HÍREK

Még legalább 10 Csernobil-típusú atomreaktor működik Oroszországban – biztonságosak?

Az HBO sorozata ismét ráirányította a figyelmet a 33 évvel ezelőtti nukleáris katasztrófára. A felrobbant 4-es reaktor típusát azonban azóta sem volták ki a forgalomból.
G. N. L. - szmo.hu
2019. június 06.



Jelenleg 10 RBMK-1000 működik Oroszországban. Biztonságuk azonban kétséges – írja a Live Science.

Ezeket a reaktorokat, mondják a szakértők, módosították, hogy csökkentsék egy Csernobilhoz hasonló katasztrófa kockázatát, de még mindig nem annyira biztonságosak, mint a legtöbb nyugati típusú reaktor, és nincs olyan nemzetközi ellenőrzés sem, amely meg tudná akadályozni, hogy újabbakat építsenek ugyanilyen hiányosságokkal.

Az RBMK-1000 reaktor-modellt csak a Szovjetunióban használták. Más volt, mint a Nyugaton használt legtöbb könnyűvizes nukleáris reaktor. Ez utóbbiakban van egy nagy nyomású tartály, amely a nukleáris anyagot ( a magot) tartalmazza, amelyet keringő víz hűt le. A nukleáris hasadáskor az az atom (ez esetben az uránium) kettéhasad, hőt és szabad neutronokat termelve, amelyek újabb atomokat hasítanak szét, ebből további hőség és újabb neutronok keletkeznek. A hőség gőzzé változtatja a keringő vizet, amely egy turbinát forgat, ez termeli az elektromos áramot.

A könnyűvizes reaktorokban a víz mérsékli a magon belüli nukleáris hasadást is azzal, hogy lelassítja a szabad neutronok áramlását, ez által hatékonyabbá teszi a nukleáris reakciót. Amikor a reaktor felforrósodik, több víz válik gőzzé és már kevésbé alkalmas e moderátori szerepre. Ezáltal a maghasadási reakció lelassul, és ez a negatív visszacsatolás megakadályozza a reaktorok túlmelegedését.

Az RBMK-1000 másképpen működik. Ugyancsak vizet használnak hűtésre, de a moderátor szerepét grafittömbök töltik be. Miután a hűtő és a moderátor szerepe kettévált, megtört a „több gőz, kevesebb reakció” láncolat. Ehelyett a „pozitív üresség-együtthatónak” lehetünk tanúi. Ez azt jelenti, hogy a maghasadási reakció felgyorsul, ahogy a hűtővíz gőzzé válik, ahelyett, hogy lelassulna.

A forrás ugyanis buborékokat, azaz légüres teret hoz létre a vízben, amely által szabadabban utaznak a neutronok, és a folyamat egyre gyorsul – magyarázza Lars-Erik De Geer, a svéd védelmi kutató intézet nyugalmazott atomfizikusa.

Amikor a csernobili erőmű teljes üzemmel működött, ez nem okozott komoly problémát, mert magas hőmérsékleten a maghasadási reakciót tápláló uránium több neutront nyel el, és ezzel csökkenti a reaktivitást. Csakhogy alacsony fokozaton az RBMK-reaktorok nagyon instabilakká váltak. A balesetet megelőzően az operátorok tesztelték, hogy az erőmű turbinája képes-e működtetni a tartalék rendszert áramszünet esetén, ezt azonban csak csökkentett üzemmódban lehetett elvégezni.

Az erőmű 9 órán át működött így, a reaktor egy idő után szinte teljesen leállt. Hogy ismét beindítsák, az operátorok kivették az összes neutron-elnyelő bór-karbid ellenőrző rudat, amelyeket a maghasadás lassítására használnak. Egyúttal lassították a vízáramlást a reaktorban. Így felerősítette a pozitív üresség-együtthatót, a reakció rendkívül intenzív lett, és a 100-szorosára nőtt annak, amit a reaktornak a tervek szerint ki kellett bírnia. Két robbanás követte egymást gyors egymásutánban.

A tudósok máig vitatkoznak azon, hogy mi okozta őket. Lehet, hogy mindkét alkalommal a gőz robbant fel a keringési rendszerben bekövetkező gyors nyomásnövekedés miatt.De Geer szerint azonban az első robbanás nukleáris gáz volt, amely több kilométerre lövellt ki az atmoszférába.

Jól ismert, hogy a titkolózás a szovjet hatóságok és a sajtó részéről hogyan lepleződött le svédországi mérések nyomán, és hogy ez adta meg a lökést Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárnak a glasznoszty, az „átláthatóság” politikájának meghirdetésére. Csernobil egyúttal új korszakot nyitott a nukleáris biztonsággal kapcsolatos együttműködésben. Amikor 1986 augusztusában a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség csúcsértekezletet hívott össze Bécsben, a szovjet tudósok addig nem tapasztalt nyitottsággal közelítették meg a kérdést – emlékezett a tanácskozáson szintén részt vevő De Geer.

Akkoriban 17 további RBMK-1000 típusú atomreaktor működött a Szovjetunióban. Ezeket Csernobil után módosították. A Nukleáris Világszövetség szerint késleltetőket helyeztek el a magban, hogy megakadályozzák a nukleáris szivárgást, ha a reaktor alacsony teljesítményen működik, növelték az ellenőrző rudak számát és a fűtőanyag dúsítását. Magukat a rudakat is újratervezték, hogy a grafit ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy erősítse a nukleáris reakciókat.

Csernobil három másik reaktorát 2000-ben zárták be, miként a két litvániai RBMK-t, miután ez volt az egyik feltétele, hogy a balti államot felvegyét az Európai Unióba. Jelenleg négy ilyen reaktor működik Kurszkban, három Szmolenszkben, és három Szentpétervárott (itt a negyedik 2018 decemberében kivonták a forgalomból).

De Geer szerint ezek a reaktorok jobbak, minta korábbiak, de az alapkonstrukciójuk olyan, hogy nem érhetik el a nyugati könnyűvizes reaktorok biztonsági szintjét.

A svéd kutató külön felhívta a figyelmet arra, hogy nincsen olyan teljes szigetelési rendszerük, mint a nyugatiaknak. Ezek ólomból vagy acélból készült pajzsok, feladatuk, hogy megakadályozzák a radioaktív gáznak vagy gőznek az atmoszférába jutását baleset esetén.

Edwin Lyman, amerikai atomfizikus, a nukleáris biztonság szakértője arra is emlékeztetett, hogy a nukleáris balesetek potenciális hatásai ellenére a mai napig nincsen olyan kötelező érvényű nemzetközi egyezmény, amely rögzíteni, hogy mi számít „biztonságos” erőműnek. Az egyes országoknak megvannak a maguk felügyelő ügynökségeik, amelyek azonban csak annyira függetlenek, amennyire az illető kormányok engedik őket. „Hogyan várhatnánk el, hogy azokban az országokban, ahol nincs jó kormányzás és dúl a korrupció, egy független ellenőrző ügynökség betöltheti a szerepét?” – tette fel a kérdést Lyman.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság
A TISZA Párt elnöke és Kulja András EP-képviselő egyes, felújított kórtermekben 26-27, máshol 35-36 fokot mért. Felhívták a figyelmet a súlyos ápolóhiányra is.


Folytatta a budapesti kórházak látogatását Magyar Péter. A politikus korábban a Péterfy utcai intézményben járt, ahol előbb lezárt ajtókkal, majd bejutása után 37 fokos kórtermekkel találkozott. Később vitába keveredett a kórház vezetőjével.

Magyar Péter most Kulja András egészségügyi tartalomgyártóval, a TISZA Párt EP-képviselőjével a budai Szent Imre Kórházban járt. A politikus szerint ebben az intézményben látszik leginkább, hogy mennyit számít, hogy el tudták végezni a szükséges intézkedéseket. „Több nagy tömb van a Szent Imre Kórházban. Ahol van klímaberendezés, és ahol ki tudták ezeket cserélni '21 környékén, ott egészen elviselhető, 26-27 fok van” – mondta el Facebook-videójában a politikus.

Kulja András szerint a többi budapesti kórházhoz képest a Szent Imre valóban kivételezett helyzetben van. Hozzátette: azt is megtudták, hogy ahol működött a klíma, ott nem volt többlethalálozás a hőség alatt.

Nem volt azonban minden részlegen ilyen jó a helyzet, az ápolási osztályon például a TISZA Párt politikusai lényegesen magasabb hőmérsékleteket mértek. Magyar Péter posztjában úgy fogalmazott:

„A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság. Miközben az egészségügyi államtitkár 20 fokról és fejlődésről magyarázott épp a Hír TV-ben, az ápolási osztályon az idős betegek őt hallgatva 36-37 fokban, vizes borogatással igyekeztek túlélni.”

Hozzátette: „Az átlagnál jobb állapotú kórházban a legnagyobb problémát az ápolóhiány okozza, több osztály fele lezárva, üresen állnak a kórtermek, mert ápolók nélkül nem tudnak több beteget fogadni.”

Felhívta a figyelmet egy másik problémára is: „Pénteki hír, hogy a belgyógyászati osztály ugyanezen okból nem fogad betegeket. WC papír "természetesen" itt sem volt, fertőtlenítőszer viszont néhány mellékhelyiséget leszámítva igen. Köszönjük az egészségügyi dolgozók hősies munkáját!”

Bejegyzésének szövegében nem ment el szó nélkül a Centrumkórház meg nem valósult terve mellett: „Itt érdemes megemlíteni egy másik soha meg nem valósult, kormányzati egészségügyi projektet. 2016-ban ígérte meg a kormány, hogy felépül a Dél-budai Centrumkórház, amely 1,2 millió honfitársunk ellátásáért felelt volna.”

„A kórházból természetesen semmi nem lett, de a projektre azért elszórtak 14 milliárd forint adófizetői pénzt. Telekvásárlás, tervezés és a haverok pénzelése évekig. Többek közt Kocsis Máté felesége kapott 36 milliót, míg a megafonos hazugság kommandó egyik irányítója, Kovács István 24 milliót.

Kevesebb jelenjen meg” – írta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vörös riasztás a hőség, narancssárga a zivatarok miatt – nem egyszerű időjárás jön
Az ország több pontjára is figyelmeztetést adtak ki viharok miatt, több helyen felhőszakadás várható. A hőség hétfőre enyhül valamennyit.


Az ország déli-délkeleti felén vasárnap is érvényben van még a vörös riasztás az extrém magas hőmérséklet miatt – derül ki a HungaroMet térképéről. Ugyanakkor ezekre a helyekre adtak ki narancs riasztást is, ezt a várható zivatarok felhőszakadások miatt.

A hét utolsó napjának maradék részében általában sok napsütésre számíthatunk. Átmenetileg kevesebb, majd ismét több helyen – főként dél felől – várható záporok, zivatarok kialakulása, délen heves zivatarra is van esély.

A zivatarokat helyenként felhőszakadás, viharos szél, illetve főként apróbb szemű jég kísérheti.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 38 fok között valószínű. Zivatarok után általában jó néhány fokkal csökkenhet a hőmérséklet. Késő estére 22 és 29 fok közé hűl le a levegő.

A hosszú hétvége folytatásában, hétfőn a felhős tájakon szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, általában sok napsütés valószínű. Délelőtt csökken a csapadék valószínűsége, majd délután újból nő. A hét első napján főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében várhatók – akár több hullámban – záporok, zivatarok, délkelet felé haladva egyre kisebb eséllyel valószínű csapadék. Az északias szél a Dunántúlon a nap nagyobb részében élénk, néhol erős lesz. Zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódhat a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 36 fok között valószínű, de a Dél-Alföldön ennél magasabb értékek is előfordulhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump ledobta az atombomba érvet: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala Harris”
Más erős állításai is voltak az exelnöknek pennsylvaniai beszédében, például fasisztának és marxistának is titulálta a demokratákat.


Donald Trump nemrég újabb fokozatra kapcsolta a kampányát – erős összefüggésben azzal, hogy Joe Biden helyett Kamala Harris lett a demokraták elnökjelöltje.

A republikánusok aspiránsa szombaton Pennsylvaniában tartott gyűlést, ahol bitang erős mondatokkal örvendeztette meg a közönséget és a sajtót.

Trump a demokraták inflációs politikáját már beszéde elején „fasisztának” ÉS „marxistának” nevezte, majd a déli határnál érkező illegális bevándorlókról „vad szörnyetegekként” beszélt. A klímaváltozásról is megvolt a véleménye: szerinte a tengerszint emelkedése csak több tengerparti ingatlant(!) fog eredményezni.

Kamala Harrist különösen keményen támadta. Azzal kezdte, hogy Joe Biden „utálja” alelnökét, majd hozzátette, hogy Harris „úgy nevet, mint egy őrült”.

Trump még Harris kinézetét is céltáblává tette: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala” – jelentette ki a 78 éves politikus, amit a tömeg hangos üdvrivalgással fogadott.

Trump ezúttal is próbálkozott a demokraták zsidó szavazóinak elhódításával. Azt állította, hogy Harris azért nem Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzót választotta alelnök-jelöltjének, mert Shapiro zsidó.

Trump nem véletlenül kampányolt épp Pennsylvaniában, hiszen klasszikus csatatérállamnak számít. 2016-ban Trump, 2020-ban pedig Biden nyert itt, mindkét alkalommal nagyon szoros eredménnyel. Vasárnap Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz is kampányolni fognak az államban, mielőtt részt vennének a hétfőn kezdődő chicagói Demokrata Nemzeti Gyűlésen.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid egyszerre szólt be Lázár Jánosnak és Tarlós Istvánnak
Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is.
Fotó: Facebook - szmo.hu
2024. augusztus 18.



Mint arról korábban írtunk, a közlekedési miniszter reagált Vitézy Dávid megszólalására, miszerint minisztersége alatt csak romlott a hazai közlekedési rendszer.

Lázár János egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta Vitézy Dávidról:

„Egyszerűbb volna, ha elbujdokolna egy sötét szobába, és végiggondolná a saját életét.”

Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is, miszerint Vitézy sétáljon egy erdőben éjszaka és fütyörésszen.

„Köszönöm az életvezetési tanácsokat”

– írta elegánsan Vitézy Dávid a Facebook-oldalán. A poszthoz egy hálálkodó kezet és egy piros szivecskét is mellékelt.




Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk