HÍREK

Nem tiltják be a glifozátot itthon egyelőre, amit az egyik legveszélyesebb gyomirtónak tartanak

Hosszú ideje zajlik a vita a környezetvédő szervezetek és az EU között arról, hogy valóban rákkeltő hatású-e. Közben daganatos betegségben szenvedők pert nyertek glifozáttartalmú gyomirtószereket gyártó vállalat ellen.


Július végén új módszert tesztelt a burkolatból kinőtt gyomok eltávolítására a Főkert: növényi olaj, szőlőcukor és keményítő, valamint víz keverékéből habosítják a 95 fokos gőzt, és ezzel kezelik a gyomos területet. A kísérletről a Főkert a Facebook-oldalán számolt be.

Az angol módszert azért próbálták ki, hogy a főváros megszabadulhasson a glifozát nevű gyomirtószer használatától.

2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el.

2019-ben a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Washingtoni Egyetem kutatói korábbi esettanulmányokat is figyelembe véve állapították meg, hogy 41 százalékkal nőtt a non-Hodgkin limfóma, vagyis az immunrendszert támadó, rosszindulatú daganatos megbetegedés kialakulásának esélye azoknál az embereknél, akik glifozát tartalmú szerekkel dolgoznak.

Állítólag nem a lehetséges rákkeltő hatás az egyetlen gond a glifozáttal. Többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását okozhatja, és felelős lehet születési rendellenességekért is.

A Népesedési Kerekasztal nevű magyar szervezet tavaly márciusi nyilatkozatában más egészségügyi problémákat is a glifozátnak tulajdonított. Szerintük a meddőség egyik oka a táplálékkal naponta magunkhoz vett vegyszerek, például a glifozát, illetve a mikotoxinok mennyisége; a férfiak nemzőképessége is csökkent az 1970-es évektől napjainkig, a nőknél meg egyre gyakoribbak a női betegségek. Azt írták, olyan hétköznapi élelmiszerek tartalmaznak mikotoxinokat vagy glifozátot, mint a gabona, a tej vagy a hús.

A rákkeltő hatással vádolt glifozát használata miatt az Egyesült Államokban kártérítési perek is indultak. A glifozáttartalmú Roundup gyomirtó miatt indított kártérítési perben a Bayer 10 milliárd dollárt fizet a céget perelő károsultaknak Amerikában – erről számolt be a Greenpeace idén júniusban.

„Perek eddig is folytak a glifozát miatt, de ami miatt a téma az utóbbi időben fókuszba került, az, hogy az egészségügyi világszervezet a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta be” - mondja Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

„A kártérítés azért fontos, mert a Rundupot forgalmazó vállalat a világ egyik legnagyobb konglomerátuma, elképesztő gazdasági hatalommal rendelkezik, de a sokadik pert vesztik el ezen a területen. Várhatóan további perek is lesznek. Jelenleg a vita arról zajlik az EU-ban, hogy mekkora a kockázat, mert lehetséges rákkeltő besorolást sem az Európai Vegyianyag-ügynökség, sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nem követte. Arról, hogy milyen mértékben befolyásolta az utóbbi döntési folyamatot a Monsanto, számos cikk született.”

Simon Gergely szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a vegyszerről nem azt mondta az EU, hogy nem rákkeltő, hanem azt, hogy az a kitettség, amivel mi találkozunk, még nem jelent kockázatot.

„Csakhogy a glifozát mindenütt jelen van, ezt számos vizsgálat megmutatta. Kimutatták sörben, borban, felszíni vizekben, emberek vizeletében. Szinte mindenki vizeletében megtalálható. Mivel mindenütt ott van, nem lehet elkerülni a glifozáttal való találkozást. Így az a gyanú, hogy rákkeltő lehet, eleve aggályokat vet fel.”

És hogyan érinti az ügy Magyarországot? Úgy, hogy a Greenpeace szerint a glifozát itthon is messze a legnagyobb mennyiségben használt gyomirtószer. Többek közt a vasúti pályákat vagy az utcákon, a gazzal teli repedéseket is ezzel kezelik, a vegyianyagot belélegezhetjük. „Elvileg védőtávolságot kellene tartani a szer használatakor, de én magam láttam, amikor júliusban ültem a Fogaskerekű mellett egy büfében a Városmajorban, és éppen gyomirtózták a töltést, hogy elárasztott bennünket a vegyszer. Tehát pontosan tudom, mennyire veszik komolyan a munkaegészségügyi előírásokat.”

A glifozátot nemcsak gyomirtásra használják, hanem állományszárításra is, vagyis arra, hogy „megöljék” a terményt betakarítás előtt. Emiatt egy sor olyan terményben található meg, mint a napraforgó vagy a köles, és egy csomó élelmiszerben megtalálható.

Simon Gergely hozzáteszi, azt sem árt tudni, hogy a glifozátra rendszerint irreálisan magas határértéket szabnak meg, vagyis attól, hogy nem mérnek határérték feletti szennyezettséget, még ne gondoljuk, hogy biztonságos az a határérték. Jelenleg pár európai állam, például Franciaország korlátozni kezdte a használatát, Németország tavaly jelentette be, hogy 2023 után teljesen betiltja a glifozátot, a köztes időben pedig korlátozni fogja a szer kereskedelmét, és Ausztria is a glifozát hatóanyagú gyomirtó betiltásáról döntött.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon volt-e valaha szándék a glifozát betiltására, a Greenpeace szakembere azt válaszolja, hogy hazánk az egyik legharcosabb ország, amelyik a szer megmaradásáért küzd. „Már két évtizede követem ezt a területet, és Magyarország azért, hogy egy szűk nagyipari-mezőgazdasági termelői rétegnek nagyobb profitja legyen, egy gyaníthatóan rákkeltő szer megmaradásáért küzd, miközben Magyarországon vannak a legelszomorítóbb rákstatisztikák, élen járunk szinte az összes daganattípus előfordulásában.”

A glifozát betiltásával kapcsolatos egyik ellenérv rendszerint az, hogy az elhagyásával csökkenne a mezőgazdasági termelés.

A Greenpeace a honlapján tette közzé, hogy a „Növényvédő szer hatóanyagok tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben” című tanulmány óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket, elsősorban a glifozátot a mezőgazdaságból. Ezzel szemben 2017 őszén a Bonni Egyetem és az ETH Zürich közös kutatásban mutatta be, hogy csupán minimális károkkal lehet számolni a glifozát kivonása esetén a kukoricaszilázs (a teljes növényt tartalmazó takarmány) termelése során.

A vizsgálatok alapján csupán 0,5-1 százalékos maximális termeléscsökkenéssel számolnak.

És amikor 2017-ben az Unióban a szer újraengedélyezéséről döntöttek, Magyarország a glifozát használata mellett lobbizott. „Amikor legutóbb Magyarországot kérdezték, azt mondta, nem tervezi semmilyen formában a glifozát korlátozását” - mondja Simon Gergely.

A glifozátot 1970-ben fedezték fel, 1974-ben kezdték el alkalmazni, ám a felfutása a GMO-növényekkel kezdődött, mert a legelterjedtebb GMO-k glifozát-rezisztensek, így termesztésükkor még több glifozátot kellett használni. Viszont már 1999-ben tudtak a glifozát használatának lehetséges kockázatairól.

A szer betiltására néhány éve európai polgári kezdeményezés indult, a petíciót jóval többen írták alá, mint amennyi ahhoz kellett volna, hogy az Európai Bizottság lépjen. Ám hiába gyűlt össze 1,3 millió aláírás, a bizottság nem döntött a glifozát betiltásáról. Simon Gergely azt mondja, kiderült, hogy az EB és európai hatóságok valójában a Monsanto ghostwritereinek anyagai és a cég saját tanulmányai alapján döntöttek a glifozátról.

„Az is látszik, hogy az EU sem volt egységes az újraengedélyezésben. Egyfelől a szokásos 15 év helyett csak 5 évre engedélyezték újra, számos tagállam nem támogatta, hajszálon múlt az újraengedélyezés. Másfelől kissé abszurd, hogy tudományos kérdésben miért többségi szavazás dönt, ahelyett, hogy tudományos alapon döntenének.”

És a Greenpeace mit tehet az ügyben? Például az európai aláírásgyűjtéskor is igyekeztek minél jobban mozgósítani. „Akkor még tagjai voltunk a növényvédelmi bizottságnak” - mondja Simon Gergely.”Csakhogy annyira erős volt az ipari dominancia, hogy kiléptünk, mert nem akartunk legitimizálni egy olyan testületet, amelyben a kormányzati szereplőknek és a szakértőknek az ipar érdekei diktálnak.”

A Greenpeace egy, a honlapján közzétett nyilatkozatban akkor azt írta: „A döntéshozatal során a magyar lakosság egészségvédelmének, valamint az élővilág és a termőtalaj megőrzésének szempontjait felülírják a vegyipar, valamint a nagyipari mezőgazdaság érdekei.”

A glifozát használatával és esetleges betiltásával kapcsolatban kérdéseinkkel megkerestük az Agrárminisztériumot. A következők voltak a kérdéseink. "Tervezi-e Magyarország Németországhoz és a szomszédos Ausztriához hasonlóan a glifozát betiltását? 2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el. A Népesedési Kerekasztal pedig a glifozátot is megnevezte a hazai meddőségi problémák egyik okaként.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság
A TISZA Párt elnöke és Kulja András EP-képviselő egyes, felújított kórtermekben 26-27, máshol 35-36 fokot mért. Felhívták a figyelmet a súlyos ápolóhiányra is.


Folytatta a budapesti kórházak látogatását Magyar Péter. A politikus korábban a Péterfy utcai intézményben járt, ahol előbb lezárt ajtókkal, majd bejutása után 37 fokos kórtermekkel találkozott. Később vitába keveredett a kórház vezetőjével.

Magyar Péter most Kulja András egészségügyi tartalomgyártóval, a TISZA Párt EP-képviselőjével a budai Szent Imre Kórházban járt. A politikus szerint ebben az intézményben látszik leginkább, hogy mennyit számít, hogy el tudták végezni a szükséges intézkedéseket. „Több nagy tömb van a Szent Imre Kórházban. Ahol van klímaberendezés, és ahol ki tudták ezeket cserélni '21 környékén, ott egészen elviselhető, 26-27 fok van” – mondta el Facebook-videójában a politikus.

Kulja András szerint a többi budapesti kórházhoz képest a Szent Imre valóban kivételezett helyzetben van. Hozzátette: azt is megtudták, hogy ahol működött a klíma, ott nem volt többlethalálozás a hőség alatt.

Nem volt azonban minden részlegen ilyen jó a helyzet, az ápolási osztályon például a TISZA Párt politikusai lényegesen magasabb hőmérsékleteket mértek. Magyar Péter posztjában úgy fogalmazott:

„A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság. Miközben az egészségügyi államtitkár 20 fokról és fejlődésről magyarázott épp a Hír TV-ben, az ápolási osztályon az idős betegek őt hallgatva 36-37 fokban, vizes borogatással igyekeztek túlélni.”

Hozzátette: „Az átlagnál jobb állapotú kórházban a legnagyobb problémát az ápolóhiány okozza, több osztály fele lezárva, üresen állnak a kórtermek, mert ápolók nélkül nem tudnak több beteget fogadni.”

Felhívta a figyelmet egy másik problémára is: „Pénteki hír, hogy a belgyógyászati osztály ugyanezen okból nem fogad betegeket. WC papír "természetesen" itt sem volt, fertőtlenítőszer viszont néhány mellékhelyiséget leszámítva igen. Köszönjük az egészségügyi dolgozók hősies munkáját!”

Bejegyzésének szövegében nem ment el szó nélkül a Centrumkórház meg nem valósult terve mellett: „Itt érdemes megemlíteni egy másik soha meg nem valósult, kormányzati egészségügyi projektet. 2016-ban ígérte meg a kormány, hogy felépül a Dél-budai Centrumkórház, amely 1,2 millió honfitársunk ellátásáért felelt volna.”

„A kórházból természetesen semmi nem lett, de a projektre azért elszórtak 14 milliárd forint adófizetői pénzt. Telekvásárlás, tervezés és a haverok pénzelése évekig. Többek közt Kocsis Máté felesége kapott 36 milliót, míg a megafonos hazugság kommandó egyik irányítója, Kovács István 24 milliót.

Kevesebb jelenjen meg” – írta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vörös riasztás a hőség, narancssárga a zivatarok miatt – nem egyszerű időjárás jön
Az ország több pontjára is figyelmeztetést adtak ki viharok miatt, több helyen felhőszakadás várható. A hőség hétfőre enyhül valamennyit.


Az ország déli-délkeleti felén vasárnap is érvényben van még a vörös riasztás az extrém magas hőmérséklet miatt – derül ki a HungaroMet térképéről. Ugyanakkor ezekre a helyekre adtak ki narancs riasztást is, ezt a várható zivatarok felhőszakadások miatt.

A hét utolsó napjának maradék részében általában sok napsütésre számíthatunk. Átmenetileg kevesebb, majd ismét több helyen – főként dél felől – várható záporok, zivatarok kialakulása, délen heves zivatarra is van esély.

A zivatarokat helyenként felhőszakadás, viharos szél, illetve főként apróbb szemű jég kísérheti.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 38 fok között valószínű. Zivatarok után általában jó néhány fokkal csökkenhet a hőmérséklet. Késő estére 22 és 29 fok közé hűl le a levegő.

A hosszú hétvége folytatásában, hétfőn a felhős tájakon szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, általában sok napsütés valószínű. Délelőtt csökken a csapadék valószínűsége, majd délután újból nő. A hét első napján főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében várhatók – akár több hullámban – záporok, zivatarok, délkelet felé haladva egyre kisebb eséllyel valószínű csapadék. Az északias szél a Dunántúlon a nap nagyobb részében élénk, néhol erős lesz. Zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódhat a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 36 fok között valószínű, de a Dél-Alföldön ennél magasabb értékek is előfordulhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump ledobta az atombomba érvet: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala Harris”
Más erős állításai is voltak az exelnöknek pennsylvaniai beszédében, például fasisztának és marxistának is titulálta a demokratákat.


Donald Trump nemrég újabb fokozatra kapcsolta a kampányát – erős összefüggésben azzal, hogy Joe Biden helyett Kamala Harris lett a demokraták elnökjelöltje.

A republikánusok aspiránsa szombaton Pennsylvaniában tartott gyűlést, ahol bitang erős mondatokkal örvendeztette meg a közönséget és a sajtót.

Trump a demokraták inflációs politikáját már beszéde elején „fasisztának” ÉS „marxistának” nevezte, majd a déli határnál érkező illegális bevándorlókról „vad szörnyetegekként” beszélt. A klímaváltozásról is megvolt a véleménye: szerinte a tengerszint emelkedése csak több tengerparti ingatlant(!) fog eredményezni.

Kamala Harrist különösen keményen támadta. Azzal kezdte, hogy Joe Biden „utálja” alelnökét, majd hozzátette, hogy Harris „úgy nevet, mint egy őrült”.

Trump még Harris kinézetét is céltáblává tette: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala” – jelentette ki a 78 éves politikus, amit a tömeg hangos üdvrivalgással fogadott.

Trump ezúttal is próbálkozott a demokraták zsidó szavazóinak elhódításával. Azt állította, hogy Harris azért nem Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzót választotta alelnök-jelöltjének, mert Shapiro zsidó.

Trump nem véletlenül kampányolt épp Pennsylvaniában, hiszen klasszikus csatatérállamnak számít. 2016-ban Trump, 2020-ban pedig Biden nyert itt, mindkét alkalommal nagyon szoros eredménnyel. Vasárnap Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz is kampányolni fognak az államban, mielőtt részt vennének a hétfőn kezdődő chicagói Demokrata Nemzeti Gyűlésen.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid egyszerre szólt be Lázár Jánosnak és Tarlós Istvánnak
Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is.
Fotó: Facebook - szmo.hu
2024. augusztus 18.



Mint arról korábban írtunk, a közlekedési miniszter reagált Vitézy Dávid megszólalására, miszerint minisztersége alatt csak romlott a hazai közlekedési rendszer.

Lázár János egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta Vitézy Dávidról:

„Egyszerűbb volna, ha elbujdokolna egy sötét szobába, és végiggondolná a saját életét.”

Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is, miszerint Vitézy sétáljon egy erdőben éjszaka és fütyörésszen.

„Köszönöm az életvezetési tanácsokat”

– írta elegánsan Vitézy Dávid a Facebook-oldalán. A poszthoz egy hálálkodó kezet és egy piros szivecskét is mellékelt.




Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk