HÍREK

Történelmi aszály volt tavaly, 2022 első három hónapjában és nyáron, valamint októberben is alig hullott csapadék

Az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.


Tavaly történelmi aszály volt: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot - írta a 2022-es év agrometeorológiai áttekintésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A met.hu oldalon megjelent tanulmány szerint 2021 őszén későn kezdődött el a talajok feltöltődése, de a csapadékos december végére időarányosan jól állt ez a folyamat. Azonban 2022 első három hónapjában alig hullott csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki.

Januárban és február elején a szokásosnál enyhébb volt az idő, majd február végén lehűlt a levegő, de ekkor már javában virágzott a mogyoró és az éger, a som és a csonthéjas gyümölcsök is a rügyfakadás fázisában jártak, helyenként már virágoztak is. Márciusban a túl korai fejlődés megtorpant, a fagyok veszélyeztették a korai gyümölcsfák bimbóit, virágait.

A tavaszi kalászosokat poros, rendkívül száraz talajba vetették. A hónap utolsó napján érkezett a csapadék, többfelé egy nap alatt több eső esett, mint az előző három hónapban összesen.

A száraz évkezdet után áprilisban több hullámban jelentős mennyiségű csapadék öntözte az ország nagy részét. Ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, a hőmérséklet ugyanis jellemzően az egész hónapban alacsonyabb volt a sokéves átlagnál.

Május elején megérkezett a meleg, a még nedves talajokon gyors fejlődésnek indultak a növények. Augusztus közepéig azonban szinte csak záporok voltak, az esős Medárd-időszak teljesen elmaradt. Júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, amely a tetőfokát augusztus közepén érte el.

A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyáron, időnként nagy területen 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket is mértek.

Júliusban a Tiszántúl nagy részén a harmada sem hullott a kukorica számára ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó aszálytól, és öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak jellemzőek furulyázó levelekkel, ezekből termésre már nem lehetett számítani.

Augusztusban a szárazság területi kiterjedése és mértéke is nőtt, az ország háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály. Augusztus 19-én azonban többfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás. Nagy területen hullott számottevő mennyiségű csapadék, 10 nap alatt az ország jelentős részén 20-70 milliméternyi, aminek hatására a talaj felső rétege hosszú idő után sokfelé átnedvesedett.

A nyári csapadék mennyisége a nyugati országrészben 170-270 milliméternyi volt, helyenként több a sokéves átlagnál, míg az Alföld jelentős részén csak 50-100 milliméternyi eső hullott, fele-harmada a szokásosnak. Az idei nyár a Dunántúlon 1-2 fokkal, a keleti országrészben 2-3 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál.

Az augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben érkező bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetésekhez, bár a szintén rendkívül száraz októberben a búza korai fejlődése nehézkessé vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejlődtek a tél előtt.

Az elemzés szerint az éves napfény mennyisége országszerte az átlag fölött alakult, azt mintegy 150-250 órával meghaladta. A legmagasabb, 2500 óra körüli értékek Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében fordultak elő, a legkevesebbet (2250-2300 órát) a hegyek mellett, az Alpokalján és északkeleten sütött a nap.

A történelmi aszály meteorológiai hátteréről azt írták, a részletes tanulmányok szerint Magyarországon a 2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális háttere volt. Kifejtették: a légköri áramlási rendszer globális mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tengerpárolgás, a nyári magas hőmérsékletek a Kárpát-medencében és a kiszáradó talaj együttesen okozója az aszálynak.

Azt írták, Magyarország legszárazabb térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak. Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok, az aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához.

A tanulmányok szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság
A TISZA Párt elnöke és Kulja András EP-képviselő egyes, felújított kórtermekben 26-27, máshol 35-36 fokot mért. Felhívták a figyelmet a súlyos ápolóhiányra is.


Folytatta a budapesti kórházak látogatását Magyar Péter. A politikus korábban a Péterfy utcai intézményben járt, ahol előbb lezárt ajtókkal, majd bejutása után 37 fokos kórtermekkel találkozott. Később vitába keveredett a kórház vezetőjével.

Magyar Péter most Kulja András egészségügyi tartalomgyártóval, a TISZA Párt EP-képviselőjével a budai Szent Imre Kórházban járt. A politikus szerint ebben az intézményben látszik leginkább, hogy mennyit számít, hogy el tudták végezni a szükséges intézkedéseket. „Több nagy tömb van a Szent Imre Kórházban. Ahol van klímaberendezés, és ahol ki tudták ezeket cserélni '21 környékén, ott egészen elviselhető, 26-27 fok van” – mondta el Facebook-videójában a politikus.

Kulja András szerint a többi budapesti kórházhoz képest a Szent Imre valóban kivételezett helyzetben van. Hozzátette: azt is megtudták, hogy ahol működött a klíma, ott nem volt többlethalálozás a hőség alatt.

Nem volt azonban minden részlegen ilyen jó a helyzet, az ápolási osztályon például a TISZA Párt politikusai lényegesen magasabb hőmérsékleteket mértek. Magyar Péter posztjában úgy fogalmazott:

„A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság. Miközben az egészségügyi államtitkár 20 fokról és fejlődésről magyarázott épp a Hír TV-ben, az ápolási osztályon az idős betegek őt hallgatva 36-37 fokban, vizes borogatással igyekeztek túlélni.”

Hozzátette: „Az átlagnál jobb állapotú kórházban a legnagyobb problémát az ápolóhiány okozza, több osztály fele lezárva, üresen állnak a kórtermek, mert ápolók nélkül nem tudnak több beteget fogadni.”

Felhívta a figyelmet egy másik problémára is: „Pénteki hír, hogy a belgyógyászati osztály ugyanezen okból nem fogad betegeket. WC papír "természetesen" itt sem volt, fertőtlenítőszer viszont néhány mellékhelyiséget leszámítva igen. Köszönjük az egészségügyi dolgozók hősies munkáját!”

Bejegyzésének szövegében nem ment el szó nélkül a Centrumkórház meg nem valósult terve mellett: „Itt érdemes megemlíteni egy másik soha meg nem valósult, kormányzati egészségügyi projektet. 2016-ban ígérte meg a kormány, hogy felépül a Dél-budai Centrumkórház, amely 1,2 millió honfitársunk ellátásáért felelt volna.”

„A kórházból természetesen semmi nem lett, de a projektre azért elszórtak 14 milliárd forint adófizetői pénzt. Telekvásárlás, tervezés és a haverok pénzelése évekig. Többek közt Kocsis Máté felesége kapott 36 milliót, míg a megafonos hazugság kommandó egyik irányítója, Kovács István 24 milliót.

Kevesebb jelenjen meg” – írta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vörös riasztás a hőség, narancssárga a zivatarok miatt – nem egyszerű időjárás jön
Az ország több pontjára is figyelmeztetést adtak ki viharok miatt, több helyen felhőszakadás várható. A hőség hétfőre enyhül valamennyit.


Az ország déli-délkeleti felén vasárnap is érvényben van még a vörös riasztás az extrém magas hőmérséklet miatt – derül ki a HungaroMet térképéről. Ugyanakkor ezekre a helyekre adtak ki narancs riasztást is, ezt a várható zivatarok felhőszakadások miatt.

A hét utolsó napjának maradék részében általában sok napsütésre számíthatunk. Átmenetileg kevesebb, majd ismét több helyen – főként dél felől – várható záporok, zivatarok kialakulása, délen heves zivatarra is van esély.

A zivatarokat helyenként felhőszakadás, viharos szél, illetve főként apróbb szemű jég kísérheti.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 38 fok között valószínű. Zivatarok után általában jó néhány fokkal csökkenhet a hőmérséklet. Késő estére 22 és 29 fok közé hűl le a levegő.

A hosszú hétvége folytatásában, hétfőn a felhős tájakon szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, általában sok napsütés valószínű. Délelőtt csökken a csapadék valószínűsége, majd délután újból nő. A hét első napján főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében várhatók – akár több hullámban – záporok, zivatarok, délkelet felé haladva egyre kisebb eséllyel valószínű csapadék. Az északias szél a Dunántúlon a nap nagyobb részében élénk, néhol erős lesz. Zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódhat a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 36 fok között valószínű, de a Dél-Alföldön ennél magasabb értékek is előfordulhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump ledobta az atombomba érvet: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala Harris”
Más erős állításai is voltak az exelnöknek pennsylvaniai beszédében, például fasisztának és marxistának is titulálta a demokratákat.


Donald Trump nemrég újabb fokozatra kapcsolta a kampányát – erős összefüggésben azzal, hogy Joe Biden helyett Kamala Harris lett a demokraták elnökjelöltje.

A republikánusok aspiránsa szombaton Pennsylvaniában tartott gyűlést, ahol bitang erős mondatokkal örvendeztette meg a közönséget és a sajtót.

Trump a demokraták inflációs politikáját már beszéde elején „fasisztának” ÉS „marxistának” nevezte, majd a déli határnál érkező illegális bevándorlókról „vad szörnyetegekként” beszélt. A klímaváltozásról is megvolt a véleménye: szerinte a tengerszint emelkedése csak több tengerparti ingatlant(!) fog eredményezni.

Kamala Harrist különösen keményen támadta. Azzal kezdte, hogy Joe Biden „utálja” alelnökét, majd hozzátette, hogy Harris „úgy nevet, mint egy őrült”.

Trump még Harris kinézetét is céltáblává tette: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala” – jelentette ki a 78 éves politikus, amit a tömeg hangos üdvrivalgással fogadott.

Trump ezúttal is próbálkozott a demokraták zsidó szavazóinak elhódításával. Azt állította, hogy Harris azért nem Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzót választotta alelnök-jelöltjének, mert Shapiro zsidó.

Trump nem véletlenül kampányolt épp Pennsylvaniában, hiszen klasszikus csatatérállamnak számít. 2016-ban Trump, 2020-ban pedig Biden nyert itt, mindkét alkalommal nagyon szoros eredménnyel. Vasárnap Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz is kampányolni fognak az államban, mielőtt részt vennének a hétfőn kezdődő chicagói Demokrata Nemzeti Gyűlésen.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid egyszerre szólt be Lázár Jánosnak és Tarlós Istvánnak
Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is.
Fotó: Facebook - szmo.hu
2024. augusztus 18.



Mint arról korábban írtunk, a közlekedési miniszter reagált Vitézy Dávid megszólalására, miszerint minisztersége alatt csak romlott a hazai közlekedési rendszer.

Lázár János egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta Vitézy Dávidról:

„Egyszerűbb volna, ha elbujdokolna egy sötét szobába, és végiggondolná a saját életét.”

Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is, miszerint Vitézy sétáljon egy erdőben éjszaka és fütyörésszen.

„Köszönöm az életvezetési tanácsokat”

– írta elegánsan Vitézy Dávid a Facebook-oldalán. A poszthoz egy hálálkodó kezet és egy piros szivecskét is mellékelt.




Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk