HÍREK

Mikor készítettek először hőmérőt? És mikor mérték először ehhez készített eszközzel a betegek lázát?

És egyáltalán kinek jutott eszébe először megmérni egy beteg lázát? És mit csináltak a lázmérő feltalálása előtt?


Kényelmes és gyors megoldás, hogy amikor rosszul érezzük magunkat, és azt gyanítjuk, belázasodtunk, előkapjuk a lázmérőt. Vagy azt, hogy hőmérővel

Hőmérséklet mérésére szolgáló eszközöket évszázadok óta használ az emberiség, bár a háztartásokban jóval később terjedtek el.

Mikor készítettek először hőmérőt? És mikor mérték először ehhez készített eszközzel a betegek lázát?

Az első tudományos igényű hőmérőt, pontosabban termoszkópot Galileo Galilei alkotta meg 1592-ben.

Egy szűk nyakú gázpalackot félig megtöltötte vízzel, majd fejjel lefelé állította egy ugyancsak vízzel telt edénybe. A hőmérséklet változásával a palackban a vízoszlop lefelé vagy felfelé mozog. A termoszkóp hibája az volt, hogy a légnyomás is hatással volt rá, így nem bizonyult elég pontosnak. Viszont megihletett egy orvost.

Az első orvos ugyanis, akinek eszébe jutott az, hogy a a betegek lázát a test hőmérsékletét külön erre szolgáló eszközzel állapítsa meg, egy olasz férfi volt, a Santorius néven is ismert Santorio Santorio.

"Ő arra a következtetésre jutott, hogy ha pontos képet akar kapni a betegségek természetéről, akkor bizony sok mindent meg kéne tudni mérni ehhez" - írja Lévai Júlia.

Santorius Galilei példája nyomán 1625-ben készítette az első lázmérőt: "Egy hosszú és keskeny csőből állt, amelyet egy üveggolyó zárt le. A cső másik végén, a golyó és a levegőréteg alatt víz volt. A páciensnek a szájába kellett vennie (más esetben a kezében alaposan meg kellett ráznia) az üveggolyót, amely ezáltal hamar fölmelegedett, a hőjét átadta a levegőnek, amely ettől kitágult, és a tágulása mértékében kiszorította az alul lévő vizet. A kiszorulás mértékét pedig egy skálával meg lehetett mérni, amivel Santorius le tudta olvasni az emberi test hőmérsékletét. Viszonyítási pontként a hó és a gyertyaláng hőmérsékletét használta."

Galilei termoszkópját egyébként Ray módosította 1631-ben. Ez maga a megfordított Galilei-palack, amelyben a melegedést és a lehűlést a víz kiterjedése mutatja. 1633-ban II. Ferdinánd, toszkánai nagyherceg, aki érdeklődött a természettudományok iránt, olyan hőmérőt készített, amely alkoholt tartalmazott és a cső tetejét elzárta, hogy az alkohol ne párologjon el. Az állítólag fázós nagyhercegről az a legenda terjedt el később, hogy a fogadószobájában két hatalmas hőmérő függött, és miközben leveleket, iratokat diktált vagy éppen a vendégeit fogadta, a hőmérőket leste, és a leolvasott értékek alapján vette fel vagy vette le a sapkáját.

1640-ben az olasz akadémia tagjai megalkották a higanyos hőmérő prototípusát, úgy, hogy eltávolították a levegőt a lezárt cső felső részéből.

1695-ben Guillaume Amontons fejlesztette tovább a hőmérőt.

1701-ben Olaf Römer találta fel az alkoholos hőmérőt és olyan hőmérsékleti skálát hozott létre, ahol a víz forráspontja 60° és a jég/só keverék 0°-os volt.

És ha már Celsius: sokan úgy hiszik, hogy ő alkotta az első megbízható hőmérőket,

de ez tévedés. Anders Celsius az általunk ma használt skálát hozta létre. Azt javasolta az uppsalai egyetem évi rendes közgyűlésén, hogy készítsenek olyan hőmérőt, amelynek 100-as pontja a víz fagyáspontja, 0 a víz forráspontja, és a kettő közt 100 egységből álljon a skála.

Az első megbízható hőmérőt Gabriel Daniel Fahrenheit készítette a 18. század elején.

Felnőttként üvegfúvó műhelyt nyitott, és hőmérők, barométerek gyártásával foglalkozott. Az ő korában a hőmérőkben leginkább borszeszt használtak, de ez viszonylag alacsony, 80 Celsius-fokos forráspontja miatt nem volt jó arra, hogy a nagyon magas hőmérsékletet mérje, másrészt nem volt elég pontos.

Fahrenheit abból indult ki, hogy egy francia tudós megállapította: a víz meghatározott, állandó hőfokon kezd forrni. Az üvegműves szerette volna igazolni mérőeszközzel a megállapítást, és rájött, hogy a higany lesz erre a célra a legalkalmasabb, mert változó hőmérséklete érzékelhetően, de mindig ugyannyira változtatja meg a barométer higanyoszlopának magasságát. Sikerült olyan tisztaságú higanyt előállítania, amely nem tapadt a vékony üvegcső falához, így a víz fagyás- és olvadáspontjánál magasabb, illetve alacsonyabb hőmérsékletek mérése is lehetővé vált.

Mivel nem akarta, hogy skálájának a téli napokon negatív értéke legyen, alsó kiindulópontnak az addig mért leghidegebb hőmérsékletet választotta (ez -17,8 Celsius-foknak felel meg). A másik végpont saját testhőmérséklete lett, a skálát - bízva hőmérőjének pontosságában - 96 fokra osztotta, a víz fagyáspontja 32 fokra esett. Később kicsit módosított a beosztáson, hogy a víz forráspontja pontosan 212 fokra jöjjön ki, azaz a két pont közötti különbség éppen 180 fok legyen. Mivel a Celsius skálán ez a különbség 100 fok, 1 Fahrenheit fok hőmérséklet 5/9 Celsius fok hőmérsékletnek felel meg. Fahrenheit skáláját ma már csak az Egyesült Államokban használják, Európában és a tudományos életben kiszorította a Celsius skála.

Celsius elképzelése alapján 1742-ben készítettek hőmérőt, a skálája felhasználásával,

de a két végpont megcserélésével. Barátja, a világhírű botanikus Carl Linné az eredeti skálát (ahol annál magasabb volt az érték, annál hidegebbet mutatott, és minél melegebb volt, annál kisebb érték látszott) megfordította, mert úgy vélte, logikusabb és könnyebben érthető, ha a hideghez tartoznak az alacsony, és a meleghez a magas számok. Ma is így használjuk a hőmérőket, lázmérőket.

A higanyos lázmérők a háztartásokban széleskörűen, Európa-szerte a 20. század során terjedtek el. És 2007 után tűntek el a hazai üzletekből, miután az Európai Unió betiltotta a gyártásukat. Egyébként sok helyen a digitális hőmérők szorították ki a hagyományos eszközöket. Ma, aki higanyos hőmérőt használ, az vagy a régi, féltve őrzött darabot, vagy a Kínából behozott lázmérőt használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Legnépszerűbb

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság
A TISZA Párt elnöke és Kulja András EP-képviselő egyes, felújított kórtermekben 26-27, máshol 35-36 fokot mért. Felhívták a figyelmet a súlyos ápolóhiányra is.


Folytatta a budapesti kórházak látogatását Magyar Péter. A politikus korábban a Péterfy utcai intézményben járt, ahol előbb lezárt ajtókkal, majd bejutása után 37 fokos kórtermekkel találkozott. Később vitába keveredett a kórház vezetőjével.

Magyar Péter most Kulja András egészségügyi tartalomgyártóval, a TISZA Párt EP-képviselőjével a budai Szent Imre Kórházban járt. A politikus szerint ebben az intézményben látszik leginkább, hogy mennyit számít, hogy el tudták végezni a szükséges intézkedéseket. „Több nagy tömb van a Szent Imre Kórházban. Ahol van klímaberendezés, és ahol ki tudták ezeket cserélni '21 környékén, ott egészen elviselhető, 26-27 fok van” – mondta el Facebook-videójában a politikus.

Kulja András szerint a többi budapesti kórházhoz képest a Szent Imre valóban kivételezett helyzetben van. Hozzátette: azt is megtudták, hogy ahol működött a klíma, ott nem volt többlethalálozás a hőség alatt.

Nem volt azonban minden részlegen ilyen jó a helyzet, az ápolási osztályon például a TISZA Párt politikusai lényegesen magasabb hőmérsékleteket mértek. Magyar Péter posztjában úgy fogalmazott:

„A Szent Imre Kórházban találkozott a propaganda és a valóság. Miközben az egészségügyi államtitkár 20 fokról és fejlődésről magyarázott épp a Hír TV-ben, az ápolási osztályon az idős betegek őt hallgatva 36-37 fokban, vizes borogatással igyekeztek túlélni.”

Hozzátette: „Az átlagnál jobb állapotú kórházban a legnagyobb problémát az ápolóhiány okozza, több osztály fele lezárva, üresen állnak a kórtermek, mert ápolók nélkül nem tudnak több beteget fogadni.”

Felhívta a figyelmet egy másik problémára is: „Pénteki hír, hogy a belgyógyászati osztály ugyanezen okból nem fogad betegeket. WC papír "természetesen" itt sem volt, fertőtlenítőszer viszont néhány mellékhelyiséget leszámítva igen. Köszönjük az egészségügyi dolgozók hősies munkáját!”

Bejegyzésének szövegében nem ment el szó nélkül a Centrumkórház meg nem valósult terve mellett: „Itt érdemes megemlíteni egy másik soha meg nem valósult, kormányzati egészségügyi projektet. 2016-ban ígérte meg a kormány, hogy felépül a Dél-budai Centrumkórház, amely 1,2 millió honfitársunk ellátásáért felelt volna.”

„A kórházból természetesen semmi nem lett, de a projektre azért elszórtak 14 milliárd forint adófizetői pénzt. Telekvásárlás, tervezés és a haverok pénzelése évekig. Többek közt Kocsis Máté felesége kapott 36 milliót, míg a megafonos hazugság kommandó egyik irányítója, Kovács István 24 milliót.

Kevesebb jelenjen meg” – írta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vörös riasztás a hőség, narancssárga a zivatarok miatt – nem egyszerű időjárás jön
Az ország több pontjára is figyelmeztetést adtak ki viharok miatt, több helyen felhőszakadás várható. A hőség hétfőre enyhül valamennyit.


Az ország déli-délkeleti felén vasárnap is érvényben van még a vörös riasztás az extrém magas hőmérséklet miatt – derül ki a HungaroMet térképéről. Ugyanakkor ezekre a helyekre adtak ki narancs riasztást is, ezt a várható zivatarok felhőszakadások miatt.

A hét utolsó napjának maradék részében általában sok napsütésre számíthatunk. Átmenetileg kevesebb, majd ismét több helyen – főként dél felől – várható záporok, zivatarok kialakulása, délen heves zivatarra is van esély.

A zivatarokat helyenként felhőszakadás, viharos szél, illetve főként apróbb szemű jég kísérheti.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 38 fok között valószínű. Zivatarok után általában jó néhány fokkal csökkenhet a hőmérséklet. Késő estére 22 és 29 fok közé hűl le a levegő.

A hosszú hétvége folytatásában, hétfőn a felhős tájakon szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, általában sok napsütés valószínű. Délelőtt csökken a csapadék valószínűsége, majd délután újból nő. A hét első napján főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében várhatók – akár több hullámban – záporok, zivatarok, délkelet felé haladva egyre kisebb eséllyel valószínű csapadék. Az északias szél a Dunántúlon a nap nagyobb részében élénk, néhol erős lesz. Zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódhat a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 36 fok között valószínű, de a Dél-Alföldön ennél magasabb értékek is előfordulhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump ledobta az atombomba érvet: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala Harris”
Más erős állításai is voltak az exelnöknek pennsylvaniai beszédében, például fasisztának és marxistának is titulálta a demokratákat.


Donald Trump nemrég újabb fokozatra kapcsolta a kampányát – erős összefüggésben azzal, hogy Joe Biden helyett Kamala Harris lett a demokraták elnökjelöltje.

A republikánusok aspiránsa szombaton Pennsylvaniában tartott gyűlést, ahol bitang erős mondatokkal örvendeztette meg a közönséget és a sajtót.

Trump a demokraták inflációs politikáját már beszéde elején „fasisztának” ÉS „marxistának” nevezte, majd a déli határnál érkező illegális bevándorlókról „vad szörnyetegekként” beszélt. A klímaváltozásról is megvolt a véleménye: szerinte a tengerszint emelkedése csak több tengerparti ingatlant(!) fog eredményezni.

Kamala Harrist különösen keményen támadta. Azzal kezdte, hogy Joe Biden „utálja” alelnökét, majd hozzátette, hogy Harris „úgy nevet, mint egy őrült”.

Trump még Harris kinézetét is céltáblává tette: „Sokkal jobban nézek ki, mint Kamala” – jelentette ki a 78 éves politikus, amit a tömeg hangos üdvrivalgással fogadott.

Trump ezúttal is próbálkozott a demokraták zsidó szavazóinak elhódításával. Azt állította, hogy Harris azért nem Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzót választotta alelnök-jelöltjének, mert Shapiro zsidó.

Trump nem véletlenül kampányolt épp Pennsylvaniában, hiszen klasszikus csatatérállamnak számít. 2016-ban Trump, 2020-ban pedig Biden nyert itt, mindkét alkalommal nagyon szoros eredménnyel. Vasárnap Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz is kampányolni fognak az államban, mielőtt részt vennének a hétfőn kezdődő chicagói Demokrata Nemzeti Gyűlésen.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid egyszerre szólt be Lázár Jánosnak és Tarlós Istvánnak
Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is.
Fotó: Facebook - szmo.hu
2024. augusztus 18.



Mint arról korábban írtunk, a közlekedési miniszter reagált Vitézy Dávid megszólalására, miszerint minisztersége alatt csak romlott a hazai közlekedési rendszer.

Lázár János egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta Vitézy Dávidról:

„Egyszerűbb volna, ha elbujdokolna egy sötét szobába, és végiggondolná a saját életét.”

Vitézy Dávid ezután egy montázzsal reagált az őt élesen kritizáló Lázár Jánosnak, és bevonta a bejegyzésbe Tarlós egyik korábbi, áprilisi megjegyzését is, miszerint Vitézy sétáljon egy erdőben éjszaka és fütyörésszen.

„Köszönöm az életvezetési tanácsokat”

– írta elegánsan Vitézy Dávid a Facebook-oldalán. A poszthoz egy hálálkodó kezet és egy piros szivecskét is mellékelt.




Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk