KULT

10+1 érdekesség a Nemzetközi Könyvfesztiválról

33 ország, s összesen 64 jeles külföldi alkotó lesz itt, és persze nagyon sok magyar íróval is találkozhatunk.


1. Az alkalom

Április 24-én, csütörtökön, délután az április 23-ai Szent György-napi, a Könyv és a Szerzői Jog Világnapja, valamint az április 26-ai, 2000 óta az UNESCO javaslatára a Szellemi Tulajdon Világnapja jegyében, a nagyon szép régi katalán szokást felelevenítve, könyv és virág kölcsönös ajándékozásának gesztusával nyílik meg a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A könyvfesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a legelsők között csatlakozott az alkotómunkát és az olvasás fontosságát elismerő világnaphoz.

2. A vendégek

A második évtizedébe lépő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál méltán használhatja a nemzetközi jelzőt: Ausztriától Japánon át Törökországig 33 ország képviselteti magát, s összesen 64 jeles külföldi alkotó jön Budapestre, s többségüket magyar nyelvű kötet, sőt kötetek várják. Hogy csak néhányukat, a legismertebbeket említsük: a magyar könyvbarátok találkozhatnak a török Elif Safakkal és Ýskender Palával, a román Norman Maneaval és Matei Floriannal, a magyar származású, Amerikában élő Charles Gatival, az ugyancsak Amerikából érkező Anne Applebaummal, a norvég Jørgen Lorentzennel és még hosszan sorolhatnánk a neveket.

3. A díszvendég: Törökország

Az idei díszvendégség az egyik legnagyobb szabású kulturális bemutatkozás lesz: Törökország hatalmas, 150 m2 alapterületű, reprezentatív standot állít, 12 jeles író jön Budapestre – Ýskender Pala, Beţir Ayvazođlu, Gül Ýrepođlu, Solmaz Kamuran, Muhsine Heliođlu Yavuz, Mavisel Yener, Tarýk Demirkan, Oya Uysal, Furkan Çalýţkan, Erhan Afyoncu és Iţýk Öđütçü – akik számos író-olvasó találkozón magyarországi kiadójukkal, fordítóikkal, író-barátaikkal közösen lépnek fel, találkoznak a török kultúra iránt érdeklődőkkel. A török díszvendégséget Ömer Çelik török kulturális és turisztikai miniszter vezeti be.

4. A díszvendég-író

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Budapest főpolgármesterével, a Főváros támogatásával húsz esztendeje alapította meg a Budapest Nagydíjat, amely azóta a Magyarországon külföldi írónak adható legrangosabb elismeréssé vált. Az idei díszvendég-író a napjaink északi irodalmának nemzetközileg egyik legismertebb fiatal alkotója, a finn Sofi Oksanen. Hagyományaink szerint a vele folytatott egy órás pódiumbeszélgetés után Budapest főpolgármesterétől, Tarlós Istvántól és az MKKE elnökétől, Kocsis András Sándortól veszi majd át a nyitónapon a Budapest Nagydíjat.

oksanen

5. Emlékprogramok

Az idei könyvfesztiválon emlékstand állításával, s számos programmal emlékeznek a Holokauszt 70. évfordulójára, s egyúttal Izrael és Magyarország diplomáciai kapcsolatai újrafelvételének negyedszázados jubileumára is. Az emlékstandon kiállítják a Holokausztról szóló, magyarul megjelent régi, valamint az elmúlt években, s természetesen a mostani jubileumra kiadott Holokauszt-témájú könyveket éppúgy, mint az izraeli Jad Vasem Múzeum vonatkozó könyvanyagát.

Az emlékstand egy különleges tárlatnak is helyet ad, dokumentumokkal, fényképekkel, könyvekkel idézik meg az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) hősies ember- és értékmentő tevékenységét a magyarországi vészkorszak idején. A kiállítást Harsányi László, a Páva utcai Holokauszt Múzeum volt igazgatójának kutatásai alapján állították össze.

6. Az uniós csatlakozás

A könyvfesztiválon jelentős hangsúlyt kap, hogy idén ünnepeljük hazánk EU-s csatlakozásának tízéves évfordulóját, s az unió budapesti hivatalos intézménye, az ugyancsak a Millenáris Parkban található Európa Pont munkatársaival együttműködve a könyvfesztiválra látogató külföldi írók részvételével európai írótalálkozó lesz, olyan témákban, mint Európa 100 éve, 25 év vasfüggöny nélkül, egyéni és kollektív válaszutak és életstratégiák a kibővült Európában.

7. Elsőkönyvesek Fesztiválja

Idén is megrendezik az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját. A Budapesten akkreditált diplomáciai testületek, kulturális intézetek együttműködésével Egyesülésünk tizennegyedszer látja vendégül a kontinens legtehetségesebb pályakezdő prózaíróit. Karádi Éva, a Lettre főszerkesztő asszonyának szervezésében eddig több mint 200 fiatal először nálunk mutatkozhatott be nemzetközi porondon, s közülük sokan mára országuk meghatározó íróivá váltak.

Ami még ennél is fontosabb, a Budapesten debütálók nagy részének több kötete is megjelent már a többi európai ország könyvkiadásában. Ha csak a magyar szereplőket nézzük, már az is elég bizonyíték arra, hogy e rendezvény is milyen sokat segíthet egy sikeres írói pálya elindításában. Hazánkat az elmúlt években többek között olyan szerzők képviselték, mint Grecsó Krisztián, Dragomán György, Szvoren Edina vagy Horváth Viktor, utóbbi két esztendeje az Európai Irodalmi Díjat is kiérdemelte. Magyarországot idén Hidas Judit képviseli.

grecso

8. A magyar írók

A könyvfesztivál természetesen a magyar könyvkiadás bemutatkozásának legfontosabb terepe is, amit mi sem jellemez jobban, mint az, hogy könyvkultúránk minden tematikai ágazatából több száz újdonságot, általában a legjelentősebb vállalkozásaikat az áprilisi bemutatkozásra időzítik a magyar kiadók. Összesen 446 magyar író ül majd dedikálóasztalhoz a könyvfesztivál nyitva tartásának három és fél napja alatt.

9. A könyvek, kiadványok, helyszín, belépőjegy

A több mint félezer kiállító többsége szépirodalmi művek mellett tudományos és szakkönyveket, lexikonokat és szótárakat, CD-ket és e-könyveket, tankönyveket és segédkönyveket is kínál. A Millenárison, mint egy óriási könyvesboltban – az európai könyvvásárok gyakorlatától eltérően – a nyitás pillanatától a zárásig a kiállított könyvek meg is vásárolhatók, sőt a belépőjegy (500 forint) ára minden magyar standnál levásárolható.

Az idei évben a korábban a Csodák Palotájának helyet adó, ma D csarnok névre elkeresztelt kiállító tér megközelítéséhez egy második főbejáratot nyitottak, és a csarnokot eddig kettészelő rámpa elbontásával nagyon látványos és otthonos kiállító tér teremtődött. Itt kap helyet a könyvfesztivál egyik leglátogatottabb kiállítói csoportja, a gyermek- és ifjúsági könyveket megjelentető kiadók standjai és programhelye, a Gyermek(b)irodalom.

További részletek a fesztivál hivatalos honlapján találhatóak.

10. Kerek születésnaposok

Miként az 1994-es első, úgy az idei, immáron huszonegyedik könyvfesztivált is jeles íróink előtti tisztelgésül a Tarján Tamás-vezette Születésnapi Irodalmi Szalonnal zárják, amelyre ebben az esztendőben is kerek születésnapjukat ünneplő magyar írókat hívtak meg. Így többek között az idén 95 éves Borbándi Gyulát, a 90 éves Méray Tibort, a 85 éves Kányádi Sándort, a 80-ik születésnapját ünneplő Pomogáts Bélát, a 75 éves Bányai Jánost, a 70 éves Bart Istvánt, a 60 éves Zalán Tibort, s a “legifjabbat”, az idén 50 éves Böszörményi Gyulát.

10+1. A Kossuth Kiadói Csoport programja a Könyvfesztiválon

Helyszín:

Millenáris Park (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.) B-épület

2014. április 25. péntek, 16.30 óra

Szabó Magda-terem

Magyar startup-világsiker

Veiszer Alinda Álmokból üzlet - BRIDGE Generáció című könyvének bemutatója a szerző és a könyv szereplőinek részvételével. Vendégeink lesznek: Fehér Gyula (Ustream), Somlai-Fischer Ádám (Prezi) és Pistyur Veronika, a Budapest Bridge ügyvezetője.

Moderátor: László Ágnes

2014. április 26. szombat, 13.00 óra

Szabó Magda-terem

Argentin és lengyel szerző könyvbemutatója

Pablo De Santis, argentin író Párizsi rejtély című könyvének – amely a spanyol krimi-sorozat első kötete – bemutatója a szerző és Dornbach Mária, a sorozat főszerkesztője részvételével.

Moderátor: Tímár Rita

Igor Ostachowicz, lengyel író Űzött lelkek éjszakája című könyvének bemutatója a szerző és a könyv fordítója, Németh Orsolya részvételével.

Moderátor: Reményi József Tamás

2014. április 26. szombat, 14.30 óra

Szabó Magda-terem

Norman Manea ODÚ

című könyvének bemutatója a szerző részvételével.

A könyvet Esterházy Péter mutatja be.

Moderátor: Kőrössi P. József

2014. április 27. vasárnap, 11.00 óra

ZBIG – Zbigniew Brzezinski, a stratéga

című könyv bemutatója.

Charles Gatival, a könyv szerkesztőjével, a Johns Hopkins Egyetem magyar származású professzorával Blahó Miklós, a Népszabadság újságírója beszélget.

Moderátor: Kőrössi P. József

xxx28.09.12

DEDIKÁLÁSOK

A KOSSUTH STANDON (B17)

ÁPRILIS 25., péntek

17.30 óra Veiszer Alinda Álmokból üzlet - Bridge generáció című könyvét dedikálja

ÁPRILIS 26., szombat

14.00 óra

Pablo De Santis argentin író Párizsi rejtély című könyvét dedikálja

Igor Ostachowicz lengyel író Űzött lelkek éjszakája című könyvét dedikálja

16.00 óra

Norman Manea ODÚ című könyvét dedikálja

17.00 óra

Ferenczi Krisztina Narancsbőr – Az Orbán-vagyonok nyomában című könyvét dedikálja

Pietsch Lajos Angela Merkel – az első című könyvét dedikálja

ÁPRILIS 27., vasárnap

13.00 óra

Charles Gati ZBIG – Zbigniew Brzezinski, a stratéga című könyvét dedikálja

14.30 óra

Herényi Károly és Lendvai Ildikó A csendes ulti című közös könyvüket dedikálják

Mészáros Tamás Vészhelyzet - 4 év a centrális erőtérben című könyvét dedikálja

16.00 óra

Lengyel László A szabadság melankóliája című könyvét dedikálja

17.00 óra

Ferenczi Krisztina Narancsbőr – Az Orbán-vagyonok nyomában című könyvét dedikálja


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Alain Delon
A francia színészlegenda 88 éves volt. 2019-es agyvérzése óta folyamatosan egészségügyi problémákkal küzdött.


Elhunyt Alain Delon francia színművész, írja a France24. A színész 88 éves volt.

2019-ben agyvérzést kapott, azóta mi is többször beszámoltunk egészségügyi problémáiról.

A színész „békésen halt meg Douchy-i otthonában, három gyermeke és családja által körülvéve” – írja az AFP Hírügynökség.

Alain Delon 1935. november 8-án született a Párizshoz közeli Sceaux-ban. Nehéz gyerekkora utána a francia haditengerészetnél szolgált. 1957-ben szerepelt először a filmvásznon, és előnyös külseje miatt szinte azonnal a rendezők kedvence lett. Pályafutása során összesen 107 filmben szerepelt, köztük olyan klasszikusokban, mint a Rocco és fivérei, a Napfogyatkozás, A fekete tulipán, A szamuráj vagy az Egy zsaru bőréért. 1998-ban a Két apának mennyi a fele? című alkotásban együtt szerepelt korának másik francia legendájával, a 2021-ben elhunyt Jean-Paul Belmondóval.

Élete nem volt botrányoktól mentes. Az 1960-as és 70-es években három testőre is rejtélyes módon halt meg: az esetekben máig nem tisztázott, hogy öngyilkosságok vagy gyilkosságok történtek, illetve ehhez mennyi köze lehetett magának Delonnak. A fegyverekkel nemrégiben is meggyűlt a baja: idén év elején mintegy hetvenkét lőfegyvert és több mint 3 ezer lőszert foglaltak le otthonában, amikre nem volt engedélye.

1984-ben az európai parlamenti választásokon nyíltan kiállt a francia szélsőjobboldali politikus, Jean-Marie Le Pen mellett, ami miatt sokan kritizálták, egy ideig tömegek bojkottálták a filmjeit is. 2013-ban ismét támogatásáról biztosította a Nemzeti Front radikális jobboldali pártot. Élete utolsó évtizedében számos alkalommal kritizálta a francia belpolitikát és a társadalmat.

Élete leghíresebb szerelme Romy Schneider volt, de gyakran reppentek fel pletykák állítólagos homoszexualitásával kapcsolatban. 2023 májusában meghalt a rá kísértetiesen hasonlító Ari Boulogne, aki Delon eltitkolt fiának vallotta magát, habár a színész sosem ismerte el az apaságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Pár óra alatt elkelt az összes jegy Azahriah koncertjére a Budapest Parkban
A három teltházas arénakoncert után ez nem túl nagy meglepetés. A jegyárakra viszont többen is panaszkodtak.


Azahriah szeptemberi koncertjére mindössze négy és fél óra alatt elfogyott az összes jegy a Budapest Parkban, írj a 24.hu.

Kedd délelőtt 10 órakor indult a jegyértékesítés Azahriah szeptember 5-i Budapest Parkos koncertjére, és alig négy és fél óra alatt az összes jegy elkelt.

A hatalmas érdeklődés miatt még délután is körülbelül nyolcezren várakoztak a virtuális sorban, hogy jegyhez jussanak, de délután kettő körül a Park honlapja már teltházas állapotot mutatott.

Sokan panaszkodtak a hosszú várakozási idő és a jegyárak miatt is.

A legolcsóbb, küzdőtéri jegyek 14 499 forintba kerültek, míg a drágább kategóriás belépők ára 22 990 forint volt.

A hatalmas érdeklődés nem volt meglepetés, hiszen Azahriah idén májusban három egymást követő napon is teltházas koncertet adott a Puskás Arénában.

Az eredetileg egyetlen koncertre hirdetett eseményre pillanatok alatt elfogytak a jegyek, ezért először még egy, majd

végül összesen három koncertet is tartott, amelyekre szintén gyorsan elfogytak a jegyek.

A Budapest Park telítettsége és a viszonylag közeli időpont miatt most nem valószínű, hogy hasonló ismétlésre kerülhet sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Igazi pesti csibész volt” – Demszky Gábor elárulta Garas Dezső titkát
Nosztalgikus bejegyzésben emlékezik az egykori főpolgármester Garasra. Hogyan kerül a kerékbilincs az asztalra?
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. augusztus 15.



Garas Dezső, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze, és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2011. december 30-án, 77 éves korában hunyt el, hosszan tartó betegség után. Az ikonikus művész életútja és tehetsége előtt tisztelegve Demszky Gábor, Budapest egykori főpolgármestere, egy megható és humoros történetet osztott meg a közösségi oldalán, ami eddig nem került nyilvánosságra.

Demszky, aki húsz évig volt Budapest főpolgármestere, és 1998-ban díszpolgári címet adományozott Garas Dezsőnek, egy közös emlékét idézte fel a színészlegendával kapcsolatban. Egy régi fotó kíséretében elmesélte, hogyan játszotta ki Garas a parkolóőröket egy zseniális trükkel.

„Egyszer, valamikor 1998 körül, beállított Rajk Lacihoz, kezében egy kerékbilinccsel. ‘Tudod, ezt mindig felteszem a kocsira, amikor tilosban parkolok, a közterület-felügyelők így békén hagynak, mert azt gondolják, rólam már gondoskodott valamelyik haverjuk’” – írta bejegyzésében Demszky Gábor, hozzátéve: „Igazi pesti csibész volt és remek színész.”

Garas Dezső nemcsak a színpadon, de az életben is olyan karakter volt, akinek humora és leleményessége emlékezetes maradt mindazok számára, akik ismerték és szerették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Brutális, látványos és izzasztóan izgalmas – Az Alien: Romulus a legjobb Alien-film 1997 óta
Ennyi arctámadót még biztosan nem láttunk! A Magyarországon forgatott újabb xenomorph-őrület a franchise legjobb darabjait idézi meg, és nem ismer kegyelmet.


Idén 45 éves az Alien-franchise, 1979 májusában mutatták be az USA-ban először A nyolcadik utas: a halált, azóta pedig sci-fi és a horror műfajainak leghíresebb keresztezéseként trónol a zsáner nagyjaiból álló lista csúcsán. Ridley Scott a mindössze második filmjével nagyon elkapott valamit anno, az idegentől való elemi rettegést (amely épp belőlünk, emberekből kel életre) hívta elő közönségéből, amely azóta is kíváncsian várja a filmtörténet talán legkultikusabb űrszörnyének újabb acsarkodásait.

Majd jöttek a folytatások… James Cameron az 1986-os A bolygó neve: Halállal mesterien ékelte a sci-fi és a horror közé az akciót is; véleményem szerint David Fincher sokak által lenézett (ő maga sem szereti) 1992-es A végső megoldás: halálja sem mondott csődöt, sőt; Jean-Pierre Jeunet 1997-es Feltámad a halálja pedig egészen abszurd irányba vitte a sztorit, és meglepően működött benne a humor is. Szóval odáig egészen pazar volt a franchise, ám a 20th Century Fox a kétezres években úgy döntött, összeereszti a xenomorph-okat a yautjákkal, avagy, ahogy a legtöbben ismerik: a Predatorokkal.

A 2004-es Alien vs. Predator: A Halál a Ragadozó ellen és még inkább annak 2007-es, egészen nézhetetlen folytatása sajnos eléggé leamortizálták kedvenc rémeink ázsióját.

Az eredeti alkotónak, Ridley Scottnak kellett tehát a kezébe vennie újra a gyeplőt (bár sokan Neill Blomkamp víziójának szavaztak volna bizalmat, aki figyelmen kívül hagyva a többi epizódot, direkt folytatást készített volna A bolygó neve: Halálhoz). Ő pedig megpróbált valami újat és teljesen mást kihozni az egészből. A Prometheus (2012) így egy filozofálgató eredetsztori lett, amit sokak gyomra nem vett be, és xenomorph-ot sem lehetett benne látni, mégis üdítő volt egy másik, jóval összetettebb szegmensből szemlélni ezt a világot. A 2017-es Alien: Covenantra azonban sajnos elfogyott az ötlettár, s így egy nem túl kreatív, többnyire lehangoló, kiszámítható, és csupán egyetlen ütős akciójelenetet (a fináléban) tartalmazó méretes csalódás lett az eredmény.

Innen kellett tehát újra felvenni a fonalat, Scott pedig ezúttal átpasszolta a direktori stafétát, méghozzá a Gonosz halott-remake (2013), a Vaksötét (2016) és az Ami nem öl meg (2018) író-rendezőjének, az uruguayi Fede Alvareznek, aki próbált elszakadni a Prometheus és a Covenant frissebb örökségétől, s inkább A nyolcadik utas: a halál és A bolygó neve: Halál atmoszféráját igyekezett rekonstruálni.

Sőt, ha jobban belegondolunk, az Alien: Romulusban egyfajta all star/best of Alien pörög, hiszen majd’ minden korábbi epizódból kapunk valami megidézést a sztori egyes elemeiben.

Az első két filmre szóló párhuzam azonban adott, hiszen ezúttal is egy izolált létesítményben vagyunk (egy űrállomáson), és mindössze hat szereplőnk van, akik szűk folyosókon rohangálnak. Ám nekik nem csupán egyetlen szörnnyel kell szembenézniük, facehuggerek és xenomorph-ok egész garmadája les rájuk (sőt, még valami más is…). A sztori időben is az első két film között játszódik, amikor is a Weyland-Yutani cég egyik sötét és barátságtalan bányászkolóniájából próbálna elmenekülni öt fiatal, valamint az egyikük, Rain (Cailee Spaeny) Andy nevű androidja (David Jonsson). Ehhez pedig azt fundálják ki, hogy megpróbálják a vállalat egy a bolygó felett sodrodó elhagyatott űrhajójából elcsenni a kriokapszulákat, amelyekben játszva átszundiznák azt a kilenc évet, amely célállomásuk, egy idilli bolygó eléréséhez szükséges. Az űrhajóról azonban kiderül, hogy egy űrállomás, ahol a cég emberei furcsa kísérleteket végeztek egy idegen életformán, amely természetesen az újabb emberi behatásnak köszönhetően ismét elaszabadul…

Szóval ezúttal is egy túlélősztorit kapunk, amelyben jóval kevesebb a filozofálgatás, ami pedig van, az maximum megint a szintetikus léthez kapcsolódik, ezúttal Andy révén, akivel Rain testvéri kapcsolatot épített ki, ám egy új program megváltoztatja a személyiségét.

Persze nem is ez a lényeg, Fede Alvarez inkább az alapvető ösztöneinket szerette volna stimulálni, így az akciókra, a látványra, a vérengzésre és leginkább a feszültségre helyezte a hangsúlyt.

Épp ezért az Alien: Romulus megállás nélkül pörög, újabb és újabb kilátástalan szitukba kergetve az egyre fogyatkozó szereplőket, akik egyébként nem sok meglepetéssel kecsegetetnek, gyorsan be lehet őket kategorizálni. Van itt szimpatikus főhősnő (a Tűzgyűrű: Lázadásból, az Easttowni rejtélyekből, a Priscillából és a Polgárháborúból ismert Cailee Spaeny pedig már van annyira rutinos, hogy simán elviszi a hátán a filmet, vagyis méltó utódja Sigourney Weavernek, akit nem egy jelenetben idéz meg természetesen), kiismerhetetlen android, szimpatikus jóképű alfahím (Archie Renaux), nem túl szimpatikus, nagypofájú, lázadó srác (Spike Fearn), egy fiús, kemény és laza pilótalány (Aileen Wu), valamint egy kedves és terhes naiva (Isabela Merced). Közülük Spaeny mellett természetesen a leghálásabb szerepet, vagyis a kissé értelmi fogyatékosra hangszerelt android Andyt alakító David Jonsson (Ipar, Rye Lane) tud igazán csillogni, a többieket Alvarez és írótársa, Rodo Sayagues már nem igazán kényeztették el emlékezetes karakterekkel.

A nézőket azonban kifejezetten elkényeztették a látványvilággal, ami több mint kézzelfogható. A tavaly tavasszal teljes egészében a budapesti Origo Filmstúdióban rögzített Alien: Romulusban ugyanis csodás díszletek és szemet gyönyörködtető praktikus effektek közepette zajlanak az öldöklések és a menekülések, a magyar szakemberek pedig az Oscar-díjas berendező, Sipos Zsuzsanna (Szárnyas fejvadász 2049, Dűne, Borderlands) vezetésével ismét fantasztikus munkát végeztek: a Romulus és Remus űrállomás valósággal életre kel, nekünk magyaroknak pedig csodás összemosolygás-indok, hogy az alkotók még az egyik mozgólépcsős metrólejáratot is felhasználták helyszínként egy pillanatra.

Az Alien: Romulus azonban nem mentes a hibáktól sem. Már az alapsztori is felvet néhány figyelmen kívül hagyott kérdést (pl. a cég miért hagyja, hogy egy ilyen fontos objektum elhagyatottan keringjen egy köpésre az egyik telepüktől?), a „best of”-jelleg miatt sok mindent újra átélhetünk, de igazán eredeti dolgot nem láthatunk, a legerősebb fan service-pillanatot feleslegesen túlhúzzák, a végső nagy extremitást pedig más formában, de végül is már láttuk korábban.

Szerencsére ezek megbocsátható bűnök, mivel Fede Alvarez nem akar túl sokat markolni, így amit vállal, azt tisztességgel véghez is viszi.

Egy feszültségtől csatakos, jó ötletekkel is megpakolt (a facehuggerek melletti osonás és az antigravitációs sav pl. csillagos ötöst érdemelnek), kiváló atmoszférával rendelkező, látványos akció-horrort tett le az asztalra, amely ugyan nem ér az idoljai (vagyis az első és második rész) nyomába, Ridley Scott újabb darabjait azonban így is leiskolázza. Érdemes lesz tehát újra némán sikítani az űrben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk