„Most könnyebb volt az átállás a digitális oktatásra, de ez leginkább az iskolák érdeme, nem a kormányé”
Pontosan egy évvel ezelőtt ismerte meg mindenki a digitális oktatatást a gyakorlatban, ekkor zártak be ugyanis először az oktatási intézmények a koronavírus-járvány miatt. Múlt hét óta ismét minden iskolának át kellett állni a távoktatásra, a korábbi tapasztalatok miatt pedig ez most nem volt olyan nehéz, mint tavaly.
- mondta a Népszavának Turcsányi Ildikó általános iskolai tanár, a Pedagógusok Szakszervezetének egyik budapesti titkára.
Szerinte egy átfogó digitális tananyagfejlesztésre lenne szükség, ami máig nem valósult meg, de javítani kellene az iskolák eszközellátottságán is. Tapasztalatai szerint a harmadik, negyedik osztályos gyerekekkel már jól lehet dolgozni az online térben, de a kisebbek még szülői segítségre szorulnak.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint viszont számos fejlesztés történt. A Népszava megkeresésére közölték, hogy tavaly tavasszal mintegy 8 ezer, az őszi-téli időszakbna pedig mintegy 18 ezer korszerű, új eszköz beszerzéséhez biztosítottak lehetőséget. Emellett részletes, speciális igényű csoportokra is kiterjedő módszertani útmutatót tettek közzé az Oktatási Hivatal weboldalán, a Nemzeti Köznevelési Portálra pedig interaktív okostankönyveket is feltöltöttek, amelyeken naponta 100 ezres pedagógus és tanulói aktivitást regisztráltak. Megemlítették a tavaly ősz óta elérhető Digitális Kollaborációs Teret is, amelyen keresztül órát lehet tartani és feladatot lehet kiadni. A rendszer működése viszont sokszor akadozik vagy leáll. Turcsányi Ildikó azt mondta, az ő iskolájában legfeljebb adminisztrációra használják a KRÉTA-t és a DKT-t is, feltéve, ha be tudnak lépni.
A Klebelsberg Központ közlése mintegy kétezer, a legelmaradottabb régiókban található, tankerületi központok által fenntartott intézmény részesült digitális eszközökben egy uniós projekt keretében.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei regionális ügyvivője viszont azt nyilatkozta a lapnak, hogy
Szerinte a legszegényebb régiókban szinte semmit nem változott a helyzet tavalyhoz képest. Főleg az általános iskolákban nehéz a helyzet, ahol sokszor rendszergazdák sincsenek, hogy beüzemeljék az eszközöket, szoftvereket. Ráadásul az intézmények sem tudnak elég laptopot, tabletet biztosítani a szegény családok számára.
