Mesterséges hóviharokkal állítanák meg a Déli-sark jégtakarójának olvadását
Bár sok tudós még ma sem tartja biztosnak, hogy a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása elkerülhetetlen, Levermann szerint ez nagyon is valós feltételezés. Emlékeztetett arra, hogy amikor a Föld átlag hőmérséklete korábban 2 C fokkal magasabb volt, a tengerek szintje is jóval magasabb volt és még ha sikerül is tartani a Párizsi Egyezményben kitűzött célt (2 C fokos növekedés az ipari forradalom előtti szinthez képest), akkor is 5 méterrel fognak emelkedni a tengerek.
A nyugat-antarktiszi jég zsugorodását a melegebb óceáni vizek okozzák, amelyek megolvasztják a part menti jégtakaró alsó rétegeit. A hópumpálással pótolni lehetne az elolvadt jegyet, és ezáltal a jégtakaró is megszilárdulna.
A Science Advances-ben közzétett kutatás számítógépes modellek segítségével azt is kiszámolta, hogy mennyi vizet kellene kiszivattyúzni az óceánból a jégtakaróra, és mennyit havat kellene szétszórni a stabilizáció érdekében. Eszerint kb. 7,4 trillió tonna vízre lenne szükség, amelyet 12 ezer nagy erejű szélturbina pumpálna ki. Ugyanakkor további energia kell ahhoz, hogy megakadályozzák a szivattyúcsövek befagyását és sótalanítsák azokat, ha kell.
A tervnek a költségei is az egekbe szöknek. Levermann szerint legalább 90 olyan szivattyú kellene, mint a világ legnagyobbjának tartott New Orleans-i, amelynek ára 600 millió dollár (kb. 175 milliárd forint).
Több brit tudós is kételyeit hangoztatta az elképzeléssel kapcsolatban. David Vaughan professzor, a British Antarctic Survey (BAS) tudományos igazgatója szerint úgy vetették fel az ötletet, hogy valójában maguk sem hívei. Kollégája, Robert Larter szerint egy ilyen megoldás csupán egy nagyon költséges időnyerés lenne. Azzal pedig a tanulmány szerzői is tisztában vannak, hogy ha a hőmérséklet-emelkedést nem sikerül megállítani, a jégmezők mesterséges hóval való bombázása teljesen felesleges lenne.