Övék az egyik legalacsonyabb halálozási arány – mit csinálnak másképp Németországban?
Ahogy Európa minden országában, úgy Németországban is hetek óta tombol a koronavírus-járvány. Miközben az országban a fertőzöttek száma vasárnap már meghaladta a 22 ezret is, addig a betegségben elhunytak száma még a százat (84) sem. Ez azt jelenti, hogy a német halálozási arány az egyik legalacsonyabb a kontinensen. Mit csinálnak jobban, de legalábbis másképp Németországban? Ennek próbált utánajárni szakértők segítségével a The Guardian.
A pandémia által leginkább sújtott tíz ország közül messze a németeknél a legalacsonyabb a halálozási arány: csupán 0,3% szemben mondjuk az olaszországi 9%-kal, de még az Egyesült Királyságban is 4,5%-on áll ez a mutató. Különösen szembeötlő a különbség a német és az olasz halálozási arány között, pláne annak fényében, hogy ebben a két országban a legmagasabb a 65 év feletti lakosok aránya. Ráadásul a Bloomberg egészségügyi indexe alapján az olaszok egészségesebben élnek, mint a németek.
A német politikusok és az egészségügyi vezetők egyelőre vonakodnak kommentálni az alacsony halálozási arányt. Lothar Wieler, a Robert Koch Intézet (RKI), vagyis a kormány központi közegészségügyi testületének elnöke kijelentette, hogy hosszú távon a két ország mortalitási aránya között nem lesz ilyen jelentős különbség.
"Túl korai lenne azt mondani, hogy Németország orvosilag jobban felkészült-e a Covid-19 világjárványra, mint más országok"
- mondta Marylyn Addo.
A hamburgi infektológus szerint az olasz és német arányok közötti óriási különbség egyik kézenfekvő magyarázata az lehet, hogy míg Észak-Olaszországban jóval több a beteg, mint amit a rendszer el tud látni, addig Németországban még messze nem érték el a határaikat, így több idejük jut az ágyak tisztítására, az eszközök felhalmozására és a személyzet megfelelő elosztására.
"Németország egyik legnagyobb előnye, hogy már az első esetek felbukkanásakor professzionálisan kezdtük felderíteni a fertőzöttek kapcsolatait. Ezzel egy kis időt nyertünk, hogy a kórházakat felkészítsük a várható rohamra"
- tette hozzá Addo.
Egy másik fontos különbség, hogy Németország már a fertőzés korai fázisában jelentkező tünetek esetén is azonnal tesztelte a potenciális koronavírusos betegeket, ennek következtében a megerősített esetek száma jóval közelebb van náluk a valósághoz, mint más országok esetében, így pontosabb képet is kaphatnak a koronavírus terjedéséről.
Amíg Németország nem tesztelte a dél-koreaihoz hasonló intenzitással a lehetséges betegeket, addig is olyan szigorú protokollja volt a gyanús esetek szűrésére, amivel sok esetet fel tudtak deríteni. Már egészen korai stádiumú tünetekkel tesztelték a lehetséges betegeket, de kivétel nélkül szűrték a magas kockázatú helyeken (pl. Vuhan, Lombardia) megfordult embereket, ahogy azokat is, akik igazoltan koronavírusos beteggel vagy potenciálisan fertőzött személlyel kerültek kapcsolatba.
Ezért az első hetekben a teszteltek sokkal inkább a fiatalabb korosztályból kerültek ki: ők tértek haza jellemzően egzotikus ázsiai utazásokról, osztrák vagy olasz síelésből. Közöttük már eleve sok fertőzöttet találtak, viszont az alacsony rizikójú korcsoport miatt a fertőzöttek magasabb száma ellenére is alacsonyan maradt az elhunytak száma.
Egy berlini virológus szerint viszont a következő hetekben a halálozási arány emelkedése várható Németországban. Christian Drosten úgy véli, hogy egyre több területen terjed el a vírus, ráadásul a tesztelési kapacitás határát is elérheti az egészségügy. A szakember szerint a betegség fokozatos elterjedésével egyre több esetet nem tudnak majd kellő alapossággal vizsgálni, ez pedig rövid távon is azt eredményezheti, hogy a jelenleg kedvező adatok gyorsan romlani kezdenek.
A németországi adatgyűjtés mögött meghúzódó módszertan az olasz és a német számadatok közötti eltérést is befolyásolhatja.
Ha egy német betegnél kimutatják a Covid-19 fertőzést, az orvos értesíti a helyi egészségügyi hatóságot, amely ezt követően az adatokat digitálisan továbbítja a Robert Koch Intézethez. A lassabb folyamat magyarázhatja, hogy az RKI napi adatai következetesen alacsonyabbak, mint a Johns Hopkins Egyetemé, mely az adatait ennél gyakrabban frissíti.
Ráadásul az olasz gyakorlattal ellentétben Németországban nem tesztelnek minden elhunytat koronavírusra. Az RKI szerint ez a gyakorlat nem kizárt, a német rendszer lehetőséget ad a halál utáni teszt elvégzésére is, de a módszer egyelőre nem a mindennapi rutin része náluk. Így könnyen előfordulhat, hogy vannak olyan áldozatai a vírusnak, akik az otthonukban hunytak el, de tesztelés hiányában végül soha nem derül ki róluk, hogy halálukat a koronavírus okozta.