Trump nyeri a választást – állítja a közvélemény-kutató, aki 2016-os győzelmét is megjósolta
Bár jóformán minden közvélemény-kutatás és statisztika Joe Bidennek kedvez az idei amerikai elnökválasztással kapcsolatban, van egy olyan kutató, aki szerint Trump győz, ráadásul az ő számításai 24 éve nem tévedtek - írja a Daily Star.
A politikatudomány professzora, Helmut Norpoth alkotta meg azt a modellt, amely alapján előzetesen ki lehet számolni az elnökválasztások eredményét. Norpoth módszere érdekes módon kevéssé veszi figyelembe a politikai, társadalmi, gazdasági eseményeket, vagy például az olyan aktuális problémákat, mint a koronavírus, ez ugyanis számokban mérhetően nem hat ki a modell szerint a választások eredményeire. A módszer alapján - amelyet a professzor úgy alkotott meg, hogy 1912-ig visszamenőleg minden amerikai elnökválasztást kielemzett - általában az a politikus győzedelmeskedik, aki jobban teljesített saját pártja előválasztásain. Ebben pedig egyértelműen Trump vezet.
Northpoth számításai alapján 91 százalékban biztos abban, hogy november 3-án Trumpot ismét megválasztják.
A jelenlegi elnök például idén New Hampshire-ben a szavazatok 86 százalékát szerezte meg az előválasztások során, míg Bidennek ezen a téren "csupán" 52 százalék a legmagasabb értéke.
Northpoth modelljét 1996-ban használták először az akkori választásokon, és eddig mindig sikeresen vetítette elő, ki lesz az elnök. 2016-ban szintén Trump győzelmét jósolta annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások túlnyomó többsége egyértelműen Hillary Clinton győzelmét látta.
Egy másik forrás is hasonló eredményt jósol.
"Donald Trump győzni fog, és nagyon fog győzni"
- hangsúlyozta a washingtoni politikával foglalkozó The Hill című lap szerdán széles körben ismertté vált véleménycikkében. A lap szerint a közvéleménykutatások és a felmérések ezúttal is tévednek, csakúgy, mint a 2016-os választások idején - írja az MTI.
A közvéleménykutatások esetleges félrevezető mivoltának egyik fő magyarázatát a lap abban látja, ahogyan felmérők megfogalmazzák a kérdéseiket. A megfogalmazás ugyanis már sok esetben eleve meghatározza a lehetséges válaszokat. A The Hill hivatkozik a Gallup közvéleménykutató intézet még évekkel korábbi egyik felmérésére, mely szerint ugyanarra a témára megfogalmazott válaszok nagyon is különbözőek lehetnek, attól függően, hogy a közvéleménykutatók "milyen nyelvezetet" használtak.