Hogyan készüljünk fel a koronavírus-járványra?
Védőszerként számos ötlettel találkozhatunk, a vitaminoktól a fokhagymáig. A többségük nem bizonyítható, az viszont igaz, hogy mérsékelt testmozgással, megfelelő alvással és egészséges étrenddel jó karban tarthatjuk immunrendszerünket. Bár a betegekről szóló jelentések nem emelték ki a dohányzást, mint kockázati tényezőt, a korábbi tanulmányok kimutatták, hogy súlyosbítja az influenzás megbetegedéseket.
Ugyancsak érdemes influenza és pneumococcus elleni védőoltást beadatni magunkat. Ezek ugyan nem előzik meg a covid-19 vírust, de megvédenek más fertőzésektől.
Hogyan kerüljük el, hogy másokat megfertőzzünk? A WHO azt javasolja, hogy ha koronavírus-fertőzés tüneteit észleljük magunkat, ne menjünk orvoshoz, vagy kórházba, hanem maradjunk otthon és hívjuk ki az egészségügyi szolgálatot. Ha mégis mindenképpen muszáj kimennünk, viseljünk maszkot. Takarjuk el szánkat és orrunkat egy kendővel, amikor köhögünk, majd dobjuk el. Ha nincsen nálunk kendő, akkor könyökhajlatunkba köhögjünk, ne a kezünkbe.
Nagy a vírus terjedésének kockázata az egy lakásban élők között. Az lenne az ideális, hogy a betegek külön szobában tartózkodnak, és külön mosdót használnak, ez persze nem mindig megoldható.
A járvány sújtotta területeken több helyen is tapaszthattuk, hogy az emberek elkezdenek pánikszerűen vásárolni, készleteket felhalmozni. Egy amerikai szakértő szerint hasonlóképpen kell eljárni, mint a hurrikánok esetében, amikor általában azt tanácsolják a hatóságok, hogy mindenkinek legyen három napra való élelmiszer-tartaléka.
Egy virológus blogger ugyan azt javasolja, hogy építsük ki járvány-túlélő rejtekhelyüket, de ne vásároljunk 2 hétnél hosszabb távra, mert valószínűleg nem kell számítanunk sem komolyabb áramkimaradásra, sem pedig vízhiányra. És főleg ne halmozzunk fel receptre felírt gyógyszereket, mert esetleg nem marad azoknak, akiknek valóban szükségük lenne rájuk.
Arról, hogy mennyi áldozatot követelhet az új koronavírus, megoszlanak a vélemények. Mark Woolhouse az edinburgh-i egyetemről úgy véli, hogy a legrosszabb esetben sem lehet több, mint egy kivételesen súlyos influenzás évszak. Ezzel szemben Michael Osterholm, a minnesotai egyetem kutatója inkább az 1918-as spanyolnátha-járványhoz hasonlóra számít, de azért ő sem számít a mozikból ismert végítéletre.
