HÍREK

Német lap: Orbán ellenségeket teremt a magyaroknak, hogy megmentőként tüntethesse fel magát

Orbán Viktor szándékosan provokál, nem véletlenül, ez része politikai stílusának – véli a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője.


Orbán Viktor úgy provokál, mint senki más Európában - állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője. A konzervatív német lapban Üldözés, gyűlölet, uralkodás címmel jelent meg egy hosszú elemzés a magyar miniszterelnök beszédstílusáról, amelyet az rtl.hu szemlézett.

A szerző szerint a kormányfő már politikai pályafutása kezdetétől tanulmányozza, fejleszti beszédmódját. Beszédeit és interjúit utólag alaposan elemezte, hogy a jövőben elkerülje a hibákat és a nyelvbotlásokat. Éppen ezért "nem lehet bevenni" azt, hogy félreérthetően használta a tusványosi beszédében elhangzott "kevert fajú" kifejezést - jegyzi meg a cikk írója.

"Beszédében nem egyszer, hanem négyszer használta a 'kevert fajú' kifejezést. Ez szándékos. Orbán szándékosan provokál, nem véletlenül. Ez része politikai stílusának: küzdelem a kompromisszum helyett, támadás a védekezés helyett, felfordulás a nyugalom helyett"

- állapítja meg Wicke Becker.

Szerinte Orbán 1989 júniusi, első nagy nyilvános beszédében jött rá, hogy ez a taktika működik. Akkor Nagy Imre újratemetésén szólalt fel a Hősök terén úgy, hogy szinte senki sem ismerte őt. Magabiztosan beszélt arról, hogy a magyar fiatal generációnak nem kell "hálásnak lennie a párt- és állami vezetőknek" és kijelentette: "Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről". Becker úgy véli, bátor volt Orbántól, hogy nyíltan kimutatta, ellenfélnek tekinti a szovjeteket, mivel ez veszélyes volt.

"Mindazonáltal akkoriban pontosan ez volt a helyes lépés. A magyar emberek elevenjébe talált. Ezután az országban mindenütt megismerték"

- tette hozzá a szerző.

Felidézi, hogy miután Orbán 1998-ban megnyerte a választásokat, polarizálta a magyar társadalmat, provokatív, nemzeti hangnemet ütött meg, ami sokakat irritált az Európai Unióban. Ám amikor négy évvel később elveszítette a választást, az sokkolta őt Becker szerint. Idézi a miniszterelnök a Dísz téren, a támogatóinak tartott beszédét, amelyben például ezt mondta: "a haza akkor is van, ha idegen befolyás alá kerül, török és tatár dúlja, vagy ha nem a miénk a kormányzás lehetősége". Így folytatta: "Meglehet, pártjaink és képviselőink az Országgyűlésben ellenzékben vannak, de mi, akik itt vagyunk a téren, nem lehetünk, és nem is leszünk ellenzékben, mert a haza nem lehet ellenzékben". Az újságíró szerint hiába szavazták le demokratikusan Orbánt, ő még mindig úgy viselkedett, mintha az ő pártja lenne a magyar "mi" egyetlen igazi képviselője, a magyar "haza" képviselője. Vagyis azok, akik a Fidesz ellen voltak (vagyis a többség) nem tartoztak a magyar "mi"-hez. A szerző kiemeli: Orbán karrierjének ezen a döntő pontján megmutatta, hogy nem igazán érdekli a demokratikus és békés folyamat.

"Számára minden harc volt, és ha vesztett, később kétszeresen is vissza kellett fizetnie ellenfelének. Így ahelyett, hogy nyilvánosan gratulált volna politikai riválisának a győzelemhez és elismerte volna saját hibáit, inkább egy 'idegen hatalomhoz' hasonlította őt."

Orbán Viktor azután váltott élesebb nyelvezetre Becker szerint, hogy 2006-ban kiszivárgott a sajtóhoz Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, ami óriási felháborodást okozott. Tömeges tiltakozásokat vertek le erőszakkal, ez pedig újabb, még nagyobb tiltakozásokat váltott ki. Orbán ekkor azzal vádolta a kormányt, hogy háborút folytat a nép ellen, és miután Gyurcsány nem mondott le, a Fidesz elnöke a biztos győzelem tudatában mindent előkészíthetett közelgő győzelmére. A szerző azt is felidézi, hogy Orbán 2007-es tusnádfürdői beszéde után a Fidesz választási vereségeit firtató kérdésre úgy válaszolt: "Csak egyszer kell megnyernünk a választást, de akkor rendesen". Becker úgy véli, Orbán célja azokban az években a kétharmados parlamenti többség megszerzése volt, ami lehetővé tette, hogy a Fidesz átalakítsa az alkotmányt és számos egyszerű törvényt úgynevezett sarkalatos törvénnyé minősítsen, amelyeket csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni.

Mint írja, Orbánnál nem az volt a döntő, hogy liberális vagy konzervatív, ő tekintélyelvű, aki minden hatalmat akar, és ezúttal biztosan meg akarta tartani.

"A 2010-es győzelem után a Fidesz kétharmados többséget szerzett, és azonnal hozzálátott a korábbi években kidolgozott tervének megvalósításához. Több tucat alkotmánymódosítást fogadtak el vita nélkül, gyorsított eljárásban, és országszerte új állami tisztségeket töltöttek be"

- olvasható a cikkben.

A szerző emlékeztet rá, hogy a Fidesz biztosítani akarta hatalmát a jövőre nézve, és ebben az első kormányzati ciklusban számos mélyreható döntést hozott, különösen a média, az igazságszolgáltatás és a parlament területén. Végül olyan rendszert hoztak létre, amelyben az embereik akkor is kulcspozíciókban maradnak, ha őket leszavazzák.

Becker felidézi, hogy 2014-ben Orbán nem sokkal harmadik győzelme után döntő beszédet mondott Tusnádfürdőn. Ez volt az a nagy port kavart beszéd, amelyben meghirdette a liberális demokrácia végét és a magyar állam átalakításával kapcsolatban az illiberális állam kifejezést használta. A szerző úgy látja, Orbán később az illiberális kifejezést a kereszténydemokrácia kifejezésre cserélte, egészen pontosan a Fidesz 2019-es pártkongresszusán mondott beszédében.

"Világpolgárság helyett hazafiak. Internacionalizmus helyett hazaszeretet. Azonos neműek kapcsolatának propagálása helyett házasság és család. Drogliberalizáció helyett gyermekeink védelme. Migráció helyett határvédelem. Bevándorlók helyett magyar gyerekek. Multikulturális zagyvalék helyett keresztény kultúra"

- mondta ekkor a miniszterelnök.

Becker értékelése szerint a nyelvezet, amelyet Orbán ebben a beszédben választott alig öt évvel az illiberális államról szóló beszéd után, sokat változott: patetikusabbá, erőszakosabbá, sőt ellenségesebbé vált. Brüsszelt nevezte a legnagyobb veszélynek, és a brüsszeli bürokratákat tartotta Magyarország legnagyobb problémájának. Olyan hősnek nevezte magát, aki tabutémákkal foglalkozik és kimondja azt, ami Európában tiltott. A szerző úgy véli, Orbán programja ez volt: azonosítani egy ellenséget, áldozatnak beállítani magunkat, majd ugyanígy visszavágni az ellenségnek. 2015 után pedig Európában mindenkinél jobban kihasználta a migrációs válság megosztó, politikai potenciálját, ezzel pedig ellehetetlenítette a legnagyobb politikai vetélytárs Jobbikot is - állítja Becker. Szerinte ekkor a miniszterelnök egy olyan Magyarországról festett képet, amely egy nagy menekülttábor lehet.

"Orbán ismét megteremtette a magyar nép új nagy ellenségét, akitől félelmet kelthet, hogy megmentőként tüntesse fel magát"

- írja a cikkben.

Ezután felidézi, hogy a 2022-es választások előtt és után Orbán több olyan beszédet mondott, amelyektől még a gyakorlott megfigyelőknek is elakadt a lélegzete. Például amikor azt mondta, hogy Brüsszel alkotmányos dzsihádot folytat Magyarország ellen és ott gyülekeznek Soros György ügynökei, akik Magyarország más ellenségeivel mind azon dolgoznak, hogy „a megszállást, Európa elárasztását természetes állapotként, megállíthatatlan történelmi szükségszerűségként fogadjuk el”.

"Orbán mindig is arra használta a beszédeket, hogy ellenségképeket építsen fel. Ez azt is láthatóvá teszi, hogy kit nem tekint ellenségnek. Oroszországot például"

- írja a szerző.

Becker ugyanakkor hozzáteszi: "Lehet, hogy Orbán Viktor súlyosan megsértette a hatalmi ágak szétválasztását és a sajtószabadságot, de nem fosztotta meg Magyarország polgárait olyan szabadságjogoktól, mint amilyenektől Putyin megfosztotta Oroszországot. Magyarországon bárki tüntethet, bárki kiadhat kritikus újságot, nincsenek politikai foglyok."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság
A TISZA Párt elnöke és Kulja András EP-képviselő egyes, felújított kórtermekben 26-27, máshol 35-36 fokot mért. Felhívták a figyelmet a súlyos ápolóhiányra is.


Folytatta a budapesti kórházak látogatását Magyar Péter. A politikus korábban a Péterfy utcai intézményben járt, ahol előbb lezárt ajtókkal, majd bejutása után 37 fokos kórtermekkel találkozott. Később vitába keveredett a kórház vezetőjével.

Magyar Péter most Kulja András egészségügyi tartalomgyártóval, a TISZA Párt EP-képviselőjével a budai Szent Imre Kórházban járt. A politikus szerint ebben az intézményben látszik leginkább, hogy mennyit számít, hogy el tudták végezni a szükséges intézkedéseket. „Több nagy tömb van a Szent Imre Kórházban. Ahol van klímaberendezés, és ahol ki tudták ezeket cserélni '21 környékén, ott egészen elviselhető, 26-27 fok van” – mondta el Facebook-videójában a politikus.

Kulja András szerint a többi budapesti kórházhoz képest a Szent Imre valóban kivételezett helyzetben van. Hozzátette: azt is megtudták, hogy ahol működött a klíma, ott nem volt többlethalálozás a hőség alatt.

Nem volt azonban minden részlegen ilyen jó a helyzet, az ápolási osztályon például a TISZA Párt politikusai lényegesen magasabb hőmérsékleteket mértek. Magyar Péter posztjában úgy fogalmazott:

„A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság. Miközben az egészségügyi államtitkár 20 fokról és fejlődésről magyarázott épp a Hír TV-ben, az ápolási osztályon az idős betegek őt hallgatva 36-37 fokban, vizes borogatással igyekeztek túlélni.”

Hozzátette: „Az átlagnál jobb állapotú kórházban a legnagyobb problémát az ápolóhiány okozza, több osztály fele lezárva, üresen állnak a kórtermek, mert ápolók nélkül nem tudnak több beteget fogadni.”

Felhívta a figyelmet egy másik problémára is: „Pénteki hír, hogy a belgyógyászati osztály ugyanezen okból nem fogad betegeket. WC papír "természetesen" itt sem volt, fertőtlenítőszer viszont néhány mellékhelyiséget leszámítva igen. Köszönjük az egészségügyi dolgozók hősies munkáját!”

Bejegyzésének szövegében nem ment el szó nélkül a Centrumkórház meg nem valósult terve mellett: „Itt érdemes megemlíteni egy másik soha meg nem valósult, kormányzati egészségügyi projektet. 2016-ban ígérte meg a kormány, hogy felépül a Dél-budai Centrumkórház, amely 1,2 millió honfitársunk ellátásáért felelt volna.”

„A kórházból természetesen semmi nem lett, de a projektre azért elszórtak 14 milliárd forint adófizetői pénzt. Telekvásárlás, tervezés és a haverok pénzelése évekig. Többek közt Kocsis Máté felesége kapott 36 milliót, míg a megafonos hazugság kommandó egyik irányítója, Kovács István 24 milliót.

Kevesebb jelenjen meg” – írta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vörös riasztás a hőség, narancssárga a zivatarok miatt – nem egyszerű időjárás jön
Az ország több pontjára is figyelmeztetést adtak ki viharok miatt, több helyen felhőszakadás várható. A hőség hétfőre enyhül valamennyit.


Az ország déli-délkeleti felén vasárnap is érvényben van még a vörös riasztás az extrém magas hőmérséklet miatt – derül ki a HungaroMet térképéről. Ugyanakkor ezekre a helyekre adtak ki narancs riasztást is, ezt a várható zivatarok felhőszakadások miatt.

A hét utolsó napjának maradék részében általában sok napsütésre számíthatunk. Átmenetileg kevesebb, majd ismét több helyen – főként dél felől – várható záporok, zivatarok kialakulása, délen heves zivatarra is van esély.

A zivatarokat helyenként felhőszakadás, viharos szél, illetve főként apróbb szemű jég kísérheti.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 38 fok között valószínű. Zivatarok után általában jó néhány fokkal csökkenhet a hőmérséklet. Késő estére 22 és 29 fok közé hűl le a levegő.

A hosszú hétvége folytatásában, hétfőn a felhős tájakon szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, általában sok napsütés valószínű. Délelőtt csökken a csapadék valószínűsége, majd délután újból nő. A hét első napján főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében várhatók – akár több hullámban – záporok, zivatarok, délkelet felé haladva egyre kisebb eséllyel valószínű csapadék. Az északias szél a Dunántúlon a nap nagyobb részében élénk, néhol erős lesz. Zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódhat a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 36 fok között valószínű, de a Dél-Alföldön ennél magasabb értékek is előfordulhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump ledobta az atombomba érvet: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala Harris”
Más erős állításai is voltak az exelnöknek pennsylvaniai beszédében, például fasisztának és marxistának is titulálta a demokratákat.


Donald Trump nemrég újabb fokozatra kapcsolta a kampányát – erős összefüggésben azzal, hogy Joe Biden helyett Kamala Harris lett a demokraták elnökjelöltje.

A republikánusok aspiránsa szombaton Pennsylvaniában tartott gyűlést, ahol bitang erős mondatokkal örvendeztette meg a közönséget és a sajtót.

Trump a demokraták inflációs politikáját már beszéde elején „fasisztának” ÉS „marxistának” nevezte, majd a déli határnál érkező illegális bevándorlókról „vad szörnyetegekként” beszélt. A klímaváltozásról is megvolt a véleménye: szerinte a tengerszint emelkedése csak több tengerparti ingatlant(!) fog eredményezni.

Kamala Harrist különösen keményen támadta. Azzal kezdte, hogy Joe Biden „utálja” alelnökét, majd hozzátette, hogy Harris „úgy nevet, mint egy őrült”.

Trump még Harris kinézetét is céltáblává tette: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala” – jelentette ki a 78 éves politikus, amit a tömeg hangos üdvrivalgással fogadott.

Trump ezúttal is próbálkozott a demokraták zsidó szavazóinak elhódításával. Azt állította, hogy Harris azért nem Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzót választotta alelnök-jelöltjének, mert Shapiro zsidó.

Trump nem véletlenül kampányolt épp Pennsylvaniában, hiszen klasszikus csatatérállamnak számít. 2016-ban Trump, 2020-ban pedig Biden nyert itt, mindkét alkalommal nagyon szoros eredménnyel. Vasárnap Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz is kampányolni fognak az államban, mielőtt részt vennének a hétfőn kezdődő chicagói Demokrata Nemzeti Gyűlésen.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid egyszerre szólt be Lázár Jánosnak és Tarlós Istvánnak
Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is.
Fotó: Facebook - szmo.hu
2024. augusztus 18.



Mint arról korábban írtunk, a közlekedési miniszter reagált Vitézy Dávid megszólalására, miszerint minisztersége alatt csak romlott a hazai közlekedési rendszer.

Lázár János egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta Vitézy Dávidról:

„Egyszerűbb volna, ha elbujdokolna egy sötét szobába, és végiggondolná a saját életét.”

Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is, miszerint Vitézy sétáljon egy erdőben éjszaka és fütyörésszen.

„Köszönöm az életvezetési tanácsokat”

– írta elegánsan Vitézy Dávid a Facebook-oldalán. A poszthoz egy hálálkodó kezet és egy piros szivecskét is mellékelt.




Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk