HÍREK

Teljesen elrontotta a járványkezelést a kormány, a miniszterelnök döntései ezrek életébe kerülhettek Angliában

Még az is megfordult a politikusok fejében, hogy a nyájimmunitás minél gyorsabb elérése érdekében egyszerűen szabadjára engedik a vírust.


A koronavírus-járvány korai szakaszának kezelése az Egyesült Királyság történetének egyik legsúlyosabb közegészségügyi kudarca volt, írja a The Guardian egy új vizsgálat alapján. A politikusok és a tudósok elhibázott döntései pedig csak tovább súlyosbították a helyzetet, és még több ember halálát okozták, olvasható a képviselőház tudományos és technológiai bizottságának, valamint az egészségügyi bizottság közös jelentésében.

A "Koronavírus: eddigi tanulságok" című jelentés készítői megállapították, hogy a britek "lassú és fokozatos" megközelítése miatt az első hullám idején az Egyesült Királyság "lényegesen rosszabbul" állt, mint a többi ország. A járványhelyzet "jelentős hiányosságokat tárt fel a kormányzat gépezetében". Különösen szembetűnő volt ezek közül az állami intézmények közötti szervezetlen információáramlás, melyet leginkább az átláthatóság hiánya okozott.

Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság 2020 januárjában az elsők között vezette be a koronavírusteszteket, gyorsan "eltékozolta" az előnyt, melynek helyét hamarosan "állandó válság" vette át. Külön kiemelik, hogy mindez egy olyan országban történt, mely híres a világszínvonalú adatelemzéséről, a szervezetlenség miatt azonban gyakorlatilag nem volt mit elemezni, miközben az elmúlt száz év legnagyobb egészségügyi krízisével került szembe a nemzet.

Kitérnek a miniszterelnök szerepére is az elhibázott válságkezelésben. Boris Johnson csak 2020. március 23-án rendelte el a teljes lezárást, vagyis két hónappal azután, hogy a tudományos tanácsadóival először értékelték a kialakulóban lévő világjárványt. A jelentés szerint a késlekedés egyáltalán nem a véletlen műve volt, hanem egy túlságosan óvatos döntés eredménye. Most már azonban nyilvánvaló, hogy a komótos tempónak emberéletek ezreiben mérhető ára volt, miközben egy "gyorsan és exponenciálisan terjedő járványban minden hét számít".

A vizsgálat ugyanakkor dicséri a brit vakcina gyors fejlesztését, jóváhagyását és a szállítás megszervezését, amivel a világ élvonalába tartoztak az újraindításért tett erőfeszítéseket tekintve. Minden más területen azonban kritikusnak minősíti a Boris Johnson vezette kormány döntéseit a pandémia kezdeti szakaszát illetően.

A 151 oldalas jelentés azt sugallja, hogy a kormányzat egy idő után a nyájimmunitás elérésben látta a megoldást a járványhelyzetre, amit akkoriban még csak a lakosság nagymértékű természetes átfertőződésével lehetett volna elérni. A jelentés egyik vezető szerzője szerint akkor fordulhatott meg a politikusok fejében ez a forgatókönyv az első hullám idején, amikor világosan látszott, hogy az emberek nem veszik komolyan a helyzetet, nem tartják be a szabályokat, ez pedig nehezítette a kontaktkutatást, a vírus terjedésének nyomon követését és a karantén betartatását.

A jelentés számon kéri az ország vezetőin, amiért nem vontak be a döntéshozatalba nemzetközi szakértőket olyan országokból, ahol sikeresnek bizonyuló intézkedésekkel fékezték meg a járványt. Súlyos hibának tartják azt is, hogy a kormány 2020 márciusában éppen akkor döntött a tömeges tesztelés leállítása mellett, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a minél szigorúbb kontaktkutatásra és karanténokra hívta fel a figyelmet. A végül életbe léptetett tesztelési és kontaktkutatási rendszer "lassú, bizonytalan és gyakran kaotikus" volt, amit tetézett a zűrzavaros információáramlás.

A kormány képviselői kifejezetten károsnak tartják a jelentést.

A koronavírus-áldozatok egyik érdekképviselete szerint az elhunytak családjait arculcsapásként érheti a jelentésben szereplő állítások többsége.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság
A TISZA Párt elnöke és Kulja András EP-képviselő egyes, felújított kórtermekben 26-27, máshol 35-36 fokot mért. Felhívták a figyelmet a súlyos ápolóhiányra is.


Folytatta a budapesti kórházak látogatását Magyar Péter. A politikus korábban a Péterfy utcai intézményben járt, ahol előbb lezárt ajtókkal, majd bejutása után 37 fokos kórtermekkel találkozott. Később vitába keveredett a kórház vezetőjével.

Magyar Péter most Kulja András egészségügyi tartalomgyártóval, a TISZA Párt EP-képviselőjével a budai Szent Imre Kórházban járt. A politikus szerint ebben az intézményben látszik leginkább, hogy mennyit számít, hogy el tudták végezni a szükséges intézkedéseket. „Több nagy tömb van a Szent Imre Kórházban. Ahol van klímaberendezés, és ahol ki tudták ezeket cserélni '21 környékén, ott egészen elviselhető, 26-27 fok van” – mondta el Facebook-videójában a politikus.

Kulja András szerint a többi budapesti kórházhoz képest a Szent Imre valóban kivételezett helyzetben van. Hozzátette: azt is megtudták, hogy ahol működött a klíma, ott nem volt többlethalálozás a hőség alatt.

Nem volt azonban minden részlegen ilyen jó a helyzet, az ápolási osztályon például a TISZA Párt politikusai lényegesen magasabb hőmérsékleteket mértek. Magyar Péter posztjában úgy fogalmazott:

„A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság. Miközben az egészségügyi államtitkár 20 fokról és fejlődésről magyarázott épp a Hír TV-ben, az ápolási osztályon az idős betegek őt hallgatva 36-37 fokban, vizes borogatással igyekeztek túlélni.”

Hozzátette: „Az átlagnál jobb állapotú kórházban a legnagyobb problémát az ápolóhiány okozza, több osztály fele lezárva, üresen állnak a kórtermek, mert ápolók nélkül nem tudnak több beteget fogadni.”

Felhívta a figyelmet egy másik problémára is: „Pénteki hír, hogy a belgyógyászati osztály ugyanezen okból nem fogad betegeket. WC papír "természetesen" itt sem volt, fertőtlenítőszer viszont néhány mellékhelyiséget leszámítva igen. Köszönjük az egészségügyi dolgozók hősies munkáját!”

Bejegyzésének szövegében nem ment el szó nélkül a Centrumkórház meg nem valósult terve mellett: „Itt érdemes megemlíteni egy másik soha meg nem valósult, kormányzati egészségügyi projektet. 2016-ban ígérte meg a kormány, hogy felépül a Dél-budai Centrumkórház, amely 1,2 millió honfitársunk ellátásáért felelt volna.”

„A kórházból természetesen semmi nem lett, de a projektre azért elszórtak 14 milliárd forint adófizetői pénzt. Telekvásárlás, tervezés és a haverok pénzelése évekig. Többek közt Kocsis Máté felesége kapott 36 milliót, míg a megafonos hazugság kommandó egyik irányítója, Kovács István 24 milliót.

Kevesebb jelenjen meg” – írta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vörös riasztás a hőség, narancssárga a zivatarok miatt – nem egyszerű időjárás jön
Az ország több pontjára is figyelmeztetést adtak ki viharok miatt, több helyen felhőszakadás várható. A hőség hétfőre enyhül valamennyit.


Az ország déli-délkeleti felén vasárnap is érvényben van még a vörös riasztás az extrém magas hőmérséklet miatt – derül ki a HungaroMet térképéről. Ugyanakkor ezekre a helyekre adtak ki narancs riasztást is, ezt a várható zivatarok felhőszakadások miatt.

A hét utolsó napjának maradék részében általában sok napsütésre számíthatunk. Átmenetileg kevesebb, majd ismét több helyen – főként dél felől – várható záporok, zivatarok kialakulása, délen heves zivatarra is van esély.

A zivatarokat helyenként felhőszakadás, viharos szél, illetve főként apróbb szemű jég kísérheti.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 38 fok között valószínű. Zivatarok után általában jó néhány fokkal csökkenhet a hőmérséklet. Késő estére 22 és 29 fok közé hűl le a levegő.

A hosszú hétvége folytatásában, hétfőn a felhős tájakon szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, általában sok napsütés valószínű. Délelőtt csökken a csapadék valószínűsége, majd délután újból nő. A hét első napján főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében várhatók – akár több hullámban – záporok, zivatarok, délkelet felé haladva egyre kisebb eséllyel valószínű csapadék. Az északias szél a Dunántúlon a nap nagyobb részében élénk, néhol erős lesz. Zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódhat a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 36 fok között valószínű, de a Dél-Alföldön ennél magasabb értékek is előfordulhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump ledobta az atombomba érvet: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala Harris”
Más erős állításai is voltak az exelnöknek pennsylvaniai beszédében, például fasisztának és marxistának is titulálta a demokratákat.


Donald Trump nemrég újabb fokozatra kapcsolta a kampányát – erős összefüggésben azzal, hogy Joe Biden helyett Kamala Harris lett a demokraták elnökjelöltje.

A republikánusok aspiránsa szombaton Pennsylvaniában tartott gyűlést, ahol bitang erős mondatokkal örvendeztette meg a közönséget és a sajtót.

Trump a demokraták inflációs politikáját már beszéde elején „fasisztának” ÉS „marxistának” nevezte, majd a déli határnál érkező illegális bevándorlókról „vad szörnyetegekként” beszélt. A klímaváltozásról is megvolt a véleménye: szerinte a tengerszint emelkedése csak több tengerparti ingatlant(!) fog eredményezni.

Kamala Harrist különösen keményen támadta. Azzal kezdte, hogy Joe Biden „utálja” alelnökét, majd hozzátette, hogy Harris „úgy nevet, mint egy őrült”.

Trump még Harris kinézetét is céltáblává tette: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala” – jelentette ki a 78 éves politikus, amit a tömeg hangos üdvrivalgással fogadott.

Trump ezúttal is próbálkozott a demokraták zsidó szavazóinak elhódításával. Azt állította, hogy Harris azért nem Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzót választotta alelnök-jelöltjének, mert Shapiro zsidó.

Trump nem véletlenül kampányolt épp Pennsylvaniában, hiszen klasszikus csatatérállamnak számít. 2016-ban Trump, 2020-ban pedig Biden nyert itt, mindkét alkalommal nagyon szoros eredménnyel. Vasárnap Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz is kampányolni fognak az államban, mielőtt részt vennének a hétfőn kezdődő chicagói Demokrata Nemzeti Gyűlésen.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid egyszerre szólt be Lázár Jánosnak és Tarlós Istvánnak
Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is.
Fotó: Facebook - szmo.hu
2024. augusztus 18.



Mint arról korábban írtunk, a közlekedési miniszter reagált Vitézy Dávid megszólalására, miszerint minisztersége alatt csak romlott a hazai közlekedési rendszer.

Lázár János egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta Vitézy Dávidról:

„Egyszerűbb volna, ha elbujdokolna egy sötét szobába, és végiggondolná a saját életét.”

Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is, miszerint Vitézy sétáljon egy erdőben éjszaka és fütyörésszen.

„Köszönöm az életvezetési tanácsokat”

– írta elegánsan Vitézy Dávid a Facebook-oldalán. A poszthoz egy hálálkodó kezet és egy piros szivecskét is mellékelt.




Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk