Összeomolhat a svájci semlegesség mítosza az évszázad kémbotránya miatt
A Crypto AG gépeit megvásároló kormányoknak mindeközben fogalmuk sem volt róla, hogy a cég valódi tulajdonosa az amerikai központi hírszerző iroda és a nyugatnémet titkosszolgálat, és így a legtitkosabb üzeneteik egyenesen az ő kezükre jutnak.
Az 1980-as évekre a Crypto révén már dekódolni tudták a diplomáciai üzenetek és más, az amerikai szolgálatok által elfogott üzenetek 40%-át.
„Az évszázad hírszerzési fogása volt" – olvasható az amerikai aktákban. "A külföldi kormányok tudtukon kívül dollármilliókat fizettek az Egyesült Államoknak és az NSZK-nak azért a kiváltságért, hogy szolgálataink olvashassák legtitkosabb közléseiket.”
A következő években a Rubiconnak köszönhetően az amerikaiak lehallgatták az 1979-es teheráni túszszedő iszlám diákokat, akik 444 napig tartották fogva az amerikai nagykövetség alkalmazottait. Tudtak a latin-amerikai politikai gyilkosságok elrendeléséről – ilyen volt például a chilei ellenzéki vezető, Orlando Letelier ellen 1976-ban, Washingtonban fényes nappal elkövetett merénylet. És elfogták 1982-ben a Falkland-szigetek körüli háborúban az argentin katonák üzeneteit, amiket azután a briteknek továbbították. Az sem maradt titokban, hogy miről tárgyalt kormányával 1978-ban Camp Davidből Anvar Szadat egyiptomi elnök az Izraellel folytatott béketárgyalások idején.
A vatikáni Cryptónak 1989-ben vették hasznát az amerikaiak, amikor hajtóvadászatot indítottak Manuel Antonio Noriega panamai diktátor ellen. Noriega a panamavárosi apostoli nunciatúrán keresett menedéket, de rejtekhelyét a misszió Szentszéknek küldött üzenetei nyomán leleplezték.
Hat évvel Reagan elnök fatális elszólása után Teheránban letartóztatták a Crypto AG egyik német állampolgárságú képviselőjét. Hans Buehler évek óta rendszeresen járt Iránba, és már korábban is gyanakodtak rá. Az 1986-os amerikai légicsapás után kihallgatták, de akkor elengedték. Ezúttal 9 hónapig tartották fogva, és csak azután engedték szabadon, mint a BND titokban egymillió dolláros váltságdíjat fizetett ki érte. Bár Buehler semmit sem tudott arról, hogy ténylegesen milyen gépeket árul, a németeket egyre komolyabban aggasztotta az, hogy lelepleződhetnek.
Más konfliktusaik is voltak az amerikaiakkal. A CIA amiatt kritizálta a németeket, hogy túlságosan is üzleti vállalkozásként tekintenek az egyre nagyobb forgalmat bonyolító cégre, a németeket viszont az döbbentette meg, hogy az amerikaiak „milyen eltökéltséggel és lelkesedéssel kémkednek minden szövetségesük után”. A Washington Post ezzel kapcsolatban idézet is Wolbert Smidtet, a BND korábbi igazgatóját, aki szerint „az amerikaiak pontosan úgy viselkedtek a szövetséges országokkal, mint a harmadik világbeliekkel”.
A hidegháború lezárultával ki is szálltak. Túl kockázatosnak ítélték az akció folytatását, és féltek attól, hogy mi történik, ha kiderül, lehallgatták az EU-alapító szövetségeseiket, Olaszországot, Spanyolországot, Görögországot és Portugáliát is.
1993 szeptember 9-én a CIA „kivásárolta” a németek részét. De az akció folytatódott.
Hogy pontosan meddig, az a Washington Post és a ZDF nyomozásából nem derül ki. Annyit tudni, hogy a Crypto AG ma már nem létezik, de termékeit még mindig tucatnyi országban forgalmazzák. 2018-ban az üzletágat két cég vette át, a CyOne Security és a Crypto International. Mindkettő azt állítja, hogy semmilyen kapcsolatban nem állnak titkosszolgálati szervekkel.
A történet alapjaiban rázták meg Svájcot, hiszen a meghekkelt gépeket "made in Switzerland" címkével adták el olyan országoknak, például Iránnak, amelyek eddig közvetítő, semleges félként tekintettek a svájciakra a nemzetközi konfliktusokban.
A svájci kormány a héten bejelentette, hogy nyomozást indít a Crypto AG CIA- és BND-kapcsolatai ügyében. Egy hónappal korábban pedig a svájci hatóságok visszavonták a Crypto International exportlicenszét.
A Washington Post szerint azonban svájci illetékesek évtizedek óta tudhattak Crypto titkosszolgálati kapcsolatairól, és csak akkor avatkoztak be, miután kiderült, hogy média-leleplezés készül.
Fotó: Farasis Energy
A CeraCharge apró akkumulátor, mégis százszoros energiasűrűséggel bír. Fotó: TDK
