HÍREK

Van rá esély, hogy Putyint elítéljék háborús bűnök miatt?

Joe Biden a bucsai tömegsírok felfedezése után ismét háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyint. Az USA elnöke szerint az orosz vezetőnek nemzetközi bíróság elé kellene állnia, de ez korántsem lenne egyszerű.


A Nemzetközi Büntetőbíróság a genfi egyezmény súlyos megsértéseként határozza meg a háborús, humanitárius bűnöket - kezdi összefoglalóját a Guardian. Jonathan Hafetz, a Seton Hall Egyetem Jogi Karának nemzetközi büntetőjogi és nemzetbiztonsági szakértője szerint a bucsai civilek kivégzése már ebbe a kategóriába tartozik, miközben Oroszország továbbra is tagadja bűnösségét.

Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója hétfőn azt nyilatkozta az őt kérdező újságíróknak, hogy a háborús bűnök bizonyítékaira négy fő forrásból tesznek szert:

az Egyesült Államok és szövetségesei által gyűjtött információkból (többek között hírszerzési forrásokból), Ukrajna saját helyszíni erőfeszítései által, nemzetközi szervezetektől (köztük az ENSZ-től és a nem kormányzati szervezetektől származó anyagokból), valamint a független globális média által közzétett fotók, interjúk és dokumentációk segítségével.

Az ügyészség ezeknek birtokában érvelhet azzal, hogy Putyin és belső köre háborús bűnöket követett el már a támadás elrendelésével is, vagy azzal, hogy tudták, bűncselekményeket követnek el, mégsem akadályozták meg azokat.

Philippe Sands, a University College London professzora azt mondta az Associated Pressnek, hogy minden esetben bizonyítani kell, hogy tudták, tudhatták, vagy tudniuk kellett róla. Azonban a szakértő szerint annak is fennáll a veszélye, hogy három éven belül bíróság elé állítják az alacsonyabb beosztású embereket, míg Putyin, Lavrov, a védelmi miniszter, a hírszerzők, a katonák és az oligarchák nem kapnak büntetést.

A Nemzetközi Büntetőbíróság 20 évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni a népirtás és az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetői ellen való vádemeléssel.

Az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Ukrajna nem tagja a bíróságnak. Az intézmény főügyésze, Karim Khan februárban közölte, hogy háborús bűnök miatt indított vizsgálatot, válaszul az ukrajnai invázióra, Ukrajna pedig korábban jóváhagyott egy 2013-ig visszanyúló vizsgálatot, ami a Krím Oroszország általi annektálását is magába foglalja.

A bíróság elfogatóparancsot adhat ki, ha az ügyészek bizonyítékot tudnak felmutatni háborús bűnök elkövetésére, de kicsi az esélye annak, ezt be is tudják tartani.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy diplomáciailag kínos és képmutatónak tűnhet, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó csatlakozni a bírósághoz, miközben a múltban más összefüggésekben együttműködhetett a Nemzetközi Büntetőbírósággal, annak ellenére, hogy nem is volt annak tagja.

Nemzetközi szintű hatást lehetne gyakorolni az orosz vezetésre esetleg az ENSZ-ben is, de mivel Oroszország állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, nehéz elképzelni, hogy Moszkva képviselői ne élnének vétójogukkal.

Egy másik lehetőség egy több ország által szervezett különleges bíróság, mint a nürnbergi törvényszék esetében, vagy a délszláv háború és az 1994-es ruandai népirtás során elkövetett bűnök feltársára felállított bíróságok, esetleg az ENSZ által támogatott Sierra Leone-i különleges bíróság, amelyet 2002-ben azért hoztak létre, hogy elszámoltassák az 1996-os polgárháború során elkövetett atrocitások felelőseit.

Egyszerűbbnek tűnhet Putyint agresszió bűntette miatt vád alá helyezni, amiért háborút indított egy másik szuverén ország ellen, csakhogy a Nemzetközi Büntetőbíróság nem rendelkezik joghatósággal Oroszország felett.

A múlt hónapban több tucat neves jogász és politikus, köztük Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter és Gordon Brown volt brit miniszterelnök is kampányt indított egy olyan különleges törvényszék létrehozására, ami elítélhetné Oroszországot az ukrajnai agresszió miatt.

Bármelyik forgatókönyv is következik be, az biztos, hogy

a vádemelés valószínűleg minden esetben sok évig tartana.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság
A TISZA Párt elnöke és Kulja András EP-képviselő egyes, felújított kórtermekben 26-27, máshol 35-36 fokot mért. Felhívták a figyelmet a súlyos ápolóhiányra is.


Folytatta a budapesti kórházak látogatását Magyar Péter. A politikus korábban a Péterfy utcai intézményben járt, ahol előbb lezárt ajtókkal, majd bejutása után 37 fokos kórtermekkel találkozott. Később vitába keveredett a kórház vezetőjével.

Magyar Péter most Kulja András egészségügyi tartalomgyártóval, a TISZA Párt EP-képviselőjével a budai Szent Imre Kórházban járt. A politikus szerint ebben az intézményben látszik leginkább, hogy mennyit számít, hogy el tudták végezni a szükséges intézkedéseket. „Több nagy tömb van a Szent Imre Kórházban. Ahol van klímaberendezés, és ahol ki tudták ezeket cserélni '21 környékén, ott egészen elviselhető, 26-27 fok van” – mondta el Facebook-videójában a politikus.

Kulja András szerint a többi budapesti kórházhoz képest a Szent Imre valóban kivételezett helyzetben van. Hozzátette: azt is megtudták, hogy ahol működött a klíma, ott nem volt többlethalálozás a hőség alatt.

Nem volt azonban minden részlegen ilyen jó a helyzet, az ápolási osztályon például a TISZA Párt politikusai lényegesen magasabb hőmérsékleteket mértek. Magyar Péter posztjában úgy fogalmazott:

„A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság. Miközben az egészségügyi államtitkár 20 fokról és fejlődésről magyarázott épp a Hír TV-ben, az ápolási osztályon az idős betegek őt hallgatva 36-37 fokban, vizes borogatással igyekeztek túlélni.”

Hozzátette: „Az átlagnál jobb állapotú kórházban a legnagyobb problémát az ápolóhiány okozza, több osztály fele lezárva, üresen állnak a kórtermek, mert ápolók nélkül nem tudnak több beteget fogadni.”

Felhívta a figyelmet egy másik problémára is: „Pénteki hír, hogy a belgyógyászati osztály ugyanezen okból nem fogad betegeket. WC papír "természetesen" itt sem volt, fertőtlenítőszer viszont néhány mellékhelyiséget leszámítva igen. Köszönjük az egészségügyi dolgozók hősies munkáját!”

Bejegyzésének szövegében nem ment el szó nélkül a Centrumkórház meg nem valósult terve mellett: „Itt érdemes megemlíteni egy másik soha meg nem valósult, kormányzati egészségügyi projektet. 2016-ban ígérte meg a kormány, hogy felépül a Dél-budai Centrumkórház, amely 1,2 millió honfitársunk ellátásáért felelt volna.”

„A kórházból természetesen semmi nem lett, de a projektre azért elszórtak 14 milliárd forint adófizetői pénzt. Telekvásárlás, tervezés és a haverok pénzelése évekig. Többek közt Kocsis Máté felesége kapott 36 milliót, míg a megafonos hazugság kommandó egyik irányítója, Kovács István 24 milliót.

Kevesebb jelenjen meg” – írta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vörös riasztás a hőség, narancssárga a zivatarok miatt – nem egyszerű időjárás jön
Az ország több pontjára is figyelmeztetést adtak ki viharok miatt, több helyen felhőszakadás várható. A hőség hétfőre enyhül valamennyit.


Az ország déli-délkeleti felén vasárnap is érvényben van még a vörös riasztás az extrém magas hőmérséklet miatt – derül ki a HungaroMet térképéről. Ugyanakkor ezekre a helyekre adtak ki narancs riasztást is, ezt a várható zivatarok felhőszakadások miatt.

A hét utolsó napjának maradék részében általában sok napsütésre számíthatunk. Átmenetileg kevesebb, majd ismét több helyen – főként dél felől – várható záporok, zivatarok kialakulása, délen heves zivatarra is van esély.

A zivatarokat helyenként felhőszakadás, viharos szél, illetve főként apróbb szemű jég kísérheti.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 38 fok között valószínű. Zivatarok után általában jó néhány fokkal csökkenhet a hőmérséklet. Késő estére 22 és 29 fok közé hűl le a levegő.

A hosszú hétvége folytatásában, hétfőn a felhős tájakon szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, általában sok napsütés valószínű. Délelőtt csökken a csapadék valószínűsége, majd délután újból nő. A hét első napján főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében várhatók – akár több hullámban – záporok, zivatarok, délkelet felé haladva egyre kisebb eséllyel valószínű csapadék. Az északias szél a Dunántúlon a nap nagyobb részében élénk, néhol erős lesz. Zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódhat a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 36 fok között valószínű, de a Dél-Alföldön ennél magasabb értékek is előfordulhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump ledobta az atombomba érvet: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala Harris”
Más erős állításai is voltak az exelnöknek pennsylvaniai beszédében, például fasisztának és marxistának is titulálta a demokratákat.


Donald Trump nemrég újabb fokozatra kapcsolta a kampányát – erős összefüggésben azzal, hogy Joe Biden helyett Kamala Harris lett a demokraták elnökjelöltje.

A republikánusok aspiránsa szombaton Pennsylvaniában tartott gyűlést, ahol bitang erős mondatokkal örvendeztette meg a közönséget és a sajtót.

Trump a demokraták inflációs politikáját már beszéde elején „fasisztának” ÉS „marxistának” nevezte, majd a déli határnál érkező illegális bevándorlókról „vad szörnyetegekként” beszélt. A klímaváltozásról is megvolt a véleménye: szerinte a tengerszint emelkedése csak több tengerparti ingatlant(!) fog eredményezni.

Kamala Harrist különösen keményen támadta. Azzal kezdte, hogy Joe Biden „utálja” alelnökét, majd hozzátette, hogy Harris „úgy nevet, mint egy őrült”.

Trump még Harris kinézetét is céltáblává tette: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala” – jelentette ki a 78 éves politikus, amit a tömeg hangos üdvrivalgással fogadott.

Trump ezúttal is próbálkozott a demokraták zsidó szavazóinak elhódításával. Azt állította, hogy Harris azért nem Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzót választotta alelnök-jelöltjének, mert Shapiro zsidó.

Trump nem véletlenül kampányolt épp Pennsylvaniában, hiszen klasszikus csatatérállamnak számít. 2016-ban Trump, 2020-ban pedig Biden nyert itt, mindkét alkalommal nagyon szoros eredménnyel. Vasárnap Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz is kampányolni fognak az államban, mielőtt részt vennének a hétfőn kezdődő chicagói Demokrata Nemzeti Gyűlésen.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid egyszerre szólt be Lázár Jánosnak és Tarlós Istvánnak
Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is.
Fotó: Facebook - szmo.hu
2024. augusztus 18.



Mint arról korábban írtunk, a közlekedési miniszter reagált Vitézy Dávid megszólalására, miszerint minisztersége alatt csak romlott a hazai közlekedési rendszer.

Lázár János egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta Vitézy Dávidról:

„Egyszerűbb volna, ha elbujdokolna egy sötét szobába, és végiggondolná a saját életét.”

Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is, miszerint Vitézy sétáljon egy erdőben éjszaka és fütyörésszen.

„Köszönöm az életvezetési tanácsokat”

– írta elegánsan Vitézy Dávid a Facebook-oldalán. A poszthoz egy hálálkodó kezet és egy piros szivecskét is mellékelt.




Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk