KULT

Balaton Sound: 750 forint az ásványvíz, 1190 a legolcsóbb sör, a gyros pitában 3200 forintba kerül

Négy tematikus VIP helyszín várja azokat a bulizókat, akik megfizetik az árát, egy napra 57 900 forintot.


Két év szünet után tért vissza a legnagyobb balatoni fesztivál, a Balaton Sound. A fellépők névsora illusztris. Aki elektronikus zenét hallgat, az idén sem fog csalódni.

A fellépőkről

A mainstream elektronikus tánczene világsztárjai lépnek majd a fesztivál nagyszínpadára, köztük a világ legjobb dj-it jegyző Dj Mag top 100-as listáján ezüstérmes Martin Garrix, a Top 100-as lista 4. helyét birtokló Alok, a kívánságlisták állandó éllovas duója, Dimitri Vegas & Like Mike, az álarc mögé rejtőző világsztár, Marshmello, a svéd house fenomén, Alesso, a slágergyáros német house dj, Robin Schulz valamint Paul van Dyk , az izraeli psytrance duó, a Vini Vici, vagy a Sound egyik legnagyobb közönségkedvence, Timmy Trumpet.

A techno, a tech-house a minimál és a house rajongói sem fognak csalódni az idei évi programban. A hazai legnagyobb underground elektronikus zenei fesztivál, a B my Lake 2022-ben a Balaton Sound keretei között kerül megrendezésre, két zenei színpaddal, a stílus több, mint 50 nemzetközi sztár dj-jének közreműködésével.

A Viper B Stage és a világhírű spanyol partisorozat, az elrow at CocaCola Stage színpadának line up-ját olyan ikonikus nevek fémjelzik, mint a műfaj egyik legnagyobb klasszikusaként számon tartott techno dj, Paul Kalkbrenner, a háromszoros dj awards nyertes Richie Hawtin, Sven Vath, Fisher, Deborah de Luca, Danny Tenaglia, Jamie Jones, Joseph Capriati, Monolink, Ben Böhmer vagy éppen a műfaj olyan állócsillagai, mint Hernan Cattaneo és Nick Warren.

Balaton Sound - időpont, jegyárak, részletes program és infók:

VIP élmény, de mennyiért?

A Sound mar évekkel ezelőtt is híres volt arról, hogy a VIP élményre helyezte a hangsúlyt, és ez idén sincs másképp.

Nem egy, hanem rögtön négy tematikus VIP helyszín várja azokat, akik megfizetik az árát.

És bár a sima napijegy sem olcsó (28.900 Ft), a VIP egy napra 57.900 forintba, négy napra pedig 125.500 forintba kerül.

Emellé az ár mellé nyilván társulnak abszolút hasznos szolgáltatások. Külön mosdók, lelátók, pultok, törölköző a strandoláshoz, kaszinó (valódi pénzmozgás nélkül), és elszeparáltan lehet szórakozni a normál jegyet váltott emberektől.

A dekoráció nem sokat változott a 2019-es állapothoz képest. A VIP-n kívül egy kicsit egyszerűbb lett a díszítés. De tegyük hozzá, hogy mi dél környékén jártuk be a fesztivált. Ha lemegy a nap, és megérkeznek az emberek, ez jóval hangulatosabb lesz.

Kaszinó tematikájú VIP

VIP strand és nappali pihegő

Szafari hangulatú VIP

Épülő Nagyszínpad

Nem tudjuk, hogy ki az, aki csak egy fellépő miatt megy egy ilyen fesztiválra, és spórolni szeretne az inni- és ennivalóval. De ha már egy nagyjából harmincezres jegyet kiköhög valaki magából, akkor valószínűleg fel van rá készülve, hogy budapesti szórakozóhelyekhez hasonló árakkal fog találkozni.

A 750 forintos víz azért mindenkit szíven üt egy picit.

És ha innen indítunk, akkor nem meglepő, hogy 850 egy kóla, hogy 1190 egy sör, és hogy 4 cl gin minimum 2190 forint.

A balatoni lángosárakon bosszankodóknak üzenjük, hogy mi töltött lángost 2900-ért ettünk, de ha a gyrost kívántuk volna, az már 3200 forintba fájt volna.

Az Aldi feliratnak nagyon megörültünk, de félig-meddig téves riasztás volt, mert csak grill ételeket árulnak, bolt nincs a fesztivál területén. Egy igazán olcsó dolgot találtunk kinn, a mosdók melletti ingyenes ivóvizet. (Amúgy tök jó, hogy van, és hogy hideg!)

De a fesztivál nem létszükséglet, és az áremelkedéssel mindenki tisztában van, nagy meglepetésként nem érhet már senkit. Felesleges is rajta sokat bosszankodni!

A szerdai két fő fellépő a Lost Frequencies és Martin Garrix.

Ha még naplemente előtt jöttök, készüljetek naptejjel és fejfedővel, mert a nyári időjárásra nem lehet panasz. A Balaton vize is kitűnő, szóval nem a természeti adottságokon fog múlni a buli.

A biztonság az első!

A szórakozóhelyeken és a fesztiválokon felmerülő problémás esetek elkerülésére és a biztonság növelésére hozták létre a fesztivál szervezői 2018-ban a Safety First kezdeményezést, amelyet idén, két kimaradt fesztiválszezon után még több önkéntes bevonásával és digitális megoldásokkal szeretnének megerősíteni.

A program egyik fő eleme az edukáció, amely olyan szakértők részvételével és segítségével nyújt preventív megoldásokat a váratlan problémákra, mint dr. Hevesi Krisztina egészségfejlesztő szakpszichológus és dr. Zacher Gábor toxikológus.

A Safety First önkéntesek, elsősorban orvostan, nemzetvédelmi és pszichológia szakos hallgatók az egészségügyi szakszemélyzet és a biztonsági szolgálat munkáját segítik a rendezvény ideje alatt azzal, hogy járőrszolgálatot teljesítve vagy a különféle Safety First pontokon ügyeletet ellátva nyújtanak segítséget a fesztiválozóknak.

Az edukáció mellett a látogatók szokásait figyelembe véve a Balaton Sound szervezői idén még nagyobb fókuszt helyeznek a digitális fejlesztésre.

A Balaton Sound applikáción belül elérhetővé válik majd a fesztivál idején Safety First funkció, amely a fesztiválozók biztonságát szolgálja azzal, hogy közvetlenül is segítséget kérhet a Safety First csapatától akár hívással, akár üzenetben, és a segítségkérő pontos helyzete is nyomon követhető.

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Alain Delon
A francia színészlegenda 88 éves volt. 2019-es agyvérzése óta folyamatosan egészségügyi problémákkal küzdött.


Elhunyt Alain Delon francia színművész, írja a France24. A színész 88 éves volt.

2019-ben agyvérzést kapott, azóta mi is többször beszámoltunk egészségügyi problémáiról.

A színész „békésen halt meg Douchy-i otthonában, három gyermeke és családja által körülvéve” – írja az AFP Hírügynökség.

Alain Delon 1935. november 8-án született a Párizshoz közeli Sceaux-ban. Nehéz gyerekkora utána a francia haditengerészetnél szolgált. 1957-ben szerepelt először a filmvásznon, és előnyös külseje miatt szinte azonnal a rendezők kedvence lett. Pályafutása során összesen 107 filmben szerepelt, köztük olyan klasszikusokban, mint a Rocco és fivérei, a Napfogyatkozás, A fekete tulipán, A szamuráj vagy az Egy zsaru bőréért. 1998-ban a Két apának mennyi a fele? című alkotásban együtt szerepelt korának másik francia legendájával, a 2021-ben elhunyt Jean-Paul Belmondóval.

Élete nem volt botrányoktól mentes. Az 1960-as és 70-es években három testőre is rejtélyes módon halt meg: az esetekben máig nem tisztázott, hogy öngyilkosságok vagy gyilkosságok történtek, illetve ehhez mennyi köze lehetett magának Delonnak. A fegyverekkel nemrégiben is meggyűlt a baja: idén év elején mintegy hetvenkét lőfegyvert és több mint 3 ezer lőszert foglaltak le otthonában, amikre nem volt engedélye.

1984-ben az európai parlamenti választásokon nyíltan kiállt a francia szélsőjobboldali politikus, Jean-Marie Le Pen mellett, ami miatt sokan kritizálták, egy ideig tömegek bojkottálták a filmjeit is. 2013-ban ismét támogatásáról biztosította a Nemzeti Front radikális jobboldali pártot. Élete utolsó évtizedében számos alkalommal kritizálta a francia belpolitikát és a társadalmat.

Élete leghíresebb szerelme Romy Schneider volt, de gyakran reppentek fel pletykák állítólagos homoszexualitásával kapcsolatban. 2023 májusában meghalt a rá kísértetiesen hasonlító Ari Boulogne, aki Delon eltitkolt fiának vallotta magát, habár a színész sosem ismerte el az apaságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Pár óra alatt elkelt az összes jegy Azahriah koncertjére a Budapest Parkban
A három teltházas arénakoncert után ez nem túl nagy meglepetés. A jegyárakra viszont többen is panaszkodtak.


Azahriah szeptemberi koncertjére mindössze négy és fél óra alatt elfogyott az összes jegy a Budapest Parkban, írj a 24.hu.

Kedd délelőtt 10 órakor indult a jegyértékesítés Azahriah szeptember 5-i Budapest Parkos koncertjére, és alig négy és fél óra alatt az összes jegy elkelt.

A hatalmas érdeklődés miatt még délután is körülbelül nyolcezren várakoztak a virtuális sorban, hogy jegyhez jussanak, de délután kettő körül a Park honlapja már teltházas állapotot mutatott.

Sokan panaszkodtak a hosszú várakozási idő és a jegyárak miatt is.

A legolcsóbb, küzdőtéri jegyek 14 499 forintba kerültek, míg a drágább kategóriás belépők ára 22 990 forint volt.

A hatalmas érdeklődés nem volt meglepetés, hiszen Azahriah idén májusban három egymást követő napon is teltházas koncertet adott a Puskás Arénában.

Az eredetileg egyetlen koncertre hirdetett eseményre pillanatok alatt elfogytak a jegyek, ezért először még egy, majd

végül összesen három koncertet is tartott, amelyekre szintén gyorsan elfogytak a jegyek.

A Budapest Park telítettsége és a viszonylag közeli időpont miatt most nem valószínű, hogy hasonló ismétlésre kerülhet sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Igazi pesti csibész volt” – Demszky Gábor elárulta Garas Dezső titkát
Nosztalgikus bejegyzésben emlékezik az egykori főpolgármester Garasra. Hogyan kerül a kerékbilincs az asztalra?
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. augusztus 15.



Garas Dezső, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze, és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2011. december 30-án, 77 éves korában hunyt el, hosszan tartó betegség után. Az ikonikus művész életútja és tehetsége előtt tisztelegve Demszky Gábor, Budapest egykori főpolgármestere, egy megható és humoros történetet osztott meg a közösségi oldalán, ami eddig nem került nyilvánosságra.

Demszky, aki húsz évig volt Budapest főpolgármestere, és 1998-ban díszpolgári címet adományozott Garas Dezsőnek, egy közös emlékét idézte fel a színészlegendával kapcsolatban. Egy régi fotó kíséretében elmesélte, hogyan játszotta ki Garas a parkolóőröket egy zseniális trükkel.

„Egyszer, valamikor 1998 körül, beállított Rajk Lacihoz, kezében egy kerékbilinccsel. ‘Tudod, ezt mindig felteszem a kocsira, amikor tilosban parkolok, a közterület-felügyelők így békén hagynak, mert azt gondolják, rólam már gondoskodott valamelyik haverjuk’” – írta bejegyzésében Demszky Gábor, hozzátéve: „Igazi pesti csibész volt és remek színész.”

Garas Dezső nemcsak a színpadon, de az életben is olyan karakter volt, akinek humora és leleményessége emlékezetes maradt mindazok számára, akik ismerték és szerették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Brutális, látványos és izzasztóan izgalmas – Az Alien: Romulus a legjobb Alien-film 1997 óta
Ennyi arctámadót még biztosan nem láttunk! A Magyarországon forgatott újabb xenomorph-őrület a franchise legjobb darabjait idézi meg, és nem ismer kegyelmet.


Idén 45 éves az Alien-franchise, 1979 májusában mutatták be az USA-ban először A nyolcadik utas: a halált, azóta pedig sci-fi és a horror műfajainak leghíresebb keresztezéseként trónol a zsáner nagyjaiból álló lista csúcsán. Ridley Scott a mindössze második filmjével nagyon elkapott valamit anno, az idegentől való elemi rettegést (amely épp belőlünk, emberekből kel életre) hívta elő közönségéből, amely azóta is kíváncsian várja a filmtörténet talán legkultikusabb űrszörnyének újabb acsarkodásait.

Majd jöttek a folytatások… James Cameron az 1986-os A bolygó neve: Halállal mesterien ékelte a sci-fi és a horror közé az akciót is; véleményem szerint David Fincher sokak által lenézett (ő maga sem szereti) 1992-es A végső megoldás: halálja sem mondott csődöt, sőt; Jean-Pierre Jeunet 1997-es Feltámad a halálja pedig egészen abszurd irányba vitte a sztorit, és meglepően működött benne a humor is. Szóval odáig egészen pazar volt a franchise, ám a 20th Century Fox a kétezres években úgy döntött, összeereszti a xenomorph-okat a yautjákkal, avagy, ahogy a legtöbben ismerik: a Predatorokkal.

A 2004-es Alien vs. Predator: A Halál a Ragadozó ellen és még inkább annak 2007-es, egészen nézhetetlen folytatása sajnos eléggé leamortizálták kedvenc rémeink ázsióját.

Az eredeti alkotónak, Ridley Scottnak kellett tehát a kezébe vennie újra a gyeplőt (bár sokan Neill Blomkamp víziójának szavaztak volna bizalmat, aki figyelmen kívül hagyva a többi epizódot, direkt folytatást készített volna A bolygó neve: Halálhoz). Ő pedig megpróbált valami újat és teljesen mást kihozni az egészből. A Prometheus (2012) így egy filozofálgató eredetsztori lett, amit sokak gyomra nem vett be, és xenomorph-ot sem lehetett benne látni, mégis üdítő volt egy másik, jóval összetettebb szegmensből szemlélni ezt a világot. A 2017-es Alien: Covenantra azonban sajnos elfogyott az ötlettár, s így egy nem túl kreatív, többnyire lehangoló, kiszámítható, és csupán egyetlen ütős akciójelenetet (a fináléban) tartalmazó méretes csalódás lett az eredmény.

Innen kellett tehát újra felvenni a fonalat, Scott pedig ezúttal átpasszolta a direktori stafétát, méghozzá a Gonosz halott-remake (2013), a Vaksötét (2016) és az Ami nem öl meg (2018) író-rendezőjének, az uruguayi Fede Alvareznek, aki próbált elszakadni a Prometheus és a Covenant frissebb örökségétől, s inkább A nyolcadik utas: a halál és A bolygó neve: Halál atmoszféráját igyekezett rekonstruálni.

Sőt, ha jobban belegondolunk, az Alien: Romulusban egyfajta all star/best of Alien pörög, hiszen majd’ minden korábbi epizódból kapunk valami megidézést a sztori egyes elemeiben.

Az első két filmre szóló párhuzam azonban adott, hiszen ezúttal is egy izolált létesítményben vagyunk (egy űrállomáson), és mindössze hat szereplőnk van, akik szűk folyosókon rohangálnak. Ám nekik nem csupán egyetlen szörnnyel kell szembenézniük, facehuggerek és xenomorph-ok egész garmadája les rájuk (sőt, még valami más is…). A sztori időben is az első két film között játszódik, amikor is a Weyland-Yutani cég egyik sötét és barátságtalan bányászkolóniájából próbálna elmenekülni öt fiatal, valamint az egyikük, Rain (Cailee Spaeny) Andy nevű androidja (David Jonsson). Ehhez pedig azt fundálják ki, hogy megpróbálják a vállalat egy a bolygó felett sodrodó elhagyatott űrhajójából elcsenni a kriokapszulákat, amelyekben játszva átszundiznák azt a kilenc évet, amely célállomásuk, egy idilli bolygó eléréséhez szükséges. Az űrhajóról azonban kiderül, hogy egy űrállomás, ahol a cég emberei furcsa kísérleteket végeztek egy idegen életformán, amely természetesen az újabb emberi behatásnak köszönhetően ismét elaszabadul…

Szóval ezúttal is egy túlélősztorit kapunk, amelyben jóval kevesebb a filozofálgatás, ami pedig van, az maximum megint a szintetikus léthez kapcsolódik, ezúttal Andy révén, akivel Rain testvéri kapcsolatot épített ki, ám egy új program megváltoztatja a személyiségét.

Persze nem is ez a lényeg, Fede Alvarez inkább az alapvető ösztöneinket szerette volna stimulálni, így az akciókra, a látványra, a vérengzésre és leginkább a feszültségre helyezte a hangsúlyt.

Épp ezért az Alien: Romulus megállás nélkül pörög, újabb és újabb kilátástalan szitukba kergetve az egyre fogyatkozó szereplőket, akik egyébként nem sok meglepetéssel kecsegetetnek, gyorsan be lehet őket kategorizálni. Van itt szimpatikus főhősnő (a Tűzgyűrű: Lázadásból, az Easttowni rejtélyekből, a Priscillából és a Polgárháborúból ismert Cailee Spaeny pedig már van annyira rutinos, hogy simán elviszi a hátán a filmet, vagyis méltó utódja Sigourney Weavernek, akit nem egy jelenetben idéz meg természetesen), kiismerhetetlen android, szimpatikus jóképű alfahím (Archie Renaux), nem túl szimpatikus, nagypofájú, lázadó srác (Spike Fearn), egy fiús, kemény és laza pilótalány (Aileen Wu), valamint egy kedves és terhes naiva (Isabela Merced). Közülük Spaeny mellett természetesen a leghálásabb szerepet, vagyis a kissé értelmi fogyatékosra hangszerelt android Andyt alakító David Jonsson (Ipar, Rye Lane) tud igazán csillogni, a többieket Alvarez és írótársa, Rodo Sayagues már nem igazán kényeztették el emlékezetes karakterekkel.

A nézőket azonban kifejezetten elkényeztették a látványvilággal, ami több mint kézzelfogható. A tavaly tavasszal teljes egészében a budapesti Origo Filmstúdióban rögzített Alien: Romulusban ugyanis csodás díszletek és szemet gyönyörködtető praktikus effektek közepette zajlanak az öldöklések és a menekülések, a magyar szakemberek pedig az Oscar-díjas berendező, Sipos Zsuzsanna (Szárnyas fejvadász 2049, Dűne, Borderlands) vezetésével ismét fantasztikus munkát végeztek: a Romulus és Remus űrállomás valósággal életre kel, nekünk magyaroknak pedig csodás összemosolygás-indok, hogy az alkotók még az egyik mozgólépcsős metrólejáratot is felhasználták helyszínként egy pillanatra.

Az Alien: Romulus azonban nem mentes a hibáktól sem. Már az alapsztori is felvet néhány figyelmen kívül hagyott kérdést (pl. a cég miért hagyja, hogy egy ilyen fontos objektum elhagyatottan keringjen egy köpésre az egyik telepüktől?), a „best of”-jelleg miatt sok mindent újra átélhetünk, de igazán eredeti dolgot nem láthatunk, a legerősebb fan service-pillanatot feleslegesen túlhúzzák, a végső nagy extremitást pedig más formában, de végül is már láttuk korábban.

Szerencsére ezek megbocsátható bűnök, mivel Fede Alvarez nem akar túl sokat markolni, így amit vállal, azt tisztességgel véghez is viszi.

Egy feszültségtől csatakos, jó ötletekkel is megpakolt (a facehuggerek melletti osonás és az antigravitációs sav pl. csillagos ötöst érdemelnek), kiváló atmoszférával rendelkező, látványos akció-horrort tett le az asztalra, amely ugyan nem ér az idoljai (vagyis az első és második rész) nyomába, Ridley Scott újabb darabjait azonban így is leiskolázza. Érdemes lesz tehát újra némán sikítani az űrben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk