JÖVŐ
A Rovatból

„Az emberiség erre agyban nincs felkészülve” – Tilesch György szerint a mesterséges intelligencia fejlődési sebessége szinte felfoghatatlan

A történelem során először nézünk szembe valamivel, ami exponenciális gyorsasággal fejlődik. A nemzetközileg is elismert AI-szakértő szerint nincsenek évtizedeink, sőt, éveink sem az alkalmazkodásra.


Bár a mesterséges intelligencia 66 éves fogalom, az első modellek is nagyon régóta léteznek, sőt, használható mesterséges intelligenciák is már jó ideje szolgálnak minket, de igazán láthatóvá most vált, hol is tart ez a technológia. A ChatGPT, majd a GPT4, illetve a különböző képalkotó modellek hirtelen élményszerűvé tették a mesterséges intelligenciát.

De történt valami ennél is fontosabb. Tilesch György szerint az eddigi lineáris fejlődés a történelem során először valódi exponenciális sebességre váltott.

– Jött egy hír nemrég, hogy az olasz kormány fontolgatja a ChatGPT betiltását. Miért? Olyan veszélyes valóban?

– A ChatGPT az a rendszer, amiről sokan beszélnek, de igazából ez csak leegyszerűsítő megjelölése a témának. Az ugyanis még nagyon-nagyon sok gyermekbetegséggel rendelkező megoldás volt, és pár hónapra rá már ott volt a GPT4, ami klasszisokkal jobb, ráadásul ugyanattól a cégtől, az Open AI-tól jött. De az összes konkurense is dolgozik hasonló modelleken, pár már ezekből ki is jött.

Azt gondolom, ez a rendszer olyan szerepet fog betölteni, mint amit a Ford T-modell töltött be a XX. század elején. Lehet mutogatni majd, hogy ez az, amit a nagyközönség elsőként elkezdett megvenni.

Tehát a ChatGPT igazából csak bevitte a mainstreambe az információt, hogy van működő mesterséges intelligencia, ami kétségkívül hasznossá vált, de rengeteg még a megoldandó feladat. Az olasz kormány részéről felmerült betiltási tervekről az gondolom, hogy az még nem lezárt ügy. Az olaszoknak az adatvédelemmel foglalkozó ügynöksége hívta fel az Open AI figyelmét arra, hogy súlyos hiányosságok vannak. Ezek után az Open AI maga döntött arról, hogy ideiglenesen kiviszi az olasz piacról a ChatGPT-t.

Ahol konkrétan betiltották, vagy ahol elérhetetlen, azok olyan országok, mint Oroszország, Szomália, hasonlók.

Európában most készül egy szabályozási hullám, amelynek a kimunkálásában sok olasz is vesz részt, ez az EU AI Act, ami novemberben, vagy előbb meg fog jelenni. Szerintem annyi történik, hogy példát akarnak demonstrálni nemzetállami szinten is, hogy már a törvény, illetve az európai szintű jogszabály hatályba lépése előtt megpróbálják valahogy kikényszeríteni bizonyos érzékeny adatok védelmét, vagy legalábbis jelezni aggályos részterületeken a cégeknek, hogy eddig és ne tovább. Nem gondolom, hogy ez frontálisan szembe menne az AI terjedési hullámával. Az OpenAI is dolgozik azon, hogy bizonyítani tudja, megfelel az olasz kormány, illetve az adatvédelmi ügynökség elvárásainak. Szerintem a versenyszférában van egy nagyobb probléma, és ezt nem nagyon tudják a jelen pillanatban kiküszöbölni. Ha egy vállalati közegben, vagy kormányzati közegben használják a ChatGPT-t, tehát ahol érzékeny adatokkal dolgoznak, és esetleg arra kérik meg, hogy egy meetingnek a leiratát összegezze és küldje ki mindenkinek, vagy egy pénzügyi jelentést készítsen el vállalati adatok alapján, akkor azok az adatok bizony felmennek Redmondba, a Microsoft szerverére, meg az Open AI-hoz. Ezek az adatok onnantól kezdve részévé válnak annak a korpusznak, ami alapján a mesterséges intelligencia modell működik, ami azt jelenti, hogy

a világ egy bármilyen távoli pontján visszaköhögheti bárkinek azokat a vállalati vagy kormányzati adatokat, amiket egy óvatlan munkatárs feltöltött. Erre a jelen pillanatban még technológiai megoldás nincs.

Ezért is vannak ezek a reakciók.

– És akkor még a latorállamok MI fejlesztéseiről nem is beszéltünk...

– Szabályozni csak azt tudjuk, ami kereskedelmi forgalomban van, elő lehet fizetni rá, meg lehet vásárolni stb. A latorállamok nem azt a stratégiát fogják folytatni, hogy megpróbálják meghekkelni a Big Tech által piacra dobott nagy generatív MI rendszereket, bár azért erre is lesznek próbálkozások szerintem. Ugyanis a kereskedelmi forgalomban elérhető nagy nyelvű modelleknél szakemberek ezrei dolgoznak azon, hogy minél bombabiztossabbá tegyék etikai, biztonsági kockázati szempontokból ezeket a modelleket.

Amikor viszont egy latorállam úgy dönt, hogy használni akar egy ilyet a saját céljaira, semmi mást nem csinál, gyakorlatilag klónozza a rendelkezésre álló információk alapján ezeket a modelleket, és saját megoldásokat kezd csinálni, azzal nem tudunk mit kezdeni.

Tehát kissé leegyszerűsítve: az Európai Unió meghatározhatja például azt, hogy milyen feltételekkel jöhet be egy kínai AI modell az európai piacra, és ezt kőkeményen be is kell tartani a kínaiaknak, azonban, ha nem akar nyilvánosan bejönni a piacra, hanem valahol a szürke vagy sötét zónában kíván tevékenykedni, az ellen nem sok fegyverünk van a jelen pillanatban.

– Tehát másolható, ellopható ez a technológia?

– Igen. Vannak olyan országok, melyek a nulláról építik újra ezeket, és vannak olyanok, amelyek az elérhető információk és technológiai specifikációk alapján megpróbálják megépíteni a klónjukat, de olyan is előfordulhat, hogy részleteiben el tudják lopni, tehát ezerféle módszer létezik erre.

A GPT4 esetében történt meg először, hogy amikor megjelent az a közlemény, amiben kifejtették, hogy mit tud ez a modell, nem tartalmazott technológiai specifikációt. Az egész szakma felhördült ezen.

És ők pont azzal védekeztek, hogy a lator államok sokkal könnyebben ellophatják, ha ismerik a részleteket. Ez a mai napig erősen megosztó, mert az Open AI, mint brand, ma már minden, csak nem open (azaz nyílt). Olyan szempontok feszülnek egymásnak, amelyek között nagyon nehéz igazságot tenni, mert mindenki valahol ködösít. De vannak például jótékony célú klónozási vagy közösségi megoldások is. Európában például van egy modell, aminek az a neve, hogy Bloom. Ez volt az első olyan klón, amit kifejezetten társadalmi, hasznossági szempontok vezettek. Ez tavaly november-december környékén jöhetett ki, a francia állam kölcsönadta az egyik szuperszámítógépét egy tudományos közösségnek, körülbelül ezer egyetem 2500 embere hozta össze az első európai közösségi modellt, amihez én nagyon nagy reményeket fűztem. Nincsen a közelében sem most annak, amit a GPT4 csinál, de mindenképp kijelölt egy utat.

Csak annyit akarok mondani, hogy nem minden klónozás rossz klónozás.

Azt is kell nézni, hogy ki csinálja, és milyen szándékkal csinálja.

Tilesch György, magyar-amerikai mesterséges intelligencia (MI) szakértő, tanácsadó, cégvezető és író, aki az Egyesült Államokban él és dolgozik.

A washingtoni Fehér Ház MI-etikai munkacsoportjának tagja, a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnöke és a Neumann Társaság MI-nagykövete. Omar Hatamleh-val közösen írt egy könyvet az MI okozta gazdasági, politikai és társadalmi változásokról Mesterség és Intelligencia címmel. Magyarországhoz is kötődik, többek között a Neumann János Számítógéptudományi Társaság megemlékezés-sorozatában és egy MI-képzési programban is részt vesz.

– Mekkora egy ilyen rendszer fizikailag? Elvihető egy bőröndben? Mi kell ahhoz, hogy ez működjön?

– Ezeknek a modelleknek a leginkább meghatározható faktora, ami alapján összehasonlíthatóak voltak, a paraméterszám. Tehát a bonyolultsága és a mélysége. Illetve a betanításhoz szükséges infrastrukturális és számítási kapacitás. Minél nagyobb modellt akarunk, és minél bonyolultabb és mélyebb modellt akarunk alkotni, annál nagyobb az igény mind adatoldalon, mind infrastrukturális oldalon, mind tehetségi és elővigyázatossági oldalon.

Ahogy rohan előre a szekér, egyre nagyobbak a belépési korlátok ahhoz, hogy valaki domináns pozícióra legyen szert.

Volt egy sztori pár héttel ezelőtt, hogy az Open AI a Google-tól elhozott egy AI-gurut, akinek az első dolga volt azt mondani, hogy a Google, amely most ugye ideiglenesen hátrányba került, mert később jött a piacra, az már az Open AI adatain tanította be a saját modelljét, ami nagyon kínos volt, és jogilag is lesznek még ennek következményei. Magyarán nagyon-nagyon keveseknek van hozzáférése az adatmennyiséghez, ráadásul akiknek van, azokat is folyamatosan támadják, hogy egyáltalán volt-e joguk azokat az adatokat feltölteni a modelljeikbe. Tehát mondjuk milyen jogon használja fel a modell például a Wikipédia adatait, vagy a Redditet, ami alapján egyébként a legtöbb társalgás megtörténik.

Amikor azt olvassa, hogy valakinek beszólt a mesterséges intelligencia, vagy szerelmet vallott, akkor reddites sötét chatszobák termékeit köhögi vissza a mesterséges intelligencia modell.

Tehát van egy csomó dolog, ami szürke zónában van. A GPT3-as körülbelül 175 milliárd paraméterrel rendelkezett, a GPT 4 konkrét adatait nem tudjuk, mert senki nem mondta meg. De óvatos becslések szerint is a korábbinak körülbelül a 100-szorosa lehet. Ezek elképesztő számok. Hogy mást ne mondjak, 100 amerikai család egész éves energiafogyasztása az az energiaigény, ami egy ilyen modell betanításához kell.

– Tehát fogyaszt annyit, mint egy komoly gyár.

– Igen, és sokan tartanak is attól, hogy ha elindul ezeknek a modelleknek a proliferációja, magyarán mindenki megpróbálja a sajátját megcsinálni - akár egy éven belül is eljuthatunk oda, hogy mindenki saját AI modellt fejleszt -, akkor

ez az energiaszükséglet igen könnyen felugorhat mondjuk a kripto világ jelenlegi energiafogyasztására. Márpedig a bitcoinbányászat, amikor legutóbb néztem, Csehország éves fogyasztását jelentette körülbelül.

Ez az érem egyik oldala. A másik oldala nyilvánvalóan az, hogy ezek a nagy cégek az AI-t már arra is használhatják, hogy a modellek betanítási energiaköltségét, a szervereik fogyasztását csökkentsék. A Google 25% körüli energiafogyasztás-csökkentést tudott elérni. Tehát nagyon érdekes és komplex ez a világ, mert egyik oldalon drámai a helyzet, viszont a másik oldalon ugyanazt a technológiát lehet jobbításra is használni. Nagyon nehéz fekete-fehéreket mondani, és azt hiszem, tévút is lenne.

– Háborús célokra, fegyverrendszerek irányítására is használható ez az eszköz?

– A nyelvi modellek két okból értek el áttörést. Az egyik az, hogy az embernek egy személyes élményt nyújtanak, tehát képesek társalogni. Ezt mondjuk egy számítógépes látási modell vagy egy komplex adatanalitikai rendszer nem tudja nyújtani. A nagy nyelvi modellek megjelenésével szinte észrevétlenül átléptünk abba a korba, amit úgy hívnak, hogy multimodalitás. Korábban azt mondtuk, hogy a szűk AI-nak a korszakában vagyunk, amikor egy-egy feladatra lehet betanítani, és azt végrehajtja, általában jobban, mint az ember. A multimodalitás azt jelenti, hogy horizontálisan nagyon sokféle feladatot tud elvégezni, amelyeknek csak egy része szigorúan nyelvi. Ezt úgy hívják angolul, hogy general purpose AI, vagyis általános felhasználású AI.

A mesterséges intelligencia esetében is áll az a szabály, amit általában igaz a technológiára, hogy a legelső felhasználási cél mindig hadászati.

Tehát mielőtt még kereskedelmi forgalomba kerülne bármi, a hadászati felhasználása már évek óta megy. Ez a technológia sem kivétel ez alól. Én 2017-ben már dolgoztam Amerikában a Pentagonnal nagy mesterséges intelligencia projekteken, amiknek nem hadászati célja volt alapvetően, mert abban nem vettem volna részt, de a hadsereg karolt fel egy olyan mesterséges intelligenciát, ami a hadihajók karbantartásáról szólt, és 7 milliárd dollárt spórolt meg évente az amerikai haditengerészetnek. A hadászati felhasználások száma már jelenleg is végtelen. Ha megnézi azt, hogy autonóm drónok harcolnak már különböző isten háta mögötti régiókban a világban, az egy jelentős áttörés. Ezek az eszközök ugyanis nem távirányítottak, hanem

előre „tudja” a drón, hogy kin robbanjon fel, milyen típusú egyenruhára robbanjon fel, hogy milyen típusú tankon robbanjon, ezek már nagyon komoly dolgok.

Azt szerintem kevesen tudják Magyarországon, hogy az ukrán hadsereg ellenállóképességének egy jelentős faktora az, hogy az amerikai Palantir nevű AI cég beállt mögéjük. Hallotta már ezt a nevet?

– Nem.

– Ez egy érdekes cég, ami tulajdonképpen azt csinálta, hogy egy adatanalitikai rendszert adott nekik, amiben már korábban volt egy csomó műholdas felvétel, és a harctéri egységek megkapták azt a lehetőséget, hogy bármikor fotókat és adatokat töltsenek fel a rendszerbe.

Ezzel elérték az ukránok, hogy a csapásmérő képességük sokkal pontosabbá vált, sokkal jobban látták az ellenség a mozgását, és sokkal pontosabban tudtak célozni.

Tehát ez például óriási előny volt, amit ők egyébként nem is tagadnak. Mondok egy másik példát. Van egy Clearview AI nevezetű amerikai startup, amelyik Amerikában perek sorozatát kapta a nyakába az elmúlt években, mert semmi mást nem csinált, mint hogy a közösségi médiáról, meg a Google Fotókról, és hasonló alkalmazásokról szerezte be illegálisan több tízmillió, százmillió ember fotóját. És ezek alapján létrehozott egy olyan, bármikor lekérdezhető adatbázist, ami AI számítógépes látás alapján azonosítja az embert. Tehát ha én önről csinálok most egy fotót, feltöltöm, akkor megmondja nekem a Clearview AI, az Ön összes social media profilja és hasonló megjelenései alapján, hogy maga kicsoda. Ez kereskedelmi forgalomban elérhető megoldás, amit egyébként azt hiszem, 800 rendőrkapitányság használ Amerikában, így fél-legálisan, de bűnözők azonosítására.

– Erről eddig még csak kínai viszonylatban hallottunk, hogy így azonosítják az embereket, pontozzák is ráadásul.

– Az teljesen más, vagyis nem teljesen más, de Kínában ezt a párt csinálja, Amerikában meg egy startup. Ez nagy különbség. Egy startup, amelyik el tudta adni a termékét X darab amerikai rendőrőrsnek anélkül, hogy a szövetségi állam, vagy akár egy tagállam bele tudott volna szólni. De emiatt perek sokasága következett. Ekkor a Clearview AI, aminek nagyon komoly PR problémái voltak Amerikában, azt csinálta, hogy ingyen és bérmentve felajánlotta ezt a szoftverét az ukrán államnak és az ukrán hadseregnek, és az alapján nagyon jól tudják azonosítani például a saját halottaikat, és az orosz halottakat is. Tehát így tudják visszaigazolni, hogy kik voltak azok, akik meghaltak, vagy háborús bűncselekményeket követtek el

– Lehet, hogy használták ezt akkor is, amikor azonosították a bucsai tetteseket?

– Majdnem biztos.

– Nagyon gyorsulnak a dolgok, persze amióta létezik emberiség, azóta egyfolytában azt éljük meg, hogy gyorsul a fejlődés, és ez a gyorsulás exponenciális, ami egy darabig talán még követhető, aztán egyre kevésbé lesz követhető. Az a kérdés, hogy meddig tudjuk ezt ép ésszel követni?

– A nagy korszakváltást abban látom most, hogy szerintem eddig nem exponenciálisban voltunk. Tehát eddig, amikor ipari forradalmakról beszéltünk, azért mindig volt pár évünk vagy pár évtizedünk, hogy átálljunk egyik technológiáról a másikra. Szerintem az AI, és különösen a generatív AI hozta el igazából az exponencialitást, amiről az én szűkebb pátriámban, Szilícium-völgyben nagyon sok vátesz és sárkányfűárus már regélt évtizedek óta, de ez sokáig nem volt kézzelfogható az embereknek. Most szerintem abszolút exponenciálisban vagyunk. Hogy mást ne mondjak, én körülbelül nyolc éve foglalkozom mesterséges intelligenciával, és egészen tavalyig azt tudtam mondani, hogy még át tudjuk látni az ugrásokat, mert az éves ugrások félévesek lettek, a félévesek haviak, satöbbi. De ha most bármilyen szakmai szimpóziumon részt veszek, és megnézek egy chartot arról, hogy az elmúlt héten mi történt AI-ban, akkor 30 olyan dolgot látok minden héten, ami mérföldkőnek számít. Na és ez az, amit nem tudunk befogadni szerintem. Tehát a kérdésére az a válaszom, hogy

most küzdünk meg először a történelemben az exponencialitásnak a valós idejű problémájával, és biztos vagyok abban, hogy az emberiség erre agyban nincsen felkészülve.

Ezért történt az is, hogy egyébként általam nagyon tisztelt, és sok esetben személyesen ismert AI tudósok és szakértők moratóriumot kezdtek el követelni, amiről gondolom ön is olvasott, mert pont ez volt a célja, hogy mindenki olvasson róla. Egy nyílt kiáltványt tettek közzé, amiben azt kérték, hogy fél évig most mindenki álljon le.

– Ez megoldaná a helyzetet?

– Ők egy klasszikus nyilvános tárgyalási technikát követtek. Tehát, ha túl sokat kérünk, és megkapjuk a 20 százalékát, már akkor is egész jól vagyunk. Nyilván abban nem bízhattak semmilyen szinten, hogy ez így át fog menni. Körülbelül három évvel ezelőtt volt egy olyan hullám Amerikában, amikor rájöttek arra, hogy az arcfelismerőkben, tehát a valós idejű biometrikus azonosító-rendszerekben nagyon sok a probléma. Emlékszem, hogy volt egy nyári két hét, amikor az ottani cégek, amelyek ilyen rendszerek fejlesztésével foglalkoztak, azt mondták, hogy leállunk vele, vagy azt mondták, hogy nem adjuk el hadászati és rendészeti célokra, ami pedig ennek az elsődleges felhasználása volt.

Csak akkor megtanulták, hogy a kínai barátaink viszont nem állnak le, akik szintén az élbolyban vannak!

Ezt valószínűleg fiaskóként élte meg a technológiai szektor. Visszatérve erre a kiáltványra, én úgy gondolom, hogy a szándék nemes volt, és nagyon nagyra értékelem, hogy kitették az asztalra a problémát. Ez a következőképpen hangzik:

fegyverkezési versenybe torkollt a mesterséges intelligencia a főszereplő nagyvállalatok és államok részvételével. Ennek a sebessége felfoghatatlan mértékűvé vált pár hónapon belül, és semmilyen szabályozási környezet nem létezik a jelen pillanatban, ami ennek gátat tudna szabni.

Tehát a kérdés az volt, hogy fél évig, amíg a megfelelő szabályozási környezet nem jön létre, addig álljunk le. A fél évet azért számolták, mert mostantól számított fél éven belül biztos, hogy az EU kijön egy szabályozással. Az USA is most rekordsebességre kapcsolt szabalyozásilag. Az elvárás maga az irreális volt, de az, hogy ez téma lett a társadalomban és a legfelsőbb körökben, az szerintem hasznos volt.

– Öt év múlva hogy fogunk élni? Nem adok 10-et, csak 5-öt, hátha ellátunk még odáig.

– Én 2-3-at szoktam maximum bevállalni, de azt is évekkel ezelőtt. Meg se merem jósolni őszintén, szóval pontosan emiatt, mert tavaly november óta elszabadultak a dolgok. Amit látok biztosan, hogy a világ jelenlegi fragmentáltsága, tömbösödése szerintem csak erősödni fog, tehát

egy csomó mesterséges intelligencia alapú társadalmi-gazdasági modell fog fej-fej mellett kifejlődni.

Már látszik egy kínai modell, látszik egy európai modell, és valahogy körvonalazódik egy amerikai, ami egyébként egy kicsit homályosabb. Amerika most éppen gondolkodik, hogy mit kéne lépni, elég-e az, hogy a mi technológiai cégeinknél van az elsőbbség még jelen pillanatban, vagy európai mintára brutál erős szabályozást kell bevezetni. Tehát lesznek ilyen, hogyha úgy tetszik, AI alapú társadalmi operációs rendszerek, amelyek között szerintem nagyon kevés átjárás lesz. Ez a globalizmus egyfajta visszavetése lesz, hiszen eltérő és inkompatibilis modellek fognak létrejönni. Azon a válaszúton vagyunk, mint emberiség, hogy

sok múlhat azon, mennyire tudjuk rákényszeríteni a döntéshozóinkra, legyenek azok akár kormányzati, akár nagyvállalati döntéshozók, hogy szilárd mederbe tereljék ezt a folyamatot.

Ennek a demokráciákban szerintem alapelvnek kellene lennie. Én alapvetően nem osztom azt a negatív jövőképet, amit sok AI-szakértő jósol, hogy legalább 10% az esélye annak, hogy az AI következtében az emberiség kipusztul, azt viszont gondolom, hogy amennyiben nyakló nélkül hagyunk benyomulni egy exponenciális erőt például a munka világába, vagy az információszerzés világába, abból jó dolog nem jöhet ki. Tehát az exponencialitás sebessége, és az, hogy kinek a kezében van az AI, egy robbanóelegy tud lenni. Felelős gondolkodásra van szükség, és a társadalom részéről arra, hogy kikényszerítse a döntéshozóiból, hogy olyan AI-t kapjon, amilyet megérdemel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Forradalmi akkumulátorok: 1,6 millió kilométeren át működő elektromos kocsi, egy perc alatt feltöltött mobil
Az energiatárolás óriási fejlődésen esik át: az új technológiák messzebbre viszik az elektromos autókat és növelik az elektronikai cikkek akkumulátorkapacitását. Ráadásul megdőlt a fizika egyik törvénye, amivel lehetségessé válik az egyperces telefontöltés is.


Az akkumulátorok megállíthatatlanul és egyre gyorsuló tempóban fejlődnek. Már ma léteznek olyan technológiák, amelyekkel az elektromos autók futásteljesítménye felveszi a versenyt a legtartósabb belső égésű motorokkal, illetve vannak új akkumulátorok, amelyek sokszorosára növelhetik a kisebb eszközök (pl. okosórák, Bluetooth fülhallgatók) kapacitását és élettartamát. Ezeket az új vívmányokat még különlegesebbé teheti egy közel 180 éve felállított fizikai törvény megdöntése, amivel elérhető közelségbe került az egyperces telefontöltés, illetve a tízperces elektromos autó-feltöltés.

Szélsőséges hőmérsékleten is biztonságos, szupertartós akkumulátor

Az egyik legfontosabb újítás, ami az energiatárolás területén az utóbbi időben nyilvánosságra került, a Farasis Energy nevéhez kötődik. Ez a cég már 27 éve jelen van piacon, így eleve köztiszteletben áll, de amivel a júniusban rendezett ASEAN Automotive Ellátási Lánc Konferencián előállt, attól az egész szakmának leesett az álla. A legújabb fejlesztéseket a cég képviseletében Jack Peng (lenti képünkön) mutatta be. A szakértő szerint a Farasis által kifejlesztett új akkumulátortípus különösen jól alkalmazkodik a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokhoz, de ennél szó szerint jóval messzebbre mutatnak az előnyei.

Fotó: Farasis Energy

„Az általunk kifejlesztett akkumulátorok -30 és 65 Celsius fok között is képesek normálisan működni. 25 fokos környezetben egyetlen cella 2500 ciklust bír ki, miközben 45 fokos hőmérsékleten is 1500 ciklust ér el, és az állapota még ezek után is meghaladja a 70 százalékot” – magyarázta Peng a technológiáról, amelyhez képest a mai eszközök, kis túlzással, kanyarban sincsenek.

A Farasis új akkumulátorai nemcsak az autóiparban, hanem olyan új alkalmazási területeken is megjelenhetnek, mint az eVTOL-ok (függőlegesen fel- és leszálló elektromos járművek), de az elektromos motorkerékpárok piacára szintén sikeresen bevezethetők. Az új, fél-szilárd akkumulátortechnológia révén a cellák stabilitása és élettartama jelentősen növelhető – állítja a vállalat, amelynek laboratóriumi tesztjei alapján ezek az új akkumulátorok több mint 5000 ciklust is kibírnak. Ez 1,6 millió kilométernyi megtett távolságot jelent egy elektromos autó számára, ami még a belső égésű motorral rendelkező társaitól is ritkaságszámba megy.

Százszoros energiasűrűségű szilárdtest akkumulátorok a kisebb kütyükbe

Miközben a Farasis az elektromos járművek akkumulátor-ellátását forradalmasíthatja, az egyik legnagyobb Apple-beszállító TDK Corporation ugyancsak jelentős áttörést ért el a szilárdtest akkumulátorok terén. A tokiói vállalat kifejlesztette a CeraCharge nevű új akkumulátort, ami 1000 Wh/L energiasűrűséget produkál.

Ez 100-szor annyi, mint a TDK hagyományos szilárdtest akkumulátorainak energiasűrűsége.

A fejlesztést elsősorban viselhető eszközökbe, például vezeték nélküli fülhallgatókba, hallókészülékekbe és okosórákba szánják. Utóbbiak piacán és különösen az Apple-nél ennek nagyon nagy jelentősége lehet – annak tudatában pláne, hogy még a legújabb iWatch akkumulátora sem bírja tovább 18-36 óránál egy feltöltéssel.

A CeraCharge apró akkumulátor, mégis százszoros energiasűrűséggel bír. Fotó: TDK

„Az oxid alapú szilárd elektrolit alkalmazása rendkívül biztonságossá teszi az akkumulátorokat,” áll a TDK közleményében, amivel nemcsak arra utal, hogy növelhető a biztonság (az akkumulátorokban lévő lítium meglehetősen gyúlékony), hanem arra is, hogy a CeraCharge lehetővé teszi kisebb méretű, de közben jóval nagyobb kapacitású eszközök gyártását. Az új technológia révén a gyártó nagyobb élettartamot, jelentősen több töltési ciklust, gyorsabb feltöltést és hosszabb állásidőt is remélhet az akkumulátoraitól.

Az Apple-rendszerekre specializálódott 9to5Mac azt írja, az amerikai gyártó partnereként a TDK új terméke idővel olyan Apple-eszközök töltési kapacitását és tartósságát növelheti, mint a MacBook, az iPhone vagy az iWatch, de egyelőre nem bizonyos, hogy ez megtörténik-e, és ha igen, mikor. Az oldal szakértője szerint a legvalószínűbb az, hogy először az eldobható elemeket használó AirTag nyomkövetők kapják meg a CeraCharge akkumulátort. Ennek fő oka, hogy

az Európai Unió egyre vehemensebben követeli a műszaki cikkek gyártóitól az egyszerhasználatos elemek kivezetését.

A TDK-nak egyébként feltett szándéka, hogy továbbfejlessze a jelenlegi akkumulátorai cella- és csomagstruktúráját, és növelje például a kapacitást (többrétegű laminálási megoldással), valamint kibővítse a működési hőmérséklet tartományát. Ehhez minden lehetőség a rendelkezésére áll, hiszen autóipari, fogyasztói elektronikai, valamint információs és kommunikációs technológiai piacokat megcélzó, százezernél is több embert foglalkoztató vállalatként világszerte rendelkezik tervező és gyártó helyszínekkel. A pénzügyi források pedig aligha jelentenek majd akadályt: a TDK a 2024-es pénzügyi évben 14,6 milliárd dollár (5329 milliárd forint) árbevételt ért el, amiből bőven futná neki Magyarország tavalyi költségvetési hiányára (4593 milliárd forint) és 7-8 új Duna-hídra is (a legutóbb átadott, Kalocsa-Paks Duna-híd a becslések szerint 92 milliárd forintból épült).

Az akkumulátorok jövője a gyorsabb töltéstől is függ

Amíg a fentebb írt két vezető technológiai vállalat áttörő megoldásokkal rukkolt elő, a tudomány sem pihenhet, hiszen nem csak a nagyobb teljesítmény és biztonság, vagy a minél fenntarthatóbb felhasználás fontos a piacképes új akkumulátorok létrehozásához, hanem a töltés gyorsasága is. A Farasis Energy és a TDK Corporation technológiai innovációi új helyzetet teremthetnek mind az autóipar, mind pedig a viselhető eszközök és számos más alkalmazási terület számára.

A sikeres energiaátmenet viszont csak akkor lehetséges, ha az új akkumulátorok akár percek alatt feltölthetők. Igen, az elektromos autók is.

A Colorado Boulder Egyetem tudósainak új eredménye olyan jövőt vetít előre, amiben ez már egyáltalán nem lehetetlen.

Az amerikai kutatók lényegében megdöntöttek a fizika egyik, majdnem 180 éve kőbe vésett törvényét,

amikor rájöttek, hogy az ionok bizonyos körülmények között máshogy mozognak, mint ahogy azt Kirchhoff 1845-ben leírta. Az áram elektromos áramkörökben történő áramlásáról szóló tankönyvi anyag szerint „a csomópontba befolyó áramok összege megegyezik az onnan elfolyó áramok összegével”.

Nos, nem feltétlenül – állítja a meg Proceedings of the National Academy of Science folyóiratban megjelent tanulmány. Ennek vezető szerzője, Ankur Gupta közleményben azt írja, „a szuperkondenzátorok elsődleges vonzereje a sebességükben rejlik, de hogyan tehetjük gyorsabbá az energia töltését és felszabadítását? Nos, az ionok hatékonyabb mozgásával”.

A szuperkondenzátorok előnyei

A tudós és csapata laboratóriumi kísérletekkel kutatta, hogy hogyan mozognak az ionok egy apró pórusokból álló, bonyolult hálózatban. Megállapították, hogy az elektronokkal ellentétben elektromos mezők és a diffúzió hatására mozgó ionok másképpen viselkednek a pórusok kereszteződéseiben lévő csomópontokban, mint ahogy azt Kirchhoff gondolta. Az amerikai egyetem tanulmánya előtt az ionok mozgását csak egyenes pórusban írta le a szakirodalom, de az új felfedezés révén kiderült, hogy a folyamat több ezer összekapcsolt pórus bonyolult hálózatában is jól szimulálható és előre jelezhető, nagyon rövid idő alatt. A kutatás nyomán lehetségessé válik olyan szuperkondenzátorok építése, amelyekkel

a laptop- vagy telefontöltés egyetlen perc alatt megoldható, de még egy elektromos autóra sem kell majd 10 percnél többet várni a töltőállomás mellett.

Guptáék felfedezése nemcsak az elektromos kocsikban és a mindennapi elektronikai cikkekben lévő akkumulátorok energiatárolása, hanem az elektromos hálózatok miatt is jelentős, hiszen az ingadozó energia-felhasználás egyre hatékonyabb tároló megoldásokat igényel, hogy kisebb kereslet esetén csökkenjen a pazarlás, míg magasabb kereslet idején biztosított legyen a gyors kiszolgálás.

Az új szuperkondenzátorok – amelyek az ionok felhalmozódására támaszkodnak – rövid töltési idővel és nagyobb élettartammal rendelkeznek majd, mint a ma ismert hagyományos akkumulátorok. És éppen ilyen eszközök gyártása vált lehetségessé az amerikai egyetem felfedezése által.

A – nem is annyira távoli – jövő összességében jóval hatékonyabb, biztonságosabb, fenntarthatóbb és villámgyorsan feltölthető akkumulátorok felé mutat. Már csak az kell, hogy az innovatív vállalatok legújabb termékei és a következő generációt segíteni akaró tudósok eredményei kikövezett utat kapjanak a piacra lépés felé. És éppen ez az egyik legnehezebb kérdés, mert egyszerre kell rá nyitottá válnia felhasználónak, gyártónak és törvényalkotónak. Nagyon drukkolunk, hogy így legyen!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Segít a kémia: már 15 perc alatt újra lehet hasznosítani a kidobásra szánt ruhákat – szakértők szerint ez lehet a végső megoldás
Új technológia áttörést hozhat a textilhulladék újrahasznosításában, és egy lépéssel közelebb hozhatja a fenntartható jövőt.


A divatipar évente több millió tonna textilhulladékot termel, amely óriási terhet ró bolygónkra. A ruhák nagy része, amely nem kerül tudatos újrahasznosításra vagy a használtruhaüzletek polcaira, egyszerűen a szemétbe vagy égetőkbe jut, ami hosszú távon egyre súlyosabb problémát jelent. Ezt a krízist most egy ígéretes technológiai fejlesztés enyhítheti, amelyet az amerikai Delaware-i Egyetem kutatói dolgoztak ki - írja a hvg.hu.

A kutatócsoport eredményeiről a Science Advances című tudományos folyóiratban számoltak be, ahol egy új kémiai eljárás részleteit ismertették.

A módszer képes a szövetekben lévő különböző anyagokat – például műszálat és pamutot – újrafelhasználható molekulákká bontani.

Dionisios Vlachos, a tanulmány társszerzője szerint, ha ezt a folyamatot sikerül ipari méretekben is alkalmazni, az radikálisan csökkentheti a divatipar hulladéktermelését.

A probléma mértékét jól szemlélteti, hogy a textíliák mindössze kevesebb mint 1 százalékát hasznosítják újra világszerte. A többi a szeméttelepeken vagy égetőkben végzi, és jelentős része mikroműanyag formájában az óceánokba jut. A szakértők szerint a Delaware-i Egyetem fejlesztése

az újrahasznosítás utolsó mentsvára lehet, és egyúttal rendkívül hasznos eszköz az ipar számára.

A hagyományos mechanikus újrahasznosítási technológiák nehezen birkóznak meg a kevert anyagokkal, így az újrahasznosított anyagok minősége is gyakran elmarad az eredetitől. Ezt a problémát hivatott megoldani a kutatók által alkalmazott mikrohullámmal gerjesztett glikolízis nevű kémiai reakció, amely a nagy molekulaláncokat, vagyis polimereket bontja le kisebb egységekre hő és katalizátor segítségével.

A technológiát különböző anyagokon tesztelték, többek között 100 százalékban műszálas, valamint 50-50 százalékban műszálas és pamut keverékű ruhákon. Az eredmények ígéretesek: a 100 százalékban műszálas ruhák esetében a poliészter 90 százalékát sikerült olyan molekulává alakítani, amely újra felhasználható textíliák előállításához. A vegyes anyagú ruháknál pedig a pamut érintetlen maradt, így mindkét anyagot újra lehetett hasznosítani.

A kutatók ráadásul sikeresen optimalizálták a reakció körülményeit, így

a teljes folyamat mindössze 15 percet vesz igénybe, szemben a hagyományos módszerekkel, amelyek napokat igényelnek.

Ez hatalmas előrelépést jelenthet a textilhulladék kezelésében.

Ugyanakkor a módszer nem minden esetben bizonyult hatékonynak: a festett textíliák, valamint a tűz- és UV-álló anyagok esetében kisebb hatásfokkal működött. Mindezek ellenére a kutatók optimisták: becsléseik szerint a technológia alkalmazásával a világ textilhulladékának akár 88 százalékát is újra lehetne hasznosítani.

Ez az új fejlesztés lehet a válasz a divatipar égető környezeti problémáira, és egy lépéssel közelebb hozhatja a fenntartható jövőt.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Döbbenetesen pontosan pusztító lézerfegyverek jelentek meg, amik sokkal olcsóbbak a hagyományos lövedékeknél
A modern hadseregek egy kilométerről is tűpontos, hang nélküli és láthatatlan lövésekre képes fegyverekkel készülnek a jövő fenyegetéseire, például a drónok ellen vívott háborúkra. Dél-Korea sokatmondóan úgy hívja saját fejlesztését: Star Wars projekt.


A jövő fegyvereit már élesben tesztelik a világ több pontján. Az eszközök tulajdonságait biztonsági okokra hivatkozva általában féltve őrzik a fejlesztő országok, de ha friss eredmény születik, és kipróbálnak egyet-egyet, annak a híre hamar bejárja a nemzetközi sajtót.

Az utóbbi hetekben két jövőbe mutató lézerfegyver tesztelése zárult sikerrel: az egyik itt, Európában, a másik pedig Ázsiában. Jelenleg ez a két technológia az, amire érdemes figyelni, mert szinte biztos, hogy hamarosan megjelennek a bevethető eszközök között – az egyiknek konkrétan idén meg is kezdik a tömeggyártását.

A brit lézerfegyver csendes, láthatatlan gyilkos

Az Egyesült Királyság Védelmi Tudományos és Technológiai Laboratóriuma (Dstl) több hazai és nemzetközi ipari szereplő együttműködésével sütött el egy vadonatúj, nagy teljesítményű lézerfegyvert, amit a brit hadsereg egyik harci járművére szereltek. A júliusban végrehajtott kísérletre ellenőrzött körülmények között, egy tesztpályáján, Porton Downban került sor, és a Dstl közleménye szerint máris képesek voltak vele ártalmatlanítani egy 1 kilométerre lévő célpontokat.

Az új fegyver a nyilvánosságra került információk alapján könnyű, hordozható és költséghatékony, amit például ellenséges drónok ellen terveznek bevetni. Az egyelőre név nélküli eszközt (bár korábban DragonFire néven emlegette a védelmi minisztérium) egy rendkívül mozgékony, jól rejtőzködő Wolfhound páncélozott felderítő járműre szerelték, de a Dstl azt állítja, más rendszerekbe és járművekbe is fennakadás nélkül integrálható, vagyis különböző hadműveleti igényeket kielégít.

„A nagy teljesítményű lézerfegyver sikeres tesztelése fordulópontot jelent a brit hadsereg jövőbeli képességeinek fejlesztésében. Ez a technológia pontos, erős és költséghatékony eszköze a légi fenyegetések legyőzésnek, és nagyobb védelmet biztosít a haderőnek” – érvelt a lézerfegyver mellett Matt Cork, a Dstl programvezetője.

Harcra kész és fillérekből tüzel

Brit felségjelű szárazföldi járművön most használták először, de nem brit fejlesztés, hanem amerikai, hiszen a Raytheon gyártja.

A cég Angliában működő részlegének vezérigazgatója, James Gray szerint „azzal, hogy az Egyesült Királyságban sikeresen elsütötték az első lézerfegyvert, amit szárazföldi járműre szereltek, a Dstl bebizonyította, hogy a Raytheon nagy energiájú lézerfegyvere képes követni, eltalálni és legyőzni a megjelölt célpontokat”.

A vállalatvezető most arra számít, hogy a laboratórium tudósai után a brit hadsereg is kipróbálja és meggyőződik róla, hogy „harctéri bevetésre kész” technológia került a kezükbe, így hamar hadrendbe kerül.

Így működik a korábban bemutatott DragonFire

A brit Védelmi Minisztérium berkein belül a SkyNews szerint azt mondják, „a lézerfegyver egyetlen lövése kevesebbe kerül, mint egy csésze tea”.

Ha a hadsereg jóváhagyja a használatát, sokkal költséghatékonyabb és olcsóbb módja lesz a fenyegetések elhárításának, mint a rakéták vagy más lőszerek. A szigetország hadserege ettől függetlenül nem bízza magát csak erre az egy jelenleg is fejlesztés alatt álló lézerfegyverre. John Healey védelmi miniszter nemrég bejelentette, hogy a szigetország kormánya tízéves, 6,5 milliárd font (3000 milliárd forint) értékű szerződést írt alá a brit-francia MBDA fegyvergyártó vállalattal, új, kifinomult rakéták beszerzésére.

Dél-Korea „Star Wars” projektje

A távolkeleti ország találóan nevezte el a klasszikus sci-firől a lézerfegyver programját, amit július elején jelentett be. A céljuk az, hogy lézerekkel, hangtalanul és láthatatlan módon szedjék le az égből az ellenséges drónokat. A projektért a Védelmi Beszerzési Program Ügynökség (DAPA) felel – írja a The Register, amely szerint

a távolkeleti nemzet hadserege megkezdte a felkészülést az új, hamarosan tömeggyártásba kerülő lézerfegyver bevetésére.

„Ez a lézeres légvédelmi fegyver egy új koncepciójú rendszer, ami közvetlenül egy fényforrás lézerével semlegesíti a célpontokat, és képes pontosan eltalálni a kis, pilóta nélküli légi járműveket, illetve multikoptereket” – magyarázta a DAPA.

Az ügynökség hozzátette: az ő lézerük is láthatatlan és csendes, a működéséhez pedig nincs szükség lőszerre, csak elektromos áramra. Bár jelenleg csak egy prototípus létezik belőle, már aláírtak egy szerződést a gyártóval, a Hanwha Aerospace-szel arról, hogy induljon meg az eszköz tömeggyártása. A fegyverről eddig elég kevés információt és csupán egy homályos képet osztottak meg:

A dél-koreai hadseregnek már 2024 végén leszállítják a lézerfegyver első példányait, és az ellátás folyamatos lesz – nyilatkozta a DAPA irányított fegyverek részlegének vezetője. Lee Dong-seok úgy fogalmazott, a rendszer erősíteni fogja az ország katonai válaszát Észak-Korea jövőbeli „drónprovokációira.”

Észak- és Dél-Korea között feszült és ellenséges viszony áll fenn. Az 1950-1953-as koreai háború után a két ország fegyverszüneti megállapodást kötött, de hivatalos békeszerződés sosem született, így technikailag még mindig háborúban állnak.

Demilitarizált övezet választja el őket, ami a világ egyik legszigorúbban őrzött határvonala. Időnként előfordulnak diplomáciai próbálkozások és találkozók, de a viszonyuk továbbra is bizonytalan. Ezen a helyzeten csak tovább ront, hogy Észak-Korea számos katonai drónt fejleszt és birtokol, felderítési és támadó céllal.

Ezek közé tartoznak a kisebb felderítő drónok, amelyek képesek fotókat és videókat készíteni, valamint a nagyobb, akár fegyvereket is hordozni képes drónok. Az évek során Észak-Korea többször is megsértette a dél-koreai légteret. Ezek az incidensek növelik a feszültséget a két ország között és Szöul szerint komoly biztonsági kockázatot jelentenek.

Nagyon olcsón harcoló lézerfegyver született

A dél-koreaiak tömeggyártás előtt álló drónelhárító lézerfegyverének egyetlen lövése (áramköltség formájában) csupán 2000 wonba (520 forintba), vagyis nagyjából annyiba - ha nem kevesebbe - kerül, mint elsütni egy egyszerű pisztolyt, ráadásul tényleg csak villamosenergiát igényel. Az persze nem teljesen világos, hogy hány lövés szükséges egy drón leszedéséhez, de a precizitását ismerve akár egy is elég lehet, hiszen a DAPA szerint a lézerfegyver a valós lövészeti tesztek során 100 százalékos pontosságot ért el.

A fegyver állítólag a drón motorját vagy más elektromos berendezését veszi célba a fénysugarakkal, amelyeket 10-20 másodpercig tart a megfelelő irányban, hogy felgyújtsa az objektum kritikus alkatrészeit. Simán elképzelhető, hogy egy drón ártalmatlanításához ennyi bőven elég.

Bár a működése olcsó, a megépítésére 87,1 milliárd wont (kb. 22,7 milliárd forintot) költöttek a program 2019-es rajtja óta. És ez még nem a számla vége, hiszen a DAPA szeretné, ha a lézerfegyver további fejlesztéseken esne át és a jövőben képes lenne ártalmatlanítani repülőgépeket és ballisztikus rakétákat is. Ehhez várhatóan jelentősen meg kell növelni a lézeroszcillátor teljesítményét, és az elsütését sem lehet majd megúszni egy tejeskávé árából.

Az, hogy Szöul komoly összegeket fektet modern katonai eszközök kifejlesztésébe, egyáltalán nem meglepő, hiszen Észak-Korea évtizedek óta változó intenzitással, de folyamatosan fenyegeti déli szomszédját. Ezt nem csak ballisztikus rakétatesztek formájában teszi, hanem határsértő drónokkal is, amelyeket hírszerzési céllal vet be.

A „Star Wars projekt” ugyan a DAPA programja, de az egész régió – minden bizonnyal a sokszor provokált Japán is – azt várja tőle, hogy erősíteni fogja az észak-koreai fenyegetések ellen felállt légvédelmet és serkenti a technológiai fejlődést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Nyolc napra indultak, de már ötven napja a Föld körül keringenek a NASA űrhajósai
A mérnökök a sivatagban dolgoznak az elromlott hajtóműveken. Közben a két űrhajós lassan két hónapja tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson.


Butch Wilmore és Suni Williams, a NASA űrhajósai még június 5-én indultak nyolcnapos expedícióra a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az út során azonban sorozatos meghibásodások léptek fel, melyek miatt immár 50 napja az űrben rekedtek, írja a Unilad.

Az űrhajósokat a Boeing új Starliner kapszulája juttatta az űrbe, ám a hajtóművek váratlan meghibásodása és héliumszivárgás miatt a NASA kénytelen volt a két űrhajóst tovább az ISS-en tartani. A kapszula öt manőverező hajtóműve hibásodott meg, és a héliumszivárgások mellett egy hajtóanyagszelep sem záródott be teljesen a dokkolás előtt.

A NASA legutóbbi tájékoztatása szerint az űrhajósok visszatérésének időpontja még nincs kitűzve. Steve Stich, a NASA kereskedelmi legénységi programjának vezetője elmondta, hogy a mérnökök jelenleg dolgoznak a problémák megoldásán, és csak akkor hoznak döntést a visszatérésről, ha teljes biztonsággal megoldották a hibákat. Stich hozzátette, hogy több alternatív lehetőséget is vizsgálnak, például a SpaceX Dragon kapszuláját, amely szintén képes űrhajósokat szállítani az űrállomásra és vissza.

A mérnökök jelenleg az új-mexikói sivatagban tesztelik a tartalék hajtóműveket, hogy rájöjjenek, mi okozta a Starliner meghibásodását. Az eredeti tervek szerint a Starliner 45 napig dokkolhatott volna az ISS-en, de szükség esetén ezt 72 napra is meghosszabbíthatják.

Annak ellenére, hogy a Starliner legénységgel végzett első tesztrepülése során ilyen komoly hibák jöttek ki, a NASA bízik abban, hogy Wilmore és Williams biztonságban haza tud térni. Az amerikai űrügynökségnek mindig vannak vészhelyzeti tervei, és minden erőforrást bevetnek, hogy a két űrhajós épségben visszatérjen a Földre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk