel az egyéni gondolkodással és kutatással.
– Sokan a szakdolgozatukat is ezzel írják meg, mondjuk ezt elég könnyű kiszúrni.
ChatGPT:
– Igen, az egyediség fontos. Az iskolai szabályokat tartsd be, és biztosítsd, hogy a munka a saját gondolataidat tükrözze.
– Azért érdekel, mert beszéltem egyetemi oktatókkal, akiknek ez most nagy probléma, hogy mit kezdjenek ezzel a technikával.
ChatGPT:
– Értem. Az oktatókkal való egyeztetés segíthet megállapítani a szabályokat és a használati irányelveket. Az egyértelmű kommunikáció kulcsfontosságú.
Anyám mesélte, aki most 80 éves, hogy amikor egyetemista volt, tízen voltak egy egyetemi csoportban, és mindenki minden kötelező olvasmányt elolvasott. Ha valaki nem olvasott el valamit, az elég nagy szégyen volt. Amikor én voltam egyetemista, akkor a diákoknak mondjuk a fele olvasta el a kötelező olvasmányokat, de akkor is még mindig voltunk, akik elolvastuk, és tudtunk az órán beszélni róla, volt véleményünk, és ezek jó órák voltak.
Tehát nem arról van szó, hogy mindig is volt, hanem arról van szó, hogy ez fokozódik és erősödik.
– Kérdés, mi lesz akkor, ha a mesterséges intelligencia a változatos mondatszerkesztést is tökéletesen elsajátitja.
– Van ez a vicc, amit szoktak mondani, hogy úgy képzeltük el a mesterséges intelligenciát, hogy majd a robotok fognak takarítani, és elvégzik az fizikai munkát, az emberek pedig megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy mindenki szellemi munkát, értelmiségi munkát, művészi munkát végezzen. De pont a fordítottját látjuk.
Filmes területen is nagy pánik, hogy majd befotózzák az ember arcát, és megcsinálják nélküle a filmet, úgy, mintha ő játszotta volna el a szerepet, de valójában megszűnik a színészet. Pont ezeket a munkákat veszi át a mesterséges intelligencia, és akkor az emberek meg elmennek árufeltöltőnek.
Fotó: Farasis Energy
A CeraCharge apró akkumulátor, mégis százszoros energiasűrűséggel bír. Fotó: TDK
