Soha nem volt még olyan meleg a tavasz Magyarországon, mint idén

Vasárnap napnyugta körül lesz érdemes kémlelni a nyugati horizontot - írja az Időkép.

A hét utolsó napnyugtáját egy együttállás kíséri majd. A 3,7%-os megvilágítottságú holdsarló és a Merkúr között mindössze 2 fok lesz a látszólagos távolság vasárnap este, mikor a horizont alá bukik a Nap - olvasható az Ng.24.hu oldalon. Kicsivel a nyugati horizont felett lesz megtalálható a Hold, alatt balra kell majd keresni a Merkúrt az égen, mely viszonylag fényes lesz.

Viszont még nem lesz sötét ekkor, ezért nem lesz könnyű megfigyelni a párost. Illetve nagyon alacsonyan járnak majd ekkor a nyugati horizont fölött, így olyan helyet kell választanunk, ahol teljes a rálátás a látóhatárra, valamint tiszta lesz a horizont.

A megfigyeléshez a legideálisabb időpont keleten 21 óra 10 perc, Budapesten 21 óra 20 perc, nyugati határainknál pedig 21 óra 30 perc. Ezt követően a Merkúr nagyjából fél óra múlva, a Hold pedig háromnegyed óra múlva tér nyugovóra.

Az ország nagy része fölött csak kevés felhő lesz az égen a vasárnapi napnyugta idején, így több helyen is szerencsével járhatunk, ha meg akarjuk csodálni a holdsarló és a Merkúr párosát, csupán nyugaton és északnyugaton valószínű felhősebb idő.

Életének 70. évében elhunyt Bernáth László az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) egyetemi tanára – adta hírül az intézmény honlapja.

Az ELTE közleménye szerint Bernáth László harminc éven át volt meghatározó alakja az ELTE-nek, először a jogelőd Bölcsészettudományi Karon, majd a Tanárképző Főiskolai Karon, majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar megalakulásától az Iskolapszichológia Tanszéken, később a Tanácsadás- és Iskolapszichológia Tanszéken dolgozott.

A tudós matematika-fizika szakos tanárként végzett, majd érdeklődése a pszichológia felé fordult, e tárgyból diplomát az ELTE-n, PhD-fokozatot a Pécsi Tudományegyetemen szerzett.

Legnagyobb hatású tudományos közleményei a párválasztást befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos eredményeit foglalják össze.

Matematikai érdeklődése több kutatási témájában is meghatározó szerephez jutott. Így például nevéhez fűződik egy ismert optikai illúzió, az ún. Hermann-rács jelenség korábbi, évtizedeken át elfogadott magyarázatának kísérleti úton igazolt cáfolata, és annak bizonyítása, hogy az illúzió megjelenésének a rácsvonalak egyenessége a feltétele. Emellett számos cikke jelent meg a matematika tanításával és tanulásával kapcsolatban, különösen sokat foglalkozott a stessz és a szorongás tanulásra gyakorolt hatásával – írja az egyetem.

Kiemelkedő szakmai munkájáért és magas szintű tudományos tevékenységéért az évek során számos díjban és elismerésben részesült. 2020-ben lett egyetemi tanár, 2023-ban a Magyar Pszichológiai Társaság Ranschburg Pál Emlékérmet adományozott neki.

Kollégái méltatásában azt írják: „mindig készen állt másoknak segíteni, nyitott és együttműködő személyiségével hozzájárult egy támogató és inspiráló munkakörnyezet kialakításához. Innovatív ötleteivel és lelkesedésével új irányokat mutatott a tanítás és kutatás terén. Empatikus és figyelmes volt kollégáival nemcsak szakmailag, hanem emberileg is. Példaképpé vált.”

A globális felmelegedés „soha nem látott” ütemben gyorsul, miközben a hőmérséklet emelkedésének a nemzetközileg meghatározott célokon belüli korlátozására rendelkezésre álló idő egyre csökken, írja az AFP több mint 50 vezető tudós szerdán közzétett tanulmánya alapján.

Az Earth System Science Data című folyóiratban megjelent tanulmány szerint 2014 és 2023 között az évtizedes átlagokat tekintve 0,26 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet. Ugyanezen időszak alatt a globális felszíni átlaghőmérséklet 1,19 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900-as iparosodás előtti referenciaértéket. Ez a 2022-ig tartó évtizedre vonatkozóan a tavaly jelentett 1,14 Celsius-fokhoz képest további növekedést jelent.

„Az ember okozta felmelegedés olyan ütemben gyorsul, amelyre a műszeres feljegyzések szerint még nem volt példa” - olvasható a tanulmányban. A kutatás az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) hatévenkénti jelentései közötti űrt szeretné betölteni.

A 2015-ös párizsi egyezményben az országok megállapodtak abban, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest „jóval” 2 Celsius-fok alatt tartják, miközben a biztonságosabb 1,5 Celsius-fokos határértékre törekszenek.

A szerdai jelentés szerint 2023 végére az emberi tevékenység 1,31 Celsius-fokkal emelte a hőmérsékletet az iparosodás előtti szint fölé. A Föld összesen 1,43 Celsius-fokot melegedett, ha figyelembe vesszük az egyéb, természetes eredetű okokat, például az El Niño időjárási jelenséget is.

A tanulmány szerint a felmelegedéshez hozzájáruló másik tényező a légkörben lévő bizonyos szennyező részecskék csökkenése, melyek a Nap energiájának egy részét visszaverik az űrbe.

A globális hajózási szabályok szigorítása és a széntüzelésű energia visszaszorulása szintén hozzájárult a kén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez, amely hűsítő hatású. A globális felmelegedés elsődleges mozgatórugója azonban a tanulmány szerint az, hogy „az üvegházhatású gázok kibocsátása minden eddiginél magasabb szinten van”.

A 2013-2022 közötti időszakban az átlagos éves kibocsátás 53 milliárd tonna szén-dioxid és ennek megfelelő mennyiségű más gáz volt, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj és a gáz felhasználásából. 2022-ben a kibocsátás 55 milliárd tonnát tett ki. Ez azt jelenti, hogy a világ szén-dioxid-kerete, vagyis az üvegházhatású gázok becsült mennyisége, amelyet ki lehet bocsátani, mielőtt a bolygó a 1,5 Celsius-fokos küszöbérték fölé kerülne, „gyorsan csökken”.

Piers Forster, a tanulmány vezető szerzője szerint legalább egy esetben van okunk „némi optimizmusra”. Úgy tűnik, hogy a kibocsátás növekedési üteme a legutóbbi évtizedben a 2000-ben mérthez képest lelassult, ami azt jelzi, hogy nem feltétlenül fogjuk elérni az éghajlatváltozás nagymértékű felgyorsulását. Pierre Friedlingstein, a tanulmány társszerzője azonban arra figyelmeztetett, hogy a lassulás nem elegendő az éghajlatváltozás elkerülésére.

„Nem arra van szükségünk, hogy a kibocsátások stabilak legyenek. Arra van szükségünk, hogy a kibocsátás nettó nullára csökkenjen” - mondta Friedlingstein. „Amíg a kibocsátás ugyanazon a szinten folytatódik, addig a felmelegedés is ugyanazon a szinten fog folytatódni”. Hozzátette, hogy a kibocsátás jelentős változása nélkül a következő évtizedben átlépnénk a 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket.

Dr. Joseph Salhab egy TikTok-videóban elmagyarázta, mi állhat annak hátterében, ha valaki mindig azonnal a vécére rohan, miután evett.

Az orvos szerint az étkezést követő hirtelen székelési inger nem feltétlenül utal arra, hogy valamilyen egészségügyi problémánk lenne, például irritábilis bél szindróma (IBS). Ehelyett inkább az agy működésével lehet összefüggésben.

Az orvos elmondta, hogy amikor eszünk, a gyomor feszülése jelet küld az agynak, hogy tele van, és a testnek helyet kell csinálnia az újonnan érkezett ételnek. Ezért kezd el a vastagbél összehúzódni, hogy helyet teremtsen az emésztés során keletkező anyagoknak.

Az Egyesült Királyság egészségügyi szolgálata is megerősítette ezt az elméletet: „Ez egy fiziológiai reflex, amely az étkezés utáni gyomorfeszülésre és az emésztési melléktermékek vékonybélbe érkezésére reagál.”

Az orvos figyelmeztetett, hogy bizonyos ételek és italok súlyosbíthatják a tüneteket, beleértve a szénsavas italokat, cukros italokat, alkoholt, tejtermékeket, sült ételeket, és még néhány citrusfélét is. Ezért ha valaki gyakran tapasztalja ezt a jelenséget, érdemes odafigyelnie az étkezési szokásaira és az étrendjére, hogy elkerülje a kellemetlen tüneteket.

Forrás: LADbible