A mesterséges intelligencia tudni fogja, hogy mi van a hűtőszekrényben, és rá lehet majd bízni a bevásárlást
A Chat GPT elérte, hogy a mesterséges intelligencia a legfelkapottabb témák közé kerüljön. Mire lesz jó? Tartanunk kell-e tőle? És egyáltalán, intelligens-e a mesterséges intelligencia?
Kevesen tudnak többet Magyarországon erről a területről, mint Lukács András, aki az ELTE Matematikai Intézetének MI Kutatócsoportját szervezi. Vele beszélgettünk.
– Még nagyon a hajnalán vagyunk valaminek, és biztos, hogy tíz év múlva rendkívül primitívnek fogjuk tartani a mostani rendszereket. De ami most itt van, az már használható. Jelenleg és a közeljövőben mire használhatjuk a mesterséges intelligenciát?
– Egész biztos, hogy lesznek olyan szakmák, amiket háttérbe szorít, illetve lesznek olyan területek, ahol csak a legkreatívabb résznek van túlélési esélye, ugyanakkor, ahogy ez lenni szokott, új szakmákat fog teremteni. Nem gondolnám azt, hogy például a grafikusok eltűnnének azért, mert majd helyettük megcsinál mindent a gép, hanem innentől kezdve többet várhatunk el egy grafikustól. Ez hozzákapcsolódik ahhoz a kérdéshez, hogy például egy egyetemen egy házi dolgozatot szabad-e majd bármilyen mesterséges intelligencia segédlettel megírni? Erre valószínűleg az a helyes válasz, hogy szabad, azonban nem a mostani színvonalon kell ezeket elkészíteni, hanem ki kell használni a technológia adta lehetőségeket. Tehát már egy egyetemi dolgozat keretében is sokkal jobb dolgot kell produkálni.
– Tehát sokkal magasabb színvonalon, sokkal nagyobb tudással lehet a végterméket előállítani, hogyha kutatási asszisztensként az ember a ChatGPT felhasználásával dolgozik?
– Igen. Innentől kezdve elfogadhatatlan lesz, ha nincsen rendesen megfogalmazva a szöveg. Miért nem használta a ChatGPT-t? Az más kérdés, hogy a képzés során fontosnak tartjuk-e, hogy a hallgató, vagy akár a középiskolás diák, megtanuljon fogalmazni MI nélkül. Ez egy dilemma, amire valami választ kell adni. Nyilván valamilyen szinten muszáj megtanulni, hiszen egyéb képességeknek is feltétele a szabatos fogalmazás.
– Mindenkinek lesz egy személyi titkára?
– Biztos, hogy egy évtizeden belül megjelennek az ilyen személyes asszisztensek. Ennek az előjelei már megvannak, például amikor beszélő dobozokat próbál eladni a Google vagy az Amazon. Ezek már most sokmindent tudnak, és képzeljük el, ha nemcsak egy internetes kereső van mögöttük, hanem egy ChatGPT. Előbb-utóbb nehéz lesz megkülönböztetni egy társalkodó partnertől, de emellett
Valószínűleg elég jó minőségben megoldja majd ezeket a feladatokat, mert ismeri az adott háztartás korábbi fogyasztási szokásait. És itt nincs vége. Például, egy mérnök munkájának vannak bizonyos rutinszerű részei, amit rá lehet bízni egy ilyen eszközre. Rábízhatja majd például egy szimuláció elindítását, vagy egy adott típusú modell alkalmazását. És akkor a saját munkájában sokkal-sokkal hatékonyabb lesz ez a szakember. Egyszerűen több mindent ki tud próbálni, több mindent átlát, és kevesebb dolgot fog elfelejteni, mivel ezek az asszisztenciák emlékezni fognak mindenre. Mindez ki fog egészülni például az automatizált járművekkel, az is egy nagyon más világ lesz. Sokkal kevésbé lesz annak a jelentősége, hogy az ember egy autót tartson a város közepén. Azonban ennél bátrabb nem nagyon mernék lenni. Az még elképzelhető, hogy az élet más területein, például triviális dolgoknál, mint egy konzervnyitó, a mesterséges intelligencia képes lehet nagyságrendekkel tökéletesebbet alkotni. Bár megjegyzem, a konzervnyitóról tudjuk, hogy főleg a penge élességén múlik, mennyire hatékony.
– Egykori történelemtanárom a nyolcvanas évek első felében határozottan állította, hogy mesterséges intelligencia márpedig sohasem fog létezni. Kérdés persze, hogy a ChatGPT annak tekinthető-e? Attól, hogy valami képes emberi módon társalogni velünk, közelebb van egyfajta gépi öntudathoz, mint egy cipőkanál?
– Nem az ön történelemtanára volt az első, aki téves jóslásokba bocsátkozott a technológiák fejlődését illetően. Emlékezetes Lord Kelvin kijelentése, miszerint „a levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni”.
– De nevezhetünk-e intelligenciának egy olyan programot, ami nem más, mint egy nyelvi modell?
– Mi az, amit megtanul egy ilyen nyelvi modell? Mert nyilván valamit megtanul. Az interneten elérhető, könyvekben, könyvtárakban elérhető okosságokból dolgozik. Továbbá angolul, de már magyarul is, majdnem tökéletesen tud szövegeket alkotni, és sok mindenről tud helyes mondatokat alkotni, mivel korábban már látott ilyen helyes mondatokat, vagy legalábbis nagy tömegében találkozott helyes mondatokkal, amelyek a valóság különböző eleméről szólnak. És itt érhető tetten a hiányossága is. Amikor a ChatGPT olyan kérdésre kell válaszoljon, amire nincs „kiátlagolható” tudás az interneten, akkor a GPT elkezd hallucinálni. Tehát akkor valamit odaképzel, korábban már látott, de az adott tárgyban mégsem releváns információk alapján.
Ezen keresztül lehet, hogy már egész speciális szaktudásokra vonatkozó információk is megjelennek a nyelvi modellben, és ha felteszünk egy kérdést, akkor a nyelvi modell, a „tankönyv szerint”, mármint a szakértők konszenzusa szerint fog válaszolni.
Ekkor vajon meg tudjuk-e ezt különböztetni attól, hogy valóban egy szakértő válaszolt? De ez még így sem egy emberi intelligencia, mert annak számos tulajdonságával nem rendelkezik, viszont bizonyos tulajdonságait mégiscsak nagyon jól imitálja.
– A nyelv és a gondolat viszonya már az ókori filozófusokat is foglalkoztatta, és különböző nézeteket alakítottak ki róla. Például Platón azt gondolta, hogy a nyelv a gondolkodás eszköze, amely segít megközelíteni az örök igazságokat. Arisztotelész viszont azt vallotta, hogy a nyelv a valóság leképezése, amelynek szabályait logikailag kell elemezni. Ez a vita a mai napig tart. Mintha itt is erről lenne szó. Adott egy nyelvi modell, de ahová eljutunk, azok maguk a gondolatok.
– A tudattal foglalkozó kutatók, nyelvészek tettek föl ilyen típusú kérdéseket, és nyilván az agykutatásnak is előbb-utóbb majd kell valami választ adni ebben a tekintetben, hogy ahogyan mi reprezentáljuk a valóságot a fejünkben, az hasonlít-e egy nyelvi modellre, vagy nem? Vagy valami más struktúra van ott. Valószínűleg az az igazság, hogy több rendszer van az agyunkban erre, ami idővel változott is. Nyilván az ősember esetében sokkal inkább mozgásokhoz kapcsolódó valóságleírás szerepel, amit egyébként kisgyermekeknél tetten lehet érni. Később jön a beszéd jellegű reprezentáció, és fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy a formális logikának például van-e az agyban önálló reprezentációja.
– Arthur C. Clarke sci-fi író már a hatvanas években már egy mesterséges intelligenciáról, amely egy ponton öntudatára ébred. Ez a 2001 Űrodisszeia. Mielőtt ez megtörténik, az is csak egy szofisztikált nyelvi modell.
– Szerintem a választóvonal az, hogy az MI-nek vannak-e önálló szándékai. A ChatGPT nyelvmodelljébe belegondolva egyszerűen nem látszik az a mechanizmus, ami akár saját maga megváltoztatását eredményezné. Azaz
És akkor ez szépen átcsúszik a szabad akaratnak a kérdésébe. Mindenesetre az, hogy a humán intelligencia folyamatosan képes újratanulni a dolgokat, az nyilván nem kérdés. Persze nyilván benne van a pakliban, hogy a következő, vagy a tizedik ChatGPT változat már maximálisan önjáróan tudja majd magát bővíteni. De szerintem ahhoz, hogy önálló akarat legyen benne, speciális mechanizmusok kellenek, amik ezt generálják. Ennek még a lehetősége sincs meg a mostani rendszerekben.
A mesterséges intelligencia (MI) kutatása több mint hetven éve tart, kezdve a korai számítógépekkel, amelyek képesek voltak matematikai műveletekre. A 1950-es években Alan Turing brit matematikus fogalmazta meg a „gondolkodó gép” (thinking machine) koncepcióját, ami alapjaiban határozta meg a MI kutatásának irányát.
Az első MI algoritmusok egyszerűbb problémák megoldására korlátozódtak, például a sakk játék megoldására. Az 1960-as években pedig elkezdett terjedni a gépi tanulás (machine learning) használata, amely mára az MI egyik legfontosabb ága lett.
Az 1980-as években az MI kutatásának fellendülése után elérkezett egy időszak, amikor már látszott, hogy az MI fejlődése lassabb lesz, mint azt előzetesen gondolták. Azonban az elmúlt évtizedekben az MI technológiái egyre inkább részeivé váltak mindennapi életünknek, például az autonóm járművekben, az okos otthonokban, az egészségügyben, az üzleti döntéshozatalban, stb.
A MI kutatásának jelenlegi fókusza nagy adatbázisok felhasználásával egyre többet tudó, pontosabb modellek kialakítása. Az MI kutatások leglátványosabb iránya az erős mesterséges intelligencia (artificial general intelligence - AGI) megvalósítása, ami azt jelenti, hogy az MI ne csak egy dologra legyen képes, hanem általában is meg tudja oldani azokat a feladatokat, amelyekre az ember képes.
Az MI kutatása továbbra is dinamikusan fejlődik, és a jövőben egyre több területen lesz jelen életünkben, és egyre fontosabb szerepet játszik majd a gazdasági, társadalmi és tudományos fejlődésben.
– Kicsit még rugóznék az öntudat kérdésén. Mi a különbség aközött, ahogy egy kisgyerek megtanul beszélni, és aközött, ahogy egy mesterséges intelligenciát erre képzünk? Mikor lesz a nyelvi modellből öntudat?
– Én ott látom a különbséget, hogy az embernél jóval több módon történnek meg a visszacsatolások. Egy újszülött először a taktilitás, mozgás, szintjén kommunikál és fog fel a világból. Nyilván nagyon gyorsan elkezdik egyre komplexebb ingerek érni, meg kell tanulnia a hangokat, a látás útján történő érzékelést. Egyetlenegy példát mondok, amitől nyilvánvalóan a gép nagyon messze van, hogy nekünk van egy testtudatunk. És ez a testtudatunk, ez biztos, hogy nem a nyelvhez van kötve. Tehát ez valami korábbi reprezentáció, és egyébként egy fontos dolog, ami a gyereknek, csecsemőnek az egészséges fejlődéséhez kell. A későbbi fejlődésre is nagyon komoly hatással van, ha itt valami elmarad. Tehát itt létezik egy egymásra rétegződés, ami a MI esetében nincsen még.
Jelenleg ott tartunk, hogy itt az interneten, meg a könyvtárakban található szövegekből összeraktunk egy gépet, amelyik az ott megjelenő, vagy az ilyen módon reprezentált tudást szépen, párbeszéd formájában vissza tudja adni, ráadásul még nem is hiánytalanul.
Fotó: Farasis Energy
A CeraCharge apró akkumulátor, mégis százszoros energiasűrűséggel bír. Fotó: TDK
