EGÉSZSÉG
A Rovatból

Súlyosabb lehet a koronavírus lefolyása azoknál, akik több mint fél éve kapták meg a második oltást - mondja a háziorvos

Dr. Oláh Kálmánnal a harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk.


Dr. Oláh Kálmán hét Balaton-parti településen viszi háziorvosi praxisát. Már a járvány kezdetétől fontosnak tartotta, hogy a körzetébe tartozókat informálja és segítse a koronavírus elleni védekezésben. A harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk vele.

– Mint háziorvos, javasolja a harmadik oltást?

– Igen, egyértelműen.

– Indokolná pár szóban? Nagyobb védettséget biztosít, ezen kívül kell egyáltalán nagyobb szakmai indok?

– Nyilvánvalóan ez az egyik legfontosabb indok. Az idő rövidsége miatt nem ismerhetjük az oltás hosszú távú hatását – ugyanakkor nagyon sok kérdőjel van mind a betegséggel, mind az oltással kapcsolatban. Gyakorlatilag tapasztalati úton tudunk sok dologban csak állást foglalni – ilyen a védőoltás hatékonysága, illetve maga a COVID-fertőzés is. Ha megnézzük a nemzetközi példákat, vagy akár a magyar eseményeket is – mi, orvosok zárt fórumokban konzultálunk ezekről egymással - , akkor látható, hogy négy-hat hónap múlva az oltás nem minden esetben nyújt megfelelő védettséget.

Akik mondjuk két oltással rendelkeznek, és több mint fél éve kapták a második oltást, náluk súlyosabb lehet a betegség lefolyása, akár kórházba is kerülhetnek.

A leglátványosabb példa Izrael: elég gyorsan, a járvány elején, amint kijött az oltóanyag, leoltottak Pfizerrel szinte minden oltható embert. Ennek eredményeként a negyedik hullám során – ami nálunk most kezdődött – elég sok ember bekerült kórházba, mert hosszú idő telt el az oltások között. Ezen tapasztalatok miatt mindenképp javasolt a harmadik oltás.

De közelebb van Románia. Romániában nincs hatvan százalékos átoltottság, mint nálunk. Már hozzánk küldik a betegeket, mert nem bírják. Hat-e az oltás? Ez a válasz rá.

- Mostantól hogy képzeljük el az életünket? Évtizedeken át félévente oltakozunk?

- Az influenzához fogom hasonlítani, mert az már ismert és régóta köztünk van. Ez a vírus ugyanúgy itt fog maradni köztünk, mint az influenza. Amely, mint ismert, erős szezonalitást mutat: az első nagy fagyok idején szokta felütni a fejét. A koronavírus esetén nincs ilyen szezonalitás, csak kis mértékű. Azt megfigyelhettük, hogy nyáron alig vannak fertőzéses esetek. Ősztől a következő év tavaszáig tart a hullám. Ez a kis mértékű szezonalitás nem feltétlenül a melegnek és az időjárási viszonyoknak tudható be, hanem egyszerűen annak, hogy a nyári időszakban többet szellőztetünk, és többet vagyunk szabad levegőn. A lefolyás is egyszerűbb ilyenkor: több D-vitamint kap a szervezet, zöldség-gyümölcs, mozgás. Náthás-köhögős beteggel is kevesebbet találkozunk ilyenkor.

Azonban a 365 napból sokkal nagyobb időszakot ölel fel a járványnak nevezhető periódus, mint az influenza esetében. A másik szempont: a COVID-19 vírus genetikai szerkezetéből adódóan nem tud annyira mutálódni és változni, mint az influenzavírus.

A koronavírus ezért viszonylag stabilabb vírus, egyszerűbb ellene védekezni, de ez a védekezés gyakorlatilag csak úgy működhet, ha leoltjuk az emberiséget. Hogy válaszoljak a kérdésre, ha ez nem történik meg, akkor igen, valószínűnek tartom, hogy rendszeresen oltani kell a COVID-19 ellen – már amennyiben szeretnénk enyhe lefolyást egy esetleges fertőzés kapcsán. Hasonlóan, mint az influenza elleni védőoltás esetén.

– Ilyesmire nem először van példa.

– Az emberiség történetében két olyan nagy járvány volt, melyeket teljes mértékben sikerült felszámolni: az egyik a pestis, a másik a feketehimlő. A pestis úgy tűnt el az emberek életéből, hogy viszonylag higiénés környezetet teremtettünk magunk köré, így eltűnt a patkány és a rajta élősködő patkánybolha, ami a pestis kórokozóját terjesztette. Tehát megszüntettük a vektort. A koronavírusnál is van vektor – tudjuk, hogy a macskafélék is elkapják és terjeszthetik – de alapvetően ez egy légúti fertőzés, cseppfertőzéssel terjed.

A feketehimlő ezért még jobb példa. Az ellene kifejlesztett oltás volt a történelem első oltása, Edward Jenner találta ki. A nyolcvanas évekre le lett oltva az egész emberiség, és eltűnt közülünk ez a járvány.

A vírusa a koronavírushoz hasonlóan kevésbé képes mutálódni. Ennek a tulajdonságának és a széles körben adott oltásnak köszönhető, hogy eltűnt a Földről a feketehimlő.

– Vannak kétkedők. A Facebook is jó platform arra, hogy az oltás következményeitől szenvedők – vagy nem szenvedők – információkkal vagy dezinformációkkal bombázzák egymást. Ezért vannak, akik úgy döntenek, hogy nem oltakoznak.

- Vannak, akiknek az oltással kapcsolatosan vannak kételyeik. Velük lehetne és kell is beszélni, szakmai információk érthető átadásával muszáj kampányolni. Hiszen felelős döntést az tud hozni, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a döntés tárgyát illetően. A probléma az oltásellenességgel van, nem biztos, hogy velük tud egy orvos mit kezdeni. Én azt gondolom, alapvetően a vezetőinknek kell erre megoldást találni, ahogy tették ezt a gyermekkori kötelező védőoltásokkal is. Ha valaki azt mondja, hogy nem engedi beoltatni gyermekét az egyik kötelező oltással, nekünk le kell jelenteni, és annak következményei vannak. Az első oltás tekintetében, ha hosszú távban gondolkodunk, ez opció lesz, mert ahogy most élünk, hosszú távon nem tartható, akár gazdaságilag, akár az egyén szintjén.

– Meddig oltakozunk majd vajon időről időre?

– Az immunitás, ami kialakul egy fertőzés vagy egy védőoltás kapcsán, nem örök, nem biztosít élethosszig tartó védelmet.

Az, hogy hány oltásra van szükség ahhoz, hogy mondjuk ritkítsuk az oltások számát, azaz például csak egy év múlva, vagy esetleg még később kelljen a negyedik oltást beadatni – nem tudom megmondani. Ez klinikai vizsgálatoktól függ. Az viszont biztos, hogy egy vagy két oltás nem elég, mindig fog kelleni emlékeztető oltás, akárcsak a kullancs encephalitis elleni oltásnál, az influenza elleni védőoltás esetén, vagy a gyermekkori védőoltásoknál. Itt ugyanez a helyzet: a két oltás után mindenképp javasolt egy harmadik, emlékeztető oltás. A magyar szakmai álláspont szerint ez négy hónap után lehetséges. A kínai oltóanyaggal kapcsolatban – nem azért, mert nem jó, hanem mert más típusú – négy hónap után mindenképpen javasolt az újraoltás. A többinél azt gondolom, a négy-hat hónapos idő tartható, de mérlegelni kell az egyéni állapotot és a körülményeket. A krónikus betegek vagy a kövér emberek például gyakrabban kerülnek súlyos állapotba.

– Vannak, akik azzal indokolják, hogy átment rajtuk a vírus, akkor minek oltakozzanak.

– A védőoltáshoz hasonlóan a fertőzésen való átesés sem véd meg élethosszig. Lásd az influenzát: egy ember élete során nem csak egyszer influenzás.

– És nem mindig lesznek ugyanolyan erősek a tünetei sem...

– Igen. Az az ember például, aki egyszer csak meghal az influenza valamilyen szövődményében, előtte is volt már influenzás...Nem az volt élete első influenzafertőzése.

Ha valaki volt már koronavírusos, és akkor egyszerű szaglás-, ízérzésvesztése volt, náthánál nem komolyabb tünetekkel, az nem jelenti azt, hogy neki az összes koronavírus-fertőzése így fog lezajlani. Igenis lehet olyan, hogy mondjuk trombózisa lehet tüdőembóliával és meghal, vagy szívinfarktusa lesz és meghal, vagy olyan mértékű, tüdőszövetet roncsoló, masszív tüdőgyulladása alakul ki, hogy annak a szövődményeibe halhat bele a kórházban, az intenzív osztályon. Ez az egyénre lebontott helyzet. Ha a társadalmi felelősségvállalás oldalát nézzük,

az is könnyedén belátható, hogy egy olyan ember, aki be van oltva, ő miután elkapta a kórokozót, a védőoltás egy náthává vagy influenzává szelídíti a COVID-fertőzést, így nem fogja annyira porlasztani, vagyis nem fog annyira köhögni.

Illetve a gyorsabb és sokkal enyhébb lefolyás miatt sokkal kisebb valószínűsége lesz annak, hogy valakinek átadja.

– Hány helységben dolgozik orvosként?

– Hét falu háziorvosa vagyok. Kétezer fő feletti a praxisom, sok a gyerek, csak a tizennyolc év alatti annyi, mint egy önálló gyerekpraxis létszáma.

– Mostanában mennyi koronavírusossal találkozott?

– Az országos átlagot leképezi a praxisom is, tehát egyre többel. Most megint ott tartunk, hogy akinek tesztet kérek, az általában pozitív. A praxisomat nagyon nagy arányban átoltottam, kb. 1200 fő be van oltva, és ha azt nézzük, hogy 600 gyereket nem is olthattam, akkor ez egy nagyon jó arány a 2000-ből.

– Gondolom, e mögött alapos edukálás állt, nem csak maguktól ömlöttek az emberek oltásért.

– Azért ebben jó sok munkánk van. Nem csak az enyém, az asszisztenseké is. Rengeteg telefon, kampány, beszélgetések. Jó, hogy kevesen vannak, akik az oltatlanság miatt veszélybe kerülhetnek. A körzetem nagy átoltottságával így a negyedik hullámban általában akkor szoktam tesztelni, ha ismert, hogy az illető nem oltott vagy ismert ilyen kontaktja, illetve, ha az illetőt a munkahelye jobban veszélyezteti, illetve ha nagyon sok a kontakt, pl. ha boltban dolgozik vagy tanár. A fertőzött tanár is találkozik gyerekkel, a tünetmentes gyerek pedig, aki mondjuk nem az én praxisomba tartozik, megfertőzheti a nem leoltott nagyszülőt. És megint megy tovább a probléma.

Ha hiszünk abban, hogy a védőoltás véd, márpedig már ez nem egy nagy hit, mert statisztikailag is kimutatható, hiszen kórházba azok kerülnek, akik nincsenek beoltva, vagy oltottak, de már eltelt a fél év és a harmadik oltásuk nincs meg - szóval ha abból indulunk ki, hogy a védőoltás megvéd bennünket a súlyos szövődményektől, akkor ez így helyes.

A háziorvos, aki ismeri a betegeit és egy közvetlen kapcsolatot épített ki a betegeivel, akkor a helyzet tisztázása megoldható egy néhány perces telefonbeszélgetéssel.

– Sokan attól tartanak, hogy az oltás utóhatásai negatív egészségügyi következményekkel járnak.

– Erről annyit tudok mondani, hogy biztosan nem jelenthetjük ki. Sok embert felölelő klinikai vizsgálatra van szükség. Mivel közel egy éve oltunk, azért vannak már az oltási reakciókkal és szövődményekkel kapcsolatosan is ismereteink. Hivatalos beszámolók is vannak ilyen oltási szövődményekről. Az én álláspontom az, hogy

az oltás mindössze azt az immunreakciót váltja ki, mint ami a fertőzés esetén is megtörténne, csak mindezt a fertőzés nélkül, és nem olyan hatványozottan erős tünetekkel. Én azt gondolom, ezek az állapotok ezért ugyanígy be tudnak következni a fertőzés miatt, csak sokkal nagyobb valószínűséggel,

hiszen akkor ott van maga a fertőzés – és lényegesen nagyobb immunreakciót okoz, hiszen milliárdszám kell vírust elpusztítania az immunrendszernek, míg az oltás esetében csak molekuláris szinten zajlanak a folyamatok. Akinek a védőoltástól bármiféle problémája kialakul, az hatványozottan veszélyeztetett, hiszen a fertőzés következtében ennél sokkal nagyobb problémája is ki tudott volna alakulni. Ezt a szakmai józan eszem és tapasztalatom miatt állítom.

Ha egy védőoltás immunreakciója ezt tudja – akkor a fertőzés okozta immunreakció hatványozottabban durvább tüneteket produkál. Ezt tudjuk is, lásd a súlyos kórházi eseteket,

illetve, amiről nem sokat szoktunk beszélni: hogy nemcsak a kórházba kerülőkkel és a halottakkal van baj, hanem a poszt-Covid-szindrómásokkal is, akik például szívbetegek lesznek, vagy mondjuk maradandó idegrendszeri károsodásuk lesz. Vagy aktív sportolók olyan mértékű szívpanaszokkal és fáradékonysággal, vagy nehézlégzéssel kezdenek szenvedni, hogy képtelenek sportolni. Ízületi panasz, endokrinológiai betegségek – ezeket mind „tudja” a vírus is. A védőoltás pont ezen egészségügyi problémák ellen véd. Akkor is kisebb a kockázat, és az oltás utáni tünetekkel még így is jobban jár az illető, mintha a fertőzéssel kapta volna meg ezek sokszorosát. Azért ugye nem mindegy, hogy egy kórállapot kialakulásának a valószínűsége mondjuk egy a millióhoz, vagy egy a tízhez?

– Vajon ez a vírus most még sokáig itt marad velünk és mindenképp találkozunk vele?

- Nem az a kérdés, hogy el fogod-e kapni, hanem az, hogy mikor, és milyen következménye lesz.

A védőoltásról azonban nem azt az embert kell megkérdezni, akinek csak elment a szaglása, és az egészen röhög. Hanem mondjuk azt, akinek meghalt a házastársa, vagy azt a kisgyereket – ilyet is ismerek -, akinek az apja, anyja belehalt a betegségbe. Ők nem biztos, hogy oltásellenesek...

Azt szoktam mondani, hogy Nemecsek Ernő édesanyja biztos, hogy antibiotikum-párti. Ha be van oltva sok ember, de nem elég, akkor a vírus ott fog terjedni, ahol tud. Ezek most per pillanat az oltatlanok, azok a beoltottak, akiknek nem megfelelő a védettségük – akik még nem kapták meg a harmadik oltást, de már fel kellene venniük – és a gyerekek. Ha már szóba került a társadalmi felelősségvállalás: ha a gyerekeket meg akarjuk védeni és nem akarjuk, hogy ez a vírus a gyerekek körében is komoly szövődményekkel járó fertőzéssé mutálódjon, akkor már csak ezért, az ő védelmükben is oltassuk be magunkat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A Covid után most egy új járvány miatt hirdetett globális vészhelyzetet a WHO, Magyarországot is elérheti a betegség
Az eddigi 0,2 százalék helyett már 3 százalékos a mortalitás. Ráadásul az új vírus most először szexuális úton is képes terjedni.


A 2022-es vészhelyzet után most újra globális egészségügyi riasztást adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő esetszámainak drámai megugrása miatt. A Telex híradása szerint a szerdai rendkívüli ülésen a WHO tagjai egyhangúlag döntöttek a legmagasabb fokú riasztás elrendeléséről. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a bejelentés során hangsúlyozta, hogy

a következő napokban és hetekben a szervezet minden lehetséges lépést megtesz a járvány elleni védekezés koordinálására, és szorosan együttműködik az érintett országokkal.

Két évvel ezelőtt a majomhimlő mintegy 100 ezer embert érintett 116 országban, köztük Magyarországon is, ahol 71 fertőzöttet regisztráltak. Akkor a betegség következtében nagyjából kétszázan vesztették életüket, többségük biszexuális és meleg férfi volt.

Az idei év elején indult új járvány azonban sokkal súlyosabbnak ígérkezik.

Csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban eddig 14 ezer fertőzöttet és 524 halálesetet regisztráltak, és a vírus már olyan afrikai országokban is megjelent, ahol korábban soha nem fordult elő. A jelenlegi variáns most először terjed szexuális úton is, és fiatal nőket és férfiakat egyaránt érint, miközben virulensebb és halálosabb is lett –

míg két éve a fertőzöttek 0,2 százaléka halt bele, most ez az arány már 3 százalék körül mozog.

Bár a majomhimlő ellen létezik két oltás is, a WHO nemrég felszólította a gyártókat, hogy gyorsított eljárásban nyújtsanak be kérelmet a vakcinák elfogadtatására. Boldogkői Zsolt biológus, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője az RTL Híradójának elmondta, hogy a betegség várhatóan Európában és Magyarországon is felbukkan majd, de egyelőre csak azoknak javasolja a Magyarországon is elérhető védőoltást, akik Afrikába utaznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Akár bele is halhatunk, ha nem szexelünk rendszeresen – állítja egy friss tanulmány
Legalábbis egy új kutatás szerint. A szex hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. július 31.



Egy friss kutatás szerint azok a nők, akik hetente kevesebb mint egyszer élnek nemi életet, nagyobb valószínűséggel halnak meg korábban, mint azok, akik rendszeresebben hancúroznak.

Férfiaknál ez a hatás nem volt megfigyelhető, de a kutatók észrevették, hogy a gyakoribb szex csökkenti a korai halál esélyét mindkét nemnél, ha depresszióval küzdenek.

„A szexuális aktivitás fontos az általános kardiovaszkuláris egészség szempontjából, mivel csökkenti a szívritmus változékonyságát és növeli a véráramlást”

– írják a szerzők.

„Eredményeink alapján feltételezhetjük, hogy a szélesebb értelemben vett szexuális aktivitás enyhítheti az életkorral és a betegségek előrehaladtával járó funkcióvesztést”

– teszik hozzá.

A következtetésekhez a kutatók 14,542 amerikai adatát elemezték, amelyeket egy 2005 és 2010 között végzett nemzeti egészségügyi felmérés során rögzítettek. Összesen 2,267-en adtak részletes információt szexuális életükről, közülük 94.4 százalék havonta legalább egyszer hódol az örömöknek, míg 38.4 százalék heti több alkalommal is megteszi.

Korábbi tanulmányok szerint

az átlagos amerikai felnőtt évente 54 alkalommal, vagyis körülbelül heti egyszer szexel,

így a kutatók azokat a személyeket, akik hetente több mint egyszer élnek nemi életet, magas, míg azokat, akik ritkábban, alacsony szexuális aktivitású csoportba sorolták.

Általánosságban a ritkán szexelő nők 1.7-szer nagyobb eséllyel haltak meg bármilyen okból 2015 végéig, mint azok, akik gyakrabban bújtak ágyba.

Fontos megjegyezni, hogy ez a hatás dózisfüggő mintát követett, vagyis minél kevesebbszer szexelt egy nő, annál nagyobb volt a halálozási kockázata. Bár a férfiaknál nem találtak hasonló kapcsolatot, a kutatók meglepve figyelték meg, hogy a szex enyhíti a depresszió negatív egészségügyi hatásait mindkét nemnél.

Valóban, a kockázati tényezők, mint például az elhízás, idősebb kor és alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusz figyelembevételével a kutatók megállapították, hogy

a depresszióval küzdő emberek háromszor nagyobb eséllyel haltak meg a követési időszak alatt, ha ritkán éltek nemi életet.

Fontos megjegyezni, hogy ezekből a korrelációkból nem lehet közvetlen ok-okozati következtetéseket levonni, bár korábbi kutatások kimutatták, hogy

az emberek hajlamosak javuló hangulatot és nagyobb életcélt érezni a szex utáni napon, ami hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.

Ezek az eredmények összhangban vannak egy izraeli felnőttekkel végzett kisebb tanulmánnyal, amely szerint a gyakoribb szex jobb túlélési esélyeket eredményezett szívrohamot átélt embereknél.

Összességében tehát a tanulmány szerzői nem állítják, hogy egy heti hancúr megmentheti az életét, de ezen bizonyítékok alapján biztosan nem árt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kunetz Zsombor reagált arra, hogy a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban leállt az akut mellkassebészeti ellátás
A szakember szerint a hír mögött sokkal több van, mint gondolnánk. Ezt írta a Facebook-oldalán.
Fotó: ATV - szmo.hu
2024. május 26.



Az ismert egészségügyi elemző-szakorvos a Facebook-oldalán írta meg, hogy leállt a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban az akut mellkassebészeti ellátás.

"Erre már az egészségügyi híreket figyelő feketeöves olvasó csak megrántja a vállát, business as usual."

- kezdte sorait Kunetz.

A szakember szerint a hír mögött sokkal több van, mint gondolnánk.

"A Győri Petz Aladár Megyei Kórház a nyugat-magyarországi régió legnagyobb traumacentruma volt, idáig. Itt a hagyományos baleseti sebészet mellett megtalálható mellkas- és idegsebészet is, ahová nemcsak a megyéből, hanem szinte az egész észak-balatoni rész betegeit is ellátták. Eddig. Ugyanis ez azt is jelenti, hogy azon betegek ellátása, akik valamely baleset, vagy egyéb megbetegedés miatt sürgős mellkassebészeti ellátásra szorulnak, most Győr helyett a sokkal messzebb levő valamely budapesti, vagy a Szombathelyi Megyei Kórházba kell vinni, ha odaér még élve."

A szakorvos szerint a baleseti ellátásban közismert az "aranyóra" fogalma, amely tömören azt jelenti, hogy a baleset bekövetkeztétől, ha egy órán belül a beteg a definitív - azaz a sérülésének megfelelő - ellátóhelyre kerül, akkor a túlélés kilátásai jelentősen növekednek.

"Nem véletlen az sem, hogy - emlékezzünk csak! - Robert Ficot nem a fővárosi, a pozsonyi traumacentrumba, szállították annak nagyobb távolsága miatt, hanem a besztercebányaiba. Az ok pontosan ez volt, a minél előbbi definitív, végleges ellátóhelyre való szállítás.

Ez ma nem lehetséges mellkassebészeti sérülés esetén egész Közép-Dunántúl és Nyugat-Magyarország egy jelentős részén.

- írta a közösségi oldalán Kunetz Zsombor.

Ehelyett a betegeket annak az Országos Mentőszolgálatnak kellene elszállítania a minimum egy órára levő valamely egyéb ilyen betegeket is ellátó intézménybe, amely éppen szoftvert frissít."

- tette hozzá a szakember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egészségügyi figyelmeztető jelzést tenne a McDonald's egyik termékére a Michelin-csillagos séf
Curtis Stone szerint az egyik termék kifejezetten káros lehet az egészségre, akár már rövid távon is. Mindemellett tippeket is adott a kiegyensúlyozottabb táplálkozásra.


Azzal senki nem mond már újat, hogy a gyorséttermek kínálata nem épp az egészségtudatosságról szól, és ha Morgan Spurlock elhíresült Super Size Me című, éppen idén 20 éves alkotásában voltak is csúztatások az egészségkárosító hatásokról, azért semmiképp nem tanácsos minden napunkat a különböző fastfood-helyszínek bűvöltében élni.

Most azonban nem akárki, hanem Curtis Stone ausztrál Michelin-csillagos séf figyelmeztet minket az egyik gyorsétteremlánc veszélyeire, közelebbről egy visszatérő termék egészségre veszélyes hatásaira.

A szakácsot a McDonald's egyik (időszakosan Magyarországon is kapható) terméke, a Double Big Mac aggasztja.

Stone szerint ezt a hamburgert egészségügyi figyelmeztetéssel kellene ellátni, azaz olyan jelzéssel, ami felhívja a fogyasztó figyelmét, hogy amit eszik, különösen káros lehet az egészségére.

Amint azt a neve is mutatja, a Double Big Mac egy olyan, alaphelyzetben sem kis hamburger, amiben a megszokotthoz képest is kétszer több hús található.

A séf természetesen nem tartja életveszélyesnek az időnkénti "mekizést", de azt gondolja, hogy egy hamburgerben négy húspogácsa egyszeri alkalommal is megterhelő lehet a szervezet emésztőrendszerének.

„Egyes cégek egészen nevetséges dolgokat szolgálnak fel, őrült kalóriabevitellel, és egyszerűen nem tudom, hogyan tehetik meg ezt rendszeresen a fogyasztókkal”

– fakadt ki Curtis Stone.

A híres szakács emellett tanácsokat is igyekszik adni, hogy mit kell tenni a kiegyensúlyozott étrendért. „Gondoskodjunk arról, hogy egyensúlyban tartsátok a dolgokat. Fontos volna, hogy többször együnk, de kisebb adagokat. Fontos a böjt, sokan beszélnek róla, és azt gondolom, hogy rendben van ez a módszer is. De arra ebben az esetben is figyeljünk, hogy ne éheztessük túl magunkat.”

Stone egy nagyon fontos mondattal összefoglalja "ars poeticáját" az étkezésről:

„Mindig olyan dolgot együnk, ami a földből jött, és ne olyat, ami a csomagolásból!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk