JÖVŐ
A Rovatból

Jobb Himnuszt ír-e a mesterséges intelligencia, mint Kölcsey Ferenc?

Interjú egy mesterséges intelligenciával arról, mire számíthatunk a mesterséges intelligenciától a jövőben.
Malinovszki András; fotó: Gerd Altmann / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. január 22.



Újságíróként – bevallom – mi is gyakran használjuk azt a kifejezést, hogy valami felrobbantotta vagy letarolta az internetet. Érzékletes kép ez, de csak akkor jövünk rá, mennyire elcsépelt lehet a kifejezés, amikor olyasmi jön szembe, mint például az Open AI mesterségesintelligencia-kutató ChatGPT nevű chatbotja, amit mára gyakorlatilag szó szerint minden aktív netfelhasználó ismer.

Ki csodálja, ki megijed tőle, kit a lehetőségei határai érdeklik – nem véletlenül. Elsőre tényleg zavarba ejtő, hogy mi mindent tud, mennyire "emberszerűen" kommunikál, és óhatatlanul eszünkbe juttatja azt a számtalan regényt és filmet, amiben az (elsőre legalábbis) aranyosan és kedvesen kommunikáló robotok átveszik az irányítást életünk, rosszabb(?) esetben a világ felett.

Pontosan mi is a Chat GPT?

Nem az első leszek, aki nem lexikondefiníciót hív segítségül, hanem sokkal kézenfekvőbb megoldást.

„A ChatGPT egy társalgási nyelvi modell, amelyet az OpenAI fejlesztett ki. A GPT (Generative Pre-train Transformer) architektúrán alapul, amely mély tanulási technikákat használ az emberszerű szöveg létrehozásához”

– állítja saját magáról a napról napra egyre népszerűbb, ma már tulajdonképpen az internet leglátogatottabbjának számító chatbot.

Itt azonban vérszemet kapok, és arra gondolok, ha egyes ismert emberek, elemzők, sztárok véleményére vagyok kíváncsi, akkor sem kizárólag kutatok, leírásokat olvasok róluk, hanem a legegyszerűbb megoldást alkalmazom: megkérdezem az illetőt magát. Lássuk tehát mit mond a ChatGPT.

– Mire használható a Chat GPT?

ChatGPT: „A ChatGPT használható kérdések megválaszolására, kérdésekre adott válaszok generálására, valamint eredeti szöveg összeállítására számos nyelven, köztük angolul és magyarul is. Nagy mennyiségű szövegre van kiképezve, így széles körű ismeretekkel rendelkezik, és sokféle bemenetet képes megérteni és reagálni rájuk.”

– Mennyi idő volt kifejleszteni a Chat GPT-t? – teszem fel a kérdést, de itt "interjúalanyom" valamiért átvált angol nyelvű társalgásra. Válasza lefordítva így hangzik:

CHatGPT: „A ChatGPT modell kifejlesztéséhez szükséges pontos időt nem lehet meghatározni. A ChatGPT alapját képező GPT (Generative Pre-trained Transformer – Generatív Előképzett Átalakító) architektúrát azonban először az OpenAI vezette be 2018-ban. Azóta a modellt többször is javították és frissítették, nehéz lenne meghatározni, hogy mennyi idő alatt történt a ChatGPT végleges kifejlesztése. Általában egy nyelvi modell, például a GPT-3 fejlesztése hatalmas számítási erőforrást és időt igényel, beleértve az adatgyűjtést, az előfeldolgozást és a képzést.”

Ezt a szöveget újdonsült interjúalanyom néhány másodperc alatt közölte velem, és kérésemre ennyi idő alatt lefordította magyar nyelvre is. Nem fogok hazudni: elmosolyodtam, és elégedetten konstatáltam, hogy életem legkönnyebb cikkével lesz dolgom! Felteszek egy kérdést, a választ másodperceken belül megkapom, bemásolom, és elégedetten vigyorgok, mint egyszeri középiskolás, aki rájött, hogy ezentúl minden házidolgozatát három perc alatt fogja elkészíteni, tokkal-vonóval.

Apropó, ilyesmire alkalmas lehet a ChatGTP? Ez már csak azért is eszembe jut, mert néhány hete a Szeretlek Magyarország is beszámolt róla, hogy Ausztráliában több helyen újra tollal írva kérik az egyetemi esszék megírását, mert több diák lebukott a mesterséges intelligencia használatával. Egy szakértő pedig egyenesen úgy fogalmazott:

az egyetemek olyan versenyben vannak a szoftverrel, amit soha nem nyerhetnek meg.

– Alkalmas tehát a ChatGPT arra, hogy házidolgozatot, esszét írjon?

ChatGPT: „A ChatGPT egy hasznos nyelvi modell, amely emberszerű szöveget tud generálni, így minden bizonnyal használható esszék, összefoglalók és egyéb írásos munkák készítéséhez. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a modell a betanított adatokból tanult minták alapján hoz létre szöveget. Ez azt jelenti, hogy lehetnek benne hibák, tévhitek, vagy ugyanazok a minták ismétlődnek újra és újra. Ezenkívül a ChatGPT nem képes eredeti kutatásra vagy a kontextus és jelentés megértésére, és nem tartalmazhat személyes ismereteket vagy véleményeket, amelyek bármely tudományos munka fontos elemei” – „nyugtat meg” maga a chatbot.

Na jó, mondani persze én is tudok bármit, de lássuk, hogy meg tudja-e ezt tenni a ChatGPT valóban a gyakorlatban is? Megkértem, hogy írjon egyelőre egy 500 szavas esszét az orosz-ukrán háború jelenlegi állásáról. Igaz, itt már várnom kellett azért hosszú másodperceket, de megtette. Fontos kiemelni, hogy a technológia nem másolta sehonnan a szöveget, hanem a rendelkezésre álló rengeteg információból összeállította saját "gondolatait". Bár ezúttal már kiütközött egy korlátja is: túlságosan engedelmes. Ha egy diáktól kérném ugyanezt, talán igyekezne kínosan ügyelni arra, hogy betartsa a terjedelmi korlátot (de legalábbis elérje azt), a ChatGPT viszont arra is figyel, hogy pontosan betartsa, amit kérek. Az így kapott eredménnyel nem untatnám az olvasókat, de valóban kaptam egy korrekt elemzést, amiben számomra új információ ugyan nem volt, de remekül összefoglalta a 2014 óta tartó, 2022-ben új sebességre kapcsolt eseményeket. Egyetlen hátránya, hogy lezárása meglehetősen összecsapott lett, mivel gondosan ügyelt arra, hogy az 500 szó valóban 500 szó legyen, mindegynek tartva, hogy tartalmilag hol tart a szöveg. Így kaptam egy olyan, kissé suta zárómondatot, hogy: „A háború rossz hatással volt Ukrajnára”. Egykori magyartanárként erre az egészre maximum egy négyest tudnék adni. De meg kell mondjam, nagyobbik részét magam sem írhattam volna sokkal jobbra. És aki tanárként olvassa a cikket, és azt gondolja, hogy könnyen le lehet buktatni a ChatGPT-vel írott műveket, annak rossz hírem van: ahány módon kérjük ugyanarra, annyi féle szöveget fog generálni – még ha az alap lehet, hogy hasonló is lesz. Ráadásul más-más eredmény születik, ha más-más nyelven kérjük ugyanarra a dologra, a fordítással variálva pedig még tovább trükközhetünk a szöveggel. Így még mindig csak 2-3 percet töltöttünk esszénkkel, ami lényegesen rövidebb, mint gondolkodással, kutatással együtt megírni minimum 2-3 óra alatt. (Mindazonáltal, csak hogy világos legyen, számos okból nem javaslom ezt senkinek!)

És itt megingott a fentebb említett optimizmusom. Persze, elsőre van valami kecsegtető abban, hogy a ChatGPT-vel pillanatok alatt szöveget írhatok (pl. ennek a cikknek egy részét is), de:

– Nem jelenti ez azt hogy egy idő után feleslegessé válik az újságíró vagy a szerkesztő munkája?

ChatGPT: „A mesterséges intelligenciát (AI) már használják az újságírás egyes területein, például az adatelemzésben, a tények ellenőrzésében és a tartalomgenerálásban. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia még nem elég fejlett ahhoz, hogy teljesen leváltsa az emberi újságírókat.

Az újságírás emberi érintést igényel, beleértve a kreativitást, a kritikai gondolkodást, a kontextus és az árnyalatok megértését, az etikát, valamint azt a képességet, hogy lebilincselő és lenyűgöző módon számoljon be történetekről. A mesterséges intelligencia segíthet e feladatok némelyikében, de még mindig nem képes teljesen megérteni és értelmezni a világot, mint az emberek.

Sőt, ott van a pontosság és a pártatlanság kérdése is, az AI által generált hírek elfogultak lehetnek, és újra és újra megismételhetik ugyanazokat a mintákat, mert csak egy forgatókönyvet követnek.

Ennek ellenére valószínű, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása az újságírásban a jövőben tovább fog növekedni, de inkább bővíti, nem pedig helyettesíti az emberi újságírók munkáját. És azt is fontos átgondolni, hogyan lehet a munkaerőt a közelgő változásokhoz igazítani, megfelelő képzéssel és oktatással az újságírók megtanulhatják, hogyan dolgozhatnak együtt a mesterséges intelligenciával, és a legtöbbet hozhatják ki abból az előnyből, amelyet ez a szakma számára jelent.”

A mesterséges intelligencia még nem elég fejlett ahhoz, hogy teljesen leváltsa az emberi újságírókat – hát, köszi...

Közjáték jön.

Nagyjából itt tartottam a cikk írásával, amikor barátnőm az unalmas, szürke időben felsóhajtott az előszobában: „Hogy tudnám rávenni magam, hogy nekiálljak takarítani?!” Ugye, nem kell mondanom, mi következett? Nos, a ChatGPT 7 külön pontba szedve adott ötletet ahhoz, hogyan motiváljuk magunkat arra, hogy nekikezdjünk a lakás kitakarításának. Közte a prioritási lista írásával, a kisebb részekre bontással vagy a „vidámabbá tétellel”, például zene vagy podcast lejátszásával a munka közben. Azóta párom már kitakarított, apró részletekre bontva a munkát, miközben zene szólt a háttérben. Ennyit a mesterséges intelligencia hatásáról az életünkre.

Egy vlogger a YouTube-on azt mutatja meg, hogy a ChatGPT hogyan tudja kijavítani Java programozási kódjának hibáját. Ami önmagában még apróságnak tűnhet, de ez a mesterséges intelligencia alapú chatbot azt is készségesen elmagyarázza, hol, hogyan és miben hibázott az illető, kifejti, hogyan javította a hibát, sőt ha kérjük, még tanácsot is ad, a jövőben hogyan küszöbölhetjük ki a hasonló bakikat. Ugyanő (mármint egyelőre a vlogger) egyébként videóiban többek között arról is beszél, hogyan indíthatunk – elvileg – sikeres vállalkozást a ChatGPT segítségével.

Akkor a ChatGPT-vel tulajdonképpen korlátlanná válhatnak a lehetőségeink?

Amit eddig mutattam, csak azt prezentálja, hogy a ChatGPT hihetetlen hatékonyan szedi össze az információkat, rendszerezi azokat és optimálisan elénk tárja. Ez nem kevés, de akármennyire köríti ezt néhány teljesen "emberi" mondattal, mégsem teljesen érzem azt, hogy valódi intelligencia vagy érzelmek lennének a "másik oldalon".

Mi teszi többé az emberi gondolkodást, mint a gépi, a mesterséges intelligenciát? Humor, érzelmek, művészet – szokták sorolni az emberek.

Amiket a robotok, chatbotok egyelőre nem, vagy csak korlátozottan tudnak magukévá tenni. Eddig legalábbis.

A ChatGPT leterheltségére jellemző volt, hogy az utóbbi napokban számos alkalommal, amikor felnéztem rá, azt a hibaüzenetet kaptam, hogy jelenleg túlterhelt, nézzek vissza egy későbbi időpontban, esetleg, ha igénylem, emailemre értesítést kapok, amikor a chatbot újra "rámér". És hogy addig mit csinált?

"Unalmában" vicceket, stand up-előadásokat és különböző műfajú verseket költött saját maga kényszerű leállásáról. Persze könnyen mondhatjuk, hogy ezek előre megírt szösszenetek voltak, így amikor újra elérhető lett, próbára is tettem. Kezdetnek egy viccet kértem tőle saját magáról, de elsőre kiütközött egy nyelvi korlát. Magyarul írtam meg a kérést, ő pedig magyarul is válaszolt nekem. Ugyanakkor egy angol szóviccet fordított le szó szerint, aminek, mondanom sem kell, nem sok értelme lett. Mikor azonban angolul szegeztem neki a kérést, máris kész volt a viccel:

Miért kell a chatbotnak az orvoshoz mennie?

Mert túl sok a GPT-je.

(A GPT ugyebár, mint fentebb említettem, a Generative Pre-trained Transformer – Generatív Előképzett Átalakító, míg orvosi értelemben glutamát piruvát transzamináz, aminek megnövekedett értéke többnyire a máj különféle zavaraira utal. Szerintem azért ez kicsit vicces.)

Kis ráhagyással tehát mondhatom, hogy az Open AI chatrobotjának van "humorérzéke" (valójában persze nincs, ezt is rendelkezésre álló információkból rakja össze, még ha ijesztő precizitással is), de vajon vannak-e érzelmei? Ezt könnyen lehet ellenőrizni olyan kérdésekkel, amelyben különféle érzelmi dolgokra kérdezünk rá. Nos, a legtöbb ilyen esetben a ChatGPT rögvest leszögezi, hogy mint mesterséges intelligencia nem rendelkezik érzelmekkel (így például nem ad tippet arra, hogy féljek-e a Soros-tervtől, de arra nézvést sem tud segíteni, hogy melyik a legszebb évszak), ugyanakkor bámulatosan sok aspektust meg tud világítani, amik egy-egy döntésben segítségünkre lehetnek. Még ha ezek többsége jórészt csak a rendelkezésére álló szinte végtelen információból összeállított "egyrészt-másrészt"-mérlegelés. (Ami persze rögvest felveti a kérdést a magyar felhasználóban, hogy Török Gábor politikai elemző nem valami korai és igen sikeresen megkreált mesterséges intelligencia alapú robot-e. Nos, megkérdeztem, hogy nektek ne kelljen: „Török Gábor magyar politológus, történész, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének docense. Ő egy ember, nem egy mesterséges intelligencia alapú chatbot.” Szívesen.)

„Szóljatok, szóljatok, Magyarország!”

Viszonylag korán felfedeztem, hogy a ChatGPT angolul a legminimálisabb hiba nélkül alkalmas költemények megírására – nem hosszabb idő alatt, mint amennyi alatt például a jó amerikai palacsinta receptjét megadja nekünk. Írattam vele költeményt egy magányos macskáról (3 másodperc alatt egy frappáns és vicces költemény lett az eredmény). De mivel ezt túl egyszerűnek tartottam, csavartam a sztorin, és megkértem, hogy legyen kedves meglepni engem egy művel, ami egy középkorú, pocakos thaiföldi buszsofőr kálváriáját meséli el, akinek titkos vágya, hogy női balett-táncos lehessen, és felléphessen a Carnegie Hall-ban. Nem lövöm le a poént, mindenki próbálja ki maga, de persze más ötlettel is lehet kísérletezni.

2023. január 22-én éppen kétszáz éve annak, hogy Kölcsey Ferenc megírta Hymnus című költeményét, amely később a magyar nemzet hivatalos nemzeti himnusza lett. Mint szinte mindenen, ami magyar, az ország lakói sokat vitatkoznak azon, hogy vajon jó, ad absurdum alkamas-e Kölcsey költeménye a nemzet első számú versének szerepére. Annak ellenére, hogy dr. Szilágyi Márton irodalomtörténész, Kölcsey egyik legnagyobb hazai ismerője, az ELTE tanszékvezetője a minap egy rádióműsorban felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar Himnusz azon kevesek közé tartozik a világon, ami irodalmi remekműként önmagában is megállja a helyét. Ugyanő elmondta azt is: nem feltétlenül megalapozott az a gyakori állítás, hogy "pesszimista" lenne a Himnusz hangvétele, sokkal inkább adódik mondanivalója és hangulata a műfaji sajátosságokból.

De azért játsszunk el a gondolattal: vajon képes a mesterséges intelligencia új Himnuszt írni egy nemzetnek?

A rövid válasz az, hogy: igen. Meg is tette, a minőség persze vitatható. Egyrészt sokat számít a nyelv. Mint említettem, angolul (és más, nagyobb világnyelven) tökéletesen elboldogul a költészettel a ChatGPT, míg a magyarral vannak nehézségei. Az sem mindegy, hogy teljesen rábízzuk a feladatot, vagy valamilyen kulcsszavakat, formai vagy tartalmi követelményt elvárunk tőle. Nos, mivel az emberek legtöbbször pesszimizmussal vádolják a magyar himnuszt, én mindössze annyit kértem újdonsült "művész barátomtól", hogy vidámra írja meg az ország nemzeti költeményét. Ha körülnézünk a nemzeti himnuszok "piacán", azt kell mondjam, hogy messze nem a legrosszabbat rakta össze a ChatGPT.

Íme a költemény, amit egyelőre azért talán ne kezdjünk el memorizálni még:

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Égbe szálló dalunkkal hirdessük

Hazánk szépségét, erős védelmét,

Szabadságunkat, szeretetünket,

Mely minden magyarban él és ég.

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Egyek vagyunk, mint a folyó vize,

Mely örökké folyik, sosem áll meg,

Egyek vagyunk, mint a Nap sugarai,

Melyek mindig világítanak.

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Egyek vagyunk, mint a természet dala,

Mely örökké szól, sosem hallgat el,

Egyek vagyunk, mint a szeretet fénye,

Mely mindig él és ég Magyarországon.

Ami azt illeti, csak a Nemzeti Alaptantervben és Kossuth-díjas művészek életművében olvastam/hallottam már rosszabbat.

Nem szeretnék mély műelemzésbe bocsátkozni, de tény, hogy az "új himnusz" szövege kevésbé az "eredeti", himnikus, istenhez imádkozó típusba tartozik, sokkal inkább hasonlít az egyszerűbb mondanivalójú, több pozitív érzelmet sugárzó, ugyanakkor nem kimondottan mély értelmű himnuszok táborába.

De persze mit ér a Himnusz zene nélkül? Külön cikket érdemelne a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetősége a zene világában, de mivel a szöveg legyártásakor meglehetősen egyszerű és gyors módszerhez folyamodtam, úgy a megzenésítéshez is az ingyenesen, bárki számára elérhető Melobytes oldalt használtam. Itt egyébként a nyelv kiválasztásával, tetszőleges tempóra állítással bárki összerakhatja a "saját", ízlés szerinti Himnuszát (vagy bármilyen dalát). Én automatikusan generált tonalitással, 75-ös tempónál, háromnegyed ütemben a következő kottát kaptam:

Mindez a programban lejátszva egy kicsit szürreális, 90-es évekbeli amerikai misztikus nyomozós sorozat zenéjére emlékeztetett, de nagyobb adag fantáziával és nagyzenekarra képzelve a dolgot egészen tűrhetően működött a hatás.

Nehéz tehát megmondani, hogy mi mindenre képes a mesterséges intelligencia a jövőben, mely munkák válnak feleslegessé, vagy legalábbis lényegesen kevesebb előképzettség mellett elvégezhetővé. Ahogy láthatjuk, egyelőre talán a koszorús költők és a klasszikus zeneszerzők még biztonságban érezhetik magukat, de ha arra gondolunk, hogy csak néhány év alatt mennyit fejlődött az AI, egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben meg tudjuk majd mondani, hogy komplett zeneművek megkomponálása mögött nem állnak valós emberek. És hogy mennyire kell félni a technológiától? Nos, ezt nyilván embere válogatja. Mindenesetre a mesterséges intelligencia egy nagyon erős eszköz, amelynek használata számos előnnyel járhat, például a hatékonyság növelésével, a döntéshozatalban való segítséggel, és az emberi munka terhei csökkentésével. Ugyanakkor, mint minden erős eszközzel, az AI-jal is vannak kockázatok. Az AI-jal kapcsolatos félelmek általában azzal kapcsolódnak, hogy az elpusztíthatja az emberi munkahelyeket, felülmúlhatja az emberi képességeket, és veszélyes lehet az emberi civilizáció számára. Azonban, ha az AI fejlesztése és használata megfelelően irányított, és a kockázatokat folyamatosan figyelemmel kísérik, akkor lehetőséget adhat a számos javulásra az emberi életben.

Legalábbis maga az AI ezt állítja magáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Forradalmi akkumulátorok: 1,6 millió kilométeren át működő elektromos kocsi, egy perc alatt feltöltött mobil
Az energiatárolás óriási fejlődésen esik át: az új technológiák messzebbre viszik az elektromos autókat és növelik az elektronikai cikkek akkumulátorkapacitását. Ráadásul megdőlt a fizika egyik törvénye, amivel lehetségessé válik az egyperces telefontöltés is.


Az akkumulátorok megállíthatatlanul és egyre gyorsuló tempóban fejlődnek. Már ma léteznek olyan technológiák, amelyekkel az elektromos autók futásteljesítménye felveszi a versenyt a legtartósabb belső égésű motorokkal, illetve vannak új akkumulátorok, amelyek sokszorosára növelhetik a kisebb eszközök (pl. okosórák, Bluetooth fülhallgatók) kapacitását és élettartamát. Ezeket az új vívmányokat még különlegesebbé teheti egy közel 180 éve felállított fizikai törvény megdöntése, amivel elérhető közelségbe került az egyperces telefontöltés, illetve a tízperces elektromos autó-feltöltés.

Szélsőséges hőmérsékleten is biztonságos, szupertartós akkumulátor

Az egyik legfontosabb újítás, ami az energiatárolás területén az utóbbi időben nyilvánosságra került, a Farasis Energy nevéhez kötődik. Ez a cég már 27 éve jelen van piacon, így eleve köztiszteletben áll, de amivel a júniusban rendezett ASEAN Automotive Ellátási Lánc Konferencián előállt, attól az egész szakmának leesett az álla. A legújabb fejlesztéseket a cég képviseletében Jack Peng (lenti képünkön) mutatta be. A szakértő szerint a Farasis által kifejlesztett új akkumulátortípus különösen jól alkalmazkodik a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokhoz, de ennél szó szerint jóval messzebbre mutatnak az előnyei.

Fotó: Farasis Energy

„Az általunk kifejlesztett akkumulátorok -30 és 65 Celsius fok között is képesek normálisan működni. 25 fokos környezetben egyetlen cella 2500 ciklust bír ki, miközben 45 fokos hőmérsékleten is 1500 ciklust ér el, és az állapota még ezek után is meghaladja a 70 százalékot” – magyarázta Peng a technológiáról, amelyhez képest a mai eszközök, kis túlzással, kanyarban sincsenek.

A Farasis új akkumulátorai nemcsak az autóiparban, hanem olyan új alkalmazási területeken is megjelenhetnek, mint az eVTOL-ok (függőlegesen fel- és leszálló elektromos járművek), de az elektromos motorkerékpárok piacára szintén sikeresen bevezethetők. Az új, fél-szilárd akkumulátortechnológia révén a cellák stabilitása és élettartama jelentősen növelhető – állítja a vállalat, amelynek laboratóriumi tesztjei alapján ezek az új akkumulátorok több mint 5000 ciklust is kibírnak. Ez 1,6 millió kilométernyi megtett távolságot jelent egy elektromos autó számára, ami még a belső égésű motorral rendelkező társaitól is ritkaságszámba megy.

Százszoros energiasűrűségű szilárdtest akkumulátorok a kisebb kütyükbe

Miközben a Farasis az elektromos járművek akkumulátor-ellátását forradalmasíthatja, az egyik legnagyobb Apple-beszállító TDK Corporation ugyancsak jelentős áttörést ért el a szilárdtest akkumulátorok terén. A tokiói vállalat kifejlesztette a CeraCharge nevű új akkumulátort, ami 1000 Wh/L energiasűrűséget produkál.

Ez 100-szor annyi, mint a TDK hagyományos szilárdtest akkumulátorainak energiasűrűsége.

A fejlesztést elsősorban viselhető eszközökbe, például vezeték nélküli fülhallgatókba, hallókészülékekbe és okosórákba szánják. Utóbbiak piacán és különösen az Apple-nél ennek nagyon nagy jelentősége lehet – annak tudatában pláne, hogy még a legújabb iWatch akkumulátora sem bírja tovább 18-36 óránál egy feltöltéssel.

A CeraCharge apró akkumulátor, mégis százszoros energiasűrűséggel bír. Fotó: TDK

„Az oxid alapú szilárd elektrolit alkalmazása rendkívül biztonságossá teszi az akkumulátorokat,” áll a TDK közleményében, amivel nemcsak arra utal, hogy növelhető a biztonság (az akkumulátorokban lévő lítium meglehetősen gyúlékony), hanem arra is, hogy a CeraCharge lehetővé teszi kisebb méretű, de közben jóval nagyobb kapacitású eszközök gyártását. Az új technológia révén a gyártó nagyobb élettartamot, jelentősen több töltési ciklust, gyorsabb feltöltést és hosszabb állásidőt is remélhet az akkumulátoraitól.

Az Apple-rendszerekre specializálódott 9to5Mac azt írja, az amerikai gyártó partnereként a TDK új terméke idővel olyan Apple-eszközök töltési kapacitását és tartósságát növelheti, mint a MacBook, az iPhone vagy az iWatch, de egyelőre nem bizonyos, hogy ez megtörténik-e, és ha igen, mikor. Az oldal szakértője szerint a legvalószínűbb az, hogy először az eldobható elemeket használó AirTag nyomkövetők kapják meg a CeraCharge akkumulátort. Ennek fő oka, hogy

az Európai Unió egyre vehemensebben követeli a műszaki cikkek gyártóitól az egyszerhasználatos elemek kivezetését.

A TDK-nak egyébként feltett szándéka, hogy továbbfejlessze a jelenlegi akkumulátorai cella- és csomagstruktúráját, és növelje például a kapacitást (többrétegű laminálási megoldással), valamint kibővítse a működési hőmérséklet tartományát. Ehhez minden lehetőség a rendelkezésére áll, hiszen autóipari, fogyasztói elektronikai, valamint információs és kommunikációs technológiai piacokat megcélzó, százezernél is több embert foglalkoztató vállalatként világszerte rendelkezik tervező és gyártó helyszínekkel. A pénzügyi források pedig aligha jelentenek majd akadályt: a TDK a 2024-es pénzügyi évben 14,6 milliárd dollár (5329 milliárd forint) árbevételt ért el, amiből bőven futná neki Magyarország tavalyi költségvetési hiányára (4593 milliárd forint) és 7-8 új Duna-hídra is (a legutóbb átadott, Kalocsa-Paks Duna-híd a becslések szerint 92 milliárd forintból épült).

Az akkumulátorok jövője a gyorsabb töltéstől is függ

Amíg a fentebb írt két vezető technológiai vállalat áttörő megoldásokkal rukkolt elő, a tudomány sem pihenhet, hiszen nem csak a nagyobb teljesítmény és biztonság, vagy a minél fenntarthatóbb felhasználás fontos a piacképes új akkumulátorok létrehozásához, hanem a töltés gyorsasága is. A Farasis Energy és a TDK Corporation technológiai innovációi új helyzetet teremthetnek mind az autóipar, mind pedig a viselhető eszközök és számos más alkalmazási terület számára.

A sikeres energiaátmenet viszont csak akkor lehetséges, ha az új akkumulátorok akár percek alatt feltölthetők. Igen, az elektromos autók is.

A Colorado Boulder Egyetem tudósainak új eredménye olyan jövőt vetít előre, amiben ez már egyáltalán nem lehetetlen.

Az amerikai kutatók lényegében megdöntöttek a fizika egyik, majdnem 180 éve kőbe vésett törvényét,

amikor rájöttek, hogy az ionok bizonyos körülmények között máshogy mozognak, mint ahogy azt Kirchhoff 1845-ben leírta. Az áram elektromos áramkörökben történő áramlásáról szóló tankönyvi anyag szerint „a csomópontba befolyó áramok összege megegyezik az onnan elfolyó áramok összegével”.

Nos, nem feltétlenül – állítja a meg Proceedings of the National Academy of Science folyóiratban megjelent tanulmány. Ennek vezető szerzője, Ankur Gupta közleményben azt írja, „a szuperkondenzátorok elsődleges vonzereje a sebességükben rejlik, de hogyan tehetjük gyorsabbá az energia töltését és felszabadítását? Nos, az ionok hatékonyabb mozgásával”.

A szuperkondenzátorok előnyei

A tudós és csapata laboratóriumi kísérletekkel kutatta, hogy hogyan mozognak az ionok egy apró pórusokból álló, bonyolult hálózatban. Megállapították, hogy az elektronokkal ellentétben elektromos mezők és a diffúzió hatására mozgó ionok másképpen viselkednek a pórusok kereszteződéseiben lévő csomópontokban, mint ahogy azt Kirchhoff gondolta. Az amerikai egyetem tanulmánya előtt az ionok mozgását csak egyenes pórusban írta le a szakirodalom, de az új felfedezés révén kiderült, hogy a folyamat több ezer összekapcsolt pórus bonyolult hálózatában is jól szimulálható és előre jelezhető, nagyon rövid idő alatt. A kutatás nyomán lehetségessé válik olyan szuperkondenzátorok építése, amelyekkel

a laptop- vagy telefontöltés egyetlen perc alatt megoldható, de még egy elektromos autóra sem kell majd 10 percnél többet várni a töltőállomás mellett.

Guptáék felfedezése nemcsak az elektromos kocsikban és a mindennapi elektronikai cikkekben lévő akkumulátorok energiatárolása, hanem az elektromos hálózatok miatt is jelentős, hiszen az ingadozó energia-felhasználás egyre hatékonyabb tároló megoldásokat igényel, hogy kisebb kereslet esetén csökkenjen a pazarlás, míg magasabb kereslet idején biztosított legyen a gyors kiszolgálás.

Az új szuperkondenzátorok – amelyek az ionok felhalmozódására támaszkodnak – rövid töltési idővel és nagyobb élettartammal rendelkeznek majd, mint a ma ismert hagyományos akkumulátorok. És éppen ilyen eszközök gyártása vált lehetségessé az amerikai egyetem felfedezése által.

A – nem is annyira távoli – jövő összességében jóval hatékonyabb, biztonságosabb, fenntarthatóbb és villámgyorsan feltölthető akkumulátorok felé mutat. Már csak az kell, hogy az innovatív vállalatok legújabb termékei és a következő generációt segíteni akaró tudósok eredményei kikövezett utat kapjanak a piacra lépés felé. És éppen ez az egyik legnehezebb kérdés, mert egyszerre kell rá nyitottá válnia felhasználónak, gyártónak és törvényalkotónak. Nagyon drukkolunk, hogy így legyen!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Segít a kémia: már 15 perc alatt újra lehet hasznosítani a kidobásra szánt ruhákat – szakértők szerint ez lehet a végső megoldás
Új technológia áttörést hozhat a textilhulladék újrahasznosításában, és egy lépéssel közelebb hozhatja a fenntartható jövőt.


A divatipar évente több millió tonna textilhulladékot termel, amely óriási terhet ró bolygónkra. A ruhák nagy része, amely nem kerül tudatos újrahasznosításra vagy a használtruhaüzletek polcaira, egyszerűen a szemétbe vagy égetőkbe jut, ami hosszú távon egyre súlyosabb problémát jelent. Ezt a krízist most egy ígéretes technológiai fejlesztés enyhítheti, amelyet az amerikai Delaware-i Egyetem kutatói dolgoztak ki - írja a hvg.hu.

A kutatócsoport eredményeiről a Science Advances című tudományos folyóiratban számoltak be, ahol egy új kémiai eljárás részleteit ismertették.

A módszer képes a szövetekben lévő különböző anyagokat – például műszálat és pamutot – újrafelhasználható molekulákká bontani.

Dionisios Vlachos, a tanulmány társszerzője szerint, ha ezt a folyamatot sikerül ipari méretekben is alkalmazni, az radikálisan csökkentheti a divatipar hulladéktermelését.

A probléma mértékét jól szemlélteti, hogy a textíliák mindössze kevesebb mint 1 százalékát hasznosítják újra világszerte. A többi a szeméttelepeken vagy égetőkben végzi, és jelentős része mikroműanyag formájában az óceánokba jut. A szakértők szerint a Delaware-i Egyetem fejlesztése

az újrahasznosítás utolsó mentsvára lehet, és egyúttal rendkívül hasznos eszköz az ipar számára.

A hagyományos mechanikus újrahasznosítási technológiák nehezen birkóznak meg a kevert anyagokkal, így az újrahasznosított anyagok minősége is gyakran elmarad az eredetitől. Ezt a problémát hivatott megoldani a kutatók által alkalmazott mikrohullámmal gerjesztett glikolízis nevű kémiai reakció, amely a nagy molekulaláncokat, vagyis polimereket bontja le kisebb egységekre hő és katalizátor segítségével.

A technológiát különböző anyagokon tesztelték, többek között 100 százalékban műszálas, valamint 50-50 százalékban műszálas és pamut keverékű ruhákon. Az eredmények ígéretesek: a 100 százalékban műszálas ruhák esetében a poliészter 90 százalékát sikerült olyan molekulává alakítani, amely újra felhasználható textíliák előállításához. A vegyes anyagú ruháknál pedig a pamut érintetlen maradt, így mindkét anyagot újra lehetett hasznosítani.

A kutatók ráadásul sikeresen optimalizálták a reakció körülményeit, így

a teljes folyamat mindössze 15 percet vesz igénybe, szemben a hagyományos módszerekkel, amelyek napokat igényelnek.

Ez hatalmas előrelépést jelenthet a textilhulladék kezelésében.

Ugyanakkor a módszer nem minden esetben bizonyult hatékonynak: a festett textíliák, valamint a tűz- és UV-álló anyagok esetében kisebb hatásfokkal működött. Mindezek ellenére a kutatók optimisták: becsléseik szerint a technológia alkalmazásával a világ textilhulladékának akár 88 százalékát is újra lehetne hasznosítani.

Ez az új fejlesztés lehet a válasz a divatipar égető környezeti problémáira, és egy lépéssel közelebb hozhatja a fenntartható jövőt.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Döbbenetesen pontosan pusztító lézerfegyverek jelentek meg, amik sokkal olcsóbbak a hagyományos lövedékeknél
A modern hadseregek egy kilométerről is tűpontos, hang nélküli és láthatatlan lövésekre képes fegyverekkel készülnek a jövő fenyegetéseire, például a drónok ellen vívott háborúkra. Dél-Korea sokatmondóan úgy hívja saját fejlesztését: Star Wars projekt.


A jövő fegyvereit már élesben tesztelik a világ több pontján. Az eszközök tulajdonságait biztonsági okokra hivatkozva általában féltve őrzik a fejlesztő országok, de ha friss eredmény születik, és kipróbálnak egyet-egyet, annak a híre hamar bejárja a nemzetközi sajtót.

Az utóbbi hetekben két jövőbe mutató lézerfegyver tesztelése zárult sikerrel: az egyik itt, Európában, a másik pedig Ázsiában. Jelenleg ez a két technológia az, amire érdemes figyelni, mert szinte biztos, hogy hamarosan megjelennek a bevethető eszközök között – az egyiknek konkrétan idén meg is kezdik a tömeggyártását.

A brit lézerfegyver csendes, láthatatlan gyilkos

Az Egyesült Királyság Védelmi Tudományos és Technológiai Laboratóriuma (Dstl) több hazai és nemzetközi ipari szereplő együttműködésével sütött el egy vadonatúj, nagy teljesítményű lézerfegyvert, amit a brit hadsereg egyik harci járművére szereltek. A júliusban végrehajtott kísérletre ellenőrzött körülmények között, egy tesztpályáján, Porton Downban került sor, és a Dstl közleménye szerint máris képesek voltak vele ártalmatlanítani egy 1 kilométerre lévő célpontokat.

Az új fegyver a nyilvánosságra került információk alapján könnyű, hordozható és költséghatékony, amit például ellenséges drónok ellen terveznek bevetni. Az egyelőre név nélküli eszközt (bár korábban DragonFire néven emlegette a védelmi minisztérium) egy rendkívül mozgékony, jól rejtőzködő Wolfhound páncélozott felderítő járműre szerelték, de a Dstl azt állítja, más rendszerekbe és járművekbe is fennakadás nélkül integrálható, vagyis különböző hadműveleti igényeket kielégít.

„A nagy teljesítményű lézerfegyver sikeres tesztelése fordulópontot jelent a brit hadsereg jövőbeli képességeinek fejlesztésében. Ez a technológia pontos, erős és költséghatékony eszköze a légi fenyegetések legyőzésnek, és nagyobb védelmet biztosít a haderőnek” – érvelt a lézerfegyver mellett Matt Cork, a Dstl programvezetője.

Harcra kész és fillérekből tüzel

Brit felségjelű szárazföldi járművön most használták először, de nem brit fejlesztés, hanem amerikai, hiszen a Raytheon gyártja.

A cég Angliában működő részlegének vezérigazgatója, James Gray szerint „azzal, hogy az Egyesült Királyságban sikeresen elsütötték az első lézerfegyvert, amit szárazföldi járműre szereltek, a Dstl bebizonyította, hogy a Raytheon nagy energiájú lézerfegyvere képes követni, eltalálni és legyőzni a megjelölt célpontokat”.

A vállalatvezető most arra számít, hogy a laboratórium tudósai után a brit hadsereg is kipróbálja és meggyőződik róla, hogy „harctéri bevetésre kész” technológia került a kezükbe, így hamar hadrendbe kerül.

Így működik a korábban bemutatott DragonFire

A brit Védelmi Minisztérium berkein belül a SkyNews szerint azt mondják, „a lézerfegyver egyetlen lövése kevesebbe kerül, mint egy csésze tea”.

Ha a hadsereg jóváhagyja a használatát, sokkal költséghatékonyabb és olcsóbb módja lesz a fenyegetések elhárításának, mint a rakéták vagy más lőszerek. A szigetország hadserege ettől függetlenül nem bízza magát csak erre az egy jelenleg is fejlesztés alatt álló lézerfegyverre. John Healey védelmi miniszter nemrég bejelentette, hogy a szigetország kormánya tízéves, 6,5 milliárd font (3000 milliárd forint) értékű szerződést írt alá a brit-francia MBDA fegyvergyártó vállalattal, új, kifinomult rakéták beszerzésére.

Dél-Korea „Star Wars” projektje

A távolkeleti ország találóan nevezte el a klasszikus sci-firől a lézerfegyver programját, amit július elején jelentett be. A céljuk az, hogy lézerekkel, hangtalanul és láthatatlan módon szedjék le az égből az ellenséges drónokat. A projektért a Védelmi Beszerzési Program Ügynökség (DAPA) felel – írja a The Register, amely szerint

a távolkeleti nemzet hadserege megkezdte a felkészülést az új, hamarosan tömeggyártásba kerülő lézerfegyver bevetésére.

„Ez a lézeres légvédelmi fegyver egy új koncepciójú rendszer, ami közvetlenül egy fényforrás lézerével semlegesíti a célpontokat, és képes pontosan eltalálni a kis, pilóta nélküli légi járműveket, illetve multikoptereket” – magyarázta a DAPA.

Az ügynökség hozzátette: az ő lézerük is láthatatlan és csendes, a működéséhez pedig nincs szükség lőszerre, csak elektromos áramra. Bár jelenleg csak egy prototípus létezik belőle, már aláírtak egy szerződést a gyártóval, a Hanwha Aerospace-szel arról, hogy induljon meg az eszköz tömeggyártása. A fegyverről eddig elég kevés információt és csupán egy homályos képet osztottak meg:

A dél-koreai hadseregnek már 2024 végén leszállítják a lézerfegyver első példányait, és az ellátás folyamatos lesz – nyilatkozta a DAPA irányított fegyverek részlegének vezetője. Lee Dong-seok úgy fogalmazott, a rendszer erősíteni fogja az ország katonai válaszát Észak-Korea jövőbeli „drónprovokációira.”

Észak- és Dél-Korea között feszült és ellenséges viszony áll fenn. Az 1950-1953-as koreai háború után a két ország fegyverszüneti megállapodást kötött, de hivatalos békeszerződés sosem született, így technikailag még mindig háborúban állnak.

Demilitarizált övezet választja el őket, ami a világ egyik legszigorúbban őrzött határvonala. Időnként előfordulnak diplomáciai próbálkozások és találkozók, de a viszonyuk továbbra is bizonytalan. Ezen a helyzeten csak tovább ront, hogy Észak-Korea számos katonai drónt fejleszt és birtokol, felderítési és támadó céllal.

Ezek közé tartoznak a kisebb felderítő drónok, amelyek képesek fotókat és videókat készíteni, valamint a nagyobb, akár fegyvereket is hordozni képes drónok. Az évek során Észak-Korea többször is megsértette a dél-koreai légteret. Ezek az incidensek növelik a feszültséget a két ország között és Szöul szerint komoly biztonsági kockázatot jelentenek.

Nagyon olcsón harcoló lézerfegyver született

A dél-koreaiak tömeggyártás előtt álló drónelhárító lézerfegyverének egyetlen lövése (áramköltség formájában) csupán 2000 wonba (520 forintba), vagyis nagyjából annyiba - ha nem kevesebbe - kerül, mint elsütni egy egyszerű pisztolyt, ráadásul tényleg csak villamosenergiát igényel. Az persze nem teljesen világos, hogy hány lövés szükséges egy drón leszedéséhez, de a precizitását ismerve akár egy is elég lehet, hiszen a DAPA szerint a lézerfegyver a valós lövészeti tesztek során 100 százalékos pontosságot ért el.

A fegyver állítólag a drón motorját vagy más elektromos berendezését veszi célba a fénysugarakkal, amelyeket 10-20 másodpercig tart a megfelelő irányban, hogy felgyújtsa az objektum kritikus alkatrészeit. Simán elképzelhető, hogy egy drón ártalmatlanításához ennyi bőven elég.

Bár a működése olcsó, a megépítésére 87,1 milliárd wont (kb. 22,7 milliárd forintot) költöttek a program 2019-es rajtja óta. És ez még nem a számla vége, hiszen a DAPA szeretné, ha a lézerfegyver további fejlesztéseken esne át és a jövőben képes lenne ártalmatlanítani repülőgépeket és ballisztikus rakétákat is. Ehhez várhatóan jelentősen meg kell növelni a lézeroszcillátor teljesítményét, és az elsütését sem lehet majd megúszni egy tejeskávé árából.

Az, hogy Szöul komoly összegeket fektet modern katonai eszközök kifejlesztésébe, egyáltalán nem meglepő, hiszen Észak-Korea évtizedek óta változó intenzitással, de folyamatosan fenyegeti déli szomszédját. Ezt nem csak ballisztikus rakétatesztek formájában teszi, hanem határsértő drónokkal is, amelyeket hírszerzési céllal vet be.

A „Star Wars projekt” ugyan a DAPA programja, de az egész régió – minden bizonnyal a sokszor provokált Japán is – azt várja tőle, hogy erősíteni fogja az észak-koreai fenyegetések ellen felállt légvédelmet és serkenti a technológiai fejlődést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Nyolc napra indultak, de már ötven napja a Föld körül keringenek a NASA űrhajósai
A mérnökök a sivatagban dolgoznak az elromlott hajtóműveken. Közben a két űrhajós lassan két hónapja tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson.


Butch Wilmore és Suni Williams, a NASA űrhajósai még június 5-én indultak nyolcnapos expedícióra a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az út során azonban sorozatos meghibásodások léptek fel, melyek miatt immár 50 napja az űrben rekedtek, írja a Unilad.

Az űrhajósokat a Boeing új Starliner kapszulája juttatta az űrbe, ám a hajtóművek váratlan meghibásodása és héliumszivárgás miatt a NASA kénytelen volt a két űrhajóst tovább az ISS-en tartani. A kapszula öt manőverező hajtóműve hibásodott meg, és a héliumszivárgások mellett egy hajtóanyagszelep sem záródott be teljesen a dokkolás előtt.

A NASA legutóbbi tájékoztatása szerint az űrhajósok visszatérésének időpontja még nincs kitűzve. Steve Stich, a NASA kereskedelmi legénységi programjának vezetője elmondta, hogy a mérnökök jelenleg dolgoznak a problémák megoldásán, és csak akkor hoznak döntést a visszatérésről, ha teljes biztonsággal megoldották a hibákat. Stich hozzátette, hogy több alternatív lehetőséget is vizsgálnak, például a SpaceX Dragon kapszuláját, amely szintén képes űrhajósokat szállítani az űrállomásra és vissza.

A mérnökök jelenleg az új-mexikói sivatagban tesztelik a tartalék hajtóműveket, hogy rájöjjenek, mi okozta a Starliner meghibásodását. Az eredeti tervek szerint a Starliner 45 napig dokkolhatott volna az ISS-en, de szükség esetén ezt 72 napra is meghosszabbíthatják.

Annak ellenére, hogy a Starliner legénységgel végzett első tesztrepülése során ilyen komoly hibák jöttek ki, a NASA bízik abban, hogy Wilmore és Williams biztonságban haza tud térni. Az amerikai űrügynökségnek mindig vannak vészhelyzeti tervei, és minden erőforrást bevetnek, hogy a két űrhajós épségben visszatérjen a Földre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk