KULT

10 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a ma 100 éve született Szabó Magdáról

'Irodalmunk utolsó nagyasszonyára', a leghíresebb magyar írónőre emlékezünk.


Van egy írónő hazánkban, akinek nevét talán mindenki ismeri. Egy írónő, aki fogalommá vált még életében. Egy írónő, aki megteremtette Abigélt, Tündér Lalát, Encsy Esztert, Cilit és Emerencet. Egy írónő, aki idén épp száz éve született.

Ő Szabó Magda, Debrecen szülötte, aki 1917-ben látta meg a napvilágot. Idén tehát centenáriumot ünneplünk, számtalan izgalmas rendezvény közül válogathattok, ha közelebbről szeretnétek megismerkedni vele vagy munkáival. Mi viszont most tíz olyan érdekességet szedtünk össze, amit nem biztos, hogy tudtatok róla.

1) Szabó Magda számokban

51 könyv – 13 regény – 10 ifjúsági-és gyermekkönyv – 10 színmű-és drámakötet – 3 verseskötet – 11 megfilmesített mű - 22 hazai és nemzetközi díj.

Szabó Magda igen termékeny szerző volt, és az egyik legsokoldalúbb írók egyike, írt regényt, verset, hangjátékot, ifjúsági regényt, gyerekkönyvet, színdarabot, elbeszélést, drámát. 1947-ben, 30 évesen jelent meg első kötete, az utolsó pedig 2006-ban.

2) Szabó Magda, a költő

Szabó Magda a pályáját költőként kezdte, 1947-ben jelent meg Bárány, 1949-ben Vissza az emberig, 1958-ban a Neszek, majd 1975-ben a Szilfán halat című verseskötete,majd 2005-ben a Szüret, amely kötet az 1935-1967 közötti összegyűjtött verseit tartalmazza.

szabomagda

Szabó Magda, a fiatal költő nem is akárkikkel indult és barátkozott, hisz miután került Budapestre került a háború utáni években, rögtön megismerkedett az újholdasokkal, Nemes Nagy Ágnestől Rába Györgyig, Pilinszky Jánostól Weöres Sándoron át Mándy Ivánig és Ottlik Gézáig - ezzel a hihetetlenül erős, mára már klasszikussá vált korosztállyal. Szabó Magda érett, elismert költő volt már, amikor prózaíróként jelentkezett.

A centenárium és a közelgő költészet napja apropóján idén áprilisban új formában, bővített kiadásban újra megjelenik a Szüret – verseinek gyűjteményes kötete a Jaffa Kiadó gondozásában.

3) Szabó Magda és a barátság

A két költő-író, Szabó Magda és Nemes Nagy Ágnes talán nem is lehettek volna különbözőbb karakterek, mégis: megismerkedésüktől jó viszonyt ápoltak, figyelték és olvasták egymást, számítottak egymás véleményére, sok helyütt Szabó Magdát kortársához hasonlóan a magyar líra egy újabb női tehetségeként emlegették. Leveleztek, esküvője után például Magda hosszasan ecseteli ruháját Nemes Nagynak, akivel állítja, nem barátnők voltak, hanem barátok.

nnn
De erről olvassuk magát az írónőt:

"Szerettelek én téged, Ágnes?

De nehezet kérdezek magamtól, még jó, hogy mint annyi mindenre, erre a kérdésre is ott a válasz a verseskötetedben: a szeretet bonyolult. Ha azt nyomozná valaki, barátnők voltunk-e, habozás nélkül ráfelelném: nem. Profi írók voltunk mind a ketten, bármit, ami a szakmában a férfiaktól megkülönböztetett volna bennünket, úgy hajítottuk el, mint a labdát, amelyet tévesen irányítottak. [...] De mi csak barátok lehettünk, Ágnes, a mi boltjainkban nem magunk verte csipke fehérlett a kirakatban, nem forgalmaztunk mi semmi női dolgot, boltjaink cégérén sem fecskék szálltak ibolyás rét felett, a te cégéreden valami iszonyú madár guggolt felbírhatatlan köveken, az enyémen meg Trója égett és Aeneas menekült. [...] Része voltál az életemnek, az maradsz a jövőben is. Mi együtt katonáskodtunk, nem csak barátom, bajtársam voltál abban a tárgyilagos cinizmussal halálra ítélt csapatban, ahová tartoztunk, szőke sörényedet ott fújta a szél az annyiszor reménytelennek tűnő, de soha fel nem adott küzdelemben, ami a magyar irodalom tisztességéért folyt. Hogy lehetett volna barátnő két gascogne-i legény? [...] Nélküled most már nem volna teljes a magyar és azt hiszem, a világirodalom sem. "

(Szabó Magda: Nemes Nagy Ágnesnak)

szm

4) Szabó Magda és a Baumgarten-díj

Az írónő az utolsó Baumgarten-díjas szerző és egyben az egyetlen, aki mindösszesen fél napig volt a díj tulajdonosa. Szabó Magda már korábban is a jelöltek között volt, de bizonyára boldog volt, amikor 1949-ben az ő neve is megjelent a 4000 forint jutalommal járó Baumgarten-díjazottak listáján, Bárány című verseskötetéért. Habár nagyon várta a díjátadó napját, neve az újságokban is megjelent, aznap délelőtt 11-kor felhívták és közölték vele, hogy Révai József kultuszminiszter utasítására díját visszavették. Ő így emlékszik: „Tanultam az iskolában a latin mondást: cum tacent, clamant, mikor némák, akkor ordítanak. Hát én elnémultam, kerek tíz esztendőre, ez volt az én feleletem.” Ezután nem írt többet verseket, állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott.

5) Szabó Magda és a szerelem

Szabó Magda és Szobotka Tibor szerelme legendás, hűséges, sírig tartó és őszinte. 1947-ben ismerkedtek meg, a következőévben házasodtak össze, s a férfi haláláig, 1982-ig éltek együtt. Ez a közös 35 év jelentett mindent a férfinak, akinek emlékiratait halála után Megmaradt Szobotkának címmel Szabó Magda fejezte be, egy évig ki sem mozdulva közös otthonukból. Az írónő lett férje halála után hagyatékának gondozója, és soha többé nem házasodott meg.

szaboszobotka

A házaspár az ötvenes évek végén költözött a legendás Júlia utcai házba. Később vették meg a kisebb lakást is. Az asszony minden délután átjött ide, várta, hogy ura bekopogjon. Meghívta a férjét egy kávéra, naponta újra megismerkedni. Évtizedekig tartott közös játékuk. Itt volt a viszonyunk, a másik lakásban meg a házasságunk.

Kezdeti érzéseire Szobotka így emlékszik naplójában:

„Ostobán zavaros nap volt a vasárnap. Délben kiállítás, majd Magdánál illedelmes látogatás. Nagy problémákon rágódva megyek haza, ez az a lány, akit feleségül kell venni, és én vagyok az az ember, aki nem óhajt nősülni. Viszont itt játszani nem lehet. [...] Riaszt, hogy mi lesz ebből. Ő oldja fel az én magányomat? [...] Délután mozijegyem volt Magdával. A film is, ő is nagyon szép volt. Utána egy sörözőben vacsoráztunk, lépteinek ritmusát az anyáméval csodálatosan egyezőnek találtam ... Együtt vacsoráztunk, későéjjelig beszélgettünk. Nagyon veszélyes pillanatok voltak, úgy éreztem, máris a feleségem. Csakugyan mellette a helyem? [...] 1948. április 11-én formálisan is megkértem a Magda kezét.” - és júniusban össze is házasodtak.

Sírig tartó szerelmük igazi szövetség volt, melyről Szabó Magda így emlékezik:

„Azért sírok, mert megnyertem mindent, téged, a boldogságot és az életet, és azért sírok, mert elvesztettem önmagamat, mert nem vagyok többé ép és egész tenélküled, mert ettől a pillanattól fogva sosem én fogok igazán fájni magamnak, mindig csak te, s ha vérezni fogok, a te sebeidet vérzem. Sírok, mert velem megtörtént a csoda, amire gyerekkorom óta vágytam, amitől gyerekkorom óta rettegtem, itt a mitológiai szerelem, és mi lesz velem, vagy mi lesz veled, ha elveszítjük, ha kettőnk közül egyszer meghal valaki.”

szm

6) Szabó Magda és képzelt testvére

Szabó Magda egyik legsikeresebb kötete a Für Elise, amely 85. születésnapján, 2002-ben jelent meg. Az életműve életrajzi részéhez tartozik az Ókút és a Régimódi történet mellett, az elbeszélő gyermek-és ifjúkorát meséli el benne. A kötetben tűnik fel az örökbefogadott testvér, Cili (Bogdán Cecilia – a Dánica ulicából), aki egy korábbi kötetben sem szerepelt. Nem véletlenül - a Zentáról menekült testvére, kinek alakját ott megrajzolja, csak a fantáziájában létezett.

7) Szabó Magda és jeruzsálemi kutya

A debreceni református család és az otthon Szabó Magda egész életének és munkásságának egyik alappillére lett. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt 1949-ben történt elbocsátásáig. 1958-ig nem publikál, de ír: visszatérő motívuma (a később a Für Elise-ben is feltűnő) jeruzsálemi kutya, amely több rövidprózai művében is felbukkan. Állítólag Magda iskolatársaival együtt azt a feladatot kapta, hogy írjon fogalmazást Munkácsy Jézus-trilógiájának valamelyik alakjáról. Szabó Magda jól ismerte a Bibliát, de az Ecce homo kutyájával nem tudott elszámolni, így megírta a történetét.

Vallásos elkötelezettsége nemcsak műveiben, de cselekedeteiben is megnyilvánult: 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi elnöke volt. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták.

8) Szabó Magda, a nő

Talán sosem találnátok ki, miből írta Szabó Magda a szakdolgozatát 1940-ben. Amit ne felejtsünk: az írónő nemcsak tehetséges író, költő volt, hanem igen feltűnő jelenség – szépsége legendás volt, ami párosult erős jellemével, határozott megjelenésével. Szakdolgozatának témája nem más volt, mint a római szépségápolás.

Szabó Magda fiatalkori fotó img-621125044
A szakdolgozat így kezdődik:

„Első pillanatra talán különösnek látszik, hogy valaki azt a kérdést szegezze az auktorok méltóságteljes sorainak? Milyen volt a szépségápolás Rómában, de a latin irodalom azt mutatja, hogy a költők és írók nem jártak mindig cothurnus-ban, s nemcsak fegyverről és vitézről énekeltek. Asszony volt Rómában, s ha asszony volt, szépségápolásnak is kellett lennie. Mert a női lélekben a legrégibb időktől benne él a vágy, hogy szép legyen, és ha szép, akkor még szebb, sokkal szebb asszonytársainál.”

Szépsége mellett ruhatára is kitűnő volt, gyönyörű csipkeruhái, ékszerei, bundái, tűsarkú cipői rendre visszatérnek korabeli elbeszélésekből, ma bizonyára divatikonnak mondanánk, ha köztünk lenne. Ragaszkodott ruháihoz, amik többek is voltak, mint sima öltözékek: jelentést és tartalmat hordoztak.

Erre Nemes Nagy Ágnes így emlékszik:

„Volt egyszer egy lány Budapesten, 1945-ben, kicsi volt, kecses, macskaarcú, mint egy mongolba-oltott Tanagra-figura. Ennek a mongolba-oltott tanagrának volt egy vörösbarna kulikabátja. Mámorító egy kabát volt, úgyszólván ép, legalábbis nem látszott rajta sem lyuk, sem folt, sem feslés. A kulikabát egzisztenciális szépségének meg volt a maga titka: még Debrecenből hozta magával tulajdonosa, Szabó Magda, és Debrecenben, úgy látszik, még akadtak többé-kevésbé ép ruhadarabok. Szóval jelentékeny kabát volt, ha szabad így mondanom, korszakos kabát. Szabó Magda életének egy korszakát jelentette és vele egyidejűleg az ország, a magyar irodalom egy korszakát.”

Az írónő, aki mindig odafigyelt megjelenésére, neves tervezőkkel is csináltatott ruhát, így Náray Tamással, aki a centenárium alkalmából maga módján emlékezik az írónőre: egy több mint 40 darabos Szabó Magda-kollekciót hoz létre, aminek április 13-án lesz a premierje.

9) Szabó Magda és a gyerekek

Szabó Magda életművének jelentős részét képezik gyermek- és ifjúsági kötetei, és életének fontos állomása, hogy fiatalkorában évekig tanított. Magyar-latin szakos diplomát szerzett, és többek között a debreceni református leányiskolában és Hódmezővásárhelyen oktatott. Ő így fogalmaz: „Nekem tulajdonképpen van egy tisztességes foglalkozásom, tanár vagyok. Tanárnak készültem, és hittem abban, ha én a gyerekek közé kerülök, akkor az az osztály más lesz. Ugyan nem tudtam olyan halál komolyan venni magamat, mint némely kollégám, mégis könnyedén elboldogultam.… A gyerekek csakugyan olyanok, akikre nyugodt szívvel rá lehet hagyni ezt a szép világot.”

Szabó Magdának sosem született saját gyermeke.

10) Szabó Magda és a „fiai”

Szabó Magda két magyar szerzőt: Háy Jánost és Esterházy Pétert fiaként szeretett. Kölcsönösen becsülték, szerették egymást, leveleztek is. Mikor az írónő meghalt, épp olvasott (egy tudományos folyóiratot), de az asztalon mellette Esterházy Péter kötete volt.

Így emlékezett rá a két író:

Háy János:

„[...] szerettem, hogy következetes az életmű, és a kimagasló regények mellett (ilyen nekem például Az őz) átlagban is jó színvonalú. 'Magdát mindig érdemes elolvasni' – mondta egyszer Somlyó… Szeretem a Vörösmarty-tanulmányát. Mély, figyelmes és érzékeny elemzés, egy elméleti szakember is összeverhetné a bokáját, ha ilyet tudna… Szerettem, hogy van, hogy olyan állandó, mint mondjuk a pí, ami mindig van és lesz. És most nem szeretem, hogy nincs.”

Esterházy Péter:

„Rögzíteném: Szabó Magda irodalmunk utolsó nagyasszonya. Több ilyen már nem lesz… Szabó Magda úgy gondolkodik a történelemről, a családról, a családjáról, a városáról, a saját történetéről, mintha volna az a közösség, amely egyrészt e gondolkodás eredménye, terméke, másrészt lehetővé teszi e gondolkodást. Neki van a legbiztosabb olvasó közönsége. Számomra ő elsődlegesen az Ókút szerzője, de minden sorában ott van a műveltség természetessége és hiányának azonnali kritikus fölismerése, az emlékezés pontossága (és a programosság hiánya!) és generációjának szinte sorsszerű igényessége.”

100 éve született Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Baumgarten-, Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor- és Prima Primissima-díjas író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Az egyik legtöbbet fordított magyar író, regényei számos országban és nyelven megjelentek.

A 2017-es év a centenárium jegyében az írónő munkásságának bemutatásával telik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Alain Delon
A francia színészlegenda 88 éves volt. 2019-es agyvérzése óta folyamatosan egészségügyi problémákkal küzdött.


Elhunyt Alain Delon francia színművész, írja a France24. A színész 88 éves volt.

2019-ben agyvérzést kapott, azóta mi is többször beszámoltunk egészségügyi problémáiról.

A színész „békésen halt meg Douchy-i otthonában, három gyermeke és családja által körülvéve” – írja az AFP Hírügynökség.

Alain Delon 1935. november 8-án született a Párizshoz közeli Sceaux-ban. Nehéz gyerekkora utána a francia haditengerészetnél szolgált. 1957-ben szerepelt először a filmvásznon, és előnyös külseje miatt szinte azonnal a rendezők kedvence lett. Pályafutása során összesen 107 filmben szerepelt, köztük olyan klasszikusokban, mint a Rocco és fivérei, a Napfogyatkozás, A fekete tulipán, A szamuráj vagy az Egy zsaru bőréért. 1998-ban a Két apának mennyi a fele? című alkotásban együtt szerepelt korának másik francia legendájával, a 2021-ben elhunyt Jean-Paul Belmondóval.

Élete nem volt botrányoktól mentes. Az 1960-as és 70-es években három testőre is rejtélyes módon halt meg: az esetekben máig nem tisztázott, hogy öngyilkosságok vagy gyilkosságok történtek, illetve ehhez mennyi köze lehetett magának Delonnak. A fegyverekkel nemrégiben is meggyűlt a baja: idén év elején mintegy hetvenkét lőfegyvert és több mint 3 ezer lőszert foglaltak le otthonában, amikre nem volt engedélye.

1984-ben az európai parlamenti választásokon nyíltan kiállt a francia szélsőjobboldali politikus, Jean-Marie Le Pen mellett, ami miatt sokan kritizálták, egy ideig tömegek bojkottálták a filmjeit is. 2013-ban ismét támogatásáról biztosította a Nemzeti Front radikális jobboldali pártot. Élete utolsó évtizedében számos alkalommal kritizálta a francia belpolitikát és a társadalmat.

Élete leghíresebb szerelme Romy Schneider volt, de gyakran reppentek fel pletykák állítólagos homoszexualitásával kapcsolatban. 2023 májusában meghalt a rá kísértetiesen hasonlító Ari Boulogne, aki Delon eltitkolt fiának vallotta magát, habár a színész sosem ismerte el az apaságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Pár óra alatt elkelt az összes jegy Azahriah koncertjére a Budapest Parkban
A három teltházas arénakoncert után ez nem túl nagy meglepetés. A jegyárakra viszont többen is panaszkodtak.


Azahriah szeptemberi koncertjére mindössze négy és fél óra alatt elfogyott az összes jegy a Budapest Parkban, írj a 24.hu.

Kedd délelőtt 10 órakor indult a jegyértékesítés Azahriah szeptember 5-i Budapest Parkos koncertjére, és alig négy és fél óra alatt az összes jegy elkelt.

A hatalmas érdeklődés miatt még délután is körülbelül nyolcezren várakoztak a virtuális sorban, hogy jegyhez jussanak, de délután kettő körül a Park honlapja már teltházas állapotot mutatott.

Sokan panaszkodtak a hosszú várakozási idő és a jegyárak miatt is.

A legolcsóbb, küzdőtéri jegyek 14 499 forintba kerültek, míg a drágább kategóriás belépők ára 22 990 forint volt.

A hatalmas érdeklődés nem volt meglepetés, hiszen Azahriah idén májusban három egymást követő napon is teltházas koncertet adott a Puskás Arénában.

Az eredetileg egyetlen koncertre hirdetett eseményre pillanatok alatt elfogytak a jegyek, ezért először még egy, majd

végül összesen három koncertet is tartott, amelyekre szintén gyorsan elfogytak a jegyek.

A Budapest Park telítettsége és a viszonylag közeli időpont miatt most nem valószínű, hogy hasonló ismétlésre kerülhet sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Igazi pesti csibész volt” – Demszky Gábor elárulta Garas Dezső titkát
Nosztalgikus bejegyzésben emlékezik az egykori főpolgármester Garasra. Hogyan kerül a kerékbilincs az asztalra?
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. augusztus 15.



Garas Dezső, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze, és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2011. december 30-án, 77 éves korában hunyt el, hosszan tartó betegség után. Az ikonikus művész életútja és tehetsége előtt tisztelegve Demszky Gábor, Budapest egykori főpolgármestere, egy megható és humoros történetet osztott meg a közösségi oldalán, ami eddig nem került nyilvánosságra.

Demszky, aki húsz évig volt Budapest főpolgármestere, és 1998-ban díszpolgári címet adományozott Garas Dezsőnek, egy közös emlékét idézte fel a színészlegendával kapcsolatban. Egy régi fotó kíséretében elmesélte, hogyan játszotta ki Garas a parkolóőröket egy zseniális trükkel.

„Egyszer, valamikor 1998 körül, beállított Rajk Lacihoz, kezében egy kerékbilinccsel. ‘Tudod, ezt mindig felteszem a kocsira, amikor tilosban parkolok, a közterület-felügyelők így békén hagynak, mert azt gondolják, rólam már gondoskodott valamelyik haverjuk’” – írta bejegyzésében Demszky Gábor, hozzátéve: „Igazi pesti csibész volt és remek színész.”

Garas Dezső nemcsak a színpadon, de az életben is olyan karakter volt, akinek humora és leleményessége emlékezetes maradt mindazok számára, akik ismerték és szerették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Brutális, látványos és izzasztóan izgalmas – Az Alien: Romulus a legjobb Alien-film 1997 óta
Ennyi arctámadót még biztosan nem láttunk! A Magyarországon forgatott újabb xenomorph-őrület a franchise legjobb darabjait idézi meg, és nem ismer kegyelmet.


Idén 45 éves az Alien-franchise, 1979 májusában mutatták be az USA-ban először A nyolcadik utas: a halált, azóta pedig sci-fi és a horror műfajainak leghíresebb keresztezéseként trónol a zsáner nagyjaiból álló lista csúcsán. Ridley Scott a mindössze második filmjével nagyon elkapott valamit anno, az idegentől való elemi rettegést (amely épp belőlünk, emberekből kel életre) hívta elő közönségéből, amely azóta is kíváncsian várja a filmtörténet talán legkultikusabb űrszörnyének újabb acsarkodásait.

Majd jöttek a folytatások… James Cameron az 1986-os A bolygó neve: Halállal mesterien ékelte a sci-fi és a horror közé az akciót is; véleményem szerint David Fincher sokak által lenézett (ő maga sem szereti) 1992-es A végső megoldás: halálja sem mondott csődöt, sőt; Jean-Pierre Jeunet 1997-es Feltámad a halálja pedig egészen abszurd irányba vitte a sztorit, és meglepően működött benne a humor is. Szóval odáig egészen pazar volt a franchise, ám a 20th Century Fox a kétezres években úgy döntött, összeereszti a xenomorph-okat a yautjákkal, avagy, ahogy a legtöbben ismerik: a Predatorokkal.

A 2004-es Alien vs. Predator: A Halál a Ragadozó ellen és még inkább annak 2007-es, egészen nézhetetlen folytatása sajnos eléggé leamortizálták kedvenc rémeink ázsióját.

Az eredeti alkotónak, Ridley Scottnak kellett tehát a kezébe vennie újra a gyeplőt (bár sokan Neill Blomkamp víziójának szavaztak volna bizalmat, aki figyelmen kívül hagyva a többi epizódot, direkt folytatást készített volna A bolygó neve: Halálhoz). Ő pedig megpróbált valami újat és teljesen mást kihozni az egészből. A Prometheus (2012) így egy filozofálgató eredetsztori lett, amit sokak gyomra nem vett be, és xenomorph-ot sem lehetett benne látni, mégis üdítő volt egy másik, jóval összetettebb szegmensből szemlélni ezt a világot. A 2017-es Alien: Covenantra azonban sajnos elfogyott az ötlettár, s így egy nem túl kreatív, többnyire lehangoló, kiszámítható, és csupán egyetlen ütős akciójelenetet (a fináléban) tartalmazó méretes csalódás lett az eredmény.

Innen kellett tehát újra felvenni a fonalat, Scott pedig ezúttal átpasszolta a direktori stafétát, méghozzá a Gonosz halott-remake (2013), a Vaksötét (2016) és az Ami nem öl meg (2018) író-rendezőjének, az uruguayi Fede Alvareznek, aki próbált elszakadni a Prometheus és a Covenant frissebb örökségétől, s inkább A nyolcadik utas: a halál és A bolygó neve: Halál atmoszféráját igyekezett rekonstruálni.

Sőt, ha jobban belegondolunk, az Alien: Romulusban egyfajta all star/best of Alien pörög, hiszen majd’ minden korábbi epizódból kapunk valami megidézést a sztori egyes elemeiben.

Az első két filmre szóló párhuzam azonban adott, hiszen ezúttal is egy izolált létesítményben vagyunk (egy űrállomáson), és mindössze hat szereplőnk van, akik szűk folyosókon rohangálnak. Ám nekik nem csupán egyetlen szörnnyel kell szembenézniük, facehuggerek és xenomorph-ok egész garmadája les rájuk (sőt, még valami más is…). A sztori időben is az első két film között játszódik, amikor is a Weyland-Yutani cég egyik sötét és barátságtalan bányászkolóniájából próbálna elmenekülni öt fiatal, valamint az egyikük, Rain (Cailee Spaeny) Andy nevű androidja (David Jonsson). Ehhez pedig azt fundálják ki, hogy megpróbálják a vállalat egy a bolygó felett sodrodó elhagyatott űrhajójából elcsenni a kriokapszulákat, amelyekben játszva átszundiznák azt a kilenc évet, amely célállomásuk, egy idilli bolygó eléréséhez szükséges. Az űrhajóról azonban kiderül, hogy egy űrállomás, ahol a cég emberei furcsa kísérleteket végeztek egy idegen életformán, amely természetesen az újabb emberi behatásnak köszönhetően ismét elaszabadul…

Szóval ezúttal is egy túlélősztorit kapunk, amelyben jóval kevesebb a filozofálgatás, ami pedig van, az maximum megint a szintetikus léthez kapcsolódik, ezúttal Andy révén, akivel Rain testvéri kapcsolatot épített ki, ám egy új program megváltoztatja a személyiségét.

Persze nem is ez a lényeg, Fede Alvarez inkább az alapvető ösztöneinket szerette volna stimulálni, így az akciókra, a látványra, a vérengzésre és leginkább a feszültségre helyezte a hangsúlyt.

Épp ezért az Alien: Romulus megállás nélkül pörög, újabb és újabb kilátástalan szitukba kergetve az egyre fogyatkozó szereplőket, akik egyébként nem sok meglepetéssel kecsegetetnek, gyorsan be lehet őket kategorizálni. Van itt szimpatikus főhősnő (a Tűzgyűrű: Lázadásból, az Easttowni rejtélyekből, a Priscillából és a Polgárháborúból ismert Cailee Spaeny pedig már van annyira rutinos, hogy simán elviszi a hátán a filmet, vagyis méltó utódja Sigourney Weavernek, akit nem egy jelenetben idéz meg természetesen), kiismerhetetlen android, szimpatikus jóképű alfahím (Archie Renaux), nem túl szimpatikus, nagypofájú, lázadó srác (Spike Fearn), egy fiús, kemény és laza pilótalány (Aileen Wu), valamint egy kedves és terhes naiva (Isabela Merced). Közülük Spaeny mellett természetesen a leghálásabb szerepet, vagyis a kissé értelmi fogyatékosra hangszerelt android Andyt alakító David Jonsson (Ipar, Rye Lane) tud igazán csillogni, a többieket Alvarez és írótársa, Rodo Sayagues már nem igazán kényeztették el emlékezetes karakterekkel.

A nézőket azonban kifejezetten elkényeztették a látványvilággal, ami több mint kézzelfogható. A tavaly tavasszal teljes egészében a budapesti Origo Filmstúdióban rögzített Alien: Romulusban ugyanis csodás díszletek és szemet gyönyörködtető praktikus effektek közepette zajlanak az öldöklések és a menekülések, a magyar szakemberek pedig az Oscar-díjas berendező, Sipos Zsuzsanna (Szárnyas fejvadász 2049, Dűne, Borderlands) vezetésével ismét fantasztikus munkát végeztek: a Romulus és Remus űrállomás valósággal életre kel, nekünk magyaroknak pedig csodás összemosolygás-indok, hogy az alkotók még az egyik mozgólépcsős metrólejáratot is felhasználták helyszínként egy pillanatra.

Az Alien: Romulus azonban nem mentes a hibáktól sem. Már az alapsztori is felvet néhány figyelmen kívül hagyott kérdést (pl. a cég miért hagyja, hogy egy ilyen fontos objektum elhagyatottan keringjen egy köpésre az egyik telepüktől?), a „best of”-jelleg miatt sok mindent újra átélhetünk, de igazán eredeti dolgot nem láthatunk, a legerősebb fan service-pillanatot feleslegesen túlhúzzák, a végső nagy extremitást pedig más formában, de végül is már láttuk korábban.

Szerencsére ezek megbocsátható bűnök, mivel Fede Alvarez nem akar túl sokat markolni, így amit vállal, azt tisztességgel véghez is viszi.

Egy feszültségtől csatakos, jó ötletekkel is megpakolt (a facehuggerek melletti osonás és az antigravitációs sav pl. csillagos ötöst érdemelnek), kiváló atmoszférával rendelkező, látványos akció-horrort tett le az asztalra, amely ugyan nem ér az idoljai (vagyis az első és második rész) nyomába, Ridley Scott újabb darabjait azonban így is leiskolázza. Érdemes lesz tehát újra némán sikítani az űrben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk