FELFEDEZŐ
A Rovatból

Rajtunk is múlik, hogy mennyi extrém szélvihar lesz a jövőben Magyarországon

Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.
Másfélfok - szmo.hu
2023. március 17.



A március 11-én, az M1-es autópályán történt tömegbaleset egyik okozója a talajerózió mellett az extrém szeles időjárás volt, megvilágítva, hogy a klímaváltozás miatt felerősödő és összekapcsolódó szélsőséges események életveszélyes kockázatokat is jelentenek számunkra. Az elmúlt két évtized mérései alapján elmondható, hogy a Dunántúl, azon belül is a Balaton, a Bakony és a Kisalföld térsége a leginkább kitett a szélviharoknak, amelyek döntően a téli időszakban és márciusban jelentkeznek. Országos területi eloszlásban azonban nagy eltéréseket kapunk: a Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön jóval kevesebb, csak pár száz ilyen mérést rögzíthettünk. A klímaváltozás tovább fokozhatja ezeket az extrém szeles eseményeket: ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg. Ha ennél ambiciózusabb forgatókönyvet választunk, és legkésőbb 2040-től meredeken csökkennek az antropogén kibocsátások, akkor csupán 1-2 napos átlagos növekedésre számíthatunk 2100-ig. Bordi Sára, Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése.

A szélviharok az időjárás nehezen kiszámítható, gyakran súlyos károkkal járó extrém eseményei, melyekre igen nehéz előre felkészülni. Az épületek, lakóházak megrongálása mellett főként az infrastruktúrára jelentenek veszélyt. Az útra kidőlt fa, odahordott törmelék gátolja a közlekedést, a legtöbb esetben azonban vezetékek rongálódnak meg, melyeket a szél által kicsavart fa szintén elszakíthat.

Ilyenkor településrészek, esetenként teljes települések maradhatnak áramellátás nélkül, akár több órás időtartamra is.

Az építőipar számára rendkívül fontos az adott terület szélviszonyainak ismerete, ugyanis ennek függvényében olyan épületeket kell tervezni, amelyek kibírják az adott térségben előfordulható szélviharok által keltett szélnyomást.

Annak érdekében, hogy mind az infrastruktúra szervezésében, mind az építészetben fel lehessen készülni a klímaváltozás által keltett hatásokra, elengedhetetlen, hogy a szélviharokra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket vizsgálva figyelembe vegyük azok jellemzőinek változásait.

A nyugati-északnyugati országrész a leginkább kitett a szélviharoknak

Magyarországon már az idei év elején is előfordult egy igen sok kárt okozó szélvihar, mely leginkább az ország nyugati részében fejtette ki hatását. 2023. február 4-én Kab-hegyen a napi maximális széllökés elérte a 36 m/s-ot (≈130 km/h), ezzel megdöntve az aznapi országos szélrekordot. A Balaton térségében több állomásról is 30 m/s körüli széllökéseket jelentettek, de az ország szinte teljes területén közelítette, vagy meghaladta a 20 m/s-ot a napi maximális széllökés. Az extrém helyzet a vasúti közlekedést is megbénította. (Szélvihar egy szokatlan ciklon nyomán – Tanulmányok – met.hu).

A talajerózió mellett a port az M1-es autópályára szállító erős szél is szerepet játszott a március 11-én történt tragikus tömegbalesetben, szomorúan szemléltetve azt, hogy

itt már korántsem csupán a klímaváltozásról van szó általában, hanem alapvető közlekedésbiztonságról.

Ha az elmúlt két évtizedben regisztrált erős széllökések előfordulásait összesítjük, akkor is azt kapjuk, hogy a legtöbb viharos nap (széllökés > 17 m/s) a Balaton térségében fordult elő (1. ábra) – ezen belül is jellemzően a Bakonyban, ahol idén is a legerősebb széllökéseket mérték. A gyakorisági térképről markánsan kirajzolódik a Balaton térsége,

ahol a legalább viharos széllökésű napok éves átlagos száma meghaladja az 50-et, de szintén sok, évente kb. 30 ilyen viharos nap fordult elő a Kisalföld területén is.

Általánosságban a legkevésbé az Alföld területére jellemző az ilyen nagy széllökésekkel járó szélsőséges időjárás, de azért évente néhány szélviharos nap itt is előfordul.

1. ábra: A viharos napok (amikor a napi maximális széllökés meghaladta a 17 m/s-ot, vagyis a 61 km/h-t) átlagos évi száma a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. Adatok: Országos Meteorológiai Szolgálat.

Március a legszelesebb, különösen az Észak-Dunántúlon

Az extrém szelek éven belüli előfordulását mutatja be a 2. ábra három dunántúli meteorológiai állomáson (Siófok, Sopron és Veszprém). Jól látható, hogy mindhárom esetben a téli félévben jóval gyakoribbak a szélviharok, mint a nyári félévben.

Egyértelműen kirajzolódik az is, hogy a legszelesebb hónap általában a március, míg szélviharok előfordulása a legkevésbé augusztusban és szeptemberben jellemző.

Ez az ország más térségeiben is jellemző. Ennek oka, hogy az ilyen heves szélviharok főként a viharciklonok és mediterrán ciklonok velejárói, melyek leginkább a téli félévben érik el a Kárpát-medence térségét, míg a nyáron jellemző zivatartevékenységgel járó extrém szél általában rövidebb ideig áll fenn, és kisebb területre koncentrálódik.

2. ábra: Extrém szeles órás mérések éven belüli eloszlása Siófok, Sopron és Veszprém állomásokon a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. (Mérések: Országos Meteorológiai Szolgálat)

A grafikonokon a különböző kategóriákba eső széllökések is elkülönülnek. A legtöbb széllökés a Beaufort-skála szerinti viharos kategóriába tartozik, melynek értéke meghaladja a 17 m/s-ot, de nem nagyobb 20 m/s-nál. Az ennél erősebb széllökések a heves vihar (21–23 m/s), szélvész (24–27 m/s), heves szélvész (28–32 m/s) és orkán (>32 m/s) kategóriákba tartoznak, melyek a szélsebesség növekedésével egyre ritkábban fordultak elő.

Orkán erősségű szelet csak a veszprémi és a siófoki állomáson jelentettek, a vizsgált 20 éves teljes időszakban is csupán 1-2 alkalommal. A Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön elhelyezkedő meteorológiai állomásokon ennél kb. egy nagyságrenddel kevesebb, azaz csak pár száz ilyen mérést rögzítettek.

A 2001-2020-as időszakban az országon belül jellemzően ugyan csökkenő trendet kaptunk az extrém széllökéses napok átlagos évi számára vonatkozóan, ám ez a trend csak kis területen (jellemzően a Kisalföldön és az Alföld egy részén) tekinthető statisztikailag szignifikánsnak. Ennek az az oka, hogy a vizsgált 20 éves időszak túl rövid ahhoz, hogy egyértelmű trend kirajzolódhasson, főleg amiatt is, mert a szélviharos napok száma az egyes években nagyon eltér egymástól.

Van jelentősége a kibocsátás-csökkentésnek

A klímaváltozásnak a szélviharos időjárásra is hatása van, ahogy ezzel egy korábbi cikk már részben foglalkozott. A várható módosulás annak függvényében alakul, hogy milyen forgatókönyv szerint változnak majd az antropogén tevékenységekhez kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátások, a felszínhasználat és az egyéb társadalmi-gazdasági folyamatok.

Ha a kibocsátást 2040 körül kezdenénk csökkenteni (azaz az RCP4.5 forgatókönyv szerint haladunk), akkor az extrém széllökéses napok száma – elsősorban az északnyugati országrészben – csak legfeljebb 1-2 nap/év mértékben emelkedhet (3. ábra felső térképsora).

3. ábra: A szélviharos napok átlagos évi számának változása 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100-ra 6-6 regionális klímaszimuláció átlaga alapján az RCP4.5 és RCP8.5 forgatókönyv esetén. Referencia időszak: 2001-2020. A szerzők ábrája.

Ha viszont nem csökkentjük a kibocsátásokat (vagyis a a pesszimista, RCP8.5 forgatókönyvet követjük), akkor a változás mértéke nagyobb lehet a század végére – a Dunántúl északi felében átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.

A hatás az ország nagyobb területét érintené, mint az optimistább forgatókönyv szerint. (3. ábra alsó térképsora).

Nem elvont problémáról, hanem konkrét kockázatokról van szó

A jövőben tehát a klímaváltozás hatására több szélviharos eseményre számíthatunk, és az országon belül a Kisalföld és az Északnyugat-Dunántúl az a térség, ahol a leginkább megnövekedhet a szeles extrémumok száma. Mivel a legerősebb széllökések már jelenleg is itt fordulnak elő egy-egy szélvihar során, ezen a területen különösen fontos a jövőbeli változásokra való felkészülés.

Az extrém szél veszélyét tovább erősíti az is, hogy gyakran nem önmagában, hanem valamilyen más extrém eseménnyel társulva érkezik, és a hatása ezáltal sokkal jobban felerősödik.

Például ha szárazság van, porvihart alakít ki, amely egy útszakaszon hirtelen pár méteresre csökkentheti a látótávolságot, fokozott balesetveszélynek kitéve az autósokat (ahogyan az március 11-én történt az M1-es autópályán), de gyakran jár az extrém széllel csapadék is, amellyel együtt az épületekben még nagyobb kár keletkezhet.

A klímaváltozás már most megfigyelhető szélsőséges hatásai miatt elengedhetetlen az alkalmazkodás, azonban megfelelő, ambiciózus és hatékony kibocsátás-csökkentés nélkül a károk növekedése pénzben, és legrosszabb esetben emberéletekben is mérhető lesz. Ezeknek az elkerülése mindannyiunk közös érdeke.

Szerzők: Bordi Sára, Szabó Péter, Pongrácz Rita, via Másfélfok

Köszönet illeti a regionális modelleredményekért az Euro-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjait, a hazai megfigyelésekért pedig az Országos Meteorológiai Szolgálatot.

Rövid tudományos módszertan:

1. Regionális klímamodellekkel végzett éghajlati szimulációk:

Egy térség, pl. hazánk éghajlatának részletesebb vizsgálatához regionális klímamodellekre van szükség, hiszen azok a légköri folyamatokat pontosabban és finomabb térbeli felbontással írják le, mint a globális modellek. A regionális modellek historikus szimulációi nagy számban továbbra is csak 2005-ig állnak rendelkezésünkre, míg a jövőre vonatkozóan, 2006-tól indítva 2100-ig azt szimuláljuk, hogy egy-egy feltételes üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvre hogyan reagál az éghajlati rendszer. Ebben az elemzésben két forgatókönyvet tekintettünk: a 2040 utáni kibocsátás-csökkentéssel számoló RCP4.5-öt, és a kibocsátás-csökkentés nélküli, ún. RCP8.5-öt. Adott forgatókönyvön belül az Európa egészét 10 km-es rácsfelbontással lefedő, Euro-CORDEX együttműködés keretében futtatott különböző, de ugyanazon hat-hat regionális klímamodell-szimulációt tekintettünk az elemzésben. Az alkalmazott hattagú szimuláció-együttes már megfelelően tudja reprezentálni a modellek különbözőségéből eredő bizonytalanságot, illetve ezeket a kétféle forgatókönyvvel meghajtva az emberi tevékenység jövőbeli alakulásából származó nagyfokú bizonytalanságot is.

2. Szimulációk hibakorrekciója és megfigyelések:

Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztései ellenére az éghajlati szimulációk még ma sem tökéletesek, a meteorológiai változóktól függően kisebb-nagyobb hibával terheltek a megfigyelésekkel szemben. A hibák javításához hibakorrekciós módszerre és jó minőségű megfigyelésekre egyaránt szükségünk van. A széllökésekre az Országos Meteorológiai Szolgálat által előállított HuClim rácsponti adatbázis 0,1°-os (~10 km-es) rácsfelbontású adatait használtuk fel, melyek 2001-től álltak rendelkezésünkre. A szimuláció korrekciójához az ún. standardizálás módszerét használtuk, amely az eloszlások időbeli átlagát és szórását figyelembe véve végzi a hibák javítását. A korrekciós referencia-időszak egy megfigyelésekkel közös múltbeli időszakot kell, hogy tekintsen, így a 2001-2020 időszakot lehetett alkalmazni erre a célra. Az elemzésben hosszabb, húszéves időszak átlagait tekintettünk, melyek megadják, hogy az időszakon belül bármely évben milyen értékre számíthatunk. A változásokkal adtuk meg a húszéves időszakok közötti átlagos különbséget (jelen vizsgálatban nap/év mértékegységben kifejezve).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megszólalt Ralf Schumacher volt felesége az exférje coming outja után: „Elpocsékoltam a legszebb éveim”
Cora Brinkmann azt mondta, hogy ő is csak Ralf Instagram-posztjából tudta meg a hírt, és nagyon kiakadt. Szerinte a 14 évig tartó házasságuk csak hazugság volt.


Korábban írtunk róla, hogy a 49 éves egykori Forma–1-es pilóta a közösségi oldalán tudatta a nagyvilággal, hogy meleg, és bemutatta a párját is.

Ez a hír még Ralf Schumacher exfeleségét is váratlanul érte. Cora Brinkmann most reagált a coming outra, és elmondta, hogy teljesen becsapva érzi magát. Cora a Der Spiegel című lapnak adott interjúban azt mondta, hogy nagyon kiakadt a hír után, és szerinte a 14 évig tartó házasságuk csak hazugság volt, és elpocsékolta a legszebb éveit.

„Bárcsak Ralf velem is közölte volna mindezt, vagy legalább szólt volna, hogy erre a bejelentésre készül. Már a pályafutása alatt is voltak ilyen pletykák, amik aztán az évek során egyre erősebbek lettek. Már én sem tudtam eldönteni, hogy mi ebből az igaz. Ralf végig tagadott, én pedig nagyon bíztam benne, az ő szava nekem szentírás volt”

– mondta a volt feleség, aki szintén az ominózus Instagram-posztból értesült arról, hogy Ralf meleg.

(via Daily Mail, Velvet)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Ilyen botrányos válást még biztosan nem láttak Battonyán: a polgármester felesége kidobálta az utcára a férje ruháit
Ha valaki esetleg összefutna a férjemmel, legyen kedves szólni neki, hogy szedje össze a ruháit a ház elől - írta a nő a Facebookon.


Battonya még nem volt tanúja ilyen viharos válásnak. A Békés vármegyei kisvárosban szinte életre kelt egy "Mi kis falunk" epizód, amikor Boros Csaba polgármester felesége a ház elé helyezte férje teljes ruhatárát – számolt be róla a Blikk. Az eseményekről azok is értesülhettek, akik nem jártak arra, mivel az asszony a Facebookon is megosztotta a történteket.

„Hahó, ha valaki esetleg összefutna a férjemmel, legyen kedves szólni neki, hogy szedje össze a ruháit a ház elől” – írta a battonyai polgármester felesége egy közösségi oldalon, ahol ennél élesebb megjegyzések is megjelentek. Posztjaiban a befizetetlen csekkek képeit is közzétette, felszólítva férjét, hogy végre rendezze a számlákat a közösen eladott szürkemarhák árából.

A polgármester végül júniusban elveszítette a választást, és októbertől már nem tölti be a tisztséget. Hogy ennek köze lehet-e a családi drámához, azt nem lehet tudni.
Az asszony azonban a Facebook oldalán büszkén vállalta, hogy számára nem jelent problémát az átlagemberek élete, és egy Volánbuszon készült szelfit is megosztott. „Nem kell autó, buszozni is jó” – írta.

A Blikk megkereste a feleséget, a hölgy ajtót nyitott, de nem kívánt nyilatkozni. Annyit azonban elmondott, hogy 24 éve tartó kapcsolatuk a polgármesterrel mostanra megromlott, de ebben ő semmi rendkívülit nem lát, bárkivel megeshet. Hangsúlyozta, hogy szerinte nem voltak nagy veszekedéseik.

„Icu, nagyot csalódtam benned, nem elég hogy a párod földre került, még jól meg is rugdosod. És pont te, kinek támogatnia kellene” – ilyen és ehhez hasonló kommentek olvashatók a polgármester utcára tett ruháit ábrázoló kép alatt.

„Régóta tudta mindenki, hogyan élnek, gyakoriak voltak a nyilvános veszekedések, és csak reméltük, hogy nem tudja meg az egész ország” – mondta egy neve elhallgatását kérő helybéli.

A portál információi szerint Boros Csaba 4 éve vette feleségül az asszonyt, de ekkor már egy éve nála lakott. Utcaszomszédok voltak azelőtt, majd amikor a polgármester házát tartozás miatt elárverezték, a férfi átköltözött a szemközt lakó nő lerobbant házába.

„Olaszosan temperamentumos volt a kapcsolatuk. Ilona féltékeny volt mindenkire. Egyszer a hivatal titkárságán rendezett jelenetet, hogy az ő férjét ne bámulja az ottani egyik kolléganő”

– mondta az egyik szomszédjuk. Az asszony nem először zavarta el férfit, de odáig sosem fajultak a dolgok, hogy utcára dobálja a holmijait.

Néhányan úgy tudják, Boros Csaba nemrég meghalt édesanyja házába költözött, amit testvérével árulnak, és kerüli a találkozást az emberekkel, megviselték a történtek, szégyelli a botrányt. A lap elérte a polgármestert is, de ő sem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Előző életében meghalt a Titanicon, és ezt bizonyítani is tudja – állítja egy amerikai tinédzser
Jamey édesanyja hisz a fiának, aki szerinte már kisgyermekként is emlékezett olyan dolgokra, amiket nem tapasztalhatott meg a saját életében.


Egy amerikai tinédzser, Jamey azt állítja, hogy korábbi életében részese volt a Titanic elsüllyedésének, és 1912-ben ő is hullámsírba került a legendás luxus óceánjáróval. Sőt, szerinte ő maga volt a Titanic tervezője, Thomas Andrews – íja a LADbible.

Jamey az LMN televízió The Ghost Inside My Child című műsorában beszélt a nem mindennapi történetéről, amelyben édesanyja is hisz. Jamey édesanyja azt mondta, fia már kiskorától kezdve különös félelmekkel és emlékekkel küzdött. Észrevette, hogy Jamey mániákusan retteg a mély víztől, és kisgyermekként olyan emlékei vannak, amiket életkorából fakadóan nem tapasztalhatott meg a saját életében.

Jamey nem csak arra emlékszik, hogy meghalt a Titanicon, hanem azt is állítja, hogy ő volt a tragikus sorsú hajó tervezője, Thomas Andrews. Andrews, aki a White Star Line brit hajózási társaság számára több hajót is tervezett, a Titanic jéghegynek ütközése után nem szállt be a mentőcsónakba, hanem a hajóval együtt elsüllyedt 1912 májusában.

Jamey édesanyja azt is elmondta, hogy miután a fiú megnézte a Titanic című filmet egy bébiszitterrel, rajzokat kezdett készíteni a hajóról, és ezeken olyan részleteket is ábrázolt, amelyeket csak a filmből nem ismerhetett volna. Egy különösen intenzív álma után, amelyben Jamey azt kiáltozta, hogy „lesüllyed”, édesanyja sírva fakadt.

„Nem úgy hangzott, mint egy kisfiú kiáltása, hanem mint egy felnőtt férfi hangja” – emlékezett vissza az édesanya.

Bár ezek az álmok és emlékek sokáig kísértették Jamey-t, a fiatalember végül kijelentette, hogy mostanra „békére lelt” azzal, hogy megértette és elfogadta, mi történt vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Segít a férfiaknak megcsalni a „lusta feleségeiket”, ezzel keresi a pénzét az OnlyFans-modell
Az Ausztráliában élő nő szerint semmi gond nincs azzal, ha egy férfi az „elhanyagoló” felesége elől máshol keresi a boldogságot. Nem mindenki értett egyet vele.


Egy fiatal nő azzal hívta fel magára a figyelmet az interneten, hogy kijelentette: a szerető szerepét vállalva segít megmenteni mások házasságát – írja a Mirror.

Bonnie Blue, aki erotikus tartalmak készítéséből él, merész kijelentést tett:

azt állítja, hogy azzal segít a férfiaknak jobb férjjé válni, hogy lefekszik velük.

Az Egyesült Királyságból származó, jelenleg Ausztráliában élő nő szerint nincs semmi különös abban, ha egy férj „elhanyagoló felesége” mellett máshol keresi a boldogságot.

„Kell a változatosság a hálószobában – ha a partnered minden nap babot és pirítóst eszik, nem kellene őt hibáztatnod, ha máshová szeretne menni, hogy steaket ehessen. Ha egy olyan büfében van, ahol mindenből ehet, akkor mindenből kaphat egy keveset” – mondja Bonnie Blue.

A kijelentései nyomán nem maradtak el a követők kritikái sem, akik rámutattak, hogy ezzel a hozzáállással nemcsak önmagát, hanem a nőtársait is tiszteletlenség éri.

A modell erre csupán annyit válaszolt, hogy ő soha nem kért tiszteletet – számára elég, hogy fizetik a számláit, és milliomossá tették.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk