Itt a magyarázat, miért nem jön az eső, mitől van száraz, forró idő
Lassan július végére érünk, de alig hullott értékelhető csapadék a hónap folyamán. Pedig a sokévi csapadékadatokat nézve hazánkban július a második legcsapadékosabb hónap. Akkor mégis hol van az eső? - teszi fel a kérdést az Időkép.
A portál szerint ennek magyarázata, hogy júliusban a Kárpát-medence egy masszív magassági gerincben foglalt helyet, egy közeledő hidegfront előoldalán. A hőségzáró hidegfront azonban jelentősen vesztett erejéből, mire elért hozzánk, igazi felfrissülést, érdemi csapadékot csak a Dunántúlra hozott. Keleten csak a front előtti összeáramlási zóna tudott még záporokat, zivatarokat kitermelni, de ezek is csak lokálisan hozhattak némi enyhülést a szárazságra. Ezt követően újabb magassági gerinc és a hozzá kapcsolódó anticiklon húzódott fölénk, biztosítva a száraz, napos, egyre melegedő időjárást.
A kifejezetten forró, száraz periódusokért a Kárpát-medence fölé húzódó magassági gerincek a felelősek, melyekhez anticiklonális időjárás kapcsolódik. Az anticiklonokban uralkodó leszálló légmozgások
Gyakran előfordul ilyenkor, hogy ha az esőfelhők el is jutnak a szárazabb területekig a belőlük kihulló csapadék nagy része egyszerűen elpárolog még mielőtt a felszínre érne.
A nyári időszakban főként hidegfrontok, hullámzó frontrendszerek, esetleg hidegcseppek biztosítják a csapadékot. Ebben a hónapban azonban a hozzánk eljutó frontok vagy tőlünk északra haladtak el és csak súroltak minket, vagy legyengülve érték el hazánkat és már csak a Dunántúlra tudtak érdemi lehűlést és csapadékot hozni. Hiányoznak az igazán markáns hidegfrontok, hullámzó frontrendszerek, melyek csapadékukkal ellensúlyozni tudnák az anticiklonális időszakokban tapasztalható száraz időjárást.
Sajnos ez az tendencia tovább folytatódik,
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!