JÖVŐ
A Rovatból

Jövőálló megoldások a bankszektorban - vagy ez már maga a jelen?

Már 5-10 évre előre tekintenek, miközben a jelenben is a lehető legújabb technológiákkal dolgoznak. Az újításokra nyitott szemlélet pedig minden évben egyre több szakembert vonz az OTP Bank fejlesztési központjához.


Az OTP Bank innovatív szervezetfejlesztési projektje idén hazavihette a HR Fest Futureproof Organizations kategóriájának fődíját. De mit jelent az, ha egy szervezet jövőálló? Milyen innovációkon dolgoznak a bankban? Popovics Lászlóval, Az Elosztott Rendszerek Fejlesztési Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.

Ma már egyre több minden átkerül a digitális térbe. Hogyan érzékelhető ez a trend a pénzügyi szektorban?

A koronavírus járvány nagyon sokat segített abban, hogy az emberek nyitottabbak legyenek általában a digitális szolgáltatásokra, mert bár fizikailag nem tudnak kimozdulni, attól még ugyanúgy szeretnék elintézni az ügyeiket. Úgyhogy ilyen szempontból szerintem ez egy nagy lehetőség is a kultúraváltásra.

Azt gondolom a bankszektorban is igaz, hogy a koronavírus lerövidített egy eredetileg több éves folyamatot.

A másik, szintén nagyon fontos tényező, hogy a technológia exponenciális ütemben gyorsul. Csak egy példa erre: nézzük meg, mennyi technológiai újítás született az 1800-as évekig, majd hasonlítsuk ezt össze azzal a fejlesztésmennyiséggel, amely az ipari forradalmat követően érkezett meg az életünkbe. Nem egy olyan technológiai előadást hallottam, ahol arról volt szó, hogy ez a fejlődés nem áll meg, hanem egyre gyorsabbá válik és ehhez is kell alkalmazkodni. Ezek a változások a pénzügyi szektort sem kerülik el, a technológiai fejlődés folyamatosan új kihívásokat biztosít.

Idén a legtöbb cég számára jelentős feladatot jelentett az, hogy a munkatársak számára akár nagy létszámban is lehetővé tegyék a home office bevezetését. A digitális munkavégzésre való átállás mit igényelt a dolgozók részéről, hogyan lehetett kezelni a hirtelen átállást?

Nálunk ez viszonylag könnyebben megoldható volt, mert szervezeti egységünk, az Elosztott Rendszerek Fejlesztési Igazgatósága zöldmezős „beruházásként” jött létre, így már eleve, a kezdetektől úgy alkottuk meg mind a rendszereket, mind pedig a folyamatokat, hogy ugyanúgy lehessen távolról is a dolgozni, mint az irodából. Úgyhogy részünkről ez inkább csak egy döntés meghozatalát jelentette, miszerint másnaptól mindenki otthon marad és onnan folytatjuk a munkát. Inkább az új helyzetből adódó szociológiai és a mentális kihívásokat kellett kezelnünk. Hiszen az olyan szociális kapcsolatok, mint például a munkatársak közös teázása, és az ezt kísérő beszélgetések az otthoni környezetben nehezen megvalósíthatók.

Tudatosan törekszünk ezért arra, hogy hetente több olyan online eseményt is szervezzünk, ahol teret adunk a kötetlen együttlétre.

Úgy hiszem, jó ideig fenn kell még tartanunk ezeket a fórumokat, hogy erősítsük az egymás közötti kötelékeinket. Erről többször írtam is LinkedInen: eleinte mindenki tapsolt, hogy milyen jó a home office, viszont mostanra nyilvánvaló, hogy ezzel bizonyos mértékig el is idegenedhetnek az emberek a vállalattól és egymástól is. Éppen ezért ugyanúgy nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy továbbra is a vállalat részének érezzék magukat a munkatársak, ne azt éljék meg, hogy egyik napról a másikra megszűntek fontos részei lenni egy nagyobb egésznek, és pusztán csak egy feladat ellátására koncentrálnak, amelyet tulajdonképpen bárhol, bármelyik cégnél csinálhatnak.

Említette, hogy zöldmezős rendszerben kezdődött a munka az igazgatóságon. Ez mit jelent pontosan?

Feladatom eleinte a leánybankokra is kiterjedő innováció-kutatás volt az OTP Csoporton belül. A tapasztalat az volt, hogy az újítások nagyon nehezen mennek át a szervezetben – természetes emberi reakció, hogy kulturálisan eleinte ellenállunk a változásoknak -, illetve minden terület úgy vélte, az ő módszere, megoldása a legjobb, így továbbra is szerette volna a saját megoldásait használni. Viszont ahhoz, hogy ezek az innovációk mégis alkalmazhatóak legyenek a Csoport egészében, szükség volt egy olyan szervezeti egységre, ahol az elejétől a végéig kezelni tudunk egy-egy innovációs folyamatot, azaz, nálunk van a kutatásfejlesztési, a fejlesztési és az üzemeltetési feladatrendszer is. Az eredmény mára, hogyha valamit megálmodunk, azt így el tudjuk vinni egészen az éles üzemig, ezáltal olyan új, innovatív megoldások vezethetők be a bankba, amelyeket egy ilyen képesség híján csak nagy küzdelem árán lehetne megoldani. A változás 2018-ban kezdődött, akkor jött létre az igazgatóságunk, ami olyan szempontból is egy nagyon nagy lehetőség volt, hogy saját elképzelésünk alapján alakíthattuk ki az egyedi szervezeti kultúránkat is. Így, amikor megjelent a HR Fest pályázati kiírása, nem volt kérdés, hogy gyakorlatilag azt írjam le a pályázat részeként, amit a munkatársaimmal közösen megálmodtunk, megvalósítottunk és aminek működőképességében azóta is töretlenül hiszünk.

Az OTP Bank sok nagy cégtől eltérően saját fejlesztői csapattal dolgozik külsős cégek bevonása helyett. Miért jobb ez a működés?

Valóban így van, nálunk ez olyannyira igaz, hogy 100%-ig belső erőforrásból dolgozunk. Ez két szempontból előnyös: az egyik a tulajdonosi szemlélet, azaz, amit alkotnak a kollégák, azt teljes mértékben sajátjukénak érzik, másrészt sokkal nagyobb elkötelezettséget és felelősségvállalást is jelent, hiszen, ha bármi hiba van, nincs kire mutogatni, maguknak kell megoldani a problémát. Célunk az, hogy jó minőséget produkáljunk, hiszen minél kevesebb hibával dolgozunk, annál kevesebbszer kell például éjszaka felkelni, elemi érdekünk az, hogy a lehető legjobb minőségben dolgozzunk. Másrészről pedig azt gondolom, hogy mivel üzletileg kritikusan fontos rendszerekkel foglalkozunk ezen a területen, kiemelten fontos az, hogyha bármilyen fennakadás történik, akkor a lehető leggyorsabban tudjunk beavatkozni. Ez egy külső szállító esetében sokkal időigényesebb lenne, saját fejlesztő kollégáinkkal ezzel szemben szinte azonnal meg tudjuk kezdeni a korrekciót.

Idén milyen új fejlesztések születtek?

A legnagyobb fejlesztésünk a teljes bankszektort érintő, rendkívül összetett feladatot jelentő azonnali fizetési rendszer bevezetéséhez kapcsolódott. Az ehhez szükséges egyenlegkezelő rendszert Magyarországon egyedüliként mi fejlesztettük belső erőforrással, és úgy gondolom, hogy ezt olyan színvonalon és olyan minőségű fejlesztéssel oldottuk meg, ami európai szinten is egyedülálló. Különlegessége, hogy a hét minden napján, a nap 24 órájában működik, szoftververzió frissítésnél sem igényel leállítást, illetve, ha problémát észlelünk, azt is ki tudjuk küszöbölni úgy, hogy közben folyamatosan elérhetők az általunk fejlesztett rendszerek.

Egyre inkább az a felhasználói igény, hogy - a social media platformokhoz hasonlóan -, a pénzügyi rendszereket is bárhol, bármikor el lehessen érni.

Ezért is volt fontos, hogy egy olyan kompetenciát alakítsunk ki, amivel az ilyen folyamatos üzemet lehetővé tevő rendszereket létre lehet hozni.

Többször utaltunk már a HR Fest-en elnyert díjra, a Futureproof Organizations kategórában. Mit jelent az, ha egy fejlesztés vagy egy szervezet jövőálló?

Akkor jövőálló egy szervezet, ha a kollégák hosszútávon együtt tudnak dolgozni. Ezt a technológiai szektorban még nehezebb megoldani, mert a már említett gyors ütemű fejlődés miatt viszonylag gyorsan elhasználódnak, cserélődnek a technológiák, nehéz egyben tartani úgy a csapatot, hogy mindenki lépést tudjon és akarjon tartani ezzel. Ezért a kezdetektől azt tartottuk szem előtt, hogy a változás iránti nyitottságra motiváljuk az itt dolgozókat. Hajlandóak legyenek tanulni, képezni magukat, így a kollégák képesek megtanulni és használni az újdonságokat. Az is fontos szempont, hogy így mi sem veszítjük el azt a tudást, amivel már rendelkeznek. Folyamatosan tudjuk alkalmazni a legújabb technológiákat, anélkül, hogy cserélnünk kellene a szervezetben dolgozókat. Úgy vélem ez egy nagyon fontos és nagyon erős megtartó erő, éppen azért, mert a munka változatos, folyamatos a kihívás, ugyanakkor biztonságot ad, hogy a munkatársak hosszútávon tudnak számítani a bankra.

Az OTP Bank számára mit jelent ez a díj?

Ez egy nagyon nagy megerősítés, arra, hogy amit megálmodtunk és kialakítottunk, az egy jó irány. A visszajelzés fontos, ezért is szerettük volna megmérettetni magunkat ezen a versenyen. Sok külföldi banki vezetővel is tapasztalatot cserélünk, ők is jelzik, hogy a világ ebbe az irányba megy, de azt gondolom, hogyha elnyerünk egy ilyen díjat, az egy objektív visszajelzés arra, hogy jó úton vagyunk.

Hogy jön össze egy japán filozófia, az ikigai és a technológia?

Az ikigai lényege abban rejlik - a japán filozófia is erről szól -, hogy tudatában vagy annak, mi az a cél, amiért minden nap felkelsz. Ha egy technológiai kolléga örömmel megy be minden nap dolgozni, azzal a céllal, hogy megint valami újat alkosson, az motivációval tölti fel, ő is boldogan fogja végezni a munkáját, és mi, vezetők is boldogok lehetünk, hiszen az ilyen kollégákkal biztosak lehetünk benne, hogy elhivatottak a szakmájuk iránt.

Ez a fajta elkötelezettség elengedhetetlen a jó teljesítményekhez és a jó megoldások létrehozásához. A növekedési szemléletmód a változásokra való hajlandóságot mutatja, azt, hogy egy új lehetőségként tekintünk bármilyen újdonságra és nem ragaszkodunk görcsösen a régi beidegződésekhez, megszokásokhoz, hanem nyitottak és kíváncsiak vagyunk. Ez a változási készség az, ami hosszútávon fenntarthatóvá teszi a szervezetet, azáltal, hogy a kollégák folyamatosan képezni fogják magukat és elsajátítják azokat az új ismereteket, amelyekre feltétlenül szükségünk van.

Az OTP Bank, és benne az ERFI is, népszerű a gyakornokok körében is, sokan próbálnak bekerülni ide. Mi a siker titka?

Rendszeresen tartunk egyetemeken előadásokat, illetve az eddig már nálunk viszonylag nagy számban megfordult gyakornokok is tovább viszik az igazgatóságunk a bank jóhírét. A személyes ajánlás sokkal erősebb, mint adott esetben egy reklámtevékenység, mert egy ismerősnek a véleményében sokkal inkább megbízunk. Így akik nálunk töltik szakmai gyakorlatukat, ők a mi abszolút hiteles „influenszereink” az egyetemeken.

Az is vonzó, hogy sok olyan technológiával dolgozunk és kísérletezünk is, amelyek egyedülállók az országban.

Említhetném példaként a kevert valóságot, de dolgozunk blockchainnel, mesterséges intelligenciával, digitális alkalmazottakkal is, amelyek a jövőben várhatóan mind hangsúlyosabbak lesznek. Ez a K+F terület azért is különleges, mert nem olyan dolgokkal foglalkozunk, amelyek egy-két éven belül lesznek relevánsak, hanem mi inkább 5-10 év távlatában gondolkodunk. Így megalapozzuk azt a tudást, amire akkor lesz szükségünk, amikor már a technológia is megjelenik, azaz, mi addigra már nem kutatni fogjuk a lehetőségeket, hanem felkészültek leszünk az új technológia bevezetésére és használatára.

A szakmai gyakornokoknak milyen esélyeik vannak arra, hogy később tartósan a banknál maradjanak?

Vannak többen is, akik gyakornokból mára kollégává váltak. Rendszeresen veszünk fel így munkatársakat, nyilván ez függ attól is, hogy mennyi szabad helyünk van, de a legjobbakat mindenképp igyekszünk megtartani. Egyébként olyan szempontból is nagy lehetőség ez, hogy az OTP Csoport nemcsak magyarországi karriert kínál azoknak, akik beválnak a bankban, hanem nyitva állnak régiós lehetőségek is, hiszen a bank a térség meghatározó pénzügyi szolgáltatójaként további 10 országban van jelen Kelet-Közép-Európában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Forradalmi akkumulátorok: 1,6 millió kilométeren át működő elektromos kocsi, egy perc alatt feltöltött mobil
Az energiatárolás óriási fejlődésen esik át: az új technológiák messzebbre viszik az elektromos autókat és növelik az elektronikai cikkek akkumulátorkapacitását. Ráadásul megdőlt a fizika egyik törvénye, amivel lehetségessé válik az egyperces telefontöltés is.


Az akkumulátorok megállíthatatlanul és egyre gyorsuló tempóban fejlődnek. Már ma léteznek olyan technológiák, amelyekkel az elektromos autók futásteljesítménye felveszi a versenyt a legtartósabb belső égésű motorokkal, illetve vannak új akkumulátorok, amelyek sokszorosára növelhetik a kisebb eszközök (pl. okosórák, Bluetooth fülhallgatók) kapacitását és élettartamát. Ezeket az új vívmányokat még különlegesebbé teheti egy közel 180 éve felállított fizikai törvény megdöntése, amivel elérhető közelségbe került az egyperces telefontöltés, illetve a tízperces elektromos autó-feltöltés.

Szélsőséges hőmérsékleten is biztonságos, szupertartós akkumulátor

Az egyik legfontosabb újítás, ami az energiatárolás területén az utóbbi időben nyilvánosságra került, a Farasis Energy nevéhez kötődik. Ez a cég már 27 éve jelen van piacon, így eleve köztiszteletben áll, de amivel a júniusban rendezett ASEAN Automotive Ellátási Lánc Konferencián előállt, attól az egész szakmának leesett az álla. A legújabb fejlesztéseket a cég képviseletében Jack Peng (lenti képünkön) mutatta be. A szakértő szerint a Farasis által kifejlesztett új akkumulátortípus különösen jól alkalmazkodik a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokhoz, de ennél szó szerint jóval messzebbre mutatnak az előnyei.

Fotó: Farasis Energy

„Az általunk kifejlesztett akkumulátorok -30 és 65 Celsius fok között is képesek normálisan működni. 25 fokos környezetben egyetlen cella 2500 ciklust bír ki, miközben 45 fokos hőmérsékleten is 1500 ciklust ér el, és az állapota még ezek után is meghaladja a 70 százalékot” – magyarázta Peng a technológiáról, amelyhez képest a mai eszközök, kis túlzással, kanyarban sincsenek.

A Farasis új akkumulátorai nemcsak az autóiparban, hanem olyan új alkalmazási területeken is megjelenhetnek, mint az eVTOL-ok (függőlegesen fel- és leszálló elektromos járművek), de az elektromos motorkerékpárok piacára szintén sikeresen bevezethetők. Az új, fél-szilárd akkumulátortechnológia révén a cellák stabilitása és élettartama jelentősen növelhető – állítja a vállalat, amelynek laboratóriumi tesztjei alapján ezek az új akkumulátorok több mint 5000 ciklust is kibírnak. Ez 1,6 millió kilométernyi megtett távolságot jelent egy elektromos autó számára, ami még a belső égésű motorral rendelkező társaitól is ritkaságszámba megy.

Százszoros energiasűrűségű szilárdtest akkumulátorok a kisebb kütyükbe

Miközben a Farasis az elektromos járművek akkumulátor-ellátását forradalmasíthatja, az egyik legnagyobb Apple-beszállító TDK Corporation ugyancsak jelentős áttörést ért el a szilárdtest akkumulátorok terén. A tokiói vállalat kifejlesztette a CeraCharge nevű új akkumulátort, ami 1000 Wh/L energiasűrűséget produkál.

Ez 100-szor annyi, mint a TDK hagyományos szilárdtest akkumulátorainak energiasűrűsége.

A fejlesztést elsősorban viselhető eszközökbe, például vezeték nélküli fülhallgatókba, hallókészülékekbe és okosórákba szánják. Utóbbiak piacán és különösen az Apple-nél ennek nagyon nagy jelentősége lehet – annak tudatában pláne, hogy még a legújabb iWatch akkumulátora sem bírja tovább 18-36 óránál egy feltöltéssel.

A CeraCharge apró akkumulátor, mégis százszoros energiasűrűséggel bír. Fotó: TDK

„Az oxid alapú szilárd elektrolit alkalmazása rendkívül biztonságossá teszi az akkumulátorokat,” áll a TDK közleményében, amivel nemcsak arra utal, hogy növelhető a biztonság (az akkumulátorokban lévő lítium meglehetősen gyúlékony), hanem arra is, hogy a CeraCharge lehetővé teszi kisebb méretű, de közben jóval nagyobb kapacitású eszközök gyártását. Az új technológia révén a gyártó nagyobb élettartamot, jelentősen több töltési ciklust, gyorsabb feltöltést és hosszabb állásidőt is remélhet az akkumulátoraitól.

Az Apple-rendszerekre specializálódott 9to5Mac azt írja, az amerikai gyártó partnereként a TDK új terméke idővel olyan Apple-eszközök töltési kapacitását és tartósságát növelheti, mint a MacBook, az iPhone vagy az iWatch, de egyelőre nem bizonyos, hogy ez megtörténik-e, és ha igen, mikor. Az oldal szakértője szerint a legvalószínűbb az, hogy először az eldobható elemeket használó AirTag nyomkövetők kapják meg a CeraCharge akkumulátort. Ennek fő oka, hogy

az Európai Unió egyre vehemensebben követeli a műszaki cikkek gyártóitól az egyszerhasználatos elemek kivezetését.

A TDK-nak egyébként feltett szándéka, hogy továbbfejlessze a jelenlegi akkumulátorai cella- és csomagstruktúráját, és növelje például a kapacitást (többrétegű laminálási megoldással), valamint kibővítse a működési hőmérséklet tartományát. Ehhez minden lehetőség a rendelkezésére áll, hiszen autóipari, fogyasztói elektronikai, valamint információs és kommunikációs technológiai piacokat megcélzó, százezernél is több embert foglalkoztató vállalatként világszerte rendelkezik tervező és gyártó helyszínekkel. A pénzügyi források pedig aligha jelentenek majd akadályt: a TDK a 2024-es pénzügyi évben 14,6 milliárd dollár (5329 milliárd forint) árbevételt ért el, amiből bőven futná neki Magyarország tavalyi költségvetési hiányára (4593 milliárd forint) és 7-8 új Duna-hídra is (a legutóbb átadott, Kalocsa-Paks Duna-híd a becslések szerint 92 milliárd forintból épült).

Az akkumulátorok jövője a gyorsabb töltéstől is függ

Amíg a fentebb írt két vezető technológiai vállalat áttörő megoldásokkal rukkolt elő, a tudomány sem pihenhet, hiszen nem csak a nagyobb teljesítmény és biztonság, vagy a minél fenntarthatóbb felhasználás fontos a piacképes új akkumulátorok létrehozásához, hanem a töltés gyorsasága is. A Farasis Energy és a TDK Corporation technológiai innovációi új helyzetet teremthetnek mind az autóipar, mind pedig a viselhető eszközök és számos más alkalmazási terület számára.

A sikeres energiaátmenet viszont csak akkor lehetséges, ha az új akkumulátorok akár percek alatt feltölthetők. Igen, az elektromos autók is.

A Colorado Boulder Egyetem tudósainak új eredménye olyan jövőt vetít előre, amiben ez már egyáltalán nem lehetetlen.

Az amerikai kutatók lényegében megdöntöttek a fizika egyik, majdnem 180 éve kőbe vésett törvényét,

amikor rájöttek, hogy az ionok bizonyos körülmények között máshogy mozognak, mint ahogy azt Kirchhoff 1845-ben leírta. Az áram elektromos áramkörökben történő áramlásáról szóló tankönyvi anyag szerint „a csomópontba befolyó áramok összege megegyezik az onnan elfolyó áramok összegével”.

Nos, nem feltétlenül – állítja a meg Proceedings of the National Academy of Science folyóiratban megjelent tanulmány. Ennek vezető szerzője, Ankur Gupta közleményben azt írja, „a szuperkondenzátorok elsődleges vonzereje a sebességükben rejlik, de hogyan tehetjük gyorsabbá az energia töltését és felszabadítását? Nos, az ionok hatékonyabb mozgásával”.

A szuperkondenzátorok előnyei

A tudós és csapata laboratóriumi kísérletekkel kutatta, hogy hogyan mozognak az ionok egy apró pórusokból álló, bonyolult hálózatban. Megállapították, hogy az elektronokkal ellentétben elektromos mezők és a diffúzió hatására mozgó ionok másképpen viselkednek a pórusok kereszteződéseiben lévő csomópontokban, mint ahogy azt Kirchhoff gondolta. Az amerikai egyetem tanulmánya előtt az ionok mozgását csak egyenes pórusban írta le a szakirodalom, de az új felfedezés révén kiderült, hogy a folyamat több ezer összekapcsolt pórus bonyolult hálózatában is jól szimulálható és előre jelezhető, nagyon rövid idő alatt. A kutatás nyomán lehetségessé válik olyan szuperkondenzátorok építése, amelyekkel

a laptop- vagy telefontöltés egyetlen perc alatt megoldható, de még egy elektromos autóra sem kell majd 10 percnél többet várni a töltőállomás mellett.

Guptáék felfedezése nemcsak az elektromos kocsikban és a mindennapi elektronikai cikkekben lévő akkumulátorok energiatárolása, hanem az elektromos hálózatok miatt is jelentős, hiszen az ingadozó energia-felhasználás egyre hatékonyabb tároló megoldásokat igényel, hogy kisebb kereslet esetén csökkenjen a pazarlás, míg magasabb kereslet idején biztosított legyen a gyors kiszolgálás.

Az új szuperkondenzátorok – amelyek az ionok felhalmozódására támaszkodnak – rövid töltési idővel és nagyobb élettartammal rendelkeznek majd, mint a ma ismert hagyományos akkumulátorok. És éppen ilyen eszközök gyártása vált lehetségessé az amerikai egyetem felfedezése által.

A – nem is annyira távoli – jövő összességében jóval hatékonyabb, biztonságosabb, fenntarthatóbb és villámgyorsan feltölthető akkumulátorok felé mutat. Már csak az kell, hogy az innovatív vállalatok legújabb termékei és a következő generációt segíteni akaró tudósok eredményei kikövezett utat kapjanak a piacra lépés felé. És éppen ez az egyik legnehezebb kérdés, mert egyszerre kell rá nyitottá válnia felhasználónak, gyártónak és törvényalkotónak. Nagyon drukkolunk, hogy így legyen!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Segít a kémia: már 15 perc alatt újra lehet hasznosítani a kidobásra szánt ruhákat – szakértők szerint ez lehet a végső megoldás
Új technológia áttörést hozhat a textilhulladék újrahasznosításában, és egy lépéssel közelebb hozhatja a fenntartható jövőt.


A divatipar évente több millió tonna textilhulladékot termel, amely óriási terhet ró bolygónkra. A ruhák nagy része, amely nem kerül tudatos újrahasznosításra vagy a használtruhaüzletek polcaira, egyszerűen a szemétbe vagy égetőkbe jut, ami hosszú távon egyre súlyosabb problémát jelent. Ezt a krízist most egy ígéretes technológiai fejlesztés enyhítheti, amelyet az amerikai Delaware-i Egyetem kutatói dolgoztak ki - írja a hvg.hu.

A kutatócsoport eredményeiről a Science Advances című tudományos folyóiratban számoltak be, ahol egy új kémiai eljárás részleteit ismertették.

A módszer képes a szövetekben lévő különböző anyagokat – például műszálat és pamutot – újrafelhasználható molekulákká bontani.

Dionisios Vlachos, a tanulmány társszerzője szerint, ha ezt a folyamatot sikerül ipari méretekben is alkalmazni, az radikálisan csökkentheti a divatipar hulladéktermelését.

A probléma mértékét jól szemlélteti, hogy a textíliák mindössze kevesebb mint 1 százalékát hasznosítják újra világszerte. A többi a szeméttelepeken vagy égetőkben végzi, és jelentős része mikroműanyag formájában az óceánokba jut. A szakértők szerint a Delaware-i Egyetem fejlesztése

az újrahasznosítás utolsó mentsvára lehet, és egyúttal rendkívül hasznos eszköz az ipar számára.

A hagyományos mechanikus újrahasznosítási technológiák nehezen birkóznak meg a kevert anyagokkal, így az újrahasznosított anyagok minősége is gyakran elmarad az eredetitől. Ezt a problémát hivatott megoldani a kutatók által alkalmazott mikrohullámmal gerjesztett glikolízis nevű kémiai reakció, amely a nagy molekulaláncokat, vagyis polimereket bontja le kisebb egységekre hő és katalizátor segítségével.

A technológiát különböző anyagokon tesztelték, többek között 100 százalékban műszálas, valamint 50-50 százalékban műszálas és pamut keverékű ruhákon. Az eredmények ígéretesek: a 100 százalékban műszálas ruhák esetében a poliészter 90 százalékát sikerült olyan molekulává alakítani, amely újra felhasználható textíliák előállításához. A vegyes anyagú ruháknál pedig a pamut érintetlen maradt, így mindkét anyagot újra lehetett hasznosítani.

A kutatók ráadásul sikeresen optimalizálták a reakció körülményeit, így

a teljes folyamat mindössze 15 percet vesz igénybe, szemben a hagyományos módszerekkel, amelyek napokat igényelnek.

Ez hatalmas előrelépést jelenthet a textilhulladék kezelésében.

Ugyanakkor a módszer nem minden esetben bizonyult hatékonynak: a festett textíliák, valamint a tűz- és UV-álló anyagok esetében kisebb hatásfokkal működött. Mindezek ellenére a kutatók optimisták: becsléseik szerint a technológia alkalmazásával a világ textilhulladékának akár 88 százalékát is újra lehetne hasznosítani.

Ez az új fejlesztés lehet a válasz a divatipar égető környezeti problémáira, és egy lépéssel közelebb hozhatja a fenntartható jövőt.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Döbbenetesen pontosan pusztító lézerfegyverek jelentek meg, amik sokkal olcsóbbak a hagyományos lövedékeknél
A modern hadseregek egy kilométerről is tűpontos, hang nélküli és láthatatlan lövésekre képes fegyverekkel készülnek a jövő fenyegetéseire, például a drónok ellen vívott háborúkra. Dél-Korea sokatmondóan úgy hívja saját fejlesztését: Star Wars projekt.


A jövő fegyvereit már élesben tesztelik a világ több pontján. Az eszközök tulajdonságait biztonsági okokra hivatkozva általában féltve őrzik a fejlesztő országok, de ha friss eredmény születik, és kipróbálnak egyet-egyet, annak a híre hamar bejárja a nemzetközi sajtót.

Az utóbbi hetekben két jövőbe mutató lézerfegyver tesztelése zárult sikerrel: az egyik itt, Európában, a másik pedig Ázsiában. Jelenleg ez a két technológia az, amire érdemes figyelni, mert szinte biztos, hogy hamarosan megjelennek a bevethető eszközök között – az egyiknek konkrétan idén meg is kezdik a tömeggyártását.

A brit lézerfegyver csendes, láthatatlan gyilkos

Az Egyesült Királyság Védelmi Tudományos és Technológiai Laboratóriuma (Dstl) több hazai és nemzetközi ipari szereplő együttműködésével sütött el egy vadonatúj, nagy teljesítményű lézerfegyvert, amit a brit hadsereg egyik harci járművére szereltek. A júliusban végrehajtott kísérletre ellenőrzött körülmények között, egy tesztpályáján, Porton Downban került sor, és a Dstl közleménye szerint máris képesek voltak vele ártalmatlanítani egy 1 kilométerre lévő célpontokat.

Az új fegyver a nyilvánosságra került információk alapján könnyű, hordozható és költséghatékony, amit például ellenséges drónok ellen terveznek bevetni. Az egyelőre név nélküli eszközt (bár korábban DragonFire néven emlegette a védelmi minisztérium) egy rendkívül mozgékony, jól rejtőzködő Wolfhound páncélozott felderítő járműre szerelték, de a Dstl azt állítja, más rendszerekbe és járművekbe is fennakadás nélkül integrálható, vagyis különböző hadműveleti igényeket kielégít.

„A nagy teljesítményű lézerfegyver sikeres tesztelése fordulópontot jelent a brit hadsereg jövőbeli képességeinek fejlesztésében. Ez a technológia pontos, erős és költséghatékony eszköze a légi fenyegetések legyőzésnek, és nagyobb védelmet biztosít a haderőnek” – érvelt a lézerfegyver mellett Matt Cork, a Dstl programvezetője.

Harcra kész és fillérekből tüzel

Brit felségjelű szárazföldi járművön most használták először, de nem brit fejlesztés, hanem amerikai, hiszen a Raytheon gyártja.

A cég Angliában működő részlegének vezérigazgatója, James Gray szerint „azzal, hogy az Egyesült Királyságban sikeresen elsütötték az első lézerfegyvert, amit szárazföldi járműre szereltek, a Dstl bebizonyította, hogy a Raytheon nagy energiájú lézerfegyvere képes követni, eltalálni és legyőzni a megjelölt célpontokat”.

A vállalatvezető most arra számít, hogy a laboratórium tudósai után a brit hadsereg is kipróbálja és meggyőződik róla, hogy „harctéri bevetésre kész” technológia került a kezükbe, így hamar hadrendbe kerül.

Így működik a korábban bemutatott DragonFire

A brit Védelmi Minisztérium berkein belül a SkyNews szerint azt mondják, „a lézerfegyver egyetlen lövése kevesebbe kerül, mint egy csésze tea”.

Ha a hadsereg jóváhagyja a használatát, sokkal költséghatékonyabb és olcsóbb módja lesz a fenyegetések elhárításának, mint a rakéták vagy más lőszerek. A szigetország hadserege ettől függetlenül nem bízza magát csak erre az egy jelenleg is fejlesztés alatt álló lézerfegyverre. John Healey védelmi miniszter nemrég bejelentette, hogy a szigetország kormánya tízéves, 6,5 milliárd font (3000 milliárd forint) értékű szerződést írt alá a brit-francia MBDA fegyvergyártó vállalattal, új, kifinomult rakéták beszerzésére.

Dél-Korea „Star Wars” projektje

A távolkeleti ország találóan nevezte el a klasszikus sci-firől a lézerfegyver programját, amit július elején jelentett be. A céljuk az, hogy lézerekkel, hangtalanul és láthatatlan módon szedjék le az égből az ellenséges drónokat. A projektért a Védelmi Beszerzési Program Ügynökség (DAPA) felel – írja a The Register, amely szerint

a távolkeleti nemzet hadserege megkezdte a felkészülést az új, hamarosan tömeggyártásba kerülő lézerfegyver bevetésére.

„Ez a lézeres légvédelmi fegyver egy új koncepciójú rendszer, ami közvetlenül egy fényforrás lézerével semlegesíti a célpontokat, és képes pontosan eltalálni a kis, pilóta nélküli légi járműveket, illetve multikoptereket” – magyarázta a DAPA.

Az ügynökség hozzátette: az ő lézerük is láthatatlan és csendes, a működéséhez pedig nincs szükség lőszerre, csak elektromos áramra. Bár jelenleg csak egy prototípus létezik belőle, már aláírtak egy szerződést a gyártóval, a Hanwha Aerospace-szel arról, hogy induljon meg az eszköz tömeggyártása. A fegyverről eddig elég kevés információt és csupán egy homályos képet osztottak meg:

A dél-koreai hadseregnek már 2024 végén leszállítják a lézerfegyver első példányait, és az ellátás folyamatos lesz – nyilatkozta a DAPA irányított fegyverek részlegének vezetője. Lee Dong-seok úgy fogalmazott, a rendszer erősíteni fogja az ország katonai válaszát Észak-Korea jövőbeli „drónprovokációira.”

Észak- és Dél-Korea között feszült és ellenséges viszony áll fenn. Az 1950-1953-as koreai háború után a két ország fegyverszüneti megállapodást kötött, de hivatalos békeszerződés sosem született, így technikailag még mindig háborúban állnak.

Demilitarizált övezet választja el őket, ami a világ egyik legszigorúbban őrzött határvonala. Időnként előfordulnak diplomáciai próbálkozások és találkozók, de a viszonyuk továbbra is bizonytalan. Ezen a helyzeten csak tovább ront, hogy Észak-Korea számos katonai drónt fejleszt és birtokol, felderítési és támadó céllal.

Ezek közé tartoznak a kisebb felderítő drónok, amelyek képesek fotókat és videókat készíteni, valamint a nagyobb, akár fegyvereket is hordozni képes drónok. Az évek során Észak-Korea többször is megsértette a dél-koreai légteret. Ezek az incidensek növelik a feszültséget a két ország között és Szöul szerint komoly biztonsági kockázatot jelentenek.

Nagyon olcsón harcoló lézerfegyver született

A dél-koreaiak tömeggyártás előtt álló drónelhárító lézerfegyverének egyetlen lövése (áramköltség formájában) csupán 2000 wonba (520 forintba), vagyis nagyjából annyiba - ha nem kevesebbe - kerül, mint elsütni egy egyszerű pisztolyt, ráadásul tényleg csak villamosenergiát igényel. Az persze nem teljesen világos, hogy hány lövés szükséges egy drón leszedéséhez, de a precizitását ismerve akár egy is elég lehet, hiszen a DAPA szerint a lézerfegyver a valós lövészeti tesztek során 100 százalékos pontosságot ért el.

A fegyver állítólag a drón motorját vagy más elektromos berendezését veszi célba a fénysugarakkal, amelyeket 10-20 másodpercig tart a megfelelő irányban, hogy felgyújtsa az objektum kritikus alkatrészeit. Simán elképzelhető, hogy egy drón ártalmatlanításához ennyi bőven elég.

Bár a működése olcsó, a megépítésére 87,1 milliárd wont (kb. 22,7 milliárd forintot) költöttek a program 2019-es rajtja óta. És ez még nem a számla vége, hiszen a DAPA szeretné, ha a lézerfegyver további fejlesztéseken esne át és a jövőben képes lenne ártalmatlanítani repülőgépeket és ballisztikus rakétákat is. Ehhez várhatóan jelentősen meg kell növelni a lézeroszcillátor teljesítményét, és az elsütését sem lehet majd megúszni egy tejeskávé árából.

Az, hogy Szöul komoly összegeket fektet modern katonai eszközök kifejlesztésébe, egyáltalán nem meglepő, hiszen Észak-Korea évtizedek óta változó intenzitással, de folyamatosan fenyegeti déli szomszédját. Ezt nem csak ballisztikus rakétatesztek formájában teszi, hanem határsértő drónokkal is, amelyeket hírszerzési céllal vet be.

A „Star Wars projekt” ugyan a DAPA programja, de az egész régió – minden bizonnyal a sokszor provokált Japán is – azt várja tőle, hogy erősíteni fogja az észak-koreai fenyegetések ellen felállt légvédelmet és serkenti a technológiai fejlődést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Nyolc napra indultak, de már ötven napja a Föld körül keringenek a NASA űrhajósai
A mérnökök a sivatagban dolgoznak az elromlott hajtóműveken. Közben a két űrhajós lassan két hónapja tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson.


Butch Wilmore és Suni Williams, a NASA űrhajósai még június 5-én indultak nyolcnapos expedícióra a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az út során azonban sorozatos meghibásodások léptek fel, melyek miatt immár 50 napja az űrben rekedtek, írja a Unilad.

Az űrhajósokat a Boeing új Starliner kapszulája juttatta az űrbe, ám a hajtóművek váratlan meghibásodása és héliumszivárgás miatt a NASA kénytelen volt a két űrhajóst tovább az ISS-en tartani. A kapszula öt manőverező hajtóműve hibásodott meg, és a héliumszivárgások mellett egy hajtóanyagszelep sem záródott be teljesen a dokkolás előtt.

A NASA legutóbbi tájékoztatása szerint az űrhajósok visszatérésének időpontja még nincs kitűzve. Steve Stich, a NASA kereskedelmi legénységi programjának vezetője elmondta, hogy a mérnökök jelenleg dolgoznak a problémák megoldásán, és csak akkor hoznak döntést a visszatérésről, ha teljes biztonsággal megoldották a hibákat. Stich hozzátette, hogy több alternatív lehetőséget is vizsgálnak, például a SpaceX Dragon kapszuláját, amely szintén képes űrhajósokat szállítani az űrállomásra és vissza.

A mérnökök jelenleg az új-mexikói sivatagban tesztelik a tartalék hajtóműveket, hogy rájöjjenek, mi okozta a Starliner meghibásodását. Az eredeti tervek szerint a Starliner 45 napig dokkolhatott volna az ISS-en, de szükség esetén ezt 72 napra is meghosszabbíthatják.

Annak ellenére, hogy a Starliner legénységgel végzett első tesztrepülése során ilyen komoly hibák jöttek ki, a NASA bízik abban, hogy Wilmore és Williams biztonságban haza tud térni. Az amerikai űrügynökségnek mindig vannak vészhelyzeti tervei, és minden erőforrást bevetnek, hogy a két űrhajós épségben visszatérjen a Földre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk