Hány ember életét tennéd tönkre, hogy kijavítsd egy hibádat? – Megnéztük a Sötét anyagot
A feldolgozások korát éljük. A nagy hollywoodi stúdiók szinte mindent felvásárolnak, csak hogy valami újat adhassanak el nekünk. Ez a streaming korában kiemelten igaz. Szükség van tartalomra: ha nincs újdonság a streaming-szolgáltatónál, akkor nem lesz, ami behúzza az embereket, és egy idő után lemondják a szolgáltatást. Ez egy ördögi kör, aminek a vége az, amit a Netflixnél is látunk.
Az Apple TV+-nál eddig erősen fogták a gyeplőt, nem volt jellemző a gyenge tartalom. Azonban az utóbbi időben a Sötét anyag a második olyan próbálkozás, ami mintha félrecsúszott volna. A Noomi Rapace nevével fémjelzett sci-fi, a Constellation nem csak zsánerében volt hasonló, de a konkrét témája is nagyon közel állt a Sötét anyaghoz. Ez pedig nem más, mint a párhuzamos dimenziók és a közöttük lévő utazás kérdésköre.

Történetünk szerint Jason Dessen (Joel Edgerton) tanár egy nem túl jónevű egyetemen, élete lassú, és a családi élete unalmas. Folyamatosan motoszkál a fejében, hogy mi lett volna, ha nem a családot választja, hanem a munkáját. Felesége (Jennifer Connelly), mintha unná férjét, a kreatív festőművész hölgy teljesen beleszürkült a hétköznapokba. Egy nap, a férfi régi barátja Ryan (Jimmi Simpson) egy hatalmas tudományos elismerésben részesül, itt ez a helyi Nobel-díj, csak, gondolom, nem akarták használni a hivatalos nevet. A díj pénzzel és rengeteg lehetőséggel jár, és Ryan szeretné, ha Jason vele tartana, hogy együtt dolgozhassanak.
Nos itt spoilereznem kell, hogy beszélhessünk a sorozat lényegéről, mert megkerülhetetlen ez a rész. Jasont önmaga rabolta el, nevezzük Jason2-nek. Amikor Jason magához tér, egy számára idegen Chicagóban találja magát. Nincs felesége, se gyermeke, ámde a nagy díjat ő nyerte el, és ahogy megpróbálja összerakni a képet, rájön, hogy egy párhuzamos valóságban van. Jason2 pedig felvette Jason eredeti szerepét a felesége mellett.
Itt is érezni a Constellationnel való kapcsolatot. A különbség, hogy ott ezt a párhuzamos univerzum témát nagyon nyakatekerten használták, a Sötét anyag nem lacafacázik, még hangeffektet is ad a Jasonök közti váltáshoz. Egyszerűen oldják meg, ám a legnagyobb probléma, hogy szinte az egész eltűnik az érdektelenségben. Pedig az előzetes alapján lesz itt akció.
Ezt már nem spoilerezem el, de az amúgy addig eléggé visszafogott sorozat, húz egy váratlant, és megtesz egy olyan lépést, amire nem számítottam. Nem azt mondom, hogy hatalmas csavar, mert nem az, és a történet szerint is könnyen megoldható a probléma, de az biztos, hogy váratlanul ért. Ez az egyetlen dolog, amiért a folytatást fontolgatom, illetve az előzetesben ígért „látványosságok”.

Blacke Crouch, azonos című könyve alapján az író maga írta meg a Sötét anyag forgatókönyvét, sőt a Sony Pictures 2014-ben megvette tőle a megfilmesítési jogokat 1,25 millió dollárért, Crouchnak sikerült elérnie, hogy a cég rábízza a showrunneri pozíciót is. Tehát elmondhatjuk, hogy egy szerzői sorozatról van szó, minden úgy történik, ahogy az eredeti alkotó gondolta. Nem biztos, hogy ez jó dolog egyébként.
Neve mellett filmográfiájában a Sötét anyagon kívül két, a kritikusok által szeretett, de csupán két-két évadot megérő sorozat szerepel: A visszaeső és a Wayward Pines. Mindkettőnek ő volt a showrunnere és az írója is, saját könyvei alapján, csakúgy, mint most. A különbséget egyelőre ott érzem, hogy a Sötét anyag nem izgalmas, nem lebilincselő, nem igazán szórakoztató, és a második rész végét leszámítva nem is sokkoló.

A színészeket felesleges kiemelni, Joel Edgerton mindig zseniális, az ausztrál színész ritkán adja a nevét gyenge produkciókhoz. Persze a streaming ezt biztos meg tudja változtatni. Jennifer Connellyt pedig bármiben elnézem.
Rajtuk kívül Jimmi Simpson mindig szórakoztató: a karakterszínész nevét kevesen ismerik, de a fizimiskája alapján sokak be tudják majd azonosítani. Eddig csupán mellékágon, de valószínűleg negatív oldalon szerepel a történetben Alice Braga és Dayo Okeniyi. Nekik még nem volt annyi képernyőidejük, hogy a karakterük nevét egyáltalán meg tudjam jegyezni.

Mást nem igazán lehet elmondani a Sötét anyagról. Lassan indul be, erősen érdektelen, sci-fi karakterdráma, egyenlőre a beígért igazi látványelemek nélkül, de a második rész vége bátor, sokkóló, akár még folytatni is fogom azért a húzás miatt. Nem hiszem, hogy minden Blake Crouch hibája, de valószínűleg hozzájárult a könyv írója, hogy a sorozat ritmusa és minősége ingadozik.
Ami biztos, az egyszeri nézőt nem ez a látványvilág fogja behúzni: szürke hétköznapok Joel Edgertonnal. Csak sajnos a karakterek se érdekesek eddig, meglátjuk hova fut ki az első évad, én egy-két részt adok még neki, de megértem, ha valaki halálosan unalmasnak fogja találni.
A Sötét anyag megtekinthető magyar felirattal az Apple TV+ streamingszolgáltató kínálatában.