Balogh Petya a mesterséges intelligenciáról: Amíg nem viszket, nem vakarjuk - én bízom abban, hogy a végén minden jól alakul majd
A múlt héten először az Open AI jelentette be új modelljének, a GPT 4o-t, ami képes érzelmeket is felismerni és kifejezni, telefonunk kamerája segítségével „lát” minket, és ha arra kérjük, személyi tolmácsként is működik, majd jött a Google Geminije.
Ugyanakkor ez a gyors fejlődés számos aggályt is felvet. Vajon az AI képes lesz-e etikusan dönteni? Hogyan biztosíthatjuk, hogy az adataink biztonságban legyenek? Milyen hatással lesz az automatizáció a munkaerőpiacra? Ezekről és a jövőről is beszélgettünk Balogh Petyával, akit nemcsak a Cápák között zsűritagjaként ismerhetnek a nézők, hanem az egyik legtapasztaltabb magyar angyalbefektetőként is, aki mostanában cégvezetőket oktat arra, mire is jó a mesterséges intelligencia.
– Most egyszerre jött ki a Google féle Gemini is új változattal, és az Open Ai is kihozta a CHAT GPT 4o nevű újabb változatát. Eközben napi szinten találkozik az ember újabb és újabb képgenerátorokkal, szöveg- és zenegenerátorokkal, ömlenek ránk a hírek. Tehát itt valami olyasmi történik, ami minden bizonnyal 50-60 éve búvópatakként épül, épül, ám most hirtelen, mintha szárba szökkent volna minden, és exponenciálisan növekedni látszik. Lépést tudunk mi, emberek tartani ezzel a sebességgel?
– Ami most történik, az egy teljesen új fokozata vagy új sebessége a technológiának. Eddig is fejlődött a technológia, ennek tempóját Moore törvény diktálta. Még a hatvanas években figyelték meg, hogy az ugyanazért az összegért megvehető mikrochipen lévő tranzisztorok száma kétévente megduplázódik, ami a számítási teljesítmény exponenciális növekedéséhez vezet. Azaz a technológia jellemzője, hogy idővel mindig lesz jobb és gyorsabb. És ami most megérkezett a mesterséges intelligenciával, azzal egy csomó másik gyorsulási faktor adódott össze. 2017-ben a Google kutatói értek el áttörést egy új mesterséges intelligencia modell, a transzformátor megalkotásával.
Ez azt jelenti, hogy minden korábbinál gyorsabb a változás, és csak kapkodjuk a fejünket, olyan gyorsan fejlődik az intelligencia, olyan gyorsan nő a mindennapi hasznossága.
– Ilyen sebességgel a felhasználó sem tud lépést tartani, mert mire berendezkedik egyfajta ügymenetre, akkor már egészen máshol tart az egész, nem?
– Igen, ez most nagyon látványos és gyors fejlődés, amiben még nagyságrendi lépések vannak, hiszen nemrég még csak épphogy tudtunk szövegben kommunikálni, és magyarul is alig tudott, pár hónapja tudunk élőszóban beszélgetni vele, hamarosan pedig videón is lát minket, és szerintem onnantól egy kicsi lépés lesz az, hogy mi is lássuk a mesterséges intelligencia avatárját videón. Szerintem hamarosan folyamatos videóhívásban fogunk ezekkel a rendszerekkel kommunikálni.
Szerintem sokkal könnyebb az emberiségnek alkalmazkodni ehhez bizonyos szempontból, mint hinnénk, mert ami a legjobban fejlődik, az a gép és az ember közötti kommunikáció, ez pedig egyre könnyebbé és könnyedebbé válik, egyre jobban ért minket, egyre jobban érti, hogy mit mondunk és miért mondjuk. Úgyhogy ilyen szempontból pontosan az fejlődik, hogy jobban értsen minket, ezért én azt gyanítom, hogy könnyű lesz ez az átmenet, mert nemcsak a mögöttes komplexitása nő, hanem a használat egyszerűsége is, azaz egyre könnyebbé válik a használata az élet egyre több területén.
– Az nem félő, hogy ez óhatatlanul kikukáz egy csomó olyan szakmát, amiből most még emberek milliói élnek meg? Volt már egyszer egy ipari forradalom, amit géprombolással próbáltak megoldani és nem jött össze. Gondolom, itt se a géprombolás a megoldás, de hát mindenképpen ez társadalmilag is nagyon-nagyon durva változásokat vetít előre, ami most történik.
– Szinte biztos, hogy ennek a változásnak rengeteg olyan aspektusa lesz, amit még nem eléggé értünk, amit még nem látunk be, hogy pontosan mit fog okozni. Ha hatékonyabban tudunk dolgokat csinálni, ha jobb minőségben vagy gyorsabban végzünk valamelyik munkafolyamattal, akkor minden egyes iparágban ugyanaz lesz a kérdés:
Így nézve szerintem nem kérdés, hogy az amerikai egészségügy szinte biztosan a háromszoros minőséget akarja majd ugyanekkora társadalmi költség mellett biztosítani, azaz Amerikában az egészségügy hatékonyságának javulása minőségjavulást fog eredményezni. Biztos lesz belső strukturális átrendeződés: kevesebb ember dolgozik majd a bürokrácián, az adminisztráción, kevesebb ember kellhet előkészítő feladatokra, átalakul a diagnózis, ugyanakkor több ember kell majd a gyógyításhoz, mert jobban tudunk majd megelőzni betegségeket, korábban tudjuk detektálni és kiértékelni a tüneteket, ezáltal egészségesebb lesz a lakosság. De ugyanebben a helyzetben nehéz megmondani, hogy Magyarországon hogyan dönt a kormányzat: ugyanekkora költség mellett háromszor jobb egészségügy, vagy hasonló minőség kisebb költség mellett.
div class="hatterszin">Minden országban, minden szektorban ez lesz szerintem a kulcskérdés, azaz az ügyfél kéri a több mennyiséget és minőséget, amit ez a technológiai forradalom lehetővé tesz. Mert akkor nem munkanélküliséget hoz, hanem minőségi robbanást.
A világunknak van egy nagyon gyors változása, és van egy nagyon mély stabilitása is. Amióta a rádióról átszoktunk a tévére, a tévéről az internetre, megjelent az otthoni telefon, a mobiltelefon, az internet, a mobilinternet, a social media, a Netflix és a streaming, az amerikai lakosságnak nagyjából ugyanakkora része foglalkozik telekommunikációval, és a társadalmi költség is arányában nagyjából ugyanannyi. Azaz nem változott meg jelentősen az, hogy telekommunikációra mennyit költünk, inkább arányaiban változott meg, hogy mit jelent a telekommunikáció. Húsz éve még nem költöttünk Netflixre, hanem kábeltévére és telefonra, nem volt mobilinternetünk és Spotify-unk, de költöttünk CD-lemezekre. Struktúrájában sokat változik a világ, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nagyobb hatékonyságú munkavégzés egy az egyben munkanélküliséget eredményezne. De egészen biztos, hogy lesz ilyen hatása is, hogy lesznek megszűnő vagy eltűnő szakmák, mert lesznek olyan területek, amelyeket nagyobb mértékben lehet automatizálni. Nem biztos, hogy tízszer annyi könyvelésre lesz szükség, ha a könyvelés maga tízszer hatékonyabbá válik.
– Csak arra gondolok, hogy a mesterséges intelligencia most már egészen hihetetlenül realisztikus videoképeket tud generálni, ami olcsóbbá teszi a jelenleg drága filmkészítést, és lehetővé teszi, hogy magányos alkotók is mozifilmeket készítsenek. Ez forradalmat hozhat minden téren. Gondolhatunk-e olyasmire, hogy a rendszer el tudja végezni az iparos munkát, de a kreatív feladatok továbbra is az emberre maradnak? Tehát nem az történik, hogy a mesterséges intelligencia mindent átvesz, hanem az embereket az egyedi munkák és képességek felé tolja?
– Ami a filmipar számára kihívás lehet, a zeneiparban ugyanez a változás már lezajlott. Otthon, egy számítógéppel bárki képes nagyon magas minőségű zenét szerezni, mert mindent egy-egy szoftverrel meg tud valósítani. Vannak már olyan sikeres zenészek, akiknél nem kell egy nagy stábnak együtt dolgozni ahhoz, hogy jó minőségű zene jöjjön létre, hanem akár egyetlen ember is képes erre, vagy kis csapatok. Ezért biztos, hogy a tartalomgyártás további demokratizálódása várható, de ennek nagy része már most is zajlik. A legnézettebb YouTube-csatornákat sem feltétlenül 100 fős stábok készítik, hanem néhol egy-két ember, vagy egy kis csapat, akik olyan produkciókat hoznak létre, amelyeket többen néznek, mint egy-egy nagyjátékfilmet..
– Igen, de itt egy kicsit másról beszélünk, mert ebben az esetben viszont nem arról van szó, hogy ugyanazt tudja megcsinálni a youtuber, csak egyszerűen az, amit adott esetben ő alkotott valamiért érdekesebb.
– Azt gondolom, hogy az AI minden művészeti ágban jobb műveket fog alkotni, mint a legjobb emberi alkotók. Ennek több hatása lesz. Az egyik, hogy ha minden kategóriában jobbat tud alkotni, mint a legjobb emberi alkotó AI nélkül, akkor nehéz lesz versenyben maradni csak a produktum alapján. Ugyanakkor, ahogy egyre jobb minőségű és olcsóbb műveket tudunk előállítani, úgy értéktelenedik el a kategória, mint ahogy ez történt a zenében. Ma már a zenéből, a zeneszámok jogdíjaiból nem lehet megélni. A zenészek a koncertekből élnek, mert a Spotify-on lévő kétmillió zeneszám miatt nagyon kevés pénzt kapnak csak azért, mert hallgatják a műveiket.
Ez a helycsere azt jelenti, hogy a tökéletes műből már annyi lesz, hogy nem a mű lesz az érték, hanem az, hogy ki készítette. Ez igaz Shakespeare-re is. Szerintem Shakespeare eredeti angol nyelvű művei nem annyira jók, viszont ő maga a kora szimbóluma, megkerülhetetlen és zseniális sok szempontból. A kreativitását utol fogja érni az AI, de hogy ő volt és örökre ő marad az egyetlen Shakespeare a történelemben, azt nem lehet pótolni. Így a brandek ereje is nőni fog. A másik fontos gondolat, hogy az a minőségi szint, amit mindenki elő tud állítani, az lesz az új gagyi. Most ahhoz kell hozzászoknunk, hogy a képgeneráló, szövegíró, zenekészítő szoftverekkel mindenki nagyon jó minőséget tud előállítani, ezért nagyon magasra kerül a gagyi szint. Aki meg akarja magát különböztetni, akár marketingben, akár zenében, akár művészetben, annak jobb minőséget kell nyújtania, mint amit az átlagos ember géppel generálni tud.
Az új gagyi szint, amit az AI hoz, az az emberiség nagy részének az önálló képessége fölött van. Egyetlen promttal jobb képet tudok generálni Picasso stílusában, mint amit valaha rajzolni tudtam volna, és hamarosan jobb minőségű képet generálok Picasso stílusában, mint amit ő maga festett volna. A verseny abban lesz, hogy ki tud többet kihozni a gépből. Az, akinek van jó látása, művészi érzéke, jobb képet fog generálni, mert jobban érti, mit akar, jobban érzi, hol tart, és jobban tud megfogalmazni egy érzést vagy hangulatot a programban. Az AI egy jobb ecset lesz, de azt is tudni kell használni. A művészetekben a verseny arra fog áttolódni, hogy az AI-val együtt ki tud jobbat alkotni, mint ahogy a zeneiparban is a digitális eszközökkel ki tud jobb zenét előállítani.
– Jelenleg még emberek fejlesztik az AI-t. De mikor jön el az a pont, ahol már ember nem kell a folyamathoz?
– Valószínűleg közeleg az az idő, amikor az általános mesterséges intelligencia (AGI) már nemcsak egyes szakmákban vagy területeken lesz jobb nálunk, hanem általánosságban is ügyesebb és okosabb lesz, és teljesen saját lábra áll. Már most vannak példák erre, bár ezek a rendszerek még nem érik el azt a szintet, hogy mindenben jobbak legyenek nálunk. Vannak olyan mesterséges intelligenciák, amelyek cégeket vezetnek vagy nagyobb feladatokat lépésekre bontanak, és így végzik el azokat. Ezek a rendszerek mesterséges intelligenciát használnak mesterséges intelligencia irányítására.
Tehát már nem csak emberek adnak feladatot gépeknek, hanem vannak olyan helyzetek is, amikor egy AI ad megbízást egy embernek.
– Most egy normál háztartásban egy átlagos család milyen módon tudja ezeket a dolgokat használni?
– Egy teljesen átlagos családban is rengeteg változást hoz a mindennapokban, leginkább a tudáshoz való hozzáférésben. Legyen szó arról, hogy mivel permetezzük a moníliás barackfát, miért döglöttek meg a halak az akváriumban, milyen gyógyszer kellett volna a vizükbe, melyik rizottó rizst válasszuk a boltban, hogyan javítsunk meg egy gépet, vagy miért lett foltos a ruha a mosás után...
Ma már sokkal könnyebben férünk hozzá a tudáshoz, igaz, most még gépelnünk vagy diktálnunk kell. Hamarosan elég lesz egy videót bekapcsolva megmutatni, mit látunk és mi történik, és valószínűleg ez tovább fejlődik abba az irányba, hogy lesz rajtunk egy folyamatosan üzemelő kamera ami mindent lát és hall, így tud támogatni minket. Ez a közvetlen hozzáférés a tudáshoz rendkívül hasznos. Emellett a mesterséges intelligencia megcsinálja a gyerek háziját, elvégzi a kiadott feladatokat az irodában, összeszedi az adatokat a munkánkhoz, utánanéz dolgoknak, és összeállít mindent egy-egy projekthez. Lenyomozza, kivel készítsünk interjút, mit kérdezzünk tőle, segít elkészíteni a prezentációnkat, vagy akár megírni egy szoftvert. Az értelmiségi munka számtalan területén napi szinten hasznos tud lenni.
– És akkor létrejön egy olyan társadalom, ahol igazából élő humán munkára csak nagyon kevés és nagyon professzionális és nagyon kreatív területeken van szükség, tehát a tömegekre nincsen szükség? Viszont ez nagyon súlyos társadalmi feszültséget keltene, ha ezek a tömegek egy ilyen dickensi nyomorba süllyednének, mint az első ipari forradalom idején.
– A fejlődés olyan sebességgel zajlik, hogy sok területen nehéz előre megjósolni, hogy mi lesz ennek az eredménye. Úgy érzem, jobban aggódunk most, mint amikor majd utólag kiderül, hogy mit kellett volna tennünk.
Ugyanakkor azért is aggódunk, mert már sejtjük, milyen kérdések merülhetnek fel, de még nem ismerjük a válaszokat. A válaszok majd akkor születnek meg, amikor az emberiség ténylegesen odaér egy problémához. Amíg nem viszket, nem vakarjuk. Én bízom abban, hogy a végén minden jól alakul majd. Nézve a másik oldalt, úgy gondolom, hogy az emberiség folyamatosan halad felfelé a Maslow-piramisban. Az ipari forradalom előtt az emberiség nagy része mezőgazdasági munkával foglalkozott. Azóta ez az arány folyamatosan csökken, és ma csak a népesség egy kis része (4%) termeli meg az összes élelmiszert a többiek számára. Ez hatalmas hatékonyságnövekedést jelentett. Ahogy elértük, hogy legyen elég étel, a gyártás lett a következő cél, hogy legyen elég tárgyunk. Lassan elérjük azt a pontot, amikor elegendő lesz a tárgyaink száma. Ezért egyre nő a szolgáltatóipar, szórakozást, élményeket, egészséget, jobb életminőséget biztosítva.
Bármi történjen is, mindig találunk majd valamit, ami leköti a figyelmünket.
– Utoljára éppen miről beszélgetett a mesterséges intelligenciával, és miben segített?
– Pár perccel ezelőtt tőzsdei szabályozásokban segített A cégemet (STRT Holding Nyrt) ugyanis tőzsdére vittem, így sok új témába kell beletanuljak. Ezért egy saját GPT-ben összegyűjttettem a releváns törvényeket és szabályozásokat, és ettől a testreszabott mesterséges intelligenciától tudok megkérdezni komplex szakmai kérdéseket, mielőtt az ügyvédeket megkeresném velük. Az ügyvédekkel később még mindent átbeszélek, de így már sokkal jobban felkészülten tudok kérdezni tőlük. Mivel életem nagyját programozóként és vállalkozóként töltöttem, így amellett, hogy értem, hogy technológiailag mi történik, azt is látom, hogy ez üzletileg mit okozhat. Befektetőként már több ilyen cégbe is beszálltunk, szóval van némi tapasztalatunk ezen a területen. Elsősorban az egészségügyben, kereskedelemben, agráriumban és oktatásban látom a mesterséges intelligencia hasznosításának lehetőségeit, de számos más területet is jelentősen át fog alakítani. Cégünk másik főtevékenysége, hogy cégvezetőket oktatunk. Legnépszerűbb tanfolyamunk jelenleg arról szól, hogy hogyan fogja érinteni a vállalkozásokat a mesterséges intelligencia, és hogyan tudunk erre vezetőként felkészülni, mivel ez hatalmas átformáló erővé válik a gazdaságban.
Akik pedig lemaradnak, azok hamar elveszíthetik piaci pozíciójukat azokkal szemben, akik jól kihasználják ezeket a lehetőségeket.
Fotó: Farasis Energy
A CeraCharge apró akkumulátor, mégis százszoros energiasűrűséggel bír. Fotó: TDK
