KULT

Schwarzenegger megoldja az életünket, végre együtt főzhetünk Julia Childdal, és Kovácsné nagyon kivan – Adjunk könyvet karácsonyra!

Még nem késő megrohamozni a könyvesboltokat. A legszemélyesebb és legjobb utolsó pillanatos ajándék a könyv. Ötleteket adunk a választáshoz.


Még nincs késő beszerezni a legjobb fajta ajándékot, amit adhatunk, és azzal személyes emléket, élményt, kultúrát/kikapcsolódást. Most azonban ahelyett, hogy folytatnám az ódák zengését a könyvről mint megunhatatlan és varázslatos médiumról, inkább jöjjenek azok a művek, amik idén, ha a karácsonyfáink alá kerülnek, minden korosztályt felcsigázhatnak. A teljesség igénye nélkül válogattunk a könyvesboltok kínálatából.

Rácz Zsuzsa: Kovácsné kivan

Én még az a generáció vagyok, akit megérintett Terézanyu szele is, és a Rácz Zsuzsa-jelenség, aminek hatása a magyar nőkre eltagadhatatlan. Szerintem az a Kovácsnéval is így lesz, akinek nagyon drukkolok, mert kivan, és mint minden "né", aki megházasodott, de korábban szabad lelkű szingli nő volt, és aztán szül, majd nehezen találja a helyét az anyaszerepben, miközben szeretne jó anya lenni – univerzális problémát kommunikál. A szokásosan megérintő, elgondolkodtató, megmosolyogtató Rácz Zsuzsa-nyelven. Gyanús, hogy kötelező olvasmány lesz a lányainknak is, ha rongyosra olvastuk és elhittük: nem csak mi félünk, hogy elcsesszük, hanem az összes többi Kovácsné is ettől tart.

Felhő Café Könyvek

Arnold Schwarzenegger: Tedd magad hasznossá

Sosem gondoltam volna, hogy épp Schwarzi lesz az, akitől meg szeretném tanulni, hogyan tegyem magam hasznossá, ha éppen nem tudom, de ennek a könyvnek a fülszövege azt ígéri, hogy minimum ezt fogom tenni, ha elolvastam, ráadásul a mindenkori Terninátor és egykori kormányzó legutóbbi édességzabálós videóját nem tudom feledni – ezt – , és jó ideje azt gondolom, hogy sokkal jobb fej annál, minthogy a lejárt akcióhérosz skatulyájában hagyjuk bennragadni. Schwarzenegger szerint hét szabálya van az életnek, ha a célunkat meg akarjuk találni és el is érni – egy olvasást megér, valamit biztosan tudhat...

Szekér Nóra: Fedőneve: Marslakó - Világhírű magyar tudósok állambiztonsági megfigyelése

A ​Kádár-korszak titkosszolgálata szerint csak az amerikai egyetemeken legalább ötszáz magyar származású tudós tanított vagy kutatott. A magyar állambiztonság munkájának eredményképpen dossziék sokasága halmozódott fel a külföldön alkotó magyar kutatókról. Köztük is kiemelt figyelmet kaptak a Manhattan-tervben, majd a hidrogénbomba készítésében nagy szerepet játszó zsenik, akiket furcsa nyelvük és különleges észjárásuk miatt tréfásan csak „marslakóknak” nevezett a korabeli tudósvilág. A kiszemelt személyeket fedőnéven, operatív tervben meghatározott iránymutatás szerint tartották szemmel.

A kötet az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó, majd a fegyverkezés kérdésében egymással élesen szemben álló Teller Ede ("Kárász") és Szilárd Leó ("Törő"), valamint két Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes ("Carter") és Szent-Györgyi Albert ("Bogarász") állambiztonsági megfigyelésére fókuszál. Nem csupán a titkosszolgálati munka módszereiről kaphatunk képet, de a „célszemélyek” életútjának politikai rendőrséget érzékenyen érintő részleteiről is. A szerző, Szekér Nóra az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze.

Jaffa Kiadó

Angela Murinai: Anya szív

A szerző – akivel első könyve, a megrázó és gyönyörűen megírt Amikor feltámad a szél kapcsán mi is interjúztunk – ezzel a kivételes kötettel az anyaság kínjaira hívja fel a figyelmet. Kérdőíves kutatása révén több mint 1700 magyar anya szenvedéseit hangosítja ki. Hogyan lehetséges, hogy nők tömegei szeretik gyerekeiket, de utálnak anyának lenni? Sorra veszi a férfiközpontú világ anyákra rótt terheit a „jó anya” hazug ideájától és a gyereknevelés irreális terheitől kezdve, a párkapcsolati magányon vagy a bántalmazó gyerekeken át a kiégésig, depresszióig, alkoholizmusig. Kezdjünk el beszélgetni végre őszintén arról, mik a nehézségek, és kössük össze magunkat a többiekkel ebben, sugallja a szerző.

Tea Kiadó

Hulej Emese: Unoka a Gerbeaud-házból – Edith története

Elischer ​Edith, a legendás cukrász, Gerbeaud Emil unokája jólétben, nagypolgári környezetben nőtt fel, majd tüzet oltott Budapest ostromának zűrzavarában, segített a legismertebb magyar zsidó családnak a német megszállás után, nyilasokkal hadakozott, és később nem törték meg az ÁVH kihallgatói sem. Kevés híján hat évet töltött a kommunisták börtöneiben, rettenetes körülmények között, elképzelhetetlenül messze kerülve a Gerbeaud fényes termeitől. A könyvhöz a szerző a Gerbeaud-leszármazottak családi archívumában és számos közgyűjteményben kutatott, többek között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, ahol periratok, kihallgatási jegyzőkönyvek és ügynöki jelentések is foglalkoznak Elischer Edith-tel és tudós férjével. A főhős élete vége felé emberi helytállásáért átvehette a francia Becsületrendet.

Jaffa Kiadó

Péterfy Gergely: Nagy Ervin – A király, a gróf és a tanár

Impozáns fotóról pillant ránk a színész a könyv címlapjáról. A király, a gróf vagy a tanár, és még egy csomó más szerep(körben) ismerhetjük évtizedek óta Nagy Ervint, akiről nekem nem jutott volna eszembe, hogy könyvet kéne írni, pedig remek ötlet, és még kíváncsi is lettem rá. Péterfy Gergelynek sem véletlenül jött az ötlet: a színész és az író több évtizedes barátsága és személyes beszélgetéseik ihlette-indította el. A könyv egy éveken és országokon át tartó baráti társalgás tömörített, szerkesztett változata. „Ha nagyon egyszerűen meg kell fogalmaznom magamról valamit, akkor azt mondhatom, hogy talán azt tudom jobban, mint mások, hogy férfiként el merek veszni totálisan érzelmileg. És azt meg is merem mutatni, hogy elvesztem, mert tudom, hogy mindig van visszatérés.”

Felhő Café Könyvek

Mörk Leonóra: A Hellinger-Madonna

Mörk Leonórának ez már a sokadik elkápráztatóan szép könyvborítójú regénye, amit kézbe venni is csoda, azonnal ki akarod nyitni. És meg is éri: A Hellinger-Madonna főhősével csupa olyasmi történik benne, ami elképzelhetetlennek tűnik első hallásra, pedig hasonlóan meredek dolgok történhetnek azzal, aki a Hellinger-módszeren alapuló családállítás misztikus folyamatába egyszer belekóstol. Vagyis inkább belemélyed, mert ott nem lehet nem mélyre menni. Ez történik a hősnővel is, és talán az író egyik legkomolyabb lélektani alapú és cizelláltságú műve született ezzel. Igazi bekuckózós, elmélyülős karácsonyi olvasmány.

Jaffa Könyvek

Géniusz kvízkönyv

A Géniusz kvízkönyv 4000 lebilincselő kérdése és a hozzájuk tartozó válaszok segítségével bárki átélheti otthonában a játék izgalmait, próbára teheti saját tudását, vagy családdal, baráti társasággal vívhatja meg kvízpárbajait, miközben sok új információval, ismerettel gazdagodik.

21. Század Kiadó

Alex T Smith: A Grumpusz és gátlástalanul galád karácsonyi terve

Már a cím is viccesen hívogató. A borító gyönyörű. A nagy sikerű Claude sorozat, és A kisegér, aki... könyvek alkotója most fantasztikus, ünnepi hangulatú karácsonyi kalandra hívja az olvasókat főhősével, egy rettentően morgós alakkal. A krampusz és a Grincs alakja ihlették ezt a szívmelengető történetet, amely a karácsony valódi értelméről szól, és ellenállhatatlan, színes illusztrációi teszik igazán tökéletes olvasmánnyá az egész család számára.

Manó Könyvek

Mentsük meg a vöröspandát!

Tilly rettentően szereti a kalandokat. Nagy kár, hogy még egyben sem volt része. Egészen mostanáig, amikor is felvételt nyert a Kalandklubba, és a nyári szünetben egy héten át Nepálban fogja megfigyelni a veszélyeztetett vörös pandákat. Igen ám, de orvvadászok nyomaira bukkannak. A Zseblámpás Könyvek aktuális, bájos darabja arra buzdítja kedves ötlettel a már olvasni tudó csemetéket, hogy bátran bújjanak a takaró alá és fedezzék fel először a titkos olvasás élményét.

Pagony Kiadó

Robin Stevens: Első osztályú gyilkosság

Daisy Wells és Hazel Wong vakációra indulnak a világhírű Orient Expresszel. Az első pillanattól kezdve világos számukra, hogy minden szomszédos utastársuknak van valami rejtegetnivalója. Aztán az egyik utast meggyilkolták, és a csodálatos, rubinköves nyaklánca is eltűnik. A fülkéjébe nyíló ajtók mind belülről voltak bezárva... lányok nyomozni kezdenek, ám nem ők az egyetlenek, akik szeretnék elkapni a tettest... Agatha Christie-utánérzés a műfajba belekóstolni vágyó nagyobb korosztály számára.

Manó Könyvek

Tömör Elisabeth: Érintés és karma

A kanadai származású terapeuta és szerző könyve nem tagadom, hogy nagyon közel áll a szívemhez. Méghozzá azért, mert még olvasni is gyógyító. Ez egy olyan könyv, amit mindenkinek érdemes elolvasnia, aki gyanítja, hogy a betegségeinek lelki tünetei lehetnek, de azoknak is, akik nem gyanítják. Az, hogy a test és a lélek elválaszthatatlanok, az ember évezredek óta tudja, más kérdés, hogy a pszichoszomatika mint működés csak az utóbbi időben kezd validitást kapni a tudományban és a köztudatban is. Ezen az úton jár ez a könyv is, amiben teljesen formabonontó gondolatokkal találkozhatunk lelki folyamataink és testi tüneteink összekapcsolásával.

Van Noortwijk Laurien: Funky kaják

A karácsonyi könyvajándékok közül nem hiányozhat egy vagány szakácskönyv sem, és a Funky kaják épp ilyen, Ráadásul a speciális diétákra "kárhoztatott" alanyokat megcélzó könyv, a kifejezetten glutén és hozzáadott cukor nélküli ételek receptjeit tartalmazó könyv gyönyörű, gusztusos fotókat fantáziadús, kreatív és olykor kifejezetten meglepő ízvilágot kommunikáló ötleteket tartogat. Ezeket az ételeket az is nyugodtan elkészítheti, aki nem glutén- vagy cukormentesen étkezik, tapasztalatból mondom: ugyanolyan finomak tudnak lenni, csak nélkülözik a finomított cukor és a glutén potenciális káros hatásait. Végül is, amiben mentás joghurt és lazac van, biztos nem olyan rossz...

Jaffa Kiadó

Julia Child: A francia konyha művészete

Igen, ez az a BIZONYOS szakácskönyv. Aki picit is szereti a főzést és egyszerre szereti a filmeket, az már találkozhatott a Julie és Julia című filmmel, amely valós történeten és az ez alapján készült könyvön alapul, a főszerepben Meryl Streeppel és Amy Adamsszel. Ez az a bizonyos, Julia Child által írt, kanonizálódott szakácskönyv tehát, amiből a filmbeli blogger saját kihívására főzni kezd, és amely most megérte ezt a gyönyörűszép kiadást. Vaskos, alapos, több mint 700 oldalas könyv, látszik, mennyire eszméletlen mennyiségű munka és tudás van benne. Olyan, mint egy lexikon, szakácsoknak és hobbiszakácsoknak. A konyhai könyvespolc éke és egyik legnagyobb kincse lehet. A Horváth Ilona-szakácskönyv mellett talán el is fér. Julia Child könyve epic, pont olyan, amilyennek a film alapján elképzeltem. Már a következő kiadásra vár itthon.

HVG Könyvek

Klímakönyv

Greta Thunberg állította össze ezt a gigantikus mennyiségű anyagot, melyben a legnagyobb szakértők értekeznek olyan témákról, mint a mikroműanyagok, a felhők, vagy bármi olyan aktuális téma, ami a klímaválságot érinti. Az átfogó és csodaszép kiadású kötet az On the Spot-páros ajánlásával jelent meg itthon, és nemcsak okos, edukáló és informatív szövegekkel van tele, de szemléletes ábrákkal és illusztrációkkal is. Ha egy picit is kisebb lesz a Földön hagyott nyomunk, miután elolvastuk, már megérte kiadni.

Open Books

L. Stipkovits Erika: Még közelebb önmagunkhoz

Miért nem tudok őszintén megnyílni? L. Stipkovits Erika, az ismert szakpszichológus-pszichoterapeuta a bátor szembenézés, az érzelmeink és a gondolataink megélése után a személyiségfejlődés tágabb összefüggéseit vizsgálja. Bemutatja a transzgenerációs traumák és felmenőink sorsának személyiségünk alakulására gyakorolt hatását, a boldogság, az intimitás és a spiritualitás valódi természetét. Ezúttal is hatékony módszereket és fejlődési feladatokat kínál, továbbá terápiás esetein keresztül és a legfrissebb kutatási eredmények felhasználásával segíti az önismereti úton járókat.

HVG Könyvek


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Alain Delon
A francia színészlegenda 88 éves volt. 2019-es agyvérzése óta folyamatosan egészségügyi problémákkal küzdött.


Elhunyt Alain Delon francia színművész, írja a France24. A színész 88 éves volt.

2019-ben agyvérzést kapott, azóta mi is többször beszámoltunk egészségügyi problémáiról.

A színész „békésen halt meg Douchy-i otthonában, három gyermeke és családja által körülvéve” – írja az AFP Hírügynökség.

Alain Delon 1935. november 8-án született a Párizshoz közeli Sceaux-ban. Nehéz gyerekkora utána a francia haditengerészetnél szolgált. 1957-ben szerepelt először a filmvásznon, és előnyös külseje miatt szinte azonnal a rendezők kedvence lett. Pályafutása során összesen 107 filmben szerepelt, köztük olyan klasszikusokban, mint a Rocco és fivérei, a Napfogyatkozás, A fekete tulipán, A szamuráj vagy az Egy zsaru bőréért. 1998-ban a Két apának mennyi a fele? című alkotásban együtt szerepelt korának másik francia legendájával, a 2021-ben elhunyt Jean-Paul Belmondóval.

Élete nem volt botrányoktól mentes. Az 1960-as és 70-es években három testőre is rejtélyes módon halt meg: az esetekben máig nem tisztázott, hogy öngyilkosságok vagy gyilkosságok történtek, illetve ehhez mennyi köze lehetett magának Delonnak. A fegyverekkel nemrégiben is meggyűlt a baja: idén év elején mintegy hetvenkét lőfegyvert és több mint 3 ezer lőszert foglaltak le otthonában, amikre nem volt engedélye.

1984-ben az európai parlamenti választásokon nyíltan kiállt a francia szélsőjobboldali politikus, Jean-Marie Le Pen mellett, ami miatt sokan kritizálták, egy ideig tömegek bojkottálták a filmjeit is. 2013-ban ismét támogatásáról biztosította a Nemzeti Front radikális jobboldali pártot. Élete utolsó évtizedében számos alkalommal kritizálta a francia belpolitikát és a társadalmat.

Élete leghíresebb szerelme Romy Schneider volt, de gyakran reppentek fel pletykák állítólagos homoszexualitásával kapcsolatban. 2023 májusában meghalt a rá kísértetiesen hasonlító Ari Boulogne, aki Delon eltitkolt fiának vallotta magát, habár a színész sosem ismerte el az apaságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Pár óra alatt elkelt az összes jegy Azahriah koncertjére a Budapest Parkban
A három teltházas arénakoncert után ez nem túl nagy meglepetés. A jegyárakra viszont többen is panaszkodtak.


Azahriah szeptemberi koncertjére mindössze négy és fél óra alatt elfogyott az összes jegy a Budapest Parkban, írj a 24.hu.

Kedd délelőtt 10 órakor indult a jegyértékesítés Azahriah szeptember 5-i Budapest Parkos koncertjére, és alig négy és fél óra alatt az összes jegy elkelt.

A hatalmas érdeklődés miatt még délután is körülbelül nyolcezren várakoztak a virtuális sorban, hogy jegyhez jussanak, de délután kettő körül a Park honlapja már teltházas állapotot mutatott.

Sokan panaszkodtak a hosszú várakozási idő és a jegyárak miatt is.

A legolcsóbb, küzdőtéri jegyek 14 499 forintba kerültek, míg a drágább kategóriás belépők ára 22 990 forint volt.

A hatalmas érdeklődés nem volt meglepetés, hiszen Azahriah idén májusban három egymást követő napon is teltházas koncertet adott a Puskás Arénában.

Az eredetileg egyetlen koncertre hirdetett eseményre pillanatok alatt elfogytak a jegyek, ezért először még egy, majd

végül összesen három koncertet is tartott, amelyekre szintén gyorsan elfogytak a jegyek.

A Budapest Park telítettsége és a viszonylag közeli időpont miatt most nem valószínű, hogy hasonló ismétlésre kerülhet sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Igazi pesti csibész volt” – Demszky Gábor elárulta Garas Dezső titkát
Nosztalgikus bejegyzésben emlékezik az egykori főpolgármester Garasra. Hogyan kerül a kerékbilincs az asztalra?
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. augusztus 15.



Garas Dezső, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze, és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2011. december 30-án, 77 éves korában hunyt el, hosszan tartó betegség után. Az ikonikus művész életútja és tehetsége előtt tisztelegve Demszky Gábor, Budapest egykori főpolgármestere, egy megható és humoros történetet osztott meg a közösségi oldalán, ami eddig nem került nyilvánosságra.

Demszky, aki húsz évig volt Budapest főpolgármestere, és 1998-ban díszpolgári címet adományozott Garas Dezsőnek, egy közös emlékét idézte fel a színészlegendával kapcsolatban. Egy régi fotó kíséretében elmesélte, hogyan játszotta ki Garas a parkolóőröket egy zseniális trükkel.

„Egyszer, valamikor 1998 körül, beállított Rajk Lacihoz, kezében egy kerékbilinccsel. ‘Tudod, ezt mindig felteszem a kocsira, amikor tilosban parkolok, a közterület-felügyelők így békén hagynak, mert azt gondolják, rólam már gondoskodott valamelyik haverjuk’” – írta bejegyzésében Demszky Gábor, hozzátéve: „Igazi pesti csibész volt és remek színész.”

Garas Dezső nemcsak a színpadon, de az életben is olyan karakter volt, akinek humora és leleményessége emlékezetes maradt mindazok számára, akik ismerték és szerették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Brutális, látványos és izzasztóan izgalmas – Az Alien: Romulus a legjobb Alien-film 1997 óta
Ennyi arctámadót még biztosan nem láttunk! A Magyarországon forgatott újabb xenomorph-őrület a franchise legjobb darabjait idézi meg, és nem ismer kegyelmet.


Idén 45 éves az Alien-franchise, 1979 májusában mutatták be az USA-ban először A nyolcadik utas: a halált, azóta pedig sci-fi és a horror műfajainak leghíresebb keresztezéseként trónol a zsáner nagyjaiból álló lista csúcsán. Ridley Scott a mindössze második filmjével nagyon elkapott valamit anno, az idegentől való elemi rettegést (amely épp belőlünk, emberekből kel életre) hívta elő közönségéből, amely azóta is kíváncsian várja a filmtörténet talán legkultikusabb űrszörnyének újabb acsarkodásait.

Majd jöttek a folytatások… James Cameron az 1986-os A bolygó neve: Halállal mesterien ékelte a sci-fi és a horror közé az akciót is; véleményem szerint David Fincher sokak által lenézett (ő maga sem szereti) 1992-es A végső megoldás: halálja sem mondott csődöt, sőt; Jean-Pierre Jeunet 1997-es Feltámad a halálja pedig egészen abszurd irányba vitte a sztorit, és meglepően működött benne a humor is. Szóval odáig egészen pazar volt a franchise, ám a 20th Century Fox a kétezres években úgy döntött, összeereszti a xenomorph-okat a yautjákkal, avagy, ahogy a legtöbben ismerik: a Predatorokkal.

A 2004-es Alien vs. Predator: A Halál a Ragadozó ellen és még inkább annak 2007-es, egészen nézhetetlen folytatása sajnos eléggé leamortizálták kedvenc rémeink ázsióját.

Az eredeti alkotónak, Ridley Scottnak kellett tehát a kezébe vennie újra a gyeplőt (bár sokan Neill Blomkamp víziójának szavaztak volna bizalmat, aki figyelmen kívül hagyva a többi epizódot, direkt folytatást készített volna A bolygó neve: Halálhoz). Ő pedig megpróbált valami újat és teljesen mást kihozni az egészből. A Prometheus (2012) így egy filozofálgató eredetsztori lett, amit sokak gyomra nem vett be, és xenomorph-ot sem lehetett benne látni, mégis üdítő volt egy másik, jóval összetettebb szegmensből szemlélni ezt a világot. A 2017-es Alien: Covenantra azonban sajnos elfogyott az ötlettár, s így egy nem túl kreatív, többnyire lehangoló, kiszámítható, és csupán egyetlen ütős akciójelenetet (a fináléban) tartalmazó méretes csalódás lett az eredmény.

Innen kellett tehát újra felvenni a fonalat, Scott pedig ezúttal átpasszolta a direktori stafétát, méghozzá a Gonosz halott-remake (2013), a Vaksötét (2016) és az Ami nem öl meg (2018) író-rendezőjének, az uruguayi Fede Alvareznek, aki próbált elszakadni a Prometheus és a Covenant frissebb örökségétől, s inkább A nyolcadik utas: a halál és A bolygó neve: Halál atmoszféráját igyekezett rekonstruálni.

Sőt, ha jobban belegondolunk, az Alien: Romulusban egyfajta all star/best of Alien pörög, hiszen majd’ minden korábbi epizódból kapunk valami megidézést a sztori egyes elemeiben.

Az első két filmre szóló párhuzam azonban adott, hiszen ezúttal is egy izolált létesítményben vagyunk (egy űrállomáson), és mindössze hat szereplőnk van, akik szűk folyosókon rohangálnak. Ám nekik nem csupán egyetlen szörnnyel kell szembenézniük, facehuggerek és xenomorph-ok egész garmadája les rájuk (sőt, még valami más is…). A sztori időben is az első két film között játszódik, amikor is a Weyland-Yutani cég egyik sötét és barátságtalan bányászkolóniájából próbálna elmenekülni öt fiatal, valamint az egyikük, Rain (Cailee Spaeny) Andy nevű androidja (David Jonsson). Ehhez pedig azt fundálják ki, hogy megpróbálják a vállalat egy a bolygó felett sodrodó elhagyatott űrhajójából elcsenni a kriokapszulákat, amelyekben játszva átszundiznák azt a kilenc évet, amely célállomásuk, egy idilli bolygó eléréséhez szükséges. Az űrhajóról azonban kiderül, hogy egy űrállomás, ahol a cég emberei furcsa kísérleteket végeztek egy idegen életformán, amely természetesen az újabb emberi behatásnak köszönhetően ismét elaszabadul…

Szóval ezúttal is egy túlélősztorit kapunk, amelyben jóval kevesebb a filozofálgatás, ami pedig van, az maximum megint a szintetikus léthez kapcsolódik, ezúttal Andy révén, akivel Rain testvéri kapcsolatot épített ki, ám egy új program megváltoztatja a személyiségét.

Persze nem is ez a lényeg, Fede Alvarez inkább az alapvető ösztöneinket szerette volna stimulálni, így az akciókra, a látványra, a vérengzésre és leginkább a feszültségre helyezte a hangsúlyt.

Épp ezért az Alien: Romulus megállás nélkül pörög, újabb és újabb kilátástalan szitukba kergetve az egyre fogyatkozó szereplőket, akik egyébként nem sok meglepetéssel kecsegetetnek, gyorsan be lehet őket kategorizálni. Van itt szimpatikus főhősnő (a Tűzgyűrű: Lázadásból, az Easttowni rejtélyekből, a Priscillából és a Polgárháborúból ismert Cailee Spaeny pedig már van annyira rutinos, hogy simán elviszi a hátán a filmet, vagyis méltó utódja Sigourney Weavernek, akit nem egy jelenetben idéz meg természetesen), kiismerhetetlen android, szimpatikus jóképű alfahím (Archie Renaux), nem túl szimpatikus, nagypofájú, lázadó srác (Spike Fearn), egy fiús, kemény és laza pilótalány (Aileen Wu), valamint egy kedves és terhes naiva (Isabela Merced). Közülük Spaeny mellett természetesen a leghálásabb szerepet, vagyis a kissé értelmi fogyatékosra hangszerelt android Andyt alakító David Jonsson (Ipar, Rye Lane) tud igazán csillogni, a többieket Alvarez és írótársa, Rodo Sayagues már nem igazán kényeztették el emlékezetes karakterekkel.

A nézőket azonban kifejezetten elkényeztették a látványvilággal, ami több mint kézzelfogható. A tavaly tavasszal teljes egészében a budapesti Origo Filmstúdióban rögzített Alien: Romulusban ugyanis csodás díszletek és szemet gyönyörködtető praktikus effektek közepette zajlanak az öldöklések és a menekülések, a magyar szakemberek pedig az Oscar-díjas berendező, Sipos Zsuzsanna (Szárnyas fejvadász 2049, Dűne, Borderlands) vezetésével ismét fantasztikus munkát végeztek: a Romulus és Remus űrállomás valósággal életre kel, nekünk magyaroknak pedig csodás összemosolygás-indok, hogy az alkotók még az egyik mozgólépcsős metrólejáratot is felhasználták helyszínként egy pillanatra.

Az Alien: Romulus azonban nem mentes a hibáktól sem. Már az alapsztori is felvet néhány figyelmen kívül hagyott kérdést (pl. a cég miért hagyja, hogy egy ilyen fontos objektum elhagyatottan keringjen egy köpésre az egyik telepüktől?), a „best of”-jelleg miatt sok mindent újra átélhetünk, de igazán eredeti dolgot nem láthatunk, a legerősebb fan service-pillanatot feleslegesen túlhúzzák, a végső nagy extremitást pedig más formában, de végül is már láttuk korábban.

Szerencsére ezek megbocsátható bűnök, mivel Fede Alvarez nem akar túl sokat markolni, így amit vállal, azt tisztességgel véghez is viszi.

Egy feszültségtől csatakos, jó ötletekkel is megpakolt (a facehuggerek melletti osonás és az antigravitációs sav pl. csillagos ötöst érdemelnek), kiváló atmoszférával rendelkező, látványos akció-horrort tett le az asztalra, amely ugyan nem ér az idoljai (vagyis az első és második rész) nyomába, Ridley Scott újabb darabjait azonban így is leiskolázza. Érdemes lesz tehát újra némán sikítani az űrben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk