Tényleg az elmúlt 100 év leghidegebb tele lesz az idei?
Rengetegen kattintottak nálunk is arra a hétfői cikkre, aminek témája a nemsoká beköszöntő tél várható időjárása volt. Ebben több – külföldi – forrásra hivatkozva azt írtuk: bár új jégkorszaktól nem kell tartani, jó esély van arra, hogy az átlagosnál sokkal hidegebb lesz.
Sokan elég szkeptikusan álltak a hírhez. Van aki úgy reagált, hogy az időjósok néha azt sem tudják megmondani, mi lesz holnap, nemhogy azt, mi történik 3-5 hónap múlva.
Mag Veronika fotója
Az utóbbi időben szinte minden évben körbejárnak a Facebookon azok a cikkek, amelyekben az évezred teléről, sarkvidéki hidegekről szólnak. Vagy arról, hogy egy kis faluban Manyi néni/Gyuri bácsi olyan pontos naptár készített előre egy évre, hogy a meteorológusok is azt használják. Ezért megkerestünk néhány hazai szakértőt, ők mondják el, mi a véleményük "az évszázad teléről".
Török László, az OMSZ meteorológusa gondolkodás nélkül azzal kezdte:
teljesen alaptalanok az ezzel kapcsolatos hírek, legalábbis az biztos, hogy számottevő pontossággal lehetetlen ennyire előre jósolni. Még 2-3 hónapra sem, nemhogy hosszabb időre.
Az Európai Időjárási Intézetben készítenek hathavi előrejelzéseket, de ez a modell is többségében elég semmitmondó információkat tartalmaz.
Bár egyik kollégája kidolgozott egy módszert, amivel a szibériai hótakaró kiterjedtségéből és hasonló paraméterekből elvileg meg lehet jósolni, hogy a december melegebb, vagy hidegebb lesz-e az átlagnál, de ebből sem következik túl sok minden.
Különösen, hogy attól még, hogy az átlaghőmérséklet valamennyi, vígan lehetnek kiugró értékek is a hónapon belül: például "Mikuláskor tocsogunk az esőben 20 fokban, karácsonykor pedig befagy a fenekünk a hidegtől" – fogalmazott Török László.
Ő mindenesetre már nem mer ebben a kérdésben semmit biztosan állítani, ugyanis az említett kollégája pár éve lefuttatta a módszert, és az jött ki, hogy az átlagosnál hidegebb lesz. Török ezt lenyilatkozta valamelyik médiumnak, a valódi értékek pedig végül a közelében sem jártak a becslésnek. Ezután megfogadta, hogy sokkal óvatosabb lesz.
Milyen lesz a tél? Részlet az Idétlen időkig című legendás filmből:
Az OMSZ munkatársa szerint ezekkel a legfőbb gond, hogy az elmúlt 100-200 évből merítik a tapasztalatukat. És mivel az éghajlat folyamatosan változik (mostanában épp melegedő periódusban van a Föld légköre), ezekre sem lehet már annyira építeni, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
A legbiztosabban viszont azt lehet kijelenteni, hogy tíz napnál hosszabb időre előre teljesen felesleges az időjárásról beszélni. Onnan legfeljebb a klíma, illetve egyéb statisztikai módszerek adhatnak támpontot, de ezek is inkább tendenciákat mutatnak, nem konkrét hőmérsékleti értékeket. Hat hónapra előre pedig ennek sincs sok értelme, annyira gyerekcipőben jár még a technika.
Berceli Balázs, az Időkép meteorológusa lényegében ugyanezeket erősítette meg. Ő legfeljebb találgatásoknak mondana minden ilyen előrejelzést, hiszen egy teljes évszak időjárását lehetetlen ennyivel hamarabb megjósolni. A teleknek általában hidegebb és melegebb periódusa is szokott lenni, és teljesen esetleges, hogy a három hónap átlaga milyen anomáliát (pozitív vagy negatív eltérést) hoz ki.
Bár ő is látta a kemény télről szóló híreket, de szerinte ezek csupán arra jók, hogy csorbát ejtsenek a szakma hitelességén. Persze nem feltétlenül állítja, hogy végül nem válnak be a becslések, de az ellenkezőjére is legalább ugyanennyi esély van. Előrejelzésnek nem is nevezné ezeket, maximum valószínűségi folyamatoknak.
A lényeg: nagyon nem szabad hagyatkozni semmi ilyen jóslásra, feltéve ha nem bánjuk, hogy könnyen teljesen más is lehet végül.
Az utóbbi évtizedek talán legkeményebb tele egyébként az 1986/87-es volt Magyarországon. Ekkor az ország túlnyomó részét 20-40, a hegyeket pedig 77(!) centiméteres hótakaró borította. Az utakon kétméteres hótorlaszok is előfordultak, az autópályák megbénultak, autók százai váltak lényegében láthatatlanná. Aki élt már akkor, biztosan a mai napig emlékszik rá.
Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra:
