Több hőségriadó és kevesebb fagyos nap lesz 2050-re – Hogyan készülhetnek a klímaváltozásra a cégek és a vállalkozások?
A klímaváltozás az egyik legfontosabb témává vált a sajtóban. Azt már mindenki tudja, aki kicsit is érdeklődik a téma iránt, hogy néhány évtizeden belül drasztikus változások történhetnek: ma még zöld területek sivatagosodhatnak el, tavak és folyók száradhatnak ki, valamint megemelkedhet a tenger szintje.
De mit is jelent az éghajlatváltozás mikro-szinten, akár egy vállalkozás esetében? Mit kell tennie és mire kell felkészülnie egy cégnek?
A globális éghajlatváltozást nem egyszerű feladat modellezni, ám még ennél is nehezebb a következményeit megjósolni.
Az átlaghőmérséklet emelkedése egyértelműen negatívan hat a gazdaságra:
a klímakatasztrófa megelőzésére, illetve a változásból fakadó ártalmak mérséklésére tett intézkedések globálisan csökkenthetik a GDP-t, hiszen pluszköltséggel járó mechanizmusokat kell beépíteni a mindennapi gyakorlatokba – legyen szó akár a vállalkozásokat sújtó környezetvédelmi célú adókról, akár a profitot csökkentő kényszerű kiadásokról.
Ami Magyarországot illeti, az átlaghőmérséklet növekedése miatt a szakértők szerint 2050-ig az évente előforduló fagyos napok száma csökkenhet, míg a hőségriadóval terhelt napoké nőhet.
Rövidebb távon kevesebb esőzéssel kell tervezni, ám ennek eloszlása hektikusabbá válhat: főként télen várható több csapadék. Tehát a korábban Magyarország éghajlatára jellemző esős tavasz helyett esős, a várakozások szerint csapadékos télre lehet számítani hosszabb távon,
a felsorolt okok pedig összességében szárazabbá, akár sivatagossá is tehetik a jelenlegi mezőgazdasági területek bizonyos hányadát.
Ez sok esetben többletfeladatot, máskor azonban lehetőséget jelent a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kutatása szerint. Az olyan egynyári növények esetében, mint a kukorica vagy a búza, fel kell készülni arra, hogy csak öntözéses műveléssel lehet fenntartani a termesztést.
Egy öntözőrendszer kiépítése és fenntartása azonban költséges, így alapos mérlegelést igényel a fejlesztés: megéri-e, és ha igen, akkor milyen forrásból. Emellett fontos, hogy a fejlesztéseket a víztakarékos (precíziós öntözési) módszerekkel valósítsák meg a gazdák. Új lehetőséget teremthet azonban a szárazságtűrő fajták termesztése. Borászati szempontból hátrányos, hogy a melegedő klíma miatt a borszőlők élettartalma rövidebb lehet, és az előrejelzés alapján a borok minősége is romolhat.
Természetesen nemcsak a mezőgazdaságra lesz majd hatással a klímaváltozás. A korszerű technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásával az ipar energiaigénye várhatóan csökkenni fog, emellett bizonyosan nőni fog azoknak a cégeknek a piaci részesedése, amelyek valamiképp kiszolgálják a változás generálta igényeket, például az alternatív energiaforrásokat kiaknázó társaságoké.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
