Orbán: „nincs B terv munkahely-teremtésre, három hónap után mindenkinek lesz munkája”
Az LMP-s Keresztes László Lóránt szerint a már munkanélkülivé vált 60 ezer ember sorsa további 100 ezerre várhat még. A munkaadók csak nagyjából két hónapig tudják tartani a jelenlegi létszámukat, miközben korábbi bevételeiket leghamarabb hat hónap múlva nyerhetik vissza - mutatott rá, hozzátéve: szakemberek szerint gyenge a kormány gazdasági csomagja.
Azt kérdezte: a kormány miért nem foglalkozik azokkal, akik már elvesztették az állásukat?
Orbán Viktor közölte, hogy aki elveszti az állását, az három hónapig jogosult a munkanélkülieknek járó segélyre. Mire ez lejár, mindenkinek lesz munkája, nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ezután ne kapna munkaajánlatot akár a gazdaságból, akár a magyar államtól.
A nagyberuházásokról szólva hangot adott azon meggyőződésének, hogy ha valamikor, akkor most kell azokkal megalapozni az ország jövőbeli versenyelőnyét.
"Nincsen „B” forgatókönyvünk munkahelyteremtésre. „A” forgatókönyvünk van, azt fogjuk megvalósítani." - ezt mondta a kormányfő még.
Kocsis-Cake Olivio a Párbeszédtől olyanok példáit sorolta, akiknek szerinte nem segít érdemben a kormány. Katás vállalkozókat említett a turizmusból, a vendéglátásból vagy a filmiparból, akiknek március óta nincs munkája, így számlát sem tudott adni.
Milyen segítséget ajánl azoknak, akik a tartalékaik végén járnak? - kérdezte a kormányfőtől.
Orbán Viktor megismételte korábbi válaszát: az álláskeresési támogatás három hónapja után mindenki állás- és munkalehetőséghez jut majd.
A vállalkozókról szólva közölte: támogatásukra egy 50 milliárd forintos alapot nyitott a kormány, amelynek összege növelhető. Úgy fogalmazott: az Európai Unió, ha pénzt nem is adott, de azt megengedte, hogy ezeket a vállalkozásokat az állam a költségvetésből támogassa.
A Fideszes Dunai Mónika a Pesti úti idősotthonban történt visszásságokról szólva lesújtónak ítélte, hogy az otthon járványügyi gócponttá vált. Eddig 29 ember veszítette életét, az egész országban a járvány miatt elhunytak mintegy tíz százaléka, és a fertőzöttek 13 százalékát is ez az egyetlen intézmény adja.
Szerinte mindez elkerülhető lett volna, ha a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat, mint intézményfenntartó betartja a járványügyi hatóság előírásait, biztosítja a védőfelszerelést és a fertőtlenítést. Ezen hiányosságokat a többi között kormányhivatal, az országos tisztifőorvos vagy a honvédség volt kénytelen pótolni, ahogy az is kiderült, nem igaz, hogy folyamatosan volt orvos az intézményben - mondta, és a fenntartó felelősségét firtatta.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte: a fenntartó felelőssége, hogy az intézményekben gondoskodjon a megfelelő ellátásról, beszerezze a védőfelszereléseket. A kormány ehhez 6 milliárd forintot nyújt - mondta -, és amikor már látható volt, hogy a fővárosi önkormányzat nem alkalmas a saját intézménye megvédésére, további védőfelszereléseket is biztosított: 5700 maszkot és 4700 pár gumikesztyűt. Szerinte gondtalanul járt el a főváros. Karácsony Gergely legfeljebb az interneten posztolt az intézményről, míg a tisztifőorvos felkereste azt, és öt szúrópróbaszerű vizsgálat során négyszer nem volt orvos az otthonban.
Steinmetz Ádám a Jobbiktól azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy támogatja-e azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a társasági adót az állami egészségügyi intézményeknek is fel lehessen ajánlani. A sportot valóban kiemelten kell támogatni, de ennél fontosabb a magyarok egészsége, anélkül ugyanis nincs sport, gazdaság és jövő - fogalmazott.
Megjegyezte: a miniszterelnök korlátlan felhatalmazást kapott, így ő határozhatja meg a játékszabályokat, és hazaküldhetnek a kórházból olyanokat is, akiknek az ellátása otthon nem megfelelően megoldott.
Orbán Viktor kijelentette: a korlátlan felhatalmazásról nem ő dönt, a parlamentet illeti meg a döntés joga, az ottani arányokat pedig a magyar választók állapították meg. "Legyenek kedvesek ezzel a ténnyel együtt élni a következő választásokig"
- tette hozzá.
Közölte: a társasági nyereségadót a kormány begyűjti és közcélokra, így például az egészségügyre adja, és ha nem szedi be, máshova fog menni. Ha ezt az összeget nem a kormány osztja szét az egészségügyi intézmények között, kaotikus helyzet jön létre, ahol az egyik intézmények több lesz, a másiknak pedig kevesebb - vélte.
Harangozó Tamás (MSZP) a Pesti úti idősotthonnal kapcsolatban azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a tragédiát politikai eszközként használják politikai ellenfelük lejáratására. A kormányt támogató média már "gyilkosozza" a főpolgármestert - tette hozzá. Úgy vélte:
miközben a miniszterelnök "szkafanderben" járja a kórházakat PR-videókat készítve, egy nyugat-magyarországi orvos beszámolója szerint három maszkot kaptak csak, a többi saját költségen vásárolták. Azt is számon kérte a kormányfőn, hogy miért vesznek el forrásokat önkormányzatoktól.
Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy a Pesti úti szabálytalanságok ne uralják el belpolitikát, egészen addig, amíg a járványon nem vagyunk túl. Ezért azt javasolta, hogy minden esetben - ahogyan eddig is történt - a hatóságok végezzék a dolgukat, tárják fel az eseményeket, a politikai vitát pedig akkor folytassanak a felelősség kérdéséről, ha vége a járványnak.
Ugyanakkor rámutatott: talán érthetővé teszi a helyzetet az a tény, hogy ebből az egyetlen intézményből kerül ki az elhalálozott betegek 10 százaléka. A válság végén lesz itt erről majd mit beszélni - jegyezte meg.
A kórházak felszereltségével kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: minden egyes kórházban a védekezéshez szükséges összes eszköz egy heti, illetve már 10 napi mennyisége a raktárban készen áll. Ezt mindennap ellenőrzöm, mindennap meghallgatom a kórházparancsnokok összesített jelentését - közölte a kormányfő, hozzátéve, hogy minden ezzel ellentétes állítás "tényszerűen hamis".
Harangozó Tamás erre úgy reagált:
"egy kicsit erős," amikor a miniszterelnök lehazugozza az orvosokat, szociális munkásokat, háziorvosokat, az eszközhiányról ugyanis ők számoltak be.
Orbán Viktor viszonválaszában Harangozó Tamás egy korábbi nyilatkozatát idézte, amelyben az MSZP-s politikus arról beszélt, hogy 2002 és 2010 között a saját szavazóikat árulták el, így amíg kifelé nem tudnak elszámolni, senki sem hallgat rájuk. "Ne csodálkozzon, ha én sem" - jegyezte meg a miniszterelnök.