Hogyan változtathatja meg az influenzát mindörökre a koronavírus?
Miközben az orvosok szerint beláthatatlan következményei is lehetnek, ha valaki egyszerre kapja el az influenzát és a koronavírust, utóbbi akár végleg fel is számolhatja az előbbit, írja hosszú elemzésében a BBC.
A cikk szerzője érzékletes hasonlattal kezd: a Sapanawa nevű őslakos amazóniai törzs az erdőirtások miatt 2014-ben elhagyta lakóhelyét, és kénytelen volt civilizált területek környékére költözni. Az addig szinte valamennyi vírustól mentes közösség tagjain rövidesen jelentkeztek az influenza tünetei, amit hála a környékbeli orvosoknak, valamennyien túléltek. Példájuk is jól mutatja, hogy az ember akár élhet influenza, nátha vagy akár kanyaró nélkül is, ha megfelelő körülményeket teremt.
Kísértetiesen hasonló volt a helyzet idén Ausztráliában is: az év első hónapjában 6962 influenzás esetet regisztráltak. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen vége volt az ausztrál nyárnak, ilyenkor hagyományosan beköszönt a szokásos influenza-szezon. Csakhogy a járvány felfutása helyett valami egészen szokatlan dolog történt:
áprilisra mindössze 229 influenzás volt az országban, szemben az egy évvel korábbi 18 705 esettel.
Addigra ugyanis a Covid-19 világhódító útjára indult, a legtöbb országban lezárások, karantén és kijárási korlátozások léptek életbe, vagyis alig volt érintkezés az emberek között. Ezzel akaratukon kívül az emberek nemcsak a koronavírus, hanem az influenza terjedését is megakadályozták.
Az ausztrál influenza-szezon végére a 2019-es megbetegedések alig tizedét regisztrálták a hatóságok, azoknak is jelentős része még a koronavírus-járvány kitörése előtt történt. Mindezt ráadásul úgy, hogy a koronavírus miatt sokkal több tesztet végeztek az országban, mint valaha.
Szakértők szerint a megoldás egyszerű: az ugrásszerűen javuló higiénia és a védőtávolság betartása megakadályozza az influenza terjedését is. Ugyan az északi féltekén még csak most indul a szezon, de már látható jelei vannak, hogy idén másképp alakulhat a járvány:
a szeptember hetedikével kezdődő héten összesen 12 laboratóriumi igazolással rögzített fertőzést szűrt ki a FluMart influenzakövető rendszer - az egész bolygón.
Szakértők szerint a drasztikus esetszám csökkenés mögött állhat az is, hogy az emberek félnek orvoshoz menni, nehogy elkapják a koronavírust, ezért inkább próbálnak meggyógyulni. De mégis a jelenség hátterében a tudósok szerint a minimális fizikai kontaktus állhat.
Mikrobiológusok most azt vizsgálják, lehetséges-e, hogy a nagyjából 10 ezer éve velünk élő vírus a megváltozott szokások miatt végleg eltűnjön.
Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy erre kevés az esély. Mivel az influenza ellen nem alakul ki hosszú távú immunitás, még ha a fejlett világból sikerülne is száműzni a szezonális járványt, elég lenne csak egyetlen új fertőzés, és újra terjedni kezdene a vírus. Ha ez még nem lenne elég: az influenza folyamatosan mutálódik, emiatt az emberi immunrendszer mindig újabb és újabb verziókkal áll szemben, amikre nincs felkészülve.
Ezért is van az, hogy az influenza elleni védőoltás nagyjából hat hónapra nyújt biztonságot a vírus ellen. Az oltásokat pedig évről évre úgy fejlesztik, hogy védettséget nyújtsanak a közelben vélhetően leginkább elterjedő törzs ellen.
Éppen ezért az északi féltekén érvényes szezonális oltás összetételéről februárban, míg a déli félteke vakcinájáról szeptemberben döntenek.
